A miniszterelnök repülőútjainak körülményeiről folyamatosan cikkezik a sajtó. Az oligarchák által bérelt magángépekkel tett magánutak esetén ez érthető: nincs rendjén, hogy állami közbeszerzéseket nyerő vállalkozók tesznek szívességet döntéshozóknak, ráadásul az erről tett nyilatkozatok is ellentmondásosak. A kormányfő hivatalosan nem számol el ezen utak körülményeivel, és bevallott vagyona alapján sem életszerű, hogy ki tudná fizetni ezek ellenértékét.

A hivatalos utak esetén azonban joggal vethető fel: miért foglalkozik ezzel a sajtó, hiszen közfeladat ellátásáról van szó? A kritikák egy része politikai természetű (felesleges, drága, közérdekkel nem indokolható utazások, államközi diplomácia helyett ellenzékben lévő illiberális pártvezérekkel való kapcsolatépítés). Számunkra alapvetés, hogy a hivatalos diplomáciai utak közérdeklődésre tartanak számot, így jogunk van megismerni ennek körülményeit az állami média híradásain túl is. Joggal várjuk el, hogy nyilvános, nyomon követhető szabályok és elszámolások alapján történjenek az utak. Ez azonban a gyakorlatban nem teljesül.

Az utak szervezése nem nyomonkövethető, az abban résztvevő minisztériumok egymásra mutogatnak, az elszámolást pedig olyan, belső megállapodások szabályozzák, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Ráadásul a honvédségi csapatszállítóként megvásárolt kormánygépek használatának útiköltségeit a kormány titkolja. A HM-es gépek használata előtt az utazások teljes, átfogó elszámolása megismerhető volt a Külügytől, sőt ezeket az adatokat kérdés nélkül közzétették. Ma azonban ezek az adatok már csak a valós költségek egy részét mutatják be, és előfordul, hogy a tárca nem válaszol a feltett kérdésekre, ezért perelni kell az adatokért.

Mi is ezt tettük: bő másfél év után másodfokon nyertünk abban az perben, amelyet Orbán Viktor 2021 augusztusi, római útjának adataiért indítottunk, ahová családtagjai is elkísérték, ráadásul a miniszterelnök horvátországi nyaralását szakította meg a katolikus konferencián való részvételért, a honvédségi repülő pedig közvetlenül szállította Orbánékat oda és vissza a horvátországi üdülésre. 

fotó: Ujvári Sándor / MTI

Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a foci VB helyszínére. A VB elődöntők idején Orbán Viktornak és Szijjártó Péternek is tárgyalnivalója volt a katariakkal, másfelől Orbán a FIFA meghívására utazott a VB meccsekre. A nyilvános repüléskövető oldalak adatai szerint kedden délelőtt landolt a dohai repülőtéren a Magyar Honvédség Falconja. A gép fedélzetén azonban nem utazhatott a kormányfő, mert a hajnali kecskeméti induláskor még Budapesten tartózkodott. Kedden délben a NER kedvenc magángépe, a Mészáros Lőrinc által gyakran használt Bombardier luxusgép is Katarba Ferihegyről. Orbán még kedd éjjel Brüsszelbe utazott a szerdai EU-ASEAN csúcstalálkozóra, de sajtóhírek szerint később még visszatér Katarba.

Hogy pontosan hogyan utazott a miniszterelnök, mi volt ebből hivatalos delegáció útja, és mi nem, azt most még nem tudhatjuk, a gépek azonban jól ismertek azok előtt, akik követik a kormányfő útjait. A minisztériumokról lepattanó sajtómegkeresések és a K-Monitor nemrég másodfokon megnyert pere után azonban kétséges, hogy megismerhetjük-e valaha, összesen mennyi pénzébe került az adófizetőknek a kormányfő politikai programjainak és futballszeretetének összehangolása. Nyertes perünk és az annak során megismert körülmények azonban számos adalékkal szolgálnak az ilyen utak szervezésének és elszámolásának feltárásához.

