K-Monitor’s news database for corruption and public funds has been an important tool for nearly two decades, enabling users to search articles about corruption cases and problematic public spending in Hungary. Until now, the processing of these articles has been carried out by dedicated volunteers who have meticulously monitored and tagged the content from various Hungarian news portals following a strict methodology. This database, which now contains over 50,000 articles, has been a crucial resource in training our new, AI-based press monitoring system. While we will continue to rely on our volunteer community, the development of the automated interface has made their work much easier.

What makes the K-Monitor database unique is its consistent tagging system, which helps users quickly find information related to specific public fund or corruption stories, whether it concerns individuals, institutions, topics, or locations. Manual data entry is time-consuming, so it became necessary to develop an automated solution—this demand fueled our experiment to enhance the process with a language model-based development.

The first operational version of the new system retrieves news articles from the RSS feeds of online newspapers, extracting content from the web pages. Our algorithms then standardize the extracted data, perform some error filtering, and finally, a BERT language model, trained for classification, decides whether the article fits the methodology of the news database. If it does, the article is presented for approval to our monitoring volunteers.

Currently, we monitor nearly 100 Hungarian online news sources, with our system reviewing around 3,000 articles daily.

Automation doesn't stop at identifying articles and classifying them according to our methodology; we have also focused on recognizing individuals, institutions, and locations mentioned within the articles. The algorithm identifies named entities in the text and is (to some extent) able to recognize whether they are active participants in the described events or merely passive characters or narrators of the story. If a person or institution appears in a relevant context, the new system suggests tagging the entity for our monitors who record the article. This solution greatly enhances the accuracy and efficiency of the article tagging process.

During development, we faced challenges, particularly in fine-tuning the language models to the peculiarities of the Hungarian language, improving the accuracy of automatic context recognition, and detecting articles that have been copied or come from news agencies. Beyond the successful developments so far, there is still much potential for further improvement of the system. Future plans include expanding the role of artificial intelligence to recognize tags describing the circumstances of the articles and files grouping cases, storing data about the authors, and grouping similar articles.

Automation is a long-term project that not only makes the work of our volunteers easier but also ensures more reliable and comprehensive content for users. Feel free to contact us at info@k-monitor.hu if you have any suggestions or you’re working on a similar project.

The 2024 development, in addition to the work of K-Monitor's staff, was also supported by pro bono IT assistance from Spreadmonitor. We are incredibly grateful to them and to our volunteers and team members who have worked on the database.

Két évvel azután, hogy a magyar kormány 2022 októberében az Európai Bizottság nyomására megerősítette a társadalmi egyeztetés intézményét, ismét szükségét éreztük annak, hogy a részletesebben, mélyebbre ásva is elemezzük, hogyan változott meg Magyarországon a társadalmi egyeztetés gyakorlata. Legutóbb 2023 májusában végeztünk hasonló elemzést. 

Fotó: Etactics Inc on Unsplash

News continues to emerge about the government's efforts to address the systemic issues in healthcare. Yet, waiting lists keep growing, severe resource shortages persist, and the private sector—operating with a lack of transparency—continues to expand. Citizens would likely have a clearer understanding of these developments if the Boston Consulting Group’s secret study that forms the basis of the government’s healthcare reform, were made public. K-Monitor has been fighting to make the document public since 2021. K-Monitor has now turned the matter to the Constitutional Court and the European Court of Human Rights.

Photo: Fortepan / Urbán Tamás

Napi szinten érkeznek hírek arról, hogy a Kormány milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az egészségügyben tapasztalható rendszerszintű problémákat kezelje. Közben mégis nőnek a várólisták, továbbra is súlyos a forráshiány és egyre terjeszkedik a teljesen átláthatatlanul működő magánszektor. Valószínűleg jobban értenénk a folyamatokat, ha nyilvános lenne az egészségügy átalakítása alapjául szolgáló titkos tanulmány, amelyet a kormány számára a Boston Consulting Group készített. A K-Monitor 2021 óta küzd azért, hogy megtudjuk, mi áll a dokumentumban. Most az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

