háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (235) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (17) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (17) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (15) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (36) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (63) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (15) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

A korrupcióellenes civil szervezetek nem szavazták meg a Korrupcióellenes Munkacsoport 2023-as jelentését

orsivin // 2024.03.14.

Címkék: antikorrupció kemcs

Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország képviselői idén sem szavazták meg a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését. Álláspontjuk szerint a jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat. A K-Monitor és a TI-Magyarország egyúttal különjelentést készítettek, amelyhez a Munkacsoport további öt civil tagja csatlakozott. A szervezetek különjelentésében mindaz olvasható, ami kimaradt a Korrupcióellenes Munkacsoport 2023-as éves jelentéséből. 

 

A 21 fős, 10 civil és 10 kormányzati tagból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elé terjesztett jelentés, amelyen még az elmúlt napokban is zajlott a munka, sokkal inkább a kormányzat mérsékelten ambiciózus elképzeléseit tartalmazza, mint a civil szereplők javaslatait. Utóbbiakat a kormányzati szereplők döntő többségükben nem támogatták, ezek legfeljebb úgynevezett „nem-konszenzusos” javaslatként kerültek be a jelentésbe. A civilek a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézést is hiányolták a jelentésből. További problémának tekintették, hogy a jelentés említést sem tesz több kiemelt korrupciós kockázatról, mint amilyen a pártfinanszírozás, a kampányköltések, a vagyonnyilatkozatok, vagy éppen a közérdekű bejelentők helyzete

Katus Eszter (Átlátszó.hu), Vincze Orsolya (K-Monitor) és Ligeti Miklós (TI Magyarország) a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjai.
Fotó: Átlátszó.hu,
Tenderek és emberek podcast

 

A 2023-as évre vonatkozó munkatervének megfelelően a Munkacsoport számos vizsgálat lefolytatását határozta el. Ennek keretében a tagok különböző állami és kormányzati szervektől kértek felvilágosítást, például annak kiderítése érdekében, hogy a hazai költségvetési támogatások esetén hogyan lehetne javítani az ellenőrzési és az átláthatósági követelményeket. A Munkacsoport a korrupciós kockázatok kiszűrésére alkalmas indikátorrendszer létrehozására is kísérletet tett, legalábbis megpróbálta megismerni az ennek kialakításához szükséges adatokat.  

 

A legtöbb esetben ezek az adatok csak 2024 február közepén-végén jutottak el a Munkacsoport tagjaihoz – ezért a következtetések levonására, a javaslatok megfogalmazására csak korlátozottan volt lehetőség, hiszen a törvény értelmében a jelentésnek március 15-éig el kell készülnie. Emiatt a Munkacsoport által elfogadott jelentés ugyan tartalmazza a lefolytatott vizsgálatok eredményét, a megkapott adatokat, azonban a következtetéseit tekintve nem jut messzire. A jelentésben foglalt javaslatok pedig még akkor sem lennének átütőek, ha maradéktalanul teljesülnének.   

 

A K-Monitor és a Transparency International (TI) Magyarország képviselői azt is kifogásolták, hogy a Munkacsoport civil és kormányzati tagjai között továbbra sem tekinthető partnerinek a viszony. Ez az információáramlást is ellehetetleníti, amit az is példáz, hogy a hazai támogatások ellenőrzéséről szóló vizsgálatot a Pénzügyminisztérium megbízásából a Századvég Konzorcium folytatta le, azonban az erről szóló, decemberben elkészült részletes tanulmányt a Munkacsoport civil tagjai végül nem ismerhették meg. A két szervezet szerint problémás volt az is, hogy számos fontos korrupcióellenes jogszabályt, mint amilyen a bejelentővédelmi törvény, egyeztetés nélkül fogadott el kormány parlamenti többsége.  

