Nektek mire elég néhány óra? Az olajozott gépezetként működő Rogán Antal-féle kommunikációs univerzumban ennyi idő alatt simán le lehet bonyolítani egy 3,5 milliárdos kommunikációs tendert. Az őszi, bombás plakátok nemcsak tartalmukat tekintve mesélnek sokat a NER működéséről, de az is beszédes, hogyan jutott a haveri cég a megbízáshoz, hogy teleplakátolja a szomszédban zajló háború idején bombákkal az országot. És ez csak egyetlen morzsa a tavaly elkampányolt 44 milliárdból.

K-Monitor as one of nine Hungarian NGOs has submitted a report on rule of law in Hungary to the European Commission. The report assesses the rule of law situation in Hungary and draws attention to problems in the justice, the anti-corruption framework, the media and other rule of law related issues.

K-Monitor is happy to announce that our NER Hotel database is now available in English, too. NER Hotel is a map-based website that aims to make the Hungarian tourism sector more transparent by uncovering the real owners of restaurants, hotels, and other leisure establishments. It is designed to help people spend their money more consciously when they visit the country. Find out, if the hotel you have chosen for a long weekend or the bar you have planned to visit for a night out has any political connections!

nerhotel.hu

8 nap állt rendelkezésre, hogy észrevételeket küldjünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a tavaly beharangozott állami beruházásokról szóló kerettörvény tervezetéhez. Az EU-s nyomásra bevezetett társadalmi egyeztetéseknek ugyan eddig különösebb eredményét nem látjuk, lévén az általunk eddig küldött javaslatokat különösebb indoklás nélkül söpörték le az asztalról, mégis fontosnak tartottuk, hogy összefoglaljuk, hogy a társadalmi részvétel és az átlátható, elszámoltatható közpénzköltés szempontjából hozzászóljunk a szabályozáshoz. Az alábbiakban a minisztériumnak küldött észrevételeink olvashatóak.

Fotó: Facebook/Hadházy Ákos

Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” - ígérte a Budai Vár átépítéséről, benne a minisztériumok ide költözéséről L. Simon László még 2014-ben. A várbeli presztízsberuházások lassan 10 éve tartanak, és annyira fontosan a kormánynak, hogy még most, az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból, pedig az új építkezések egy részéről még mindig nem tudni, pontosan milyen célt fognak szolgálni. Az egyik legnagyszabásúbb építkezés a Pénzügyminisztérium 100 milliárdos régi-új székháza a Szentháromság téren. Ennek kapcsán nemrég - négy évvel a beruházás megkezdése után - elkészült egy hatásvizsgálat arról, jó döntés-e ideköltöztetni a minisztériumot. A tanulmány megállapítása szerint ez a jó döntés - bemutatjuk, hogyan számoltak.

Fizetett gyakornokot keres határozott időre a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda. Ismerd meg egy magyar korrupcióellenes civil szervezet munkáját! Jelentkezz hozzánk minél hamarabb, de legkésőbb január 31-ig, ha érdekel a közélet, és zavar, hogy a korrupciós ügyek eltűnnek a süllyesztőben!

Feldolgoztuk a kormány által az év vége előtt néhány nappal rendeletben átírt 2023-as költségvetést. Bejegyzésünkből kiderül:

• Miért kirívó a rendeleti költségvetés, és miben különbözik ez a korábbi évek gyakorlatától?
• Mit tudhatunk meg a kormányzat idei terveiről, és mi az, ami nem derül ki a Közlönyben a két ünnep között megjelent dokumentumból?
• Bemutatunk hét érdekes részletet, amit az adatok feldolgozásával találtunk. Ezen felül a teljes költségvetés böngészhető a K-Monitor interaktív weboldalán!

A tavaly nyári, parlamenti elfogadáskor még viszonylag részletes adatokat közölt a Pénzügyminisztérium, de az akkori büdzsé nem állt reális alapokon. Az év kezdete előtt néhány nappal korrigáltak, de ehhez csak egy rövid rendeletet adtak ki.

A közfeladatot ellátó szervek működésének és a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében az elmúlt egy évben közel hetven esetben igényeltünk adatokat állami, önkormányzati szervektől de az Uniótól és piaci szereplőktől is. Az adatigénylésekhez kapcsolódóan tizenhárom esetben bíróság előtt léptünk fel a nyilvánosság védelme érdekében. Annak érdekében, hogy az emberek valós képet kaphassanak az információszabadságot érintő, gyakran és hektikusan változó jogszabályokról, elemzéseket tettünk közzé az újabb és újabb jogszabály-módosításokról. 

