K-Monitor as one of nine Hungarian NGOs has submitted a report on rule of law in Hungary to the European Commission. The report assesses the rule of law situation in Hungary and draws attention to problems in the justice, the anti-corruption framework, the media and other rule of law related issues.
K-Monitor is happy to announce that our NER Hotel database is now available in English, too. NER Hotel is a map-based website that aims to make the Hungarian tourism sector more transparent by uncovering the real owners of restaurants, hotels, and other leisure establishments. It is designed to help people spend their money more consciously when they visit the country. Find out, if the hotel you have chosen for a long weekend or the bar you have planned to visit for a night out has any political connections!
8 nap állt rendelkezésre, hogy észrevételeket küldjünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a tavaly beharangozott állami beruházásokról szóló kerettörvény tervezetéhez. Az EU-s nyomásra bevezetett társadalmi egyeztetéseknek ugyan eddig különösebb eredményét nem látjuk, lévén az általunk eddig küldött javaslatokat különösebb indoklás nélkül söpörték le az asztalról, mégis fontosnak tartottuk, hogy összefoglaljuk, hogy a társadalmi részvétel és az átlátható, elszámoltatható közpénzköltés szempontjából hozzászóljunk a szabályozáshoz. Az alábbiakban a minisztériumnak küldött észrevételeink olvashatóak.
Fotó: Facebook/Hadházy Ákos
Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” - ígérte a Budai Vár átépítéséről, benne a minisztériumok ide költözéséről L. Simon László még 2014-ben. A várbeli presztízsberuházások lassan 10 éve tartanak, és annyira fontosan a kormánynak, hogy még most, az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból, pedig az új építkezések egy részéről még mindig nem tudni, pontosan milyen célt fognak szolgálni. Az egyik legnagyszabásúbb építkezés a Pénzügyminisztérium 100 milliárdos régi-új székháza a Szentháromság téren. Ennek kapcsán nemrég - négy évvel a beruházás megkezdése után - elkészült egy hatásvizsgálat arról, jó döntés-e ideköltöztetni a minisztériumot. A tanulmány megállapítása szerint ez a jó döntés - bemutatjuk, hogyan számoltak.
Fizetett gyakornokot keres határozott időre a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda. Ismerd meg egy magyar korrupcióellenes civil szervezet munkáját! Jelentkezz hozzánk minél hamarabb, de legkésőbb január 31-ig, ha érdekel a közélet, és zavar, hogy a korrupciós ügyek eltűnnek a süllyesztőben!
Feldolgoztuk a kormány által az év vége előtt néhány nappal rendeletben átírt 2023-as költségvetést. Bejegyzésünkből kiderül:
A közfeladatot ellátó szervek működésének és a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében az elmúlt egy évben közel hetven esetben igényeltünk adatokat állami, önkormányzati szervektől de az Uniótól és piaci szereplőktől is. Az adatigénylésekhez kapcsolódóan tizenhárom esetben bíróság előtt léptünk fel a nyilvánosság védelme érdekében. Annak érdekében, hogy az emberek valós képet kaphassanak az információszabadságot érintő, gyakran és hektikusan változó jogszabályokról, elemzéseket tettünk közzé az újabb és újabb jogszabály-módosításokról.
Az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított feltételességi eljáráshoz kapcsolódóan a magyar kormány vállalta, hogy a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében növeli a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóságát. A vállalás eredményeképpen több ütemben módosul az információszabadságról szóló "Infotörvény".
Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ
44 milliárdot szórt szét a kormány a hónapok óta többletfinanszírozást követelő önkormányzatok között. 2010 után a településeket jórészt megfosztották attól, hogy a helyben élők által megtermelt jövedelemből lássák el munkájukat, finanszírozásuk a helyi ipartól és a kormányzati feladatfinanszírozástól vált függővé. Előbbit (iparűzési adó) a járvány alatt a kormány önkényesen visszaadta a cégeknek, utóbbi pedig csak nevében finanszírozza a megdrágult feladatokat, hiszen nem követi le a növekvő bér- és rezsiárakat. Ez a K-Monitor gyorselemzése a kormány szűkmarkú és politikailag elfogult rezsikompenzációs csomagjáról.
A kiosztott összeg csak szépségtapasz, ami legfeljebb a legkritikusabb helyzetű településeknek jelenthet enyhülést. Az intézkedést annak fényében érdemes szemlélni, hogy az év utolsó napjaiban a Kormány rendeletben átírta a települések pénzügyi tervezését is befolyásoló költségvetést, és benne a feladatfinanszírozásra szánt összeget a döbörgő infláció ellenére 975,7 Mrd Ft-ről 968 597,6-ra csökkentette. Emellett emelt 20 milliárdot a nagyobb adóerőképességű önkormányzatok "szolidaritási hozzájárulásán" (adóján) is. Ha ehhez hozzátesszük a lefújt fejlesztéseket, akkor azt látjuk, hogy a kormány a támogatás ellenére tovább spórol az önkormányzatokon, hogy ezzel saját mozgásterét védje.