 

Sőt 2023 decemberében, fű alatt, a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül beterjesztett módosítóval a kormánytöbbség ismét gyengítette a közérdekű adatok megismerhetőségét szabályozó törvényeket. Emiatt például nem lehet hozzáférni az olyan államközi megállapodásokon nyugvó beruházások adataihoz, mint a Rákosrendezőre készülő Mini Dubai. 

 

A K-Monitor és a Transparency International Magyarország a Munkacsoport 2023. évi működésével kapcsolatos aggályairól részletesen beszámolt a Munkacsoport jelentésével párhuzamosan publikált Különjelentésében. Felsorolták azt is, hogy milyen fontos területek maradtak ki a Munkacsoport jelentéséből. Ezek közé tartoznak például a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretmegállapodásai, a magántőkealapok átláthatósága vagy a közérdekű adatok proaktív, adatigényléseket feleslegessé tevő publikálásának előmozdítása. 

 

A két szervezet álláspontja szerint a jelentés további hiányossága a Korrupcióellenes Munkacsoport korlátozott hatásköréből is fakad. Mivel a munkacsoport mandátuma nem terjed ki az egyedi ügyek vizsgálatára, abban még példaként sem szerepelnek a nagy közérdeklődésre számot tartó, korrupciós vagy integritást sértő, az elmúlt időszakban komoly visszhangot kapó ügyek. Ezen esetek bemutatása ugyanakkor elengedhetetlen lenne az olyan rendszerszintű visszásságok feltárásához, mint például a közbeszerzési piac felülről vezérelt koncentrációja (lásd például az NKOH említett kommunikációs szerződéseit). 

 

A Munkacsoport ezentúl számos olyan fontos témát nem is vett napirendre, amelyek a korrupció megelőzése és a korrupció elleni fellépés szempontjából elengedhetetlenek. A politikafinanszírozás, a pénzmosás elleni küzdelem, a bejelentővédelem vagy a vagyonnyilatkozatok kérdése teljességgel kívül esnek a munkacsoporti jelentés érdeklődésén. Eközben a kormány, bármiféle konzultációt mellőzve, mindhárom témában olyan jogszabályváltozásokat kezdeményezett, illetve léptetett életbe, amelyek gyengítették a korábbi szabályokat. 

 

A K-Monitor és a Transparency International Magyarország különjelentése itt elérhető.

 

Fontosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!


Címkék: antikorrupció kemcs

Szólj hozzá!

Nem adja ki a kormány a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről beszámoló adatokat

tangentopoli // 2024.03.11.

Címkék: kegyelem átláthatóság igazságügyi minisztérium

A kegyelmi botrány után a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter. A tárca elutasította az adatigénylésünket.

 

Az elmúlt évtized talán legnagyobb politikai botránya a Novák Katalin és Varga Judit lemondásával járó kegyelmi-ügy, amelynek számos részletéről továbbra sem kapott tájékoztatást a nyilvánosság. Az ügy egyebek mellett rávilágított, hogy milyen alapvetően fontos eleme az állam működésének az átláthatósága, hiszen a bírósági határozatok nyilvánosságának köszönhetően derülhetett ki K. Endre ügye. Az ügy egyben azt is megmutatta, hogy más területeken egyáltalán nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosságot biztosítani hivatott jogszabályok. Hiába van Magyarországon régóta közérdekű bejelentőket védő törvény, amely segíthette volna, hogy például egy nevelőotthon lakói, gondozói félelem nélkül, valódi vizsgálatok reményében megfelelő fórumokon jelezzék az intézményben zajló visszaéléseket, kevesen tudnak erről, és kevesen bíznak abban, hogy tényleg érdemi segítséget és védelmet kapnak, ha közérdekű bejelentést tesznek.

