A kegyelmi botrány után a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter. A tárca elutasította az adatigénylésünket.

Az elmúlt évtized talán legnagyobb politikai botránya a Novák Katalin és Varga Judit lemondásával járó kegyelmi-ügy, amelynek számos részletéről továbbra sem kapott tájékoztatást a nyilvánosság. Az ügy egyebek mellett rávilágított, hogy milyen alapvetően fontos eleme az állam működésének az átláthatósága, hiszen a bírósági határozatok nyilvánosságának köszönhetően derülhetett ki K. Endre ügye. Az ügy egyben azt is megmutatta