A választások előtti, kormánypárti bespájzolásról szóló 2021-es év után nem meglepő, hogy 2022-ben sem a közélet megtisztulása felé mentek a dolgok Magyarországon. Volt tennivalója bőven a korrupciófigyelő K-Monitor kollektívájának! Tavasszal intenzíven követtük visszaélésekben bővelkedő országgyűlési választási kampányt, majd az EU által kezdeményezett, nem túl transzparens pénzügyi feltételességi eljárást. Idén is igyekeztünk segíteni az egyre szűkülő nyilvánosságban az információhoz jutást, és alternatív szemléletet mutatni a tekintélyelvű és kizárólagos hatalomgyakorlással szemben.
A Karmelita kolostor (a magyar miniszterelnök rezidenciája) alulnézetből. (fotó: HVG)
Elhivatottságunk mellett az is lelkesített, hogy rengetegen támogatták adományokkal, önkéntes munkával és szakmai tanácsokkal a tevékenységünket. Ez a K-Monitor szokásos évvégi beszámolója, köszönjük, hogy 2022-ben is velünk voltatok! Az év közpénzekkel és korrupcióval kapcsolatos eseményeit bemutató visszatekintésünk itt olvasható.
Megküzdöttünk a közérdekű adatokért
Az elmúlt bő évtized szűkülő nyilvánosságában egyre nehezebb közérdekű információkhoz jutni a legfontosabb kormányzati döntésekről: ezek általában zárt folyamatban és gyors eljárásban születnek. Emiatt fontos feladatunkká vált, hogy közzétegyünk olyan adatokat, amelyeket az állam nem tesz elérhetővé, vagy egyenesen elzár a nyilvánosság elől. 2022-ben hetven adatigénylést nyújtottunk be különféle állami, önkormányzati intézményekhez és közpénzek felhasználóihoz. Az adatkezelők a legtöbb esetben éltek egy 2020-ban kiadott veszélyhelyzeti kormányrendelet adta lehetőséggel, és 90 napig halogatták, hogy válaszoljanak nekünk. A három hónapos várakozást gyakran érdemi válasz helyett csak a titkolózásról szóló értesítés követte, rosszabb esetekben pedig egyáltalán nem kaptunk választ.
Ilyenkor bírósághoz fordultunk és kértük, hogy kötelezze a bíróság a titkolózó szervet az adatok nyilvánosságra hozatalára. Bíróságra jártunk Orbán Viktor és családja tavalyi római, honvédségi gépes utazásának költségeiért, a Pénzügyminisztérium milliárdokból felújított, új épületének szerződésének vagy kormányülések dokumentumainak megismerése érdekében. Nekimentünk a Végrehajtói Karnak is, akik továbbra sem hajlandóak a megtisztulás útjára lépni, és rejtegetik a Schadl-éra szerződéseit!
2022-ben összesen tizenhárom peres eljárásunk volt folyamatban, amelyek közül egy kivételével mindegyiket megnyertük. A Belügyminisztérium ellen elvesztett perünkben, amiben az egészségügy átalakításáról készült háttértanulmányokat próbáltuk megszerezni, az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Ügyeink azonban nem csak az adatok megszerzésére irányultak, hanem arra is, hogy javítsuk az információszabadságot érintő jogalkalmazást, ítélkezési gyakorlatot. Ez különösen fontos volt számunkra, mivel élesben követtük az EU és a Kormány közötti egyezség keretében megszülető új peres szabályok elfogadását, valamint az Európa Tanács által életre hívott Tromso-i Egyezmény hatályba lépését, aminek az aláírásával Magyarország új, az adatigénylőknek kedvező kötelezettségek teljesítését vállalta.