Az átalakítás alatt álló Igazságügyi palota a Kossuth téren. Fotó: MNF

Az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított feltételességi eljáráshoz kapcsolódóan a magyar kormány vállalta, hogy a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében növeli a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóságát. A vállalás eredményeképpen több ütemben módosul az információszabadságról szóló "Infotörvény". 

Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

44 milliárdot szórt szét a kormány a hónapok óta többletfinanszírozást követelő önkormányzatok között. 2010 után a településeket jórészt megfosztották attól, hogy a helyben élők által megtermelt jövedelemből lássák el munkájukat, finanszírozásuk a helyi ipartól és a kormányzati feladatfinanszírozástól vált függővé. Előbbit (iparűzési adó) a járvány alatt a kormány önkényesen visszaadta a cégeknek, utóbbi pedig csak nevében finanszírozza a megdrágult feladatokat, hiszen nem követi le a növekvő bér- és rezsiárakat. Ez a K-Monitor gyorselemzése a kormány szűkmarkú és politikailag elfogult rezsikompenzációs csomagjáról.

A kiosztott összeg csak szépségtapasz, ami legfeljebb a legkritikusabb helyzetű településeknek jelenthet enyhülést. Az intézkedést annak fényében érdemes szemlélni, hogy az év utolsó napjaiban a Kormány rendeletben átírta a települések pénzügyi tervezését is befolyásoló költségvetést, és benne a feladatfinanszírozásra szánt összeget a döbörgő infláció ellenére 975,7 Mrd Ft-ről 968 597,6-ra csökkentette. Emellett emelt 20 milliárdot a nagyobb adóerőképességű önkormányzatok "szolidaritási hozzájárulásán" (adóján) is. Ha ehhez hozzátesszük a lefújt fejlesztéseket, akkor azt látjuk, hogy a kormány a támogatás ellenére tovább spórol az önkormányzatokon, hogy ezzel saját mozgásterét védje.

A támogatási adatok (hivatalos - értsd: kereshetetlen - formában itt) ráadásul azt mutatják: az, hogy nem a szektor képviselőivel tárgyaltak, és nem (pl. rezsiköltségek, fenntartott intézmények, lakosságszám, terület stb.) normatív alapú támogatást adtak, hanem "egyedi alapon" Balla György fideszes képviselővel kellett tárgyalni, politikai torzításhoz is vezetett. Ma már azonban nem elég fideszesnek lenni: a kormánypárti városok közül sem mindenki kapott kiemelkedő összegű támogatást. Ezzel egyidőben a kisebb települések is néhány milliós támogatáshoz jutottak, ezzel kapcsolatban már meg is jelentek a hálálkodó posztok:

Évek óta a települési önállóság legatyásításának lehetünk tanúi. A járvány alatt egyszer már sor került a nagyvárosok politikai alapú kompenzációjára egy hasonló sajtpapír közzétételével, akkor is kimaradt a Főváros és kevesebbet kaptak az ellenzéki városok.  A mostani helyzetet az alapozta meg, hogy 2022 nyarán az önkormányzatokat a kormány kivette a rezsicsökkentés alól, ami miatt energiaköltségeik a korábbi évnek akár a tíz-húzszorosára is megnőhetett. Az a fura helyzet állt elő, hogy a lakossági rezsicsökkentés fenntartását többek között az önkormányzatok kezdték el finanszírozni a kormány által megszabott drága piaci ár megfizetésével, erre azonban egyre szűkülő bevételeik nyomán nem voltak képesek, így ezerszámra zártak be ősszel a közösségi helyek, sport és kulturális létesítményeik, kényelmetlenséget és többletköltséget okozva ezzel a helyi lakosoknak és vállalkozásoknak.

A megélhetési válságban ráadásul új feladatok is jelentkeztek. A kormány törvényben írta elő, hogy az önkormányzatok felelőssége megelőzi azt a nála lényegesen szélesebb pénzügyi mozgástérrel rendelkező központi államot a rászorulók segítésében, ami az infláció miatt rekord összegű ÁFA-bevételt zsebel be az emberektől és egyébként az önkormányzatoktól is. Az állami Magyar Posta pedig diktátumszerűen több száz kispostát zárt be, ezek egy részét most önkormányzati támogatással nyitják újra, vagyis a települések postafenntartóvá is váltak. Szociális támogatásra, a könyvtár fűtésére vagy egy állami cég működésének támogatására persze csak a tehetős önkormányzatoknak van pénze, aki nem ilyen településen él, annak marad a bezárkózás és a kibekkelés a téli időszakra. Több helyen a közvilágítást is csökkentették, az önkormányzati megszorító intézkedések volumene kirívó a régióban.