Nyilvánosságra kell hozni a római utazás összes költségét

A Fővárosi Ítélőtábla friss döntése szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a tavaly nyári római kormánydelegáció összes költségét ki kell adni. Az ítélet jogerős.

Tavaly augusztusban nagy sajtóvisszhangot váltott ki Orbán Viktor római utazása, melyen az azóta már miniszterelnöknek választott Giorgia Melonival is találkozott. A kormányfő más kormánytagokkal és - ahogyan azt egy olvasói fotó alapján megtudhattuk - családjával együtt a Keresztény Törvényhozók Nemzetközi Hálózata nevű szervezet éves találkozójára utazott az olasz fővárosba. Az utazás körülményei számos kérdést felvetettek. Mind a hivatalos kommunikáció, mind a későbbi adatigénylésekre adott minisztériumi válaszok alapján ellentmondásos volt, hogy kik vettek részt a találkozón, kik kísérték el a delegációt családtagként, ehhez hány repülőt használtak, a repülők pedig milyen utakat jártak be. Mindössze az volt biztos, hogy a családtagokkal kiegészült delegáció 2021. augusztus 26. és 29. között vett részt a nemzetközi eseményen.

A K-Monitor munkatársa közérdekű adatigényléssel fordult a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM). Ez a minisztérium felelős ugyanis a kormány külkapcsolataiért és a kormányfői utazások koordinációjáért. Az adatigénylésben öt kérdés kapcsán kértünk tájékoztatást:

1. Kik tartoztak az utazó delegációhoz? 
2. Mekkora útiköltség merült fel? 
3. Mekkora szállásköltség merült fel? 
4. Mekkor napidíj merült fel? 
5. Mekkora az az összeg, amit Orbán Viktor maga állt (térített meg) családtagjai utazása okán?

Mivel a minisztérium egyáltalán nem válaszolt az adatigénylésre, tavaly ősszel pert indítottunk és kértük a bíróságtól, hogy kötelezze a KKM-t az adatok kiadására. 

Az elsőfokú bíróság ítélete

A Fővárosi Törvényszék előtt részben nyertünk, részben pedig veszítettünk. A bíróság kötelezte a KKM-et, hogy adja ki nekünk a családtagok utazása okán befizetett összeget. Az útiköltség és a szállásköltség vonatkozásában azonban az elsőfokú bíróság elfogadta a minisztérium érveit: nem tudtuk bizonyítani, hogy a minisztérium az adatigénylés benyújtásakor rendelkezett az adatokkal. Mivel nem polgári járattal, hanem honvédségi gépen utaztak a delegáció tagjai, az útiköltségről annak ellenére nem lehetett információjuk, hogy a Külügyben végzik a kormányzati delegációk kiutatásának koordinációját. A szállásköltség kapcsán pedig jogosan hivatkoztak arra, hogy az csak másfél hónappal az utazás után derült ki, és az adatigénylés idején még nem tudhatta a minisztérium, hogy mennyibe került Orbán és (nyilvánosan meg nem nevezett) kísérőinek szállása. 

Az elsőfokú ítéletről, és a katonai gépek használatával kapcsolatos problémákról nyáron már beszámoltunk: sem a perben, sem pedig újabb adatigénylésekkel sem sikerült tisztázni, hogy milyen jogszabály alapján utaznak Orbán és családtagjai honvédségi repülőn. Vagyis nem ismerhettünk meg olyan hivatalos szabályzatot, ami alapján nyilvánvaló volna, hogy az ekkor lezajlott út felmerült költségeiről a KKM-nek ne lehetne tudomása. Nem mellékes körülmény, hogy a minisztérium egyáltalán nem válaszolt, a fenti információkat a per során tudtuk meg.