A támogatási adatok (hivatalos - értsd: kereshetetlen - formában itt) ráadásul azt mutatják: az, hogy nem a szektor képviselőivel tárgyaltak, és nem (pl. rezsiköltségek, fenntartott intézmények, lakosságszám, terület stb.) normatív alapú támogatást adtak, hanem "egyedi alapon" Balla György fideszes képviselővel kellett tárgyalni, politikai torzításhoz is vezetett. Ma már azonban nem elég fideszesnek lenni: a kormánypárti városok közül sem mindenki kapott kiemelkedő összegű támogatást. Ezzel egyidőben a kisebb települések is néhány milliós támogatáshoz jutottak, ezzel kapcsolatban már meg is jelentek a hálálkodó posztok:
Évek óta a települési önállóság legatyásításának lehetünk tanúi. A járvány alatt egyszer már sor került a nagyvárosok politikai alapú kompenzációjára egy hasonló sajtpapír közzétételével, akkor is kimaradt a Főváros és kevesebbet kaptak az ellenzéki városok. A mostani helyzetet az alapozta meg, hogy 2022 nyarán az önkormányzatokat a kormány kivette a rezsicsökkentés alól, ami miatt energiaköltségeik a korábbi évnek akár a tíz-húzszorosára is megnőhetett. Az a fura helyzet állt elő, hogy a lakossági rezsicsökkentés fenntartását többek között az önkormányzatok kezdték el finanszírozni a kormány által megszabott drága piaci ár megfizetésével, erre azonban egyre szűkülő bevételeik nyomán nem voltak képesek, így ezerszámra zártak be ősszel a közösségi helyek, sport és kulturális létesítményeik, kényelmetlenséget és többletköltséget okozva ezzel a helyi lakosoknak és vállalkozásoknak.
A megélhetési válságban ráadásul új feladatok is jelentkeztek. A kormány törvényben írta elő, hogy az önkormányzatok felelőssége megelőzi azt a nála lényegesen szélesebb pénzügyi mozgástérrel rendelkező központi államot a rászorulók segítésében, ami az infláció miatt rekord összegű ÁFA-bevételt zsebel be az emberektől és egyébként az önkormányzatoktól is. Az állami Magyar Posta pedig diktátumszerűen több száz kispostát zárt be, ezek egy részét most önkormányzati támogatással nyitják újra, vagyis a települések postafenntartóvá is váltak. Szociális támogatásra, a könyvtár fűtésére vagy egy állami cég működésének támogatására persze csak a tehetős önkormányzatoknak van pénze, aki nem ilyen településen él, annak marad a bezárkózás és a kibekkelés a téli időszakra. Több helyen a közvilágítást is csökkentették, az önkormányzati megszorító intézkedések volumene kirívó a régióban.
Rezsikompenzáció: mit ér a kormány ajándéka?
Bár az önkormányzatok rezsiválsága ősszel kezdődött, amikor egy ideig még az energiaszerződések megkötése is problémát okozott a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között, 2022-ben a kormány világossá tette: egy fillér kompenzációt sem fizet a településeknek. Egyedül néhány sportuszodát mentettek meg. Leszögezték: a kötelező feladatok működtetése az elsődleges (óvodai, bölcsődei, szociális, idősellátás), amire nincs törvényi előírás, arról le kell mondani. A spórolást persze az objektív körülmények, és nem az állam kényszerítette ki, ezzel együtt populista szólamokat is hallhattunk arról, hogy az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk a válság terheiből. Gulyás Gergely például azt mondta: a önkormányzatok felajánlásait várja a válságkezeléshez.
Ezzel szemben például Lengyelországban még augusztusban 1000 milliárd forintos nagyságrendű közvetlen támogatási csomagot fogadtak el az önkormányzati energiaválság kezelésére, ráadásul ott a kormányzat épphogy kiterjesztette az áram és szénársapkát az önkormányzatokra. Mindezt úgy, hogy a Kormány- és Területi Önkormányzat Vegyes Bizottságában a miniszterelnök közvetlenül tárgyalt az ágazattal, tehát nem egy pártpolitikus tette ezt egyedi alapon. Csehországban még a COVID alatt Babiš-kabinet 12,8 milliárd koronás – minden lakos után hozzávetőleg 18.500 Ft-nak megfelelő – normatív támogatást adot az ottani önkormányzatoknak.
A kompenzációs tárgyalás feltételeként a kormány egy olyan menedzsmentterv elkészítését várta, amiben a be kellett mutatni, hogyan tudják akár vagyonértékesítés árán is fenntartani a működésüket. Ahogy ekkor jeleztük, a vagyonfelélés révén történű működés nemcsak az elmúlt évek kormányzati kommunikációjával van ellentétben, de a települések lakóinak hosszű távú érdekével is. Ahogyan Dorog Város Önkormányzata üzente a kormánynak:
"A meglévő vagyon elemek a jobb jövő reményében, valószínűleg nagyobb hatékonysággal is érvényesülő értékként megőrzendőek."
