A K-blogon két hete írtunk arról, hogyan viszonyul az orosz vezetés az internetes politikai aktivizmushoz. Akkor úgy fogalmaztunk: "az orosz állam nem korlátozza kirívó módon az elektronikus véleménynyilvánítás szabadságát". Ezt a megállapítást vissza kell vonnunk, ugyanis az orosz parlament nemrég éppen az ellentétes irányba mutató jogszabályokat fogadott el.
A legvitatottabb jogszabály célja a hivatalos magyarázat szerint a gyermekpornográfia és más veszélyesnek nyilvánított tartalmak visszaszorítása: az ilyen honlapokat feketelistára teszik, és a tulajdonosokat, valamint a szolgáltatókat kötelezik arra, hogy haladéktalanul távolítsák el őket a netről. A tiltakozások hatására végül a törvényjavaslatban az eredetileg tervezettnél szűkebbre szabták a veszélyes tartalmak körét, így csak a gyermekpornográfiát, illetve öngyilkossági technikákat bemutató, valamint a kábítószerezést pártoló oldalakat lehet jogorvoslat lehetősége nélkül, haladéktalanul töröltetni.
Orosz biztonságpolitikai szakértők szerint azonban a törvény arra is lehetőséget teremt, hogy a hatóságok a sértő tartalmakon kívül más, akár külföldi honlapokat is ellenőrizzenek és blokkoljanak.
Az ellenzéki képviselők szerint hamarabb ment át a törvényjavaslat a szavazáson, mintsem lehetőségük lett volna azt elovalsni, a kritikusabb hangok egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a parlament nem más, mint a Kreml titkársága, amely csak végrehajtja az elnöki utasításokat.
Az orosz internet is fellázadt a javaslat ellen. "Milyen lenne a világ szabadon hozzáférhető tudás nélkül?" - tette fel a költői kérdést az orosz nyelvű Wikipedia a jogszabály elfogadása előtti napokban. A honlap 24 órára el is sötétült. A számos orosz ellenzéki blogot üzemeltető, LiveJournal nevű blogszolgáltató is cenzúrát emlegetett nyilatkozataiban. A legnagyobb orosz keresőoldal, a Yandex.ru képviselői szerint a törvény túl pontatlan, számos kérdést hagy nyitva, és önkényes joggyakorlásra ad lehetőséget a hatóságok számára. Még a Yandex szlogenjét (Minden megtalálható) is kissé megváltoztatták a végszavazás napjára: a logóban a tiltakozás jeléül áthúzták a "minden" szót.
"Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint minden személynek joga van ahhoz, hogy 'határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon'" - fejezte ki aggodalmait az Egyesült Államok Külügyminisztériuma is.
A törvény, amelyet Vlagyimir Putyin elnöknek még alá kell írnia, novemberben léphet hatályba.
Zárójelben jegyezzük meg, hogy nemrég több vitatott törvényjavaslatot is rohamtempóban fogadott el a parlament alsóháza, a Duma: az egyik a rágalmazás büntethetőségét vezeti be újra a jogrendszerbe, ami azért is különösen érdekes, mert ezt a passzust nem egészen hét hónappal ezelőtt törölték a büntető törvénykönyvből. Ugyan szabadságvesztés helyett az új jogszabály "csak" 5 millió rubelig (35 millió forint) terjedő bírságot helyez kilátásba - ez a büntetési tétel azonban még mindig alkalmas lehet a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának korlátozására. Számos újságíró tüntetett a javaslat ellen.
A civil szervezetekről szóló új rendelkezések is kivívták a jogvédő szervezetek rosszallását: ezek ugyanis arra köteleznék a külföldi forrásokból (is) gazdálkodó civil szervezeteket, hogy minden kiadványukon tünetessék fel a meglehetősen rosszul csengő, már-már a szovjet érát idéző "külföldi ügynök" kifejezést.
Az orosz politikai vezetés tehát egyre keményebb módszereket vet be a kritikus hangok elnyomására -- mégis reménykedhetünk abban, hogy az ellenzéki és alternatív nyilvánosság megtalálja majd a megfelelő csatornákat a hatalom kicselezésére.