Fellebbezések

Az elsőfokú ítélet ellen a minisztérium és mi is fellebbeztünk. A minisztérium azért kifogásolta az ítéletet, mert szerintük Orbán családtagjai miatti befizetésének összege is csak azután derült ki a minisztérium számára, hogy az adatigénylés beérkezett. Mi a fellebbezésünkban arra hivatkoztunk, hogy azzal, hogy az utazás augusztus 29-én lezárult, a szállásra és az ütiköltségre vonatkozó adatok már léteztek az adatigénylés 15 napos válaszadási határidején belül. Bár nem vitattuk, hogy nem polgári, hanem a honvédségi repülővel mentek Rómába, úgy gondoltuk, hogy azzal, hogy Orbán a Külügynek fizette be a családtagjai költségét, egyértelművé vált, hogy nem honvédségi szervek, hanem a Külügy kezeli az utazással kapcsolatos információkat.

A fellebbezések beérkezését követően a Külügy úgy döntött, “méltányolva a demokratikus társadalomban keletkező, a miniszterelnök tevékenységével kapcsolatos adatok megismeréséhez fűződő igényt” mégis elárulja, hogy a kormányfő mennyi pénzt fizetett be a családtagjai miatt. 

A Külügy perbeli közléséből kiderült, hogy a miniszterelnök 631.610 Ft-ot fizetett meg családtagjai utazása kapcsán. Az, hogy ez pontosan a hivatalos delegációval utazó Lévai Anikó, vagy Orbán Gáspár, esetleg mindkettejük milyen költségeinek ellenértéke, nem derült ki. A minisztérium továbbra is ragaszkodott azonban ahhoz, hogy sem a szállás-, sem pedig az útiköltség kapcsán nem kellett adatokat közölnie. 

A másodfokú bíróság ítélete

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla december 8-án döntött a fellebbezésekről. A bíróság nem értett egyet a Külügy érveivel és kötelezte a minisztériumot az utolsó két adat kiadására is. Az Ítlélőtábla indoklása szerint ha Orbán Viktor szeptemberben ki tudta számítani és be tudta fizetni a Külügynek a családtagjai költségét, akkor az adatigénylés válaszadási idején belül elárulhatták volna a K-Monitor munkatársának, hogy mennyibe került a szállás Rómában. Az útiköltség kapcsán pedig arra jutott a másodfokú bíróság, ha a Külügy belső szabályzatai kiterjednek a honvédségi gépek költségeinek elszámolására. Ha mégsem így lenne, a Külügynek kellett volna hivatalos szabályzatokkal alátámasztva levezetnie, hogy milyen más szabályok szerint számolják el a honvédségi gépek igénybevételét. A bíróság szerint a Külügy illetékességét támasztja alá az is, hogy a kormányfő a Külügynek fizetett be pénzt, és nem a Honvédségnek. 

Az ítélet jogerős, azonban lehetőség van a Kúriától a döntés felülvizsgálatát kérni. A per információszabadsággal kapcsolatos jelentőségéről külön összefoglalóban fogunk beszámolni.

Az alábbiak szerint összefoglaljuk a kiperelt adatokat:

Hová, kivel, mennyiért? Amit tudunk, és amit nem

A perben szerzett információk más megvilágításba helyezik mindazt, amit a kormányfő hivatalos utazásairól eddig tudtunk, és amilyen adatokkal eddig a sajtó dolgozott.

A tavalyi római út kapcsán az RTL.hu-nak idén novemberben kiadott adatok a gép Budapest-Brac-Róma-Brac-Budapest útvonalon megtett, többnapos útja ellenére alig több mint 400 ezer forint útiköltséget mutatnak be (*). Hiába szervezi tehát a HM-gépek használatával a delegációk útját a Külügy, a gépek üzemben tartásával, utazásával kapcsolatban felmerült költségeket nem számolják bele az útiköltségekbe, az valószínűleg csak a reptéri transzferek árát mutatja. 

Részlet az RTL.hu által megkapott adatokból.

Orbán tehát a hivatalos adatok szerint egymaga többet fizetett be családtagjai utazása után a Külügynek, mint ez az útiköltségre kimutatott összeg. Gulyás Gergely egy tavalyi kormányinfón ráadásul arról beszélt, Orbánnak a felesége után nem kell fizetnie, a többieknél pedig egy "első osztályú repülőjegy ára" a mérce. A befizetett összeget tehát gyaníthatóan valamilyen belső szabály vagy szokás alapján állapították meg, hiszen a KKM állítása szerint a befizetéskor még több költség nem volt ismert, a honvédségi gépek használatának költségeiről pedig elvben nem volt tudomásuk, hisz ez a tétel az RTL.hu-nak kiadott, lezárt elszámolásban nem szerepelt.