A telkek, lakások, helyiségek befektetőknek kiárusítása lehetetlenné teszi, hogy a jövőben ezek közösségi funkciót kapjanak, közösségi térként, szociális bérlakásként, közparkként működjenek. Az önkormányzatok állami támogatástól való függősége miatt önállóságuk utolsó garanciája, hogy van vagyonuk, amit a helyi közösség javára hasznosíthatnak. Tömeges vagyonértékesítésre egyelőre szerencsére nem láttunk példát.
A mostani kompenzáció igen szűkmarkúra sikerült az önkormányzatok által a terveikben bemutatott többletkiadásokhoz képes. Miskolc polgármestere arról beszélt: a város kasszájából 17 milliárd forint hiányzik, ennyi kellene a 2021-es működés fenntartásához. A kiesés következményei jól láthatóak a fenti térképen. A Miniszterelnökség hétfői bejelentése szerint ennek az összegnek a töredékét, 1,2 milliárd forint energiatámogatást kap a borsodi megyeszékhely. Ahogyan a szegedi városvezetés fogalmazott: ez a nagyságrendű összeg "még a huszonhét százalékos ÁFA kifizetésére sem elegendő a hatszorosára emelkedett áram-, a hétszeresére növekedett gáz- és a tizenegyszeresére drágult távhődíj esetében”.
Nem minden ellenzéki város jutott pénzhez: Budapest DK-s vezetésű III., IV., XI., XV. és XVIIII. kerülete, a Baranyi Krisztina vezette Ferencváros, illetve Hódmezővásárhely, Budaörs, Kazincbarcika, Göd, Százhalombatta, Paks, Tiszaújváros, Biatorbágy és Törökbálint sem kapott kompenzációt. Ezek egy része jelentős adóerőképességű, máshol azonban a kormány által hangoztatott teherviselési szempont nem látszik megállni.
Úgy tudjuk, ezen települések egy része nem tárgyalt Balla kormánybiztossal, más részük azonban igen: Márki-Zay szerint Balla György, kormánybiztossal "korrekt megbeszéléseket folytattak, akkor fel sem merült, hogy Hódmezővásárhely kimaradhat a rezsikompenzációból". A DK keddi közleménye szerint „Budapest lakosságának egyharmadától, összesen 620 ezer embertől tagadta meg az Orbán-kormány a budapestiek adóiból is fizetett rezsitámogatást".
A legtöbb pénzt a Villamosműveknél is kivételezett helyzetű Debrecen kapta, közel 3,2 milliárdot. A szomszédvár Nyíregyháza is jó pénzt kapott. A budapesti kerületek közül a kormánypárti Csepel kapta a legtöbbet (762 millió Ft-ot), de szintén jól járt a kormánypárti X. és XVI. kerület is, akik előzték az ellenzéki kerületeket. Az egyik legkisebb és leggazdagabb kerület, a szintén kormánypárti Belváros-Lipótváros is kiugró összeget kapott, ha a támogatást a lakosságszám arányában nézzük. Függetlennek kategorizáltuk a 2019-ben még ellenzéki összefogással nyerő Mirkóczki Ádám vezette Egert. Az ő kiugró támogatásukat a város kedvezőtlen anyagi helyzete magyarázhatja. A teljes mezőnyben Mohács járt a legjobban lakosságarányosan: a 18 ezres kisváros nagyobb összegű támogatást kapott a kormánytól, mint a 115 ezer lakosú XIII. kerület.
.
A kormánypárti városok egy lakos után átlagosan 9400 Ft-ot kaptak, az ellenzéki "polgárok" azonban csak 4650 Ft-ot értek a kormánynak. Az összesen 170 db 10 ezer fő feletti város 5 millió 771 ezer lakosára átlagosan 7600 Ft/fő kompenzáció jutott. Az ellenzékiek még akkor is kevesebbet kaptak, ha nem vesszük figyelembe a kompenzáció nélkül maradó (nullás) önkormányzatokat.
Ha elfogadjuk a kormány pozícióját, hogy a rezsitámogatás azoknak jár, akiknek kevés a helyi adóbevétele, a két változó között negatív viszonynak kellene fennállnia, az adatok azonban nem mutatnak egyértelmű negatív összefüggést. Bár találni példát olyan, nagy adóbevételű kormánypárti városokra, akik valóban keveset kaptak (Győr, Székesfehérvár), ennek ellenkezőjére is van példa (V. kerület, Debrecen). Ha nem vesszük figyelembe a nulla támogatást kapó városokat, akkor a trendvonal gyakorlatilag az átlagos támogatással egyenlő.
A támogatás nélkül maradt városokat kiszűrve nem látszik erős összefüggés a támogatás és a helyi adóbevételek, illetve a támogatások és a hozzáférhető, 2021-es közüzemi kiadások között.Az adatok azt sem bizonyítják, hogy a nagy közüzemi kiadásokat kompenzálták volna - ehhez a KSH 2021. évi települési adatait használtuk. Itt pozitív kapcsolatot várnánk a közüzemi kiadások és a támogatások között, de nem látszik ilyen kapcsolat. Azok a városok, akik az átlag felett költenek közüzemi kiadásokra, nem kaptak egyértelműen több kompenzációt.
