A másodfokú bíróság kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy küldje meg a K-Monitornak a Boston Consulting Group (BCG) által készített tanulmányt, amiben a globális tanácsadó cég ajánlásokat fogalmaz meg az egészségügy átszervezésére. Eközben az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy a BCG-hez hasonló közpénzt használó magáncégek is perelhetők legyenek.

János Kórház, műtét. 1989. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ahogy a sajtó már beszámolt róla, 2023 januárjában jogerősen pert nyertünk a Belügyminisztérium ellen, így az egészségügyért felelős minisztériumnak nyilvánosságra kell hozni, hogy a 779.527 Euró + ÁFA közpénzből megrendelt tanulmány milyen helyzetképet festett az egészségügyről, valamint azt is, hogy a tanácsadó cég milyen javaslatokat tett a kormánynak az egészségügy átszervezésére. 

A döntés fordulatnak tekinthető, hiszen az elsőfokú bíróság a keresetünket elutasította - többek között - arra hivatkozva, hogy a BCG-tanulmány

“nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot, a változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését.” (Fővárosi Törvényszék 29.P.21.902/2023/31., Indokolás, [49] bekezdés)

A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság álláspontjával. A jogerős döntést hozó Fővárosi Ítélőtábla szerint a Belügyminisztérium a perben nem mutatta be, hogy miért lenne a tanulmány döntéselőkészítő, azaz mi indokolja a tanulmányt titkosan tartsák. Ráadásul a tanulmány nem ítélhető meg általánosságban, a tanulmány által tartalmazott minden adat esetében vizsgálandó, hogy mi indokolja a titkosságot. Mivel a perben az adatkezelőnek kellett volna bizonyítania, hogy milyen érvek szólnak a nyilvánosság ellen, a Belügy pedig ennek nem tett eleget, a minisztérium elvesztette a pert.

Az Ítélőtábla hangsúlyozta, hogy 

“A hatékony jogorvoslati jog pedig csak úgy biztosítható, ha az adatkezelő indokolása tartalmi felülvizsgálatra alkalmas: az adatigénylőnek és a bíróságnak is lehetősége van megismerni az adatok jellegét, azokat az állított okokat, tényeket, összefüggéseket, amelyek alapján kellően megítélhető, hogy mely adatok, vagy adatcsoportok tekintetében megalapozott az indokolás.” (Fővárosi Ítélőtábla, 9.Pf.20.627/2023/4/II., Indokolás [49] bekezdés)

Még abban az esetben is, ha egy adat kormányzati döntések előkészítését szolgálja, az adatkezelőnek kell megindokolnia, hogy miért fontosabb a nyilvánosság kizárása, azaz hogy a társadalom miért nem ismerheti a rá vonatkozó információkat. Az adatkezelőnek tehát a törvény szerint mérlegelni kell mi szól a titkosság és mi szól a nyilvánosság mellett. Ilyen mérlegelést azonban a Belügyminisztérium nem végzett.

A táblabíróság hangsúlyozta, hogy egy szakértői anyag nyilvánosságra kerülése és az, hogy az anyag társadalmi vita tárgyává válik, nem veszélyezteti szükségszerűen a kormányzati döntéshozatalt:

“Önmagában egy nyilvánosságra kerülő, a köztisztviselők munkájára nem kötelező tanulmányban foglalt intézkedési javaslat megismerésének és kritizálásának lehetősége nem jelenti a jogalkotással összefüggő döntéshozatal illetéktelen befolyásolását, illetve a döntések végrehajtásának meghiúsítását.” (Fővárosi Ítélőtábla, 9.Pf.20.627/2023/4/II., Indokolás [64] bekezdés)

A bíróság döntése itt érhető el anonimizált formában.

A jogerős döntéssel szemben a Belügyminisztérium várhatóan a Kúriához fog fordulni.

A közpénzhasználó cégek ügye az Alkotmánybíróság előtt

Nem csak a Belügyminisztérium, de a BCG ellen is per indítottunk, hogy nyilvánosságra kerüljön a tanulmány. A BCG elleni perben a bíróság az eljárást megszüntette, mivel hiába jutnak közpénzhez, a magáncégek ellen a törvény nem biztosít perlési lehetőséget. Az Alkotmánybíróság emiatt 2020 tavaszán felszólította az Országgyűlést, hogy módosítsa a törvényt és teremtsen valamiféle lehetőséget a cégek számonkérhetőségére. A kormány az AB felhívása ellenére nem nyújtott be törvényjavaslatot az elmúlt három évben, így a magáncégek az átláthatóság következménye nélkül juthatnak közpénzhez. Mivel a jogalkotói mulasztásnak semmi következménye nincs jogilag, az Országgyűlés akármeddig halogathatja, hogy a BCG-hez hasonló gazdasági szereplők bíróság előtt legyenek számonkérhetőek.

A BCG elleni perünk megszüntetése miatt az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Alkotmányjogi panaszunkban nem csak azt kifogásultuk, hogy a közpénzhasználó magáncégek számonkérhetetlenek, de azt is, hogy a Kormány évek óta - következmények nélkül - szabotálja az Alkotmánybíróság döntését. 

Az Alkotmánybíróságtól függ, hogy milyen gyorsan dönt a kérdésről.