 

Egy másik ilyen terület a kegyelmi döntések nyilvánossága, amely Magyarországon nem létezik, így nyilvános kontroll nélkül osztogathat kegyelmet az államfő. Ennek köszönhetően nem sokon múlt, hogy K. Endre ügye örökre titok marad (a kegyelmet követően zárult le a vonatkozó bírósági ügy, így belekerült a bírósági határozatba, a kegyelmi döntésre történő utalás). Ha valódi szándék lenne arra, hogy a jövőben ilyen ügyek ne fordulhassanak többé elő, már szavazott volna az Országgyűlés a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozataláról.

 

Fotó: MTI

 

Úgy tűnik, hogy a kormány még a meglévő kereteken belül sem szeretné, ha társadalom világosabb képet kapjon a kegyelmezés intézményének működéséről. A K-Monitor még februárban közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy adatokat kérjen a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről. Tehát nem magukat a kegyelmi határozatokat kértük el, hanem olyan nagyrészt statisztikai adatokat, amelyek bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének, illetve a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. Ezért a 2013. és 2024. év között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényeltük az alábbiak szerint: 

  • Kegyelmi kérelem azonosítója / iktatószáma
  • Kegyelmi kérelem kelte
  • Kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult
  • Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint)
  • Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság)
  • Kegyelmi döntés kelte
  • Miniszteri ellenjegyzés kelte
  • A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása
  • A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása  
  • A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése
  • Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést
  • Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését

 

A kérdésekből látható, hogy csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés - indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontunk szerint ezek is kiadhatóak lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül.

 

Az IM múlt heti válaszában elutasította az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amelyek ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is megjegyzi, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében (Pfv.21.518/2012/5) “az igényében kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes”. Nehezen érthető, hogy a statisztikai adatközlés miért merül ki az ügyek számának publikálásában, és miért nem fér bele ennél bővebb információ.

 

Az IM válaszában hozzáteszi, hogy az adatigénylésünkben ezen túl olyan adatok kiadását kérjük, “amelyek az Infotv. 3. § 4. pontja szerint büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettekkel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok, és erre figyelemmel az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatként nem ismerhetőek meg”. Álláspontunk szerint ezen adatok többsége is statisztikai adatnak tekinthető, vagy olyan információnak, amely a bírósági tárgyalások nyilvánosságából kifolyólag nyilvánosságra kerül, ezért indokolatlan azok visszatartása.

 

Mindenesetre az IM reakciója egyben válasz is Gulyás Gergely cinikus felvetésére, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere.

 

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Térképes kérdőívezés pofonegyszerűen: ezek a PARTIMAP tavaszi újdonságai!

mrnymkls // 2024.03.05.

Címkék: partimap cerv közösértékeink

Fejlesztéseket élesítettünk a PARTIMAP-on, a K-Monitor saját fejlesztésű, ingyenes térképes kérdőívén. A felületen kezdő számítógépes ismeretekkel is létrehozhatsz olyan felméréseket, amelyekben arra is lehetőséged van, hogy térképre rajzolt elemekről kérd a kitöltőid véleményét, vagy akár azt, hogy pont, vonal vagy terület felrajzolásával válaszoljanak! Ha el tudod juttatni a felmérést a célcsoportodhoz, kis erőbefektetéssel is több száz jó minőségű bejelentést, térképes jelölést gyűjthetsz a számodra fontos ügyről. Bemutatjuk a legfrissebb újításainkat és egy online webináriumra is meghívunk!

👉 Ha még nem hallottál a PARTIMAP-ról, ajánljuk, hogy próbáld ki a demó felületet, ahol kitöltőként láthatsz példákat a főbb funkciókra.

👇 Ha már megismerkedtél a felülettel, ismerkedj meg néhány újdonsággal, ami még könnyebbé teszi a hatásos felmérések készítését!

 

partimap_eu_2.png

A Belügynek ki kell adnia a titkos BCG-tanulmányt az egészségügyi reformról

Jogi Munkacsoport // 2024.02.29.