A pénzosztásból újra kimaradt a Főváros, pedig a távfűtés, a közműcégek, a dísz/közvilágítás és a BKV miatt náluk csapódik le legdurvábban a rezsiválság. Nem fenntartható, hogy a város a szolgáltató cégeinek eladósodása árán tud csak fennmaradni, miközben igyekszik nem áthárítani a válság terheit a szolgáltatások igénybevevőire. Kérdés, hogy sor kerül-e kompenzációra, vagy a kormány folytatja a kivéreztetést és végignézi, ahogy a 2024-es önkormányzati választásokig a városvezetés mozgástere még jobbban beszűkül. „A BKV 14 milliárdos energiakompenzációs igényére még csak válasz sem érkezett 2022 végéig a kormánytól. Az év végén ezért kellett majdnem 10 milliárd forinttal megemelni a közösségi közlekedésre fordított forrásokat a fővárosi költségvetésből” – nyilatkozta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Az elemzéshez használt adatok itt böngészhetőek. Keress rá a saját településedre!
Ez a korrupciófigyelő K-Monitor 2022-re visszatekintő bejegyzése az elmúlt év legfontosabb közpénzekkel és korrupcióval kapcsolatos történéseiről. Ha arról olvasnál, mit csinált a K-Monitor kollektívája a tisztább közéletért, olvasd el éves beszámolónkat is!
Izgalmas éve lehetett annak, akit furdal a kíváncsiság, hogyan lehet jogállamot és parlamentáris demokráciát színlelve működtetni az EU-n belül egy olyan rezsimet, ahol zárt, informális és kiszámíthatatlan a hatalomgyakorlás, rendeleti a kormányzás, irányított a nyilvánosság és konszenzusfelrúgó a külpolitika.
Érdekes lehetett kívülről figyelni, ahogy az egyre halmozódó válsághelyzetekben a politikai kommunikációs gépezet töri magát előre, figyelmen kívül hagyva olyan társadalmi mozgásokat, mint a KATA-tüntetések vagy az oktatási megmozdulások. Valós társadalmi ügyek helyett olyan képtelen, de érzelmeket felkorbácsoló pszeudoügyeket gyártott le, mint az óvodások nemváltása, a "fajkeveredés", a háború idején a magyarokra dobált bombaként ábrázolt, Oroszországra kivetett szankciók, vagy az alapvető élelmiszerek (magas adóterhek melletti) "ársapkája", ami miatt összességében végül mégis elszálltak az élelmiszerárak.
Egy liberális demokráciából nézve mélyen elgondolkodtató lehetett, mit ér az a "nyugati" jó kormányzási gyógyszer (antikorrupció, elszámoltathatóság, társadalmi egyeztetés), amit az Unió hosszas nyüstölés után most már konkrét kényszerítőeszközök révén próbált lenyomni a magyar kormány torkán. Az emberek feje felett zajló, meglehetősen antidemokratikus és ízléstelen "jogállami" alkudozás közben ráadásul a magyar fél a belediktált gyógyszert időről időre kiköpi, eldugja.
Nekünk azonban, akiknek ez a hazánk, és ennek az országnak a tisztességesebb közállapotaiért dolgozunk, nincs már semmi izgalmas azokban a politikai machinációkban, amelyek ezt a játszmát mozgásban tartják. Nyomon követtük, ahogy kiépül egy rendszer, ami (nem csak képletesen) sajátjaként kezeli a közhatalmat és a közjavakat. Értjük, hogy történt mindez, de tudjuk, hogy azok a demokráciával kapcsolatos követelések, amiket a társadalom megmaradt civil erői és részben az unió technokratái is követelnek a magyar döntéshozóktól, és amiket az ügyesen lesöpör az asztalról, összességében jót tennének ennek az országnak.
Haragudhatunk arra, ahogyan és amilyen erélytelenül ezek megjelennek a politika porondján, de jobb döntéseket, jobban élő, kevésbé kiszolgáltatott polgárokat, hasznosabban elköltött közpénzeket jelentene, ha megszűnne kontrollok nélküli kormányzás. Erre pedig most a korábbinál is nagyobb szükségünk lenne, hiszen a bő esztendők után szűk évek jönnek. Idén azonban a háborús félelmek, a közpénzből működő propagandagépezet és az országnak valódi alternatívát kínálni nem tudó, megosztott, piszkos kampányfinanszírozást használó ellenzék összehozta az újbóli kétharmadot, évekre bebetonozva a magát mindenhatónak képzelő, de valójában csak kommunikációban robusztus politikát.
2022-ben a megélhetési válsággal fenyegető energiaválság és a szomszédban zajló háború gazdasági hatásai ellenére az adófizetők jóvoltából tovább épült a kormány holdudvara, milliárdos ingatlanok landoltak a Matolcsy klánnál, újabb cégeket kebelezett be Tiborcz István és 35 éves sztrádakoncessziót nyert Mészáros Lőrinc.