Közpénzkövető munkánk során megszereztük a Mészáros Lőrinc és körei által elnyert 35 éves sztrádakoncesszió ajánlattételi dokumentációját és rámutattunk, hogy a kormány elsunnyogta antikorrupciós vállalásainak teljesítését. Előtúrtuk, hogy a kormány 130 milliárd forinttal támogatta három akkumulátorgyár felépítését és 7 milliárddal egy orosz cég dezodorgyárát, már bőven az orosz agresszió után. Mi írtuk meg részletesen, hogy a lipótmezői elmegyógyintézet épületét elajándékozta a kormány, hogy abból magániskola épülhessen. Megmutattuk az is, hogy a válság közepette arra is maradt pénz, hogy feltámasszák a hét évvel ezelőtti milánói világkiállításra készített sámándobot, vagy az MVM-es rezsipénzből milliárdos támogatást kapjon a Fradi. Azt is mi túrtuk ki a vagyonnyilatkozatok éjszakáján, hogy hiába egyszerűsítette lottószelvény-szintűre a Fidesz a rendszert 2022-ben, Kósa Lajosnak még az ikszelés is túl komplikáltnak bizonyult. Uniós nyomásra az ikszelést azóta újra eltörölték.
Hogy az állampolgárok inkább a szépről és jóról értesüljenek, a kormány száz milliárdos nagyságrendben költ propagandára. A nyáron és ősszel is beszámoltunk róla, hogy pontosan mire. Ritkaságszámba megy, hogy a kormány a tevékenységünk hatására lépéseket tesz, de idén még ezt is megtörtént, amikor bejelentésünk hatására lemondott a KDNP-s tisztségéről a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója.
Térképre tesszük, mi történik az országban
Fontosabb témáknál az adatok megszerzésen és elérhetővé tételén túl igyekszünk azokat emészthető formában bemutatni. Az eltették.hu oldal segítségével követhetővé tettük sok száz, politikai kinevezettek által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítványnak átjátszott állami ingatlan sorsát és elhelyezkedését. Az elmúlt évek egyik legnagyobb állami vagyonvesztése ugyanis az ún. KEKVA-k részére történő vagyonjuttatás volt.
A Városliget beépítéséhez használt közpénzpumpák elhelyezkedését és adatait mutatta meg a Liget Monitor, de térképre tettük a válság miatt leállított állami beruházásokat is. Ugyancsak a válság és az üresre herdált államkassza tüneteit mutatja be az Átlátszó.hu-val közös, “Bezár az ország” néven indított közösségi info-gyűjtésünk, amelyre közel 200.000 látogató volt kíváncsi, és amely folyamatosan frissülve mutatja a nyár óta bezárt szolgáltatókat, közintézményeket.
Ugyancsak az Átlátszó.hu-val közösen mutattuk meg, hogy miként használja visszaélészerűen a kormány a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházási kategóriát annak érdekében, hogy presztízsberuházásokat, favorizált multik projektjeit, vagy a klientúra építkezéseit kivonja az amúgy mások számára kötelező eljárások alól.
Már tíz éve követjük az agártámogatások elosztását Magyarországon, és ezzel évi több száz milliárd forint sorsát. Idén a szokásos éves elemzésünk mellett készítettünk a témának egy külön honlapot és egy részletes keresőt, amely lehetővé teszi az elemzéseink mögötti támogatási adatok keresését és letöltését. Néhány éve elkészítettük a Közérthető Költségvetés nevű, nyílt forráskódú alkalmazásunkat, amely interaktív formában bemutatja egy település gazdálkodását. 2022-ben öt önkormányzat költségvetését tette átláthatóbbá a Közérthető Költségvetési alkalmazásunk, többek között Józsefvárosét, Gyöngyösét és az I. kerületét.