Az éves szinten több száz millió forintos géphasználat valós költségei tehát hiányoznak a nyilvános külügyi elszámolásokból, pedig ezek a költségek egyértelműen az utazásokhoz kötődően merülnek fel, és ezekről a KKM-nek is tudomása kell, hogy legyen.

Erre utal, hogy a költségvetési zárszámadásban szerepelnek arra vonatkozó adatok, hogy egyes minisztériumok milliókat csoportosítanak át a HM-nek a gépek használatáért, a költségvetésben a kormányfői protokollt kezelő KKM például 505,3 millió Ft-ot csak 2021-ben. Ezt azon megállapodások alapján teszik, amit sem a perben, sem azóta nem ismerhettünk meg, a HM pedig kérdésünkre letagadta ezen megállapodások létezését. Így azt sem tudhatjuk, pontosan miért fizet a Honvédségnek a Külügy, valószínű ugyanis, hogy a HM saját költségvetéséből is jelentős összeggel járul hozzá ahhoz, hogy a kormánygépnek használt Airbusok és Dassault Falconok a kormánytagok nyilvánvalóan nem honvédségi célú utazásait szolgálják.

Összefoglalva: a kormánynak jó szolgálatot tesz a költések elrejtésére, hogy honvédségi gépként használja a tízmilliárdokért vásárolt gépeket saját utazásaira, ám ennek pontos jogalapja máig nem tisztázott. A HM ugyanis kérdésünkre olyan jogszabályokra hivatkozott az utazások esetén, amelynél az utazás indoka "katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködés". Ez sem a római, sem a katari, sem más út esetében nem helytálló, a konstrukció azonban ideális arra, hogy egy trumpista pártrendezvényen való részvétel, a kettővel korábbi francia elnökkel való parolázás, egy nyári, vakációval egybekötött konferencia, esetleg egy VB-elődöntő megtekintése esetén a nyilvánosság elől el lehessen rejteni a valós költéseket. 

Ez csak egyetlen út, mi van a többivel?

A hivatalos utak adataiért az elmúlt években mi is és mások is nyújtottunk be átfogó adatigényléseket. Ezek alapján 2014-től idén nyár végéig tudjuk rekonstruálni a KKM adataiból, hová, mekkora delegációval és mennyiért repült a miniszterelnök. A legfrissebb adatcsomagot az RTL.hu-tól kaptuk, köszönjük!

Az adatok azonban ellentmondásosak: egyfelől a KKM korábban sokkal részletesebben beszámolt a delegációt alkotó személyekről, az elmúlt években azonban nem nevesítik a delegációval utazó, kormányzati pozíciót nem betöltő személyeket. Másrészt, ahogyan fent levezettük, a HM-kormánygépek használatával lezajlott utak esetén az útiköltségek nyilvánvalóan nem tartalmazzák a kormánygépek használatának valós költségeit. 

 Melyik évben hová utazott a miniszterelnök? (2014-2022)

Keleti nyitás és nyugati szövetség 

Az adatokból jól látszik, hogy az előző két ciklusban utazott a miniszterelnök leggyakrabban a keleti nyitás politikájának megfelelően a nyugati szövetségi rendszereken kívüli országokba, ezen utak száma azonban az utóbbi időben csökkent. A nyugati "túlsúly" fő oka a kötelező brüsszeli vizitek és EU csúcsok nagy száma, de fontos látni azt is, hogy a miniszterelnök a "nyugati" országokba tett látogatásai során is gyakran találkozik EU- és NATO-kritikus jobboldali szövetségesekkel. Az elmúlt évek kevesebb utazására pedig kézenfekvő magyarázat a COVID-járvány. Az adatok mindenesetre nem csupán a közpénzek nyomonkövetése miatt fontosak, de diplomáciatörténeti jelentőséggel is bírnak.