 Rezsiválság-térképünkön kék szín jelzi a bezárt önkormányzati intézményeket.

Rezsikompenzáció: mit ér a kormány ajándéka?

Bár az önkormányzatok rezsiválsága ősszel kezdődött, amikor egy ideig még az energiaszerződések megkötése is problémát okozott a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között, 2022-ben a kormány világossá tette: egy fillér kompenzációt sem fizet a településeknek. Egyedül néhány sportuszodát mentettek meg. Leszögezték: a kötelező feladatok működtetése az elsődleges (óvodai, bölcsődei, szociális, idősellátás), amire nincs törvényi előírás, arról le kell mondani. A spórolást persze az objektív körülmények, és nem az állam kényszerítette ki, ezzel együtt populista szólamokat is hallhattunk arról, hogy az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk a válság terheiből. Gulyás Gergely például azt mondta: a önkormányzatok felajánlásait várja a válságkezeléshez.

A kompenzációs tárgyalás feltételeként a kormány egy olyan menedzsmentterv elkészítését várta, amiben a be kellett mutatni, hogyan tudják akár vagyonértékesítés árán is fenntartani a működésüket. Ahogy ekkor jeleztük, a vagyonfelélés révén történű működés nemcsak az elmúlt évek kormányzati kommunikációjával van ellentétben, de a települések lakóinak hosszű távú érdekével is. Ahogyan Dorog Város Önkormányzata üzente a kormánynak:

"A meglévő vagyon elemek a jobb jövő reményében, valószínűleg nagyobb hatékonysággal is érvényesülő értékként megőrzendőek."

A telkek, lakások, helyiségek befektetőknek kiárusítása lehetetlenné teszi, hogy a jövőben ezek közösségi funkciót kapjanak, közösségi térként, szociális bérlakásként, közparkként működjenek. Az önkormányzatok állami támogatástól való függősége miatt önállóságuk utolsó garanciája, hogy van vagyonuk, amit a helyi közösség javára hasznosíthatnak. Tömeges vagyonértékesítésre egyelőre szerencsére nem láttunk példát.

A mostani kompenzáció igen szűkmarkúra sikerült az önkormányzatok által a terveikben bemutatott többletkiadásokhoz képes. Miskolc polgármestere arról beszélt: a város kasszájából 17 milliárd forint hiányzik, ennyi kellene a 2021-es működés fenntartásához. A kiesés következményei jól láthatóak a fenti térképen. A Miniszterelnökség hétfői bejelentése szerint ennek az összegnek a töredékét, 1,2 milliárd forint energiatámogatást kap a borsodi megyeszékhely. Ahogyan a szegedi városvezetés fogalmazott: ez a nagyságrendű összeg "még a huszonhét százalékos ÁFA kifizetésére sem elegendő a hatszorosára emelkedett áram-, a hétszeresére növekedett gáz- és a tizenegyszeresére drágult távhődíj esetében”.

Nem minden ellenzéki város jutott pénzhez: Budapest DK-s vezetésű III., IV., XI., XV. és XVIIII. kerülete, a Baranyi Krisztina vezette Ferencváros, illetve Hódmezővásárhely, Budaörs, Kazincbarcika, Göd, Százhalombatta, Paks, Tiszaújváros, Biatorbágy és Törökbálint sem kapott kompenzációt. Ezek egy része jelentős adóerőképességű, máshol azonban a kormány által hangoztatott teherviselési szempont nem látszik megállni.

Úgy tudjuk, ezen települések egy része nem tárgyalt Balla kormánybiztossal, más részük azonban igen: Márki-Zay szerint Balla György, kormánybiztossal "korrekt megbeszéléseket folytattak, akkor fel sem merült, hogy Hódmezővásárhely kimaradhat a rezsikompenzációból". A DK keddi közleménye szerint „Budapest lakosságának egyharmadától, összesen 620 ezer embertől tagadta meg az Orbán-kormány a budapestiek adóiból is fizetett rezsitámogatást".

Az ábra alján tömörülő budapesti ellenzéki önkormányzatok kimaradtak a pénzosztásból. A kormánypárti városok és a néhány független kisváros átlagosan többet kaptak az ellenzékieknél, függetlenül a helyi bevételeik mértékétől.