Frissítés: Az Alkotmánybíróság 2025. március 24-én visszautasította a K-Monitor indítványát azzal az indokkal, hogy a tanulmány kérdése nem jelentős alkotmányjogi szempontból. Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig arra hivatkozva nyilvánította elfogadhatatlannak a K-Monitor kérelmét, hogy a magáncégek elleni adatigény nem esik az Egyezmény tárgyi hatálya alá. A sikertelen eljárások ellenére a K-Monitor tovább küzd az egészségügyi reform átláthatóvá tételéért.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A K-Monitor korrupciós, közpénzes adatbázisa már közel két évtizede fontos eszközként szolgál a magyarországi korrupciós ügyek és problémás közpénzköltésekről szóló cikkek kereshetővé tételére. A cikkek feldolgozását mindeddig lelkes önkéntesek végezték, akik a különböző magyar hírportálok tartalmát szigorú módszertan szerint monitorozták és címkézték fel. Ez a mára több mint ötvenezer cikkből álló adatbázis most hatalmas segítség volt az új, mesterséges intelligenciára épülő sajtófigyelő rendszerünk tanításához. Önkéntes közösségünkre természetesen továbbra is számítunk, az automatizált felület fejlesztésével az ő munkájukat könnyítettünk meg.

A K-Monitor Közhasznú Egyesület a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítási javaslataival kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszi.

Hogyan működik a közérdekű adatigénylés? Milyen jogszabályokra támaszkodhatunk? Hogyan fogalmazzuk meg az adatigénylést helyesen? Hogyan kezeljük a válaszokat, és mit tehetünk, ha megtagadják a kérést? Milyen trükkökkel, csapdákkal találkozhatunk?

A K-Monitor online workshop-ján gyakorlati példák bemutatásával segítünk neked közérdekű adatigénylésedben.

Kép forrása: Fortepan / FŐFOTÓ

Itt az ősz, a nyaralás után nemcsak az iskolába vagy a munkába térnek vissza az emberek, de a közügyek iránti figyelem és érdeklődés is megnő. A szeptember közepétől kezdődő időszak kiváló lehetőség az emberek megkérdezésére, bevonására a közügyekbe!

Ehhez nyújt segítséget a PARTIMAP, a K-Monitor saját fejlesztésű, ingyenes térképes kérdőívfelülete. Az oldalon kezdő számítógépes ismeretekkel is létrehozhatsz olyan felméréseket, amelyekben arra is lehetőséged van, hogy térképhez kapcsolódó grafikus jegyzetekkel kérd a kitöltőid véleményét, vagy akár azt, hogy pont, vonal vagy terület felrajzolásával válaszoljanak! Ha el tudod juttatni a felmérést a célcsoportodhoz, kis erőbefektetéssel akár ezernél is több jó minőségű bejelentést, térképes jelölést gyűjthetsz a számodra fontos ügyről. Bemutatjuk a legfrissebb fejlesztéseinket!

Határozott idejű fizetett gyakornoki pozíciót hirdet a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda. Csatlakozz hozzánk, szerezz tapasztalatot egy korrupcióellenes civil szervezet munkájáról! Jelentkezz hozzánk minél hamarabb, de legkésőbb szeptember 8-ig, ha érdekel a közélet, és zavar, hogy a korrupciós ügyek eltűnnek a süllyesztőben!

A 2023-as jelentés 

2024-ben az Integritás Hatóság közzétette a 2023-as évre vonatkozó jelentését, amely a tavalyihoz hasonlóan átfogó elemzést nyújt a közbeszerzési piac aktuális helyzetéről, az európai uniós források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről és a vagyonnyilatkozati rendszer működéséről. A jelentésben leírtak szerint az a cél, hogy a közbeszerzési piac problémáit azonosításák, növeljék a verseny szintjét és megelőzzék a visszaéléseket, ezzel kapcsolatban a jelentés 74 javaslatot is megfogalmaz. Ezekre a Kormánynak a törvény szerint két hónapon belül reagálnia kell.

Az Európai uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése

Az Éves Elemző Integritásjelentés (továbbiakban: jelentés) során áttekintették a 2014-2020-as és a 2021-2027-es programozási időszakokat szabályozó kormányrendeleteket. Az ezzel kapcsolatos újítások közé tartozik az ARACHNE kockázatértékelő rendszerbe küldendő adatok kibővült köre, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (BEII) bővült feladatellátása, a helyszíni ellenőrzések szabályainak pontosítása, valamint a Vidékfejlesztési Program új szabályainak bevezetése. 