Ennél is nagyobb vállalás volt, hogy idén ismét elkészítettük a 2023-es központi költségvetés több, mint 1500 sort tartalmazó interaktív weboldalát is. A közpénzköltések átláthatatlanságát mutatja, hogy a nyáron törvényben elfogadott költségvetést karácsony és újév között az Orbán-kormány egy rendelettel teljesen átírta. Az új vizualizációt már készítjük, januárban böngészhetitek, honnan vontak el milliárdokat a megszorító intézkedések. Míg néhány éve év végén még a haveroknak és csókosoknak kiosztogatott maradványról szóltak az év végi híreink, most a szűk esztendők jönnek, és osztogatás helyett elvonásokat jelentenek be.
Szinte minden héten publikáltunk olyan új adatot, információt, amely a sajtó számára fontos hírt jelentett. 85 blogbejegyzésünket idén 270 ezren olvasták, nagyjából ezer facebook posztunk pedig csaknem 37000 like-ot kapott. 2022-ben több mint 600-szor hivatkoztak a K-Monitorra a médiában. Még a Le Monde, a Politico és a New York Times olvasói is találkozhattak velünk. Sőt, Obama amerikai exelnök a Stanfordon méltatta a munkánkat!
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort adományoddal!
Politikai hatalom konzerválva, inflációs bomba berobbantva
Éveknek tűnik az április 3-i választások óta eltelt idő, de az azóta eltelt háromnegyed év sem vitt jelentősen közelebb ahhoz, hogy tisztán lássuk, a választásokon induló pártok és jelöltek, illetve az őket segítő erők valójában mennyi és milyen pénzből kampányoltak és mire költöttek egészen pontosan. Nem rajtunk múlt.
A K-Monitor az év elején szakmai anyagában tett javaslatokat arra, hogy miként lehetne átláthatóbbá és számonkérhetővé tenni a magyar pártfinanszírozási rendszert, és elmondtuk azt is, hogy a pártokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy bevételeikről és kiadásaikról a törvényben előírtaknál részletesebben beszámoljanak. A kampány során szorosan követtük, hogy miként élnek vissza állami szervek és tisztségviselők a pozíciókkal annak érdekében, hogy támogassák a kormánypárt kampányát, és milyen egyéb praktikák terjedtek el annak érdekében, hogy látszólag független intézmények megtolják egy-egy párt vagy jelölt kampányát.
Megmutattuk, hogy 3,7 milliárd forint közpénz ment el a választásokkal egyidejűleg megtartott népszavazás kormányzati sajtókampányára, és a Transparency Internationallal és a Political Capitallal azt is bemutattuk, hogy a köztéri felületeken hogyan nézett ki a kormánypártok érdekében kitett plakátok nyomasztó túlsúlya, és hogy listaáron mennyivel több pénzt égettek el a kormánypártok a kampányban, mint ami megengedett. A kampányfinanszírozás végül a vesztes ellenzékre égett rá, a kormány pedig azóta is vidáman tapicskol a kiszervezett kampányból dagasztott botrányban. Ha a kormányoldalt valóban zavarná, hogy tisztességes verseny helyett a háttérben megmozgatott pénzek befolyásolják a kampányt, akkor törvényhozóként puszta sápítozás helyett bezárná a magyar kampányszabályozás kiskapuit!
Annak érdekében, hogy a választók ne csak a pártok és azok kommunikációs holdudvarának üzeneteire alapozva mérjék fel az áprilisi kínálatot, hanem valódi közpolitikai témákkal is találkozzanak, készítettünk idén is Voksmonitort, amely megmutatta, hogy a propagandát és a politikai sérelmeket félretéve, mely politikai pártok állnak a kitöltőhöz a legközelebb. A voksolást azonban nem a programok döntötték el, hanem az orosz agresszió miatt eluralkodó félelem, az ellenzéki kommunikációs pofáraesései és az a több száz milliárd forintnyi kiáramoltatás, amivel a választások előtt a kormány a bőség illúzióját teremtette egy, a megszorításokról szóló négy éves ciklus előtt. A visszatérítés és osztogatás azonban visszaütött: elszabadultak az árak.