Címkék: bíróság cégek minisztérium információszabadság adatigénylés

A másodfokú bíróság kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy küldje meg a K-Monitornak a Boston Consulting Group (BCG) által készített tanulmányt, amiben a globális tanácsadó cég ajánlásokat fogalmaz meg az egészségügy átszervezésére. Eközben az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy a BCG-hez hasonló közpénzt használó magáncégek is perelhetők legyenek.

 

fortepan_124708.jpg

János Kórház, műtét. 1989. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Újabb képviselő vagyonnyilatkozatát javíttattuk: Bánki Erik 57 milliós osztalékot hagyott ki

mrnymkls // 2024.02.28.

"Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere Magyarországon van" - mondta néhány éve Orbán Viktor egy Brüsszeli sajtótájékoztatón. De mi van akkor, ha ez a könyörtelen rendszer azzal szembesül, hogy a kitöltő parlamenti képviselő nyilvánosan is cáfoltható, hamis adatot ír be a nyilatkozatba?

Ha nem tárja fel a sajtó, vagy a civilek, akkor semmi sem történik: a bevallást alapvető ellenőrzés nélkül közzéteszik, a képviselő teljesítette kötelezettségét. Ha hozzánk hasonlóan valaki veszi a fáradtságot, és a nyilvánossághoz, vagy a Parlament képviselőkből álló Mentelmi Bizottságához fordul a valótlan tartalom miatt, akkor a nyilatkozatot gyorsan javíttatják az érintett képviselővel. A hibás adatszolgáltatásnak azonban ekkor sincs semmilyen következménye.

Megmutatjuk a folyamatot konkrét dokumentumokkal Fazekas Sándor és Bánki Erik Fidesz képviselők példáján, akik céges osztalékaikat hagyták ki legfrissebb bevallásukból.

 

nevtelen_terv_masolata.png

Középen, nyakkendő nélkül Bánki Erik, mögötte két sorral, balra Fazekas Sándor hallgatják nevetve a miniszterelnököt. Mindketten kihagyták az osztalékot legfrissebb vagyonnyilatkozatukból. (fotó: 444)

 

Ahogy arról a sajtó már beszámolt, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter kétszer is be kellett, hogy fáradjon a munkahelyére februárban, miután a K-Monitor két alkalommal is rámutatott: téves adatokat írt be a nyilatkozatába. Először egy, a sajtó által felkapott posztunkban mutattunk rá arra, hogy - valószínűleg egyszerű figyelmetlenségből - 2 Ft 10 fillér készpénzt vallott be, vagyis kihagyott néhány nullát a nyilatkozatból. A hírek hatására Fazekas a Mentelmi Bizottság titkárságára ment, és magától átírta az általunk kifogásolt részeket. 

A miniszter azonban még ekkor sem adott valós nyilatkozatot. Észrevettük ugyanis, hogy 25%-os tulajdonában álló családi cége (Külföld Kft.) a cégbeszámoló szerint 9 millió Ft osztalékot fizetett a számára 2023-ban, de ezt a képviselő nem vallotta be. A második esetben már nem a nyilvánossághoz, hanem a Parlament Mentelmi Bizottságához fordultunk. Hargitai János bizottsági elnök (KDNP) néhány nappal később arról tájékoztattak minket:

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő 2024. február 12-én személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett a 2023. évi vagyonnyilatkozatában.

Fazekas a K-Monitor Facebook oldaláról értesülhetett arról, hogy hibát találtunk, a Mentelmi Bizottsághoz annak közlése szerint magától fordult, a Mentelmi Bizottságnak emiatt nem kellett eljárást indítania a kétszer is hibázó Fazekas ellen. A jelenlegi, harmadik nyilatkozatban mindeddig nem találtunk nyilvános források alapján is megállapítható hibát.

 

Nincs harag, mindenki hibázik!

A Házszabály szerint, ha a képviselő a Mentelmi Bizottság megkeresésére vagy magától a kifogásolt adatokat kijavítja, a Mentelmi Bizottság elnöke nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. 