Az operatív programok esetében a Hatóság értékelte a szakpolitikai véleményezésnek számító, tervezési jellegű, valamint az előértékelési és előminősítési tevékenységeket is. Ezek a tevékenységek hasonló súllyal bírnak a döntéselőkészítés, szerződéskezelés, finanszírozás, ellenőrzés és szabálytalanságok kezeléséhez képest. A Hatóság szükségesnek tartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételét és az összeférhetetlenségi helyzetek vizsgálatát is. A jelentésben értékelték, hogy a szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentések és ajánlások megállapításait.

Az Integritás Hatóság által javasolt intézkedések nyomonkövetése

A Hatóság 2023-ban összesen 19 egyedi intézkedést (23 címzett részére), 12 ajánlást és 3 javaslatot fogalmazott meg. Ezeket olyan vizsgálatokra alapozták, amikben megnézték, hogy milyen hiányosságok merülnek fel az uniós források eredményes és szabályos felhasználásakor. Ezek alapján egyedi és rendszerszintű eseteket azonosítottak, amikre ajánlásokat tettek. A vizsgálatok lezárása után a Hatóság utánkövetést valósított meg ajánlásai és intézkedései kapcsán. Az érintett szervezetek azonban gyakran nem tették meg időben a Hatóság szerint szükséges változtatásokat vagy tájékoztatásokat, és csak újbóli felszólítására reagáltak. A Hatóság különböző gyakorlatokat tapasztalt az ajánlások és intézkedési javaslatok végrehajtása tekintetében. A szervezetek 50%-ban egyetértettek az ajánlásokkal, 37%-ban nem tartottak indokoltnak további intézkedést, és 13%-ban nem értettek egyet velük. Ez utóbbi esetekben, a szervezetek döntésüket ugyan indokolták, de a felhozott érvek több esetben vagy ellentmondtak a Hatóság jelentéseiben foglalt megállapításoknak, avagy azokat egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

A Hatóság a Kormányt is vizsgálta, aki a 2022-es jelentésre adott válaszában 11 javaslatból 3-mal értett egyet, 3-mal részben, míg 5-tel nem értett egyet. A Hatóság értékelte a Kormány válaszát és álláspontját, és ezt összefoglalva megküldte a területfejlesztési miniszternek. Az előző évi jelentésben megfogalmazott javaslatok gyakorlatba történő átültetése a 2023-as évre nem volt hatással, így azokat később, a 2024-es jelentésben vizsgálják majd. 

Az európai uniós források ellenőrzési rendszere

Az európai uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése során a jelentés hangsúlyozza a csalással érintett projektek sikeres felderítésének fontosságát. Az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések helyett a rendkívüli ellenőrzések alkalmazását javasolják, hogy növeljék a felderítés hatékonyságát. Az uniós források hazai elosztási rendszerében az előminősítési feladatok és az összeférhetetlenségi nyilatkozatok jelentőségét emelik ki. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az átláthatóság növeléséhez és a csalások megelőzéséhez.

A jelentés kiemeli, hogy a közbeszerzési szabályok szigorú betartása és az ellenőrzési gyakorlatok hatékonysága kulcsfontosságú az uniós források védelmében. Az európai uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelése érdekében szükségesnek tartják a nyilvánosság bevonását és az adatközlés javítását.

Közbeszerzési szabályok hatékonysága

A fent említetteken kívül a Hatóság a közbeszerzési szabályok hatékonyságát is vizsgálta, a jelentés szerint különös figyelmet fordítva a problémás területekre és szűk keresztmetszetekre, különösen a keretmegállapodások és központosított közbeszerzések működésére. A jelentés célja az volt, hogy értékelje a közbeszerzési szabályozás alkalmazásának rendszerszintű hatékonyságát, figyelembe véve a jogalkalmazói gyakorlatot és a költség- és időhatékonyságot. A jelentés kiemelten foglalkozik a keretmegállapodások növekvő részarányával és azok közbeszerzési piacra gyakorolt hatásával, javaslatokat téve a központosított közbeszerzések és dinamikus rendszerek működésének javítására és hatékonyabbá tételére. 

A Hatóság tavalyhoz hasonlóan javasolja az integritásjelentésben javasolja a központi beszerző szervezetek adatainak átláthatóságának növelését, a központosított közbeszerzési rendszerek költséghatékonyságának felmérését, valamint egy, az ügyfélelégedettség mérésére alkalmas rendszer kialakítását. A központosított közbeszerzések piacának fragmentáltsága miatt a Hatóság a központosított közbeszerzések és keretmegállapodások gyakorlatának átfogó vizsgálatát és célzott hatásvizsgálatok elvégzését javasolja például a központi beszerzés körébe vont tárgyak kapcsán – erre egyébként már tavaly ígéretet tett a Kormány, azonban mindez idáig nem került sor érdemi lépésre. A Hatóság véleménye szerint fontos, hogy a központosítás körébe csak standardizálható tárgyak kerüljenek, ugyanis a központi beszerzések csak így valósíthatóak meg hatékonyan. 

