Az EU eggyel nagyobb sebességre kapcsolt az illegális pénzek és a pénzmosás elleni küzdelemben. Február 20-án az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris, valamint Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elsöprő többséggel megszavazta (45 igennel, 1 nemmel, 1 tartózkodással) a még javaslat formájában létező új Pénzmosás Elleni uniós irányelv egy fontos módosítását. Ennek értelmében számos, az EU területén bejegyzett cég, alapítvány, pénzintézet vagy alap köteles lesz nyilatkozni tényleges tulajdonosi hátteréről. A tényleges tulajdonosok különböző adatait pedig – így például például a nevüket, születési évszámukat, állampolgárságukat és a részesedésük mértékét – egy központi nyilvántartásba kell majd bejegyezni.
Ha tehát ebben a formában lép életbe az új irányelv, nem maradhatnak rejtve az uniós vállalatok tulajdonosai, ami megakadályozhatja, hogy a kétes forrásból megszerzett pénzeket strómanok vagy fedőcégek mögé bújva rejtsék el, illetve más módon mossák tisztára. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség csökkentheti a korrupciót és a pénzmosást, és óriásit lendíthet a pénzügyi folyamatok átláthatóságán. Emellett egy ilyen nyilvántartás fontos fegyvert adhat a rendőrség, adóhatóságok, oknyomozó újságírók, civil szervezetek kezébe az illegális pénzek és gazdái felkutatásában. Egyáltalán, bármely pénzügyi, akár közbeszerzési folyamat átláthatóságát és a társadalmi ellenőrzését nagyban segítené, ha nem lehetne elrejteni a tényleges tulajdonosokat. Magyarországon például csak egy kvázi véletlen során, újságírók munkájának köszönhetően derült ki, hogy a közbeszerzési pályázatokon szinte menetrendszerűen győztes Közgép tényleges tulajdonosa Simicska Lajos, aki egyébként a regnáló miniszterelnök egykori kollégiumi szobatársa és barátja is.
A tulajdonosi háttér nyilvánossá tételének különösen fontos hatása lehet a médiapiac átláthatóbbá tételében, a tulajdonosok általi esetleges manipuláció vagy éppen puha-cenzúra leleplezése pedig a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát is elősegíti. Jelentős probléma ugyanis, hogy sok sajtóorgánum esetében homály fedi, milyen politikai vagy gazdasági kötődésű szereplők a tulajdonosok, akik esetleg nyomást gyakorolnak a lapok, tévék vagy rádiók műsorszerkesztésére.
A most elfogadott módosításért kampányoló nemzetközi szervezetek, az Access Info és az Open Society Program kutatásából kiderült, hogy a vizsgált 19 európai országból 13-ban nem lehet fényt deríteni a sajtóorgánumok tényleges tulajdonosi hátterére - így azonban képtelenség hatékonyan fellépni a médiapiaci koncentráció és az esetleges összeférhetetlenségekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy nehezebben valósul meg a társadalmi és szakmai ellenőrzés a sajtó elfogulatlansága felett, ha nem jutunk információhoz arról, hogy valójában ki is áll a szerkesztőség munkája mögött.
Ez Magyarországon sem ismeretlen jelenség: a Mérték Médiaelemző Műhely egy tanulmányában maguk a médiacégek vezetői beszélnek arról, hogy mennyire gyakori mind a politikai, mind a gazdasági nyomásgyakorlás a magyar sajtópiacon. Nem is olyan rég a TV2 hirtelen eladása borzolta kíváncsiságunkat, mikor mindenféle „előjel” nélkül Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dedrick gazdasági vezető vették meg a csatornát. Később a tévét eladó ProSiebenSat.1 elárulta, hogy eladói hitel keretében értékesítették a tévét, de sokan - talán nem véletlenül - más tényleges vásárlót sejtettek a tranzakció mögött. Ellenzéki pártok pert is kezdeményeztek, egy hírportál pedig kapcsolatot vélt felfedezni a kormánypárt és az új tulajdonosok között, ám végül visszakozniuk kellett. Azóta sincs hiteles információ arról, hogy valójában ki állhat a háttérben, pedig nem könnyű elhinni, hogy a két vállalatvezetőnek volt a csatorna-vásárláshoz elegendő megtakarított pénze.
Persze kérdéses, hogy az irányelv hatálybalépésével mennyire lennének kivédhetőek a fentihez hasonló esetek. Egy másik apróbb „szépséghiba”, hogy a módosítás értelmében nyilvántartásba vett tulajdonosi adatokhoz nem lehet majd automatikusan hozzájutni, hanem csak előzetes online regisztráció után. Ez nem egy komoly korlát, de azért elképzelhető, hogy egyeseket elriaszt a kutakodástól. Arról nem is beszélve, hogy nem tudjuk, kinek kellene ellenőriznie a regisztrált adatok hitelességét.
Bár a javaslat plenáris vitája és szavazása még hátravan, nagy valószínűséggel el fogják fogadni a módosítókat, hiszen olyan tagállamok álltak ki az elmúlt időszakban – például a G8-csúcson – a teljesebb körű cégnyilvánosság mellett, mint az Egyesült Királyság és Franciaország. A két EP bizottság egyértelmű támogatása pedig az unió Tanácsának is fontos jelzés lehet.
Címkék: média eu pénzmosás átláthatóság tulajdonos
6 komment · 1 trackback
Ajánlott bejegyzések:
-
Tényleges tulajdonosok, végső haszonhúzók – hogy állunk 2024 nyarán?
-
Átlátható magántőkealapok? Vissza mindent!
-
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
-
Antikorrupciós büntetőeljárási reform: a szabályok léteznek, a gyakorlat azonban változatlan
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mandiner blogajánló 2014.03.04. 11:00:02
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bkkzol 2014.03.05. 09:41:34
Boka1 2014.03.05. 11:04:13
OkoskaTo:rp 2014.03.05. 11:19:42
Különben meg kinek a célja az, hogy egy megamulti töredékét adózza a kisvállalkozásoknak? Hol igazságos ez? Hiszen már az egykulcsos szja is elég igazságtalan a szegényekkel szemben, itt pedig arról van szó, hogy a gazdagabb kifejezetten kevesebbet adózik.
Lucky Larry Silverstein 2014.03.05. 11:29:07
Illúzió. Mi történne ha külön cégekre szabdalnák a nagyokat? Ezek mind rt-k, soha nem tudják meg ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
porthosz 2014.03.05. 11:32:09
+ha szétdarabolsz egy céget, akkor azt majd simán lenyomja egy másik ország (kontinens) beli óriáscég ahol nem kell szétdarabolni.
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.03.05. 12:22:44
1. ha a cégtulajdonos nem magánszemély, akkor meg kell adni azokat a magánszemélyeket, akik a jogi személy mögött állnak (végső tulajdonos vagy haszonélvező)
2. a strómanokat és a strómanokat felhasználókat szigorúan büntetni kell
3. minden cégnek nyilatkoznia kell, hogy melyik országban milyen típusú adót fizet és az erről szóló igazolást csatolni az éves mérlegéhez