Kiürült az államkassza, pedig tanárok, szakdolgozók százezrei várták, hogy az állami vezetők mellett a rekord infláció évében az ő fizetéseiket is végre megemeljék. Az EU az újabb támogatások folyósítását az eddigieknél szigorúbb feltételekhez kötötte, és új intézményeket és jogszabályokat követelt a kormánytól a közpénzek védelme érdekében. A kormány kelletlenül teljesítette az elvárásokat, de hogy ez mit ér a magyar viszonyok között a gyakorlatban, az jövőre derül csak ki.
Az idei országgyűlési választás jó ideje a legszorosabbnak ígérkezett, és bár végül nagyobbra nyílt az olló a vártnál, a kormánypárt a kampányidőszakban nem bízta a véletlenre a végeredményt: bátran és mélyen nyúltak a választópolgárok pénztárcájába. A miniszterelnök például 700 millió forintos levélben tájékoztatott mindenkit a 13. havi nyugdíjról és az SZJA-visszatérítésről, de ha valaki felbontatlanul a kukába dobta volna a borítékot, az sem maradt tájékozatlanul: az oltási regisztrációnál megadott email-címekre szintén érkezett a kormányzati narratívával egybevágó ,,tájékoztatás”. A digitális tér amúgy is fontos harcterepe volt az idei kampánynak: a Fidesz és holdudvara több, mint 1,8 milliárd forintot szánt üzenetei célba juttatására csak a Facebookon, ebbe persze nem csak a pártok költései, hanem a propagandamédia, így a kampányban főszerepet játszó Megafon influenszerei és az országos és vidéki lapok hirdetései és az ellenzéki jelöltek lejáratására létrehozott, személyre szabott oldalak is szerepelnek.
Az online jelenlét mellett kampányrendezvények formájában is kisegítették a győztes koalíciót az egykori Norvég Alap helyére létrehozott Városi Civil Alapból finanszírozott, Fidesz-barát civil szervezetek. A választókerületi jelöltek sem válogattak, ha kampányeszközökről volt szó, átadtak mindent, ami átadható, az által sem zavartatva magukat, ha éppen semmi közük nem volt hozzá. Átadásra került így többek között falubusz, könyvtárszoba, számos út, templom és iskola, illetve EU-s pénzből vásárolt rengeteg laptop. A jelöltek kampányába, ha kellett, a baráti polgármesterek is besegítettek, például hivatalos levelek formájában, vagy épp a közmunkások bevonásával a plakátolásba. A határon túl is akadtak gondok a választás tisztaságával kapcsolatban: a Vajdaságban a Fideszhez köthető, a Vajdasági Magyar Szövetséggel egy címen osztozó CMH-iroda gyűjtötte be a szavazatokat, míg Marosvásárhely mellett kidobott és elégetett levélszavazatokat találtak, azonban ez utóbbit a Nemzeti Választási Bizottság hatáskör hiányában figyelmen kívül hagyta, mi pedig azóta se tudjuk, hogy ki és miért égette el azokat. Akár provokáció volt, akár csalás, ez a tény önmagában kétséget ébreszt a levélszavazás tisztaságát illetően.
Az ellenzék kampányával kapcsolatban szintén merültek fel kételyek. A formálisan nem induló Mindenki Magyarországa Mozgalom által az Egyesült Államokból kapott többmilliárdos támogatást a kormánypárti média azóta is igyekszik napirenden tartani, de a szürkezónás online kampányban is megpróbálta felvenni a kesztyűt az ellenzék a Fidesszel, olyan oldalakon keresztül, mint az Ez a lényeg. Az ellenzék Facebook költései a kampányban ugyan elmaradtak a kormányoldalétól, de így is meghaladták az 1 milliárd forintot.
Egy nagy előrelépés azonban mindenképp történt a választás átláthatóságával kapcsolatban: 2018-hoz képest lényegesen visszaszorultak a kamupártok, a szavazólapig már csak a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, illetve a Gödény György által fémjelzett, a korlátozásellenességet sikertelenül meglovagolni próbáló Normális Élet Pártja jutott el, igaz, az aláírások törvényes összegyűjtésével nekik is meggyűlt a bajuk. Sok munkánk volt abban, hogy a kamupárt-jelenségre felhívjuk a figyelmet, a sikertelenség oka ugyanakkor inkább az ellenzék egy listára terelését szolgáló magasabb listaállítási küszöbben keresendő.
A parlamenti választással csomagban érkezett a kormány által gyermekvédelminek titulált, négy kérdéses népszavazás is. A szomszédban kitörő háború ugyan részben felülírta a kormányzat terveit az országgyűlési és a népszavazási kampány összemosásáról, de a kormány a biztonság kedvéért azért elköltött nagyjából 10 milliárdot, bár így sem tudta elérni, hogy a népszavazás érvényes legyen, köszönhetően a civil szervezetek sikeres (és lényegesen olcsóbb) ellenkampányának.