A legtöbb pénzt a Villamosműveknél is kivételezett helyzetű Debrecen kapta, közel 3,2 milliárdot. A szomszédvár Nyíregyháza is jó pénzt kapott.  A budapesti kerületek közül a kormánypárti Csepel kapta a legtöbbet (762 millió Ft-ot), de szintén jól járt a kormánypárti X. és XVI. kerület is, akik előzték az ellenzéki kerületeket. Az egyik legkisebb és leggazdagabb kerület, a szintén kormánypárti Belváros-Lipótváros is kiugró összeget kapott, ha a támogatást a lakosságszám arányában nézzük. Függetlennek kategorizáltuk a 2019-ben még ellenzéki összefogással nyerő Mirkóczki Ádám vezette Egert. Az ő kiugró támogatásukat a város kedvezőtlen anyagi helyzete magyarázhatja. A teljes mezőnyben Mohács járt a legjobban lakosságarányosan: a 18 ezres kisváros nagyobb összegű támogatást kapott a kormánytól, mint a 115 ezer lakosú XIII. kerület.

.

Az összegszerű támogatások több mint 60%-a ment a kormánypárti városokhoz. A városok lakosságszámában nincs ekkora különbség: ha az ellenzéki városok is a Fideszes városok átlagos kompenzációját kapnák, akkor mégegyszer ennyit, 10,7 milliárd forintot kellene kapniuk.

Ha a KSH adatbázisában szereplő, 2021-es közüzemi kiadásokhoz viszonyítjuk a támogatásokat, akkor is jól látszik, hogy miközben a többszörösére növekvő kiadásokat sehol sem kompenzálja a támogatás, az ellenzéki városoknál a pénz elenyésző része a tavalyi közműkiadásoknak, a kormánypárti településeken viszont láthatóbb része.

A kormánypárti városok egy lakos után átlagosan 9400 Ft-ot kaptak, az ellenzéki "polgárok" azonban csak 4650 Ft-ot értek a kormánynak. Az összesen 170 db 10 ezer fő feletti város 5 millió 771 ezer lakosára átlagosan 7600 Ft/fő kompenzáció jutott. Az ellenzékiek még akkor is kevesebbet kaptak, ha nem vesszük figyelembe a kompenzáció nélkül maradó (nullás) önkormányzatokat. 

Ha elfogadjuk a kormány pozícióját, hogy a rezsitámogatás azoknak jár, akiknek kevés a helyi adóbevétele, a két változó között negatív viszonynak kellene fennállnia, az adatok azonban nem mutatnak egyértelmű negatív összefüggést. Bár találni példát olyan, nagy adóbevételű kormánypárti városokra, akik valóban keveset kaptak (Győr, Székesfehérvár), ennek ellenkezőjére is van példa (V. kerület, Debrecen). Ha nem vesszük figyelembe a nulla támogatást kapó városokat, akkor a trendvonal gyakorlatilag az átlagos támogatással egyenlő.

A támogatás nélkül maradt városokat kiszűrve nem látszik erős összefüggés a támogatás és a helyi adóbevételek, illetve a támogatások és a hozzáférhető, 2021-es közüzemi kiadások között.

Az adatok azt sem bizonyítják, hogy a nagy közüzemi kiadásokat kompenzálták volna - ehhez a KSH 2021. évi települési adatait használtuk. Itt pozitív kapcsolatot várnánk a közüzemi kiadások és a támogatások között, de nem látszik ilyen kapcsolat. Azok a városok, akik az átlag felett költenek közüzemi kiadásokra, nem kaptak egyértelműen több kompenzációt.

A pénzosztásból újra kimaradt a Főváros, pedig a távfűtés, a közműcégek, a dísz/közvilágítás és a BKV miatt náluk csapódik le legdurvábban a rezsiválság. Nem fenntartható, hogy a város a szolgáltató cégeinek eladósodása árán tud csak fennmaradni, miközben igyekszik nem áthárítani a válság terheit a szolgáltatások igénybevevőire. Kérdés, hogy sor kerül-e kompenzációra, vagy a kormány folytatja a kivéreztetést és végignézi, ahogy a 2024-es önkormányzati választásokig a városvezetés mozgástere még jobbban beszűkül. „A BKV 14 milliárdos energiakompenzációs igényére még csak válasz sem érkezett 2022 végéig a kormánytól. Az év végén ezért kellett majdnem 10 milliárd forinttal megemelni a közösségi közlekedésre fordított forrásokat a fővárosi költségvetésből”  – nyilatkozta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.