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás (Házszabály)

153. § (1) Jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén a Mentelmi Bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt, az érintett képviselőt és a kezdeményezőt.

(3) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget vagy a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi Bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására egyebekben a 151. § (1) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

151. § (1) A Mentelmi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

(2) A Mentelmi Bizottság az Országgyűlés döntését igénylő, 149. § (4)–(5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ügyekben részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be az Országgyűlésnek.

(3) A Mentelmi Bizottság dönt a vizsgálati testület által előterjesztett határozatijavaslat-tervezet elfogadásáról. A Mentelmi Bizottság a tervezet elfogadása esetén annak megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

(4) Ha a Mentelmi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálati testületet további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.

(5) A Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt értesíti. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

(5) A képviselő nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül a Mentelmi Bizottság az ellenőrzés eredményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést.

 

Fazekas párttársa vagyonosodása körül korábban is voltak kérdőjelek

Nem Fazekas Sándor volt az egyetlen, akinél nem volt beírva az osztalékbevétel. A baranyai képviselő, Bánki Erik esetében 57 millió Ft nyilvánosan is kimutatott osztalék maradt ki a nyilatkozatból. Ezt a K-Monitor szintén nyilvánosan elérhető cégadatok ellenőrzésével mutatta ki - ezt az ellenőrzést a Parlament bizottsága a nyilatkozatok közzététele előtt nem végzi el. Bánki cégei kapcsán nem számolt be jövedelemről eredeti nyilatkozatában:

pasted_image_0_2.png

A K-Monitor újra a Mentelmi Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást Bánki ellen, amiért a Pannon PR 2020 Kft.-ből származó 57 milliós osztalékáról nem nyilatkozott. 

Bánki Erik kapcsán az elmúlt években konkrét korrupciós gyanú is felmerült, ráadásul országos médiumok is firtatták a képviselő vagyonosodását, miután birtokvásárlásainak forrását nem lehetett visszakövetni a vagyonnyilatkozataiből. Tavaly Bánki több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Frakciója ekkor azt közölte, pénzintézeti hitelből vette a földeket, csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján ekkor, és azóta is félmilliárdos banki tartozása van, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra. A fenti cégek közül kettő pedig azért jelent meg Bánki nyilatkozatában, mert az Mfor.hu felhívta rájuk a figyelmet. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy Bánkinak olyan jövedelmei vannak, amelyek alapjául szolgálnak a vásárlásoknak, de a nyilvános nyilatkozatban nem jelennek meg.

A Mentelmi Bizottság azonban nem indított eljárást a kormánypárti politikus ellen. Február 21-én küldött beadványunkra Hargitai János, a bizottság KDNP-s elnöke öt napon belül válaszolt: 

felhívtam Bánki Erik képviselőt, hogy nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Bánki Erik országgyűlési képviselő 2024. február 23-án személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett.

1_40.png

FRISSÍTÉS: a Fidesz-frakció közleménye szerint Bánki Erik rossz sorba írta az érintett tételt, a hibáért pedig elnézést kér. [ A jövedelemnyilatkozat részben konkrét cég megnevezése és konkrét összeg nélkül szerepeltette céges osztalékát, vagyis hibásan töltötte ki a nyilatkozatot. A feltüntetett információ nem volt alkalmas arra, hogy beazonosítható, hivatalos adatokkal összevethető formában tájékoztasson a képviselők jövedelmi és vagyoni viszonyairól - K-Monitor ].

 

A hatályos szabályok tehát lehetővé teszik, hogy állami szervekhez képest elképesztő gyorsasággal, akár néhány nap alatt az érintett politikusokat értesítsék, és ők mindenféle szankció nélkül átírják azokat az adatokat, amelyekre állampolgárok, civilek vagy újságírók felhívták a figyelmüket. Az eljárás - ha hihetünk a bizottsági elnök tájékoztatásának - mindössze annyi kellemetlenséget okoz, hogy a politikusnak be kell mennie a munkahelyére ülésnapon kívül, de egyéb következménye nincs. Ez aligha riasztja el a politikusokat attól, hogy valótlan adatokat közöljenek, akár jelentős jövedelmeket eltitkolva.

A vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját a K-Monitor és más civilek ciklusok óta követelik. Legfrissebb elemzésünkben rámutattunk: a Kormány uniós nyomásra az elmúlt időszakban többször módosította a rendszert, de a valódi problémákat nem kezelte, sőt szigorítás helyett bizonyos adatkörök 2024-re eltűntek a nyilatkozatból. A minden évben komikus hibákat produkáló, a jogalkotás és a Parlament intézménye iránti bizalmat aláásó rendszer körüli következmények nélküli patthelyzetet jelenleg leginkább az Európai Unió és az Integritás Hatóság (IH) tudná megváltoztatni. Utóbbi tavaly decemberben egy részletes jelentést készített, amelyben felsorolta a rendszer ismert problémáit, kifejezetten előremutató javaslatokat tett a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára.

Ahhoz, hogy a hibás nyilatkozatok lebukása után ne csak a fenti "lepapírozás" történjen, hanem tartalmi ellenőrzés és indokolt esetben elrettentő szankcionálás, a mentelmi bizottság helyett egy olyan szervre lenne szükség akár az IH eszközeinek bővítésével, ami közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a nyilatkozatok tartalmát igazoló adatbázisokhoz (pl. telekkönyvi nyilvántartás, különféle NAV adatbázisok). Így velünk ellentétben nem csak a bevallott cégek nyilvános osztalékfizetését tudnák ellenőrizni, hanem vizsgálhatnák a tényleges tulajdonviszonyokat is. Az, hogy még a nyilvános, töredékes adatok alapján is ennyi hibát találni a bevallásokban, mutatja, hogy van teendő. A Hatóság által is javasolt reform a széles nyilvánosság számára látható, érthető korrupcióellenes intézkedésként bizalmat építene a demokratikus alapintézmények iránt, és kézzelfoghatóvá tenné a jogállami kondicionalitási eljárások hatását. Kérdés, lesz-e, aki számonkéri a Kormány homályos vállalásait, vagy a téma újra évekre bekerül a fiókba.

  

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)

mrnymkls // 2024.02.22.

Címkék: magyarország közbeszerzés átláthatóság antikorrupció k monitor anti korrupció k-monitor

Nem mondhatni, hogy nagyon titkolnák, miről (vagy kiről) is szól, hogy Rogán Antal minisztériuma alatt tavaly felállították a Nemzeti Rendezvényszervezési Ügynökséget (NRÜ). A Kormány egyszemélyes reklámembere, a nem szívesen megszólaló kommunikációs szakember cégeiből tavaly 10 milliárd Ft osztalékot vett ki, döntően állami megbízásaiból. Idén még többre számíthat, hiszen a "kék plakátos" kampányok mellett egy most közzétett dokumentum szerint több tucat rendezvényt is lebonyolított az államnak.

 

nevtelen_terv_7_1.png

Működésben a "Lex Titkos Külföldi Biznisz": fideszes ügyvéd szerződését titkolnák külügyi érdekből

mrnymkls // 2024.02.20.

Címkék: máv információszabadság átláthatóság antikorrupció anti korrupció adatigénylés NAIH

A szuverenitásvédelem szép példájaként a magyar kormány korábban Kína kérésére titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos hitelszerződést. Most újabb abszurd fordulatot vett a kétséges megtérülésű beruházás eltitkolása a magyar emberek elől. Egy idén élesedett, átláthatóságot korlátozó jogszabályra hivatkozva titkolná el a MÁV a beruházás telekkisajátításain dolgozó józsefvárosi fideszes ügyvéd irodájával kötött szerződést. 