Társadalmi részvétellel a demokrácia megújításáért
Régóta valljuk, hogy a korrupció legjobb ellenszere az aktív társadalmi részvétel a közügyek alakításában. A társadalmi részvétel feltételeinek megteremtésével szélesedhet azon állampolgárok köre, akik beleszólást követelnek a közösségüket érintő döntésekbe és formálható a politikai kultúra is, ha döntéshozók hozzászoknak, hogy nem csak négy- vagy ötévente kell megkérdezni az állampolgárok véleményét. Az átláthatóság számonkérése mellett ezért kiemelten foglalkozunk a közösségi részvétel erősítésével. Részt veszünk a Főváros civil munkacsoportjában, és aktívan kampányolunk a részvételi költségvetési folyamatok mellett.
Debrecenben az Alternatív Közösségek Egyesületével például részt vettünk az első magyarországi iskolai részvételi költségvetés lebonyolításában: a Medgyessy gimi tanulói 300 ezer forint sorsáról döntöttek egy fél éves, demokratikus eljárásban. A programról egy gyakorlatias útmutató is készült.
Régiós partnereinkkel kutatást indítottunk, amelyben megvizsgáltuk, hogy a kormányzati központosítás, hogy érintette a térség önkormányzatait és milyen ellenstratégiákkal reagáltak erre a helyi közösségek. A kutatásról a harmadik Conspiracy for Democracy workshopunkon is beszéltünk, ahol egy tucat közép-kelet-európai aktivistával vitattuk meg a helyi részvételiség területén végzett munkánkat. Egy másik eseményünkön helyben aktív civilekkel, önkormányzati dolgozókkal és szakértőkkel, kutatókkal gondolkodtunk arról, hogyan lehet megszólítani a lakosokat a lakókörnyezetüket érintő ügyekben. Mi kellene ahhoz, hogy az önkormányzás ne csak betonról és jogszabályokról, hanem emberek valós problémáiról szóljon.
A hazai és az uniós városfejlesztési források hatékonyabb felhasználása érdekében készítettük tavaly a PARTIMAP nevű térképes részvételi felületünket. Ez a felület számos önkormányzatnak és érdekérvényesítő civil szervezetnek nyújthat segítséget, hogy felmérjék a helyi lakosok igényeit a közösségi fejlesztésekkel kapcsolatban, teszteljék elképzeléseiket és monitorozzák az elkészült projektek hatékonyságát. Büszkeségünk, hogy mások mellett 2022-ben a BKK is a mi eszközünket használta például az új BUBI állomások helyének megtervezéséhez! Itt a demo, ilyen kérdőívet te is csinálhatsz, ingyen és könnyen!
Az önkormányzati ciklus félideje alkalmából megvizsgáltuk az Ez a Minimum! átláthatósági kampányunkhoz csatlakozó politikusok által vezetett önkormányzatok átláthatóságát, és értékeltük az átláthatóság szintjét. A leggyengébben teljesítőkkel külön is foglalkozunk.
Az uniós források védelmében
Már 2021-ben is intenzíven foglalkoztunk azzal, hogy miként léphetne fel az EU az uniós pénzek védelme érdekében egy olyan országban, ahol a korrupció a rendszer "legfőbb politikája". Üdvözöltük, hogy az EU tagállamai megteremtették az úgynevezett feltételességi eljárást, és azt is, hogy korrupcióellenes intézkedésekhez köti a Magyarországon járó támogatások jóváhagyását és folyósítását. Számos alkalommal kritizáltuk azonban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások és a magyar antikorrupciós intézkedések kidolgozása átláthatatlanul történt.