Alig hogy elült a füst a választások után, már be is jelentette az Európai Bizottság, hogy megindítja a feltételességi mechanizmust a magyar kormánnyal szemben. Az uniós források lehívásáért így azóta is tartó huzavona kezdődött a kormány és az Európai Bizottság között, melynek keretein belül a kormányzat számos vállalást tett, hogy megfeleljen az EB elvárásainak. Ezek között szerepelt annak vagyonnyilatkozati törvénynek a szigorítása, amelyet mindössze néhány hónappal korábban alakítottak át úgy, hogy a vagyonnyilatkozatokból jóval kevesebb derüljön ki, mint korábban. Igaz, az egyszerűsített vagyonnyilatkozat még így is túl bonyolultnak bizonyult egyes képviselők számára.
A 17 pontos intézkedéscsomagban szerepelt emellett az Integritási Hatóság és az azt ellenőrző Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, amely azóta meg is kezdte működését. Módosult a büntetőeljárásról szóló törvény is, elvi lehetőséget adva arra, hogy állampolgárok és jogi személyek panaszt tegyenek, ha nem nyomoz korrupciós ügyekben az ügyészség, vagy akár vádat emeljenek ilyen esetekben. Az EU-s eljárás következtében három hónapról egy hónapra rövidül az adatigénylések teljesítésére fordítható maximális idő, és felgyorsulhatnak az információszabadság perek is. A proaktív adatközlést egy új portál lesz hivatott elősegíteni, amely a költségvetési szervek szerződéseinek adatait tartalmazza majd. Számos vállalás vonatkozik az egyajánlatos közbeszerzések csökkentésére, de történt halovány kísérlet a vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásának átláthatóbbá tételére is. Az atombombát az EU végül nem dobta le, a tagállamok nem kényszerítették ki, hogy Magyarországnak csatlakoznia kelljen az Európai Ügyészséghez.
A hirtelen jött lelkesedés eredményeképp néha túl is lőttek a célon a törvényhozók: október végén véletlenül összeférhetetlenné tették a közérdekű alapítványokban betöltött kuratóriumi tagságot a különböző állami tisztségekkel, így például a miniszteri vagy államtitkár pozíciókkal, miután a Bizottság kérésére elfogadott jogszabállyal véletlenül hatályon kívül helyezték a kormányzati igazgatásról szóló törvény erre lehetőséget adó részét. A kormányzatnak egy hét kellett, hogy észbe kapjon, és újra törvénybe iktatta a kuratóriumi tagságra lehetőséget adó bekezdést. Így a kormánytagok végül megtarthatták ezeket a tisztségeket és felvehették az azzal járó díjazást, az azonban már nem derült ki, hogy pontosan mit is dolgoztak ezért a pénzért.
Nem csak aktív tisztségviselők lehetnek persze kuratóriumi tagok, Áder János leköszönő köztársasági elnök Kék Bolygó Alapítványát például búcsúajándékként közérdekű státuszt és százmilliós nagyságrendű állami vagyont kapott, de a miniszteri posztról leváltott Palkovics László is kuratóriumi elnök lett nem sokkal lemondása után, és ő sem érkezett üres kézzel a győri egyetemet fenntartó alapítványhoz: vitte magával a "magánalapítványba" a kedvenc közlekedési projektjeit is.
Amíg a kormány a szavak szintjén mindent megtett az uniós pénzek megszerzéséért, addig sem engedte el hazai pártfogoltjainak kezét. Hosszútávú örömöt okozott többek között Hernádi Zsoltnak és körének azzal, hogy 35 évre a MOL kezébe adta a hulladékfeldolgozást egy koncesszió keretein belül, a kritikus vélemények szerint egy személyre szabott feltételrendszer segítségéve. A MOL-vezetés mindenesetre nem érezte úgy, hogy szerénykednie kellene kormányzati kapcsolatai miatt, inkább használatba vették a frissen átadott, 143 méter magas MOL-campust, Hernádi pedig az arcát adta a benzinársapka eltörlésének kommunikálásához.
Szintén 35 évre tervezhet előre Mészáros Lőrinc, hiszen a hozzá köthető Themis Magántőkealap kapta meg az autópályák és gyorsforgalmi utak üzemeltetését 2057-ig. Nem ez az egyetlen ágazat, ahol Mészáros nagy lépésekkel terjeszkedett 2022-ben: építhet vasutat, kotorhat iszapot, szállíthat pulykát, de építhet alapítványosodott egyetemet is, külföldön pedig állami segítséggel építi tovább szállodaportfólióját. A Forbes a tőzsdei cég gyatrán szereplő papírjai miatt Mészárost hátrébb sorolta a szokásos gazdaglistán, de biztosak lehetünk benne, hogy bár a részvényeseknek az Opus nem szeret osztalékot fizetni, Mészáros ettől még tovább gazdagodott 2022-ben.