7357032a47bf47cab79813e8d8b28436_1.jpg

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Átlátható magántőkealapok? Vissza mindent!

tangentopoli // 2024.02.19.

Címkék: pénzmosás átláthatóság antikorrupció

Csütörtökön írtunk róla, hogy megjelent a kormány által elfogadott 2023-2025-ös Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia akcióterve. Időközben elérhetővé vált maga a stratégia is, ami a terveknél is soványabbra sikerült.

 dall_e_2024-02-19_14_45_08_a_metaphorical_depiction_of_modern_yuppie-style_wealthy_individuals_concealing_their_assets_in_private_equity_funds_the_scene_shows_a_group_of_young.webp

A képet a DALLE generálta

 

Tavaly márciusban a Korrupcióellenes Munkacsoportnak bemutatott tervezet alapján úgy tűnt, elképzelhető, hogy a Kormány végre foglalkozni fog a különböző pénzrejtegető tulajdonosi struktúrák átláthatóságával. A Stratégia első tervezete szokatlanul őszintén be is ismerte, hogy "A gazdaság és a nonprofit szféra vagyonegyesítő jogi személyei és vagyontömegei tulajdonosi hátterének és működésének átláthatósága megnehezíti a korrupciós ügyletek megvalósítását, illetve a korrupcióval érintett vagyonok tisztára mosását. A gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi struktúra már áttekinthető, a tagok a cégnyilvántartásból megismerhetők. Célszerű felülvizsgálni, hogy más szabályozási területeken (vagyonkezelő alapítványok, pénzalapok stb.) milyen megoldásokkal erősíthető az átláthatóság." Ehhez az intézkedési tervben lépéseket is meghatároztak.

 

Adatigénylők figyelem! Aki nem vigyáz, KIKAP-hatja

Jogi Munkacsoport // 2024.02.19.

Címkék: információszabadság kormányzati adatok adatigénylés NAIH

A Kormány által létrehozott Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál, azaz a KIKAP a közérdekű adatok megismerésének felhasználóbarát módját ígéri, valójában azonban a KIKAP számos ponton akadályozhatja az igényelt adatok megismerését. A problémák miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

kikap.jpg

Nehéz szülés: elfogadta a Kormány a 2024-2025 közötti Korrupcióellenes Stratégiát

orsivin // 2024.02.15.

Címkék: integritás közbeszerzés átláthatóság antikorrupció

Tegnap valóban “dolgozott a Kormány”, hosszú-hosszú várakozás után ugyanis elfogadták a 2024–2025-re vonatkozó középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát, valamint a hozzá tartozó akciótervet. Sajnos, magát a stratégiát egyelőre még nem tette közzé a Belügyminisztérium (aki szeretné ezt is elolvasni, annak ennek illetve ennek az oldalnak a frissítgetését tudjuk javasolni), ezért csak a stratégiaalkotás folyamatát és az akcióterv elemeit tudjuk értékelni ebben az írásban – a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjaiként úgy, hogy rendkívül korlátozott mértékben ugyan, de ráláttunk a folyamatra.

 

cimsor_masolata_1.png
Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az, hogy a Stratégia hosszabb ideje az asztalon van, senki számára nem lehetett meglepetés, hiszen az előző stratégia 2022-ben lejárt (igaz, számos intézkedés végrehajtási határidejét 2023-ig meghosszabbították), ráadásul a feltételességi mechanizmus keretében a Kormány maga vállalta, hogy a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése érdekében új, átfogóbb, ambiciózusabb korrupcióellenes stratégiát fog elfogadni. Ez a vállalás Magyarország EU-s Helyreállítási Tervének mérföldkövei közé is bekerült, amely részletes előírásokat is tartalmaz a Stratégia és akcióterv megalkotásának módjával és tematikájával kapcsolatban.

Apró csavar, hogy a stratégia elfogadásának tervezett határideje e dokumentumok szerint 2023. június 30. lett volna.



süti beállítások módosítása