Részletes, széles körben terjesztett angol és magyar elemzésekben mutatunk rá a kormány által vállalt intézkedések hiányosságaira, legyen szó vagyonnyilatkozatokról, közbeszerzésekről, a büntetőeljárás reformjáról, az információszabadságot érintő kérdésekről, vagy azokról a témákról, amelyek végül nem is lettek az őszi intézkedés csomag részei. A Magyar Helsinki Bizottsággal és TI Magyarországgal közösen értékeltük az intézkedéscsomag egészét, majd annak végrehajtását is. Úgy gondoljuk, hogy szakmai anyagainknak és elemzéseinknek is köszönhető, hogy az EU nem fogadta el minden további nélkül a valódi elköteleződés nélkül meghozott, hiányos intézkedéseket. A folyamatot a jövőben sem nézzük tétlenül, a K-Monitor decemberben úgy döntött, hogy pályázik az EU nyomására létrehozott Korrupcióellenes Munkacsoportban való részvételre, amelynek Vincze Orsolya munkatársunk tagja lett. A pusztán konzultatív szereppel bíró munkacsoport csodát nem fog tenni, de fontos számunkra, hogy minden lehetséges módon követni tudjuk a kormányzati antikorrupciós jogalkotás alakulását, elmondjuk újra és újra a javaslatainkat, illetve tájékoztatást adjunk az intézkedések sorsáról.
Civil partnereinkkel közösen 2022-ben is részt vettünk az EU jogállamisági jelentésének elkészítését megelőző konzultáción, amelyre közös szakmai anyagot írtunk a magyar jogállamiság helyzetét érintő problémákról. Ez azért fontos, hogy az EU és a nyilvánosság nem csak kormány álláspontjával találkozzon olyan fontos kérdésekben, mint az bűnüldözés és a korrupcióellenes intézkedések hatékonysága.
Technológiával és tudással a korrupció ellen
Tavasszal lezártuk a TASZ-szal közösen készített hat részes korrupciófigyelő sorozatunkat, amely bemutatta és elemezte, hogy miként használta az állam a járvány elleni védekezést arra, hogy a választások előtt felpörgesse a korrupciót és tovább folytassa a jogállamiság leépítését.
Idén is tanulmányozzuk a közigazgatásban használt algoritmusok elterjedtségét és szabályozását. A kormány milliárdokat költ és fog költeni annak érdekében, hogy automatizálja a közigazgatásban a döntéshozatalt, ahol lehetséges. Miközben a lépésnek lehet fontos korrupcióellenes hatása lehet és hatékonyabbá teheti az állami intézményeket is, számos kockázattal jár.
2022-ben folytattuk a szülészeti ellátást érintő korrupcióval kapcsolatos munkánkat is. Felhívtuk rá a figyelmet, hogy a hálapénz szigorúbb tiltása és az orvosi bérrendezés mellett rengeteg további lépésre lenne szükség ahhoz, hogy minden magyar nő, éljen az ország bármely pontján, azonosan jó körülmények között hozhassa világra a gyerekét. A 24.hu-val közös cikksorozat indítottunk a szülészeti hálapénz és az szülészeti rendszer anomáliáiról. Bemutattuk, hogy a hálapénz teljesen nem tűnt el, csak átalakult, és hogy a finanszírozási rendszer, hogyan ösztönzi a szükségtelen beavatkozásokat, vagy a hamis adatközlést. A 444.hu-val együttműködésben pedig videó készült arról, hogy a hálapénz tiltása óta, hogy változott az ellátás. A munkáért a 444.hu videósa, Halász Júlia Hégető Honorka díjban részesült! Tovább működtettük az Így szültem szülésélmény-felmérésünket és elmondtuk, hogy az állami szülészeti rendszer megfelelő átalakításának hiánya az állami ellátás kannibalizálásához vezet.
