Képzeljük el, hogy teljes egészében nyilvános a paksi atomerőmű bővítéséről az orosz kormánnyal nemrég kötött megállapodás, vagy épp a Közgép Zrt. által nyert közbeszerzési pályázatok teljes dokumentációja. Könnyen lehet, hogy ha ezek az iratok a közvélemény számára teljes egészében hozzáférhetőek lennének, az növelné az esélyegyenlőséget és a hozzájárulna a tisztességesebb versenyhez a közbeszerzési piacon, az atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás pedig ebben a formában talán létre sem jött volna. Közhely, hogy a nyilvánosság ereje jelentősen át tud formálni eseményeket, nem csak a korrupciót képes visszaszorítani, de összességében növeli az állam működésének hatékonyságát és a társadalmi bizalmat.
Épp ezért fontos mérföldkő a kormányok átláthatóbb működéséért folytatott küzdelemben, hogy egy keddi bejelentés szerint három szervezet – a Nyílt Szerződési Partnerség a World Wide Web Alapítvány, és az Omidyar Hálózat – által vezetett, több mint 200 taggal rendelkező nemzetközi együttműködés keretében 2014 végére tervezik kialakítani a nyílt szerződések globális normarendszerét.
Mi az, hogy nyílt szerződés?
Becslések szerint a világ kormányzatai összesen körülbelül 9 és fél billió amerikai dollárnak megfelelő összeget költenek el szerződéses úton, ami Magyarország GDP-jének több mint 75-szöröse. Maguk a szerződések tulajdonképpen a kormányok költekezésének és bevételének „adathordozói”. Nyilvánosságra hozataluk ezért alapvető lenne a kormányzati működés átláthatóbbá tételéhez és a korrupcióellenes küzdelemhez. Ennek ellenére sok országban a közszféra szerződései alig vagy egyáltalán nem érhetőek el, vagy olyan formában teszik ezeket közzé, ami nem teszi lehetővé az automatizált feldolgozást.
A nyílt szerződések rendszere azt jelenti, ha az állam és szervei által kötött összes szerződés minden egyes eleme hozzáférhető a nyilvánosság számára. Ezen felül az is fontos kritérium, hogy biztosítva legyen az állampolgárok számára a beleszólás és részvétel lehetősége a szerződésekkel kapcsolatos döntési folyamatokba.
Nemzetközi garancia a szerződések nyilvánosságára?
A nemzetközi összefogás célja, hogy kidolgozzanak egy olyan egységes normarendszert, amely előírja például, hogy az országok foglalják törvénybe a szerződéskötés egész folyamatának megismeréséhez való jogot - amely csak nagyon kivételes és jól megindokolt esetben legyen korlátozható.
Nem csak a szűk értelemben vett szerződések átláthatóságáról van szó, hanem például a hivatalos engedélyek, pályázati kiírások és azok elbírálási kritériumai, hatástanulmányok, és más, az állami tevékenységekhez kapcsolódó hivatalos dokumentáció kapcsán is fontos a nyilvánosság biztosítása. Ebbe a körbe a magánszerződések természetesen nem tartoznak bele, és az állami szektor szerződéseit is csak a személyes adatok és a magánélet védelmének garantálásával hoznák csak nyilvánosságra.
Mi haszna a nyílt szerződéseknek?
Azon túl, hogy a nagyobb átláthatóság segít a korrupció visszaszorításában, ugyancsak megkönnyítheti a kormányok gazdasági tevékenységeinek összehasonlíthatóságát országokon és szektorokon átnyúlóan is. A szerződések és a hozzájuk tartozó anyagok nyilvánossá tétele javítana továbbá a közpolitikai folyamatok tervezhetőségén, és az állami tevékenységek hatékonyabb összehangolásán, illetve a felesleges átfedések és a visszaélések kiszűrésén.
A szerződések folyamatos nyilvános ellenőrzésére már több nemzetközi példa is van, sokszor pont a fejlődő országokból. Nepálban például a fejlesztési támogatások és a közbeszerzési szerződések nyilvános dokumentációja alapján a kormány által működtetett portálon pontosan utána lehet nézni annak, hogy melyik külföldi donor pénzét mikor mire, és pontosan hol költik el. Ez nem csak a segélyek felhasználásának figyelemmel kísérését segíti, hanem a fejlesztések könnyebb tervezését és hatékonyabb végrehajtását is. A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya által publikált, a nyersanyagok kitermelésével kapcsolatos szerződések nyomon követésével civil szervezetek ellenőrizni tudják, hogy a bányák teljesítik-e vállalt kötelezettségeiket, pl. a helyi közösségek fejlesztését illetően. Kamerunban pedig egy éhínség ellen és egy környezetvédelemért küzdő szervezet fogott össze, hogy felmérjék az országban zajló aranybányászat társadalmi és környezeti hatásait.