Az év egyik NER-es sikersztorija egyértelműen a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető. A 2021-es év utolsó napjaiban került a BDPST Grouphoz a Gránit Bank, amely 2022-ben példa nélküli szárnyalásba kezdett: a bankhoz került a kamarai hozzájárulásokat gyüjtő számla, a Szegedi Tudományegyetem fenntartó alapítvány számlája, de Tiborcz üzlettársa, Jellinek Dániel is a Gránit Bankra bízta milliárdos cégeinek a számlavezetését. A banktulajdonos Tiborcz vásárolt brókercéget is, illetve hozzá került az egyik legnagyobb hazai alapkezelő, a Diófa is, de az elsősorban szállítmányozásban utazó Waberer’sben is nagytulajdonos lett. Megvásárolt egy szépségipari céget is, de a turizmus iránti lelkesedése sem csökkent a BDPST Group tulajdonosának, év végén vendéglátóipari érdekeltségeinek köre a Gellért Szállóval bővült, illetve a vendéglátás hozta újra össze régi Eliosos b̶ű̶n̶t̶á̶r̶s̶á̶v̶a̶l̶ üzlettársával, Hamar Endrével is. Hogy mindenképp jól zárja az évet, nyélbe ütött egy közös üzletet a MOL-lal is, amelynek keretein belül felvásárolták az Alteo energiaipari céget.
A legmeredekebb ívben azonban a Matolcsy-kör csillaga emelkedett az elmúlt évben. A lenyűgöző sebességgel gazdagodó társaság központi alakja a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. A Matolcsyhoz köthető üzletek jellemzően kötődnek az apja által vezetett MNB-hez, és bár saját nevén mindössze a százmilliós nagyságrendű adózott eredménnyel Magyar Stratégiai Zrt. van, strómanbarátain és a magántőkealapon keresztül százmilliárdos nagyságrendű vagyon felett rendelkezik befolyással. Matolcsy Ádám és közeli üzlettársa, Somlai Bálint meggazdagodásában kulcsszerepet játszottak a Nemzeti Bank ingatlanaival kapcsolatos ügyletek, és az MNB-től kapott szerződések is, például az MNB-székház vagy Postapalota felújítása. Matolcsy azonban az év végén összeveszett a kormánnyal a gazdaságpolitikán, így nem lenne meglepő, ha a gyors felemelkedés után 2023 bukást hozna a Matolcsy-banda számára.
Jó évet zárt Jászai Gellért és az általa vezetett 4iG is, rögtön januárban felvásárolta a Digit, majd nyár végén nagy sajtófigyelem mellett a magyar állammal közösen a Vodafone-ra is lecsapott. De a cég nemcsak itthon, hanem Kelet-Közép-Európában és a Balkánon is terjeszkedett, miközben itthon belekeveredtek a zuglói parkolási botrányba. Pedro Vargas David, a 4iG igazgatósági tagja eközben az Euronews megszerzésén ügyködött, miközben apja, Mario David Orbán Viktor gyakori utastársa volt a miniszterelnök repülőgépes utazásain.
A költekezés és a kivételezés nem csak a közérdekű vagyonkezelőkön, de a kiemelt beruházásokon keresztül is folytatódott 2022-ben: a Fertő-tavi komplexum rögtön januárban 15 milliárdos drágulással kezdte az évet, a kiírt közbeszerzés megtámadásáért a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 25 millió forintot kért volna a Greenpeacetől. Ha a civilek ellenállása nem is, a pénzhiány végül a projekt felfüggesztésére késztette a kormányt, bár a munkálatok teljesen nem álltak le.
A helyiek tiltakozása ellenére szintén bővült és drágult a gödi Samsung-gyár is, amelynek fejlesztései már csaknem 100 milliárd forintnyi adófizetői pénzt emésztettek fel. Nem a gödi az egyetlen állami hátszéllel megtámogatott akkumulátorgyár, hasonló volumenű kiemelt beruházásnak ígérkezik a kínai CATL debreceni üzeme is. Komoly tiltakozást váltott ki a helyiekből a győrszentiváni ipari park tervezett bővítése is: a 12 ezres lakosságú városrészből ezres nagyságrendű hozzászólás érkezett az érintett övezet átminősítésével kapcsolatos partnerségi egyeztetés keretein belül, de petícióval, tüntetéssel, és lakossági fórumokon keresztül is tiltakoztak és tiltakoznak továbbra is Győrszentiván polgárai.
Folytatódott a konfliktus az aligai kiemelt beruházás kapcsán is: a miniszterelnök vejéhez kapcsolódó projekt bár névleg tulajdonost váltott, született alkotmánybírósági döntés a partmenti sáv szabadon hagyásáról, illetve környezetvédelmi engedélyét is visszavonták, miután a kivitelező nem kívánt élni vele, de a balatonvilágosiakat az új tervek sem nyugtatták meg. A NER beruházások úthengere tehát robog tovább, bár az államkassza kiürülése, és Lázár János belengetett új építési törvénye miatt valószínűleg olyan léptékű, helyi kontroll alól kivett építkezési hullám már nem lesz, mint 2022 előtt.
Az említett zuglói parkolási botrányban a 4iG-nak csak mellékszerep jutott, a prímet a BKV informatikai rendszereit is üzemeltető Sys IT vitte. Az informatikai cég a gyanú szerint befolyásos zuglói MSZP-seknek adott át kenőpénzt a helyi parkolási rendszer üzemeltetéséért cserébe. Az ügy kirobbanása óta Horváth Csaba zuglói polgármestert és Tóth Csaba volt országgyűlési képviselőt is meggyanúsították korrupciós bűncselekménnyel. Az ügyben azóta nagy a csend a kampányban nagyon beszédes ügyészségtől, talán majd a következő választások előtt újra szó lesz a szoci politikusokról. Ha már hasznos ellenzékiek, érdemes egy mondatban megemlékeznünk Volner János karrierjéről is, akit jobbikosként még kritizált a kormánymédia kamudiplomája miatt, most azonban már ezzel a diplomával lesz a Külügyminisztérium szingapúri attaséja.
Továbbgyűrűzött a tavalyi év végén kirobbant Völner-Schadl ügy is. Év elején fény derült arra, hogy Schadl ellenében segített jogi vizsgákat elintézni ismerőseinek, többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is. Kiderült az is, hogy Schadl megpróbált ellehetetleníteni egy bírót, aki szerinte megakadályozta egy végrehajtó-kollégája kiszorításában, miközben kétes ingatlanügyekbe is bonyolódott. Schadl, aki még mindig a Végrehajtói Kar elnöke, már rács mögött ülve saját feleségét és apját is belekeverte a botrányba. Októberben az ügyészség Schadlre 10, Völner Pálra 8 év börtönt kért.
Az V. kerület sokat kritizált ingatlaneladásai is folytatódtak a jól bevált módszerrel, de nem csak eladott, hanem kapott is ingatlanokat a kerületi önkormányzat, méghozzá a kormánytól, miután az államosította azokat a Fővárosi Önkormányzattól. Így kapta meg többek között a belváros a karácsonyi vásár helyszínéül szolgáló Vörösmarty teret 99 évre. A belvárosi rendezvényeseknek ennél nagyobb sztori is kinéz: a volt belvárosi polgármester, Rogán Antal gyűrte maga alá a rendezvényszervezést a kormányban.
Nem volt botrányoktól mentes az Országos Roma Önkormányzat éve sem: előbb Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosról került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen a Fidesszel szövetséges Lungo Drom képviselőinek ígért szerződéseket. Az ORÖ elnöke, a belső konfliktusban a Lungo Drommal szemben helyezkedő Agócs János pedig azzal került a hírekbe, hogy 30 millió forintért árulta saját pozícióját. Jó éve volt Farkas Flóriánnak is, az ügyészség az új büntetőeljárási szabályok aktiválása előtt csendben megszűntette a Híd a munka világába program miatt zajló nyomozást.
És a nagypályások...
A jogállamisági mechanizmus mellett az Orbán-kormány a nemzetközi sajtóban leginkább, mint az Európai Unió leginkább oroszbarát kormánya jelent meg. Az orosz befolyás nem 2022-ben kezdődött Magyarországon, de mint arra tavasszal fény derült, az orosz titkosszolgálatok úgy fértek hozzá a Külügyminisztérium gépeihez, mintha azok sajátjaik lettek volna. Ősszel az is kiderült, hogy az orosz hírszerzés fejének fia Magyarországon, Rogán Antal üzlettársának ingatlanában rendelkezik bejelentett lakcímmel.
Bár a nemzetközi fronton hevesen tagadta oroszpártiságát a magyar kormány, ebben nem segített, hogy az év első felében több, mint 8 milliárd forintos keretszerződést kötött a Mr. Oroszországgként is ismert Klaus Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val, azt azonban nem árulta el, hogy pontosan mire. De nem csak a külföldi lobbistáknak jutot sajtófigyelem idén: nyáron, a KATA eltörlése elleni tüntetés közben ment oda a Momentum elnöke a közelben vacsorázó, akkor még miniszter Palkovics Lászlóhoz, aki, mint később kiderült, épp Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének egyik vezetőjével vacsorázott. A MOL lobbistái pedig Lengyelországban vették igénybe a lengyel kormánypárt szóvívőjének segítségét a piacszerzésben. Miközben a kormánymédia a brüsszeli Katar-gate részletein csámcsog, itthon továbbra sincs semmilyen lobbiszabály, ami korlátok közé terelné a kormány politikájára befolyást gyakorló magánérdekeket.
Miközben a csúcson lévők egyre felfoghatatlanabb vagyonokon ülnek, jövedelmeket, megtakarításokat emésztett fel a rekord magas infláció és az elszabaduló energiaárak. A fentiekben felvázolt rendszerszerű korrupció, az informális alkuk és függőségi viszonyok legfőbb, legkitartóbban képviselt politikája idén sem adott választ az ország valódi, több évtizedes problémára: hogy miként lehet alternatívát nyújtani a jövedelmileg, értékrendileg szétszakadó társadalomnak, vagy hogyan lehet megújítani az elavult, korszerűtelen és szakemberhiányos oktatási rendszert és egészszégügyet.
nerhotel.hu