A K-Monitor mindig is kitűnt a civil szervezetek közül a digitális eszközök használatával, az elmúlt 12 hónapban a korábbiaknál is több időt és energiát fordítottunk az önkéntes fejlesztőkből álló Code for Hungary közösség szervezésébe. Code4.hu címen elindult a civil szervezetek érdekérvényesítését informatikai fejlesztésekkel támogatni hivatott kezdeményezés honlapja, az aktuális projektek kódját pedig a GitHubon rendszereztük össze. Az év első felében számos szervezettel és kezdeményezéssel beszélgettünk arról, milyen informatikai és adatalapú megoldásokat látnának hasznosnak a munkájuk során. Ezekre alapozva tartottunk két ötletgyűjtő meetupot, valamint több olyan workshopot is, aminek a célja különböző technológiai szaktudás közössé tétele. A közösség tagjainak keze alól került ki az eltettek.hu vagy az Agrártámogatás monitor. Rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy közösségünk aktív tagjai a Koffair ötletével nyertek a Google News Initiative pályázatán.
A gépház jelenti
Nem annyira látványos munka az elmúlt évek fontos saját eszközeinek fenntartása, viszont sok időt töltünk vele. Minden nap bővítettük és javítottuk a K-Monitor népszerű közpénzes-korrupciós adatbázisát, amely közel 50.000 cikket tartalmaz. Az új cikkek rögzítése mellett folyamatos feladat a régi, eltűnt anyagok újbóli elérhetővé tétele. Szívesen dolgozunk rajta, mert évente több mint 260 ezren kíváncsiak rá! Köszönjük tucatnyi önkéntesünk segítségét, akik nélkül ezek a cikkek eltűnnének a süllyesztőben!
Folyamatosan frissítettük és karban tartottuk a NER Hotel alkalmazásunkat is, amely politikaközeli szereplők éttermeit, szállodáit teszi egy térképes felületen kereshetővé. Az oldal angol nyelvű változata hamarosan elérhető lesz. Dolgoztunk és dolgozunk a TI Magyarországgal közösen működtetett redflags.eu közbeszerzés-monitorozó rendszerünk karbantartásán is.
2022-ben a K-Monitor nyolc munkatársa, két gyakornoka és számos önkéntese dolgozott azon, hogy mindez jó minőségben, magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. Tevékenységeink legjelentősebb támogatói a Sigrid Rausing Trust, a Nyílt Társadalom Intézet és a National Endowment for Democracy voltak. Összes bevételünk közül a legbüszkébbek az adományozóinktól kapott 3 millió forint támogatásra és a közel 1,5 millió forint 1%-os felajánlásra vagyunk. Nélkülük számos projektünk nem készülhetett volna el. Működésünk transzparens, itt nézhetsz a körmünkre!
Rengeteg feladatunk lesz jövőre is. Monitorozni fogjuk a kormány antikorrupciós vállalásait, amelyek az EU-s támogatások kifizetésének feltételei, és tesztelni fogjuk azokat az új intézményeket (Integritás Hatóság, új büntetőeljárási szabályok, felgyorsított közérdekű adatperes szabályok), amelyek a korrupció elleni fellépést hivatottak segíteni, de semmit sem érnek, ha nincs, aki használja őket! Folytatni fogjuk a titkolózó állami intézmények elleni pereinket, sőt, közpénzekben részesülő cégeken is számon fogjuk kérni az információszabadság érvényesülését, legyen szó a MOL-ról vagy a Facebook-ról. Különféle eszközökkel készülünk a 2024-es EP és önkormányzati választások tisztaságának monitorozására, és még több energiát fektettünk abba, hogy erősödjön a helyi közösségek részvétele az őket érintő döntések meghozatalában, legyen szó önkormányzatokról, iskolákról vagy alapítványi modellbe szervezett egyetemekről! Ha van kedved, tegyél fogadalmat, hogy te is odaállsz egy fontos ügy mellé jövőre!
Minden támogatónknak, adományozónknak köszönjük, hogy támogatják a munkánkat, partnereinknek, segítőinknek és önkénteseink pedig azt, hogy idén is együtt dolgozhattunk rengeteg fontos ügyön. Számítunk rájuk jövőre is. Boldog Új Évet!