Természetesen még messze van a teljesen átlátszó állami szerződések világa, de már történtek fontos előrelépések, és ha minden jól megy ez év végére létrejöhet egy nemzetközileg elismert szabályozási keret. Az erre irányuló nemzetközi kezdeményezésben olyan jelentős nemzetközi fejlesztéssel, illetve átláthatósággal foglalkozó szervezetek vesznek részt, mint az Oxfam vagy a Transparency International, de partner a folyamatban a Világbank Intézet, valamint számos kormány is. Az igazán nagy előrelépés az lenne, ha a 2014 végére kialakított szabályrendszert a jelenleginél jóval több állam, köztük a magyar kormány is elfogadná.
A nyílt szerződésekkel kapcsolatos kezdeményezés egyébként a Nyílt Kormányzásról szóló nemzetközi együttműködés mentén indult el, amelyhez 2012-ben Magyarország is csatlakozott. Ennek kapcsán kérte a K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a magyar kormánytól, hogy hozzák létre az állam által kötött szerződések mindenki által hozzáférhető központi elektronikus nyilvántartását. Ezt azonban a kormány elvetette. Azt viszont legalább sikerült egy későbbi javaslatunkkal elérni, hogy törvény írja elő a közbeszerzési szerződések közzétételét a Közbeszerzési Adatbázisban.
Még többet a nyílt szerződések kezdeményezésről itt olvashatsz.
Címkék: közbeszerzés átláthatóság OGP
12 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
Nehéz szülés: elfogadta a Kormány a 2024-2025 közötti Korrupcióellenes Stratégiát
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
-
Közérdekből nyilvános adat, hogy kik adnak politikai tanácsot a kormánynak
-
Titkos egészségügyi átalakítási tanulmány: Alkotmánybírósághoz és az emberi jogi bírósághoz fordultunk
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zakk (törölt) 2014.01.23. 16:09:35
Szeretném látni hogy a német -görög fegyverüzlet szerződései mikor lesznek nyilvánosak..vagy esetleg fasizálódnak a magyar baloldaliak német barátai???
Azt is szeretném látni hogy az amerikai demokratikus kormányzat nyílt szerződésekben teszi közzé az üzleteit stratégiai fontosságú dolgairól..
Nevetségesek vagytok..végtelenül nevetségesek..
OkoskaTo:rp 2014.01.23. 16:20:00
(Vagy a parlamenti mélygarázsét, miközben a Kossuth téren lakó összes ember bármelyik munkafázisban tetszőleges számú fényképet készíthet a gödörről.)
Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2014.01.23. 16:45:27
Hogy rohadnátok meg a gerinctelen féreg vezetőtökkel együtt!
HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2014.01.23. 16:57:27
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.01.23. 17:13:35
Gyűrött Papír 2014.01.23. 17:16:38
Szinten hírszerző vagy?
Gyűrött Papír 2014.01.23. 17:18:47
Kalmár 2014.01.23. 17:30:39
Nyer a legolcsóbb ajánlat, majd mivel annyiból nem lehet kihozni, így spórolni kezd amivel tud.
Biztonság, alaposság stb.
Ezekután, mivel még mindig bukó lenne, kiegészítő munkákat taláknak ki, amiket túlszámláznak.
Még ez a jobbik eset, mert többnyire lelép a kivitelező és maga után hagy milliárdos kárt, csúszást, káoszt.
A közbeszerzés a legdrágább módszere az állami beruházásoknak.
Petike57 2014.01.23. 19:05:37
NYISSÁTOK MÁR KI A SZEMETEKET MEG A FÜLETEKET.
Meg lehetne gondolkodni is-az még nem adóköteles!
werno 2014.01.23. 20:27:09
A pályázat ugyanis diszpozitív elemeket tartalmaz, miközben egy közbeszerzésre a kogencia jellemző!
Egy kivétel van a tervpályázati eljárás, ez azonban rendkívül ritka.