Kik utaznak a miniszterelnöki delegációval? 

Teljes nézet

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Lehet-e átláthatónak nevezni egy olyan önkormányzatot, ahol a fő döntéshozatali szerv működéséről csak körülményesen, részlegesen és lassan lehet tájékozódni? Elvárható-e a polgároktól egy 100 ezres kerületben, hogy ha meg szeretnék ismerni a testületi ülésen elhangzottakat, akkor vegyenek részt rajta és készítsenek videofelvételt? Szerintünk nem.

Budapest IV. kerület, Újpest Polgármesteri Hivatala (fotó: Újpest Média)

Rezsiválság sújtja nemcsak az embereket, de a minket szolgáló intézményeket is. A rezsicsökkentés alól kikerült állami-önkormányzati szervek, vállalkozások és civil szervezetek számára megfizethetetlenné váltak az energiaköltségek, így szinte már nincs olyan nagyobb település az országban, ahol ne húzták volna le valahol a rolót. Sajnos napról napra bővül az Átlátszóval közösen fenntartott térképünk az energiaválság miatti bezárásokról. A több száz önkormányzati intézmény és kisvállalkozás mellett tömegesen zártak be rendőrségi épületeket és - jelentős tiltakozást kiváltva - kispostákat is. Bezárt az ország legnagyobb hotelje és gyógyfürdők, színházak, kormányablakok, takarékok sora.

Promises and half-hearted solutions have failed to convince the European Commission, and so Hungary has still no access to vital EU funds. According to the Hungarian Helsinki Committee, K-Monitor and Transparency International (TI) Hungary, the Hungarian government must seize the last opportunity to secure these funds. In the view of the NGOs, the required anti-corruption and rule of law measures are not a too high price to pay at all, as implementing them would in fact mean a double benefit for the country.

Helyben aktív civilekkel, önkormányzati dolgozókkal és szakértőkkel, kutatókkal gondolkodtunk arról, hogyan lehet megszólítani a lakosokat a lakókörnyezetüket érintő ügyekben. Mi kellene ahhoz, hogy az önkormányzás ne betonról és jogszabályokról, hanem emberek valós problémáiról szóljon? Mitől lesz a "részvételiség" nem elcsépelt hívószó, amit az önkormányzat ezerrel nyomat, de csak egy szűk érdeklődő réteg lát benne fantáziát? Elképzeltük, milyen egy város, ahol a részvétel az alap. Hogyan néz ki egy önkormányzati hivatalnok egy napja, miután - leküzdve a bizalmatlan, apatikus, alattvalói politikai kultúrát - a városában már az őket érintő ügyekbe beleszólni akaró lakosok élnek?

Az illusztrációkat mesterséges intelligencia rajzolta.

A number of international outlets reported that the EU Commission will likely maintain its proposal to freeze EU cohesion funds for Hungary. At the same time it is also expected that the EU will approve Hungary's recovery plan, still not available publicly, while connecting payments to strict milestones. K-Monitor will remain active in monitoring the process, moreover it applied for a membership in the Anticorruption Task Force to be established by mid december as one of the government's commitments. (Update: Our lawyer Orsolya Vincze has been selected as member of the Anticorruption Task Force, that will hold its first session on 13 December).

In our proposal we recalled that the seventeen remedial measures and their implementation are unsufficient to safeguard the EU's financial interests. Thus our application to the working group is not an approval of the fulfillment of the remedial measures, rather the expression of our intent to further follow the process and push for the implementation of sound anti-corruption policies. 

