Az előzmények
2010-ben a kormány elhatározta, hogy 4,8 milliárd forintot szán térképészeti légifelvételek készítésére. A projekt célja az lett volna, hogy végre nyilvántartás készüljön az állami tulajdonban lévő földekről és ingatlanokról – egy ilyen állami vagyonkataszterre egyébként, természetesen nyilvánosan hozzáférhető módon, szerintünk is szükség volna.
(fotó: index.hu)
A korrupciógyanús beruházásról Spirk József Index-újságíró közölt cikket, amelyben kifejtette: nemcsak, hogy a korábbi árak sokszorosába kerülne a projekt a közbeszerzés szerint, de a pályázati kiírás feltételeit csak Farkas Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának korábbi cége, a Geodézia Zrt. tudta volna teljesíteni. 2008 és 2010 között már három tételben (78+43,3+49,3 millió forint) csináltak egy hasonló projektet. Érdemes észrevenni, hogy a 4,8 milliárdos ár a korábbinak csaknem harmincszorosa – valaki tehát (és sejtjük is, hogy kicsoda) óriásit kaszált volna az ötleten.
Nem sokkal a cikk megjelenését követően a Geodézia el is indult a pályázaton, amit végül forráshiányra hivatkozva visszavontak. Ez alapján úgy tűnt, klasszikus oknyomozós sikersztoriról van szó: volt egy korrupciógyanús ügylet, amit egy élelmes és kitartó újságíró leleplezett, majd a kellemetlenné vált tendert visszavonták. Mindenki örül – a vélhetően nyertes cég tulajdonosain kívül. Egy darabig.
Légifotózás újratöltve
2014. január 21-én a Napi.hu írta meg, hogy a kormány újra elővette a légifotózás ötletét. A cikk szerint a Debreceni Egyetem 6,5 milliárd forintért készítené el Magyarország digitális térképészeti adatbázisát, amelyből mindössze 150 millió forint lenne a légifotózás költsége, a maradék pedig a Debreceni Egyetem fejlesztésére kellene. Érdemes tehát látni, hogy a légifotózásra szánt összeg 170 millió (ez a 2008-2010-es ár) és 150 millió (ez a 2014-es) forintos ár között mozog. Ez alapján érhetetlen – illetve nagyon is érthető –, hogyan jött ki 2010-ben a 4,8 milliárdos összeg. De akkor hogyan lett már megint milliárdos a végső számla?
Úgy, hogy az egyetemnek sem technikája, sem épülete, sem szakembere nincsen a projekt végrehajtására, viszont rendelkezésre áll 6 milliárd forintos uniós támogatás. Jobb esetben tehát arról van szó, hogy a megmaradt támogatást akarják villámsebességgel elkölteni. Ez azonban csak részben magyarázza a közbeszerzés, tehát az elvben átlátható és nyilvános eljárás hiányát. Ennek megkerülését – bár bőven közbeszerzési értékhatár feletti összegről van szó – a kormánypárti képviselők nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kerülnék el. Joggal merül fel azonban a kérdés, hogy bár a légifotók valóban érzékeny adatokat érintenének (például katonai bázisokat is lefotózhatnak), miért nem csak ez a 150 milliós tétel esik ki a közbeszerzési eljárás alól? És valóban kockázatos egy ilyen projekt a Google Street View és a Google Earth mellett? Végül pedig az is kérdéses, miért titkolózott a kormány az eljárásról.
Csak nem arról van szó…?
A K-Monitor a TASZ-szal és a TI Magyarországgal közösen már többször felhívta a figyelmet arra, hogy ha nemzetbiztonsági okokra hivatkozva adatokat lehet titkosítani és ki lehet kerülni a közbeszerzési eljárást, az súlyos kockázatokat rejt magában. Bár az országról készült fényképadatbázis valóban tartalmazhat nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokat, a Debreceni Egyetem fejlesztése aligha. Érdekes aspektust adhat ráadásul az ügynek, hogy amit a bizottsági vitában Juhász Ferenc (MSZP) volt honvédelmi minisztertől elhangzott, „gyakorlatilag a földhivatalok rendelkezésére állt egy ilyen adatbázis, oly módon, hogy ehhez nem kellett külön nemzetbiztonsági felmentés.” Ahogyan az is furcsa, hogy ennek elmondását követően Juhász sem kérdőjelezte meg az egész projekt értelmét, bár annak elhalasztását kérte.
Könnyen lehet, hogy az ehhez hasonló esetekben a nemzetbiztonsági szempontokra való hivatkozás nem az ország biztonságát, hanem a korrupt vállalkozók és/vagy politikusok titkainak leplezését szolgálja. És bár az is lehet, hogy az újabb légifényképezős projekt kapcsán minden rendben van, az előzmények egyértelműen azt sugallják, hogy a nagyobb átláthatóság akár milliárdos megtakarításhoz vezethet.
Címkék: korrupció nemzetbiztonság közbeszerzés légifotó átláthatóság geodézia
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
Nehéz szülés: elfogadta a Kormány a 2024-2025 közötti Korrupcióellenes Stratégiát
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
-
Antikorrupciós büntetőeljárási reform: a szabályok léteznek, a gyakorlat azonban változatlan
-
Előre és hátra a Fővárosi Közgyűlésben
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
NIKI LAURA 2014.01.27. 21:10:38
Felajanlottuk,hogy egy segedmotoros-movit- geppel 100-zad,azaz 1 milliobol megcsinaljuk!
Mindenhol elutasitottak,mire megtudtuk,hogy fullra fel lett szamlazva a projekt,aminek tobb mint 3/4 elosztasra kerult, maradek lett a repulest/ fenykepezest elvegzo cege,,es igy is megerte nekik,ahol a helikopter legiora onkoltsege 2-300 e ft.
PAPÓ38 2014.01.28. 08:32:48
Gábor00010 2014.01.31. 21:50:58
:) Ismerős a sztori. Páran szerintem tettünk ésszerű ajánlatot.
PAPÓ38:
Ha UAS-al ekkora területet gazdaságosan és gyorsan berepülsz akkor vagy raptorod van, vagy mindenki a mikrodrón találmányodat akarja.