A jelentés külön figyelmet fordít a közbeszerzési eljárásokban jellemző verseny alacsony szintjére (pl. “támogató” ajánlatok gyakorlatára, a fordított bírálatra), főleg az egyajánlatos,eredménytelen és feltételes eljárások problémáira, valamint a közbeszerzési eljárások időtartamára és adminisztratív terheire. Javasolják többek között az EKR fejlesztését és a 115§ szerinti, hirdetmény közzététele nélkül indított eljárások megszüntetését – ezt egyébként a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai is több ízben felvetették. Ehhez hasonlóan szükséges a közbeszerzési jogorvoslat lehetőségének újragondolása is, például annak érdekében, hogy egységes bírságolási gyakorlat alakuljon ki. Fontos javaslat, hogy az IH kiterjesztené a magántőkealapok esetkörére az off-shore kizáró okokat. 

A Keretrendszerben közölt adatok alapján viszont sikerekről is beszámolnak: az egyajánlatos eljárások aránya csökkent, mind az uniós, mind a hazai finanszorozású közbeszerzések tekintetében. A Hatóság az említett kihívással kapcsolatban felhívja a figyelmet a jogalkalmazói gyakorlat problémáira és javasolja a jogszabályok kiigazítását az ajánlattevők bizonytalanságának csökkentése érdekében. A közbeszerzésekkel kapcsolatban a szakma átalakításának kockázatára is felhívták a figyelmet a jelentésben. A Hatóság az FAKSZ intézmény megszüntetése helyett annak átalakítását, a szakmai szabályozás felülvizsgálatát, valamint a közbeszerzési szakmai professzionalizálásának támogatását javasolja 

A jelentés a fent említetteken kívül a közbeszerzési adatok és a közbeszerzési piac koncentrációelemzését is tartalmazza. Ebben nemzetközileg elismert koncentrációs mutatókat használtak, amelyek a tulajdoni viszonyokat binárisnak feltételezik és így nem veszik figyelembe a cégekben lévő többségi vagy kisebbségi tulajdonosokat. A pontos eredményeket továbbá nehezítette a magántőke alapok és az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazásának gyakorlata. Az elemzésből kiderült, hogy a közbeszerzési eljárások összege az előző évben 29%-kal csökkent. Az uniós kondicionalitási eljárás miatt befagyasztott uniós források következtében az uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzési szerződések száma szintén 36%-kal csökkent. Az IH vizsgálata szerint 2023-ban az előbb említett uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzésekre átlagosan 4,99, a teljes közbeszerzési piacon pedig átlagosan 3,28 ajánlat érkezett. Az összes közbeszerzés 29,85%-ára viszont csak egy ajánlat érkezett. A jelentésből az is kiderült, hogy 2019 és 2023 között két, konzorciumban induló szervezet összesen 59 tendert nyert meg. Az IH szerint az elemzések során feltárt koncentrációs folyamatok és aránytalanságok fontos jelek lehetnek a közbeszerzési piac problémáira. Ezeket más tényezőkkel, például a cégek gazdálkodására és menedzsmentjére vonatkozó információkkal együtt vizsgálva segíthetnek a visszaélések felismerésében és kezelésében. 

Források:

https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2024/06/2023-Eves-Elemzo-Integritasjelentes.pdf

https://index.hu/belfold/2024/04/19/integritas-hatosag-unios-penzek-europai-unio-korrupcio-biro-ferenc/

https://www.szabadeuropa.hu/a/biro-ferenc-mar-az-integritas-hatosag-puszta-lete-is-visszatarto-erovel-bir/32912644.html 

https://telex.hu/kulfold/2024/04/19/eu-integritas-hatosag-csalas

https://www.szabadeuropa.hu/a/integritas-hatosag-keves-a-jogkor-ami-van-az-sem-vegrehajthato/32861818.html

https://www.economx.hu/gazdasag/integritas-hatosag-beszamolo-biro-ferenc-kozbizalom-korrupcio-europai-bizottsag.786843.html