 Our analyses of the ongoing conditionality mechanism:

• Conditionality mechanism: NGO assessment of remedial measures (18/11/2022)
• Almost there? A number of issues remained unaddressed in Hungary's anti-corruption reforms (9/11/2022)
• EU Conditionality Mechanism: Hungarian FOI Reform in a Rush (27/10/2022)
• Public Procurement Measures proposed within the conditionality mechanism won’t fix systemic flaws (17/10/2022)
• Conditionality Mechanism for the First Time: About us, without us (26/8/2022)
• Hungarian Government to Introduce Criminal Justice Reform to Tackle Corruption While Pressure on Courts Mounting (24/7/2022)

A napokban több egymástól független forrás is arról számolt be, hogy az Európai Bizottság várhatóan fenntartja az uniós pénzek befagyasztására vonatkozó javaslatát a Tanács felé. Ugyanakkor az is várható, hogy az EU rábólint a továbbra sem nyilvános magyar helyreállítási tervre, kifizetések azonban csak mérföldkövek teljesítése esetén várhatóak. A folyamatot a jövőben sem nézzük tétlenül, tegnap pályáztunk az úgy nevezett korrupcióellenes munkacsoportban való részvételre, hogy minden lehetséges módon követni tudjuk a kormányzati antikorrupciós jogalkotás alakulását, elmondjuk a javaslatainkat és tájékoztatást adjunk az intézkedések sorsáról.

Frissítés: Beválasztották Vincze Orsolyát, a K-Monitor jogászát a Korrupcióellenes Munkacsoportba, amely első ülését december 13-án tartja.

A K-Monitor közérdekű adatigényléssel fordult több, bírósági végrehajtásért felelős szervhez, hogy megismerhesse, a Völner-Schadl-ügynek volt-e bármi nyoma a Végrehajtói Kar belső ellenőrzési anyagai között. A megkapott ellenőrzési jelentések alapján a kérdésre aligha kapunk választ. A több száz fős végrehajtói állomány munkáját értékelő jelentések általánosságban ismertetik a végrehajtói munkával kapcsolatos problémákat: lefogalt  ingatlanokkal vagy éppen a végrehajtóknak járó behajtási pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok. Azokat az adatokat, amik alapján megállapíthatók lennének a korrupciós ügy szálai, felismerhetetlenné tették.

Marad tehát a kérdés: megfelelő-e a hatályos jogszabályi környezet és intézményrendszer a visszaélések ellen? A most megkapott jelentések alapján a nyilvánosság számára aligha ítélhető meg, hogy a Kar vagy az ágazat felügyeletéért egykoron felelős Igazságügyi Minisztérium mit tett a visszaélések megelőzése vagy éppen feltárása érdekében. Írásunkban bemutatjuk a letartóztatásban ülő Schadl György által jelenleg is változatlan módon elnökölt Kar belső dokumentumait. A Kar által Schadl elnöklete alatt kötött szerződésekért egyébként szintén perelünk, elsőfokon már nyertünk, másodfokú ítéletre várunk.

Kép forrása: 444.hu

With the 19 November deadline given to the Hungarian government to enact the remedial measures it committed to in the framework of the conditionality mechanism nearing, the Hungarian Helsinki Committee, K-Monitor and Transparency International Hungary prepared a new joint analysis on the matter.

With the 19 November deadline given to the Hungarian government to enact the remedial measures it committed to in the framework of the conditionality mechanism nearing, the Hungarian Helsinki Committee, K-Monitor and Transparency International Hungary prepared a new joint analysis to draw attention to the fact that the measures devised in an attempt to convince European Union decision-makers about the Hungarian government’s determination to end intentional wrongdoing not only fall short of several of the 17 proposed remedial measures but fail to encompass the complexity of government malpractice in Hungary. Our joint analysis also covers the new laws adopted and new regulations proposed since the publication of our previous assessment published on 7 October, and points out the problems of the procedure itself which the Hungarian government has been conducting with a view to complying with its commitments.

The joint analysis is available here.

The three NGOs also prepared a comprehensive table assessing the compliance with all the key implementation steps of the remedial measures as committed to by Hungary, also briefly summarising the main deficiencies of the commitments or their implementation. The table, which follows the structure of the annex of the Commission’s proposal from September for a Council implementing decision, is available here.

K-Monitor's blog post on
- measures that should have been covered is available here;
- public procurement related recommendations is available here;
- the assessment of FOI related reforms is available here;
- changes to the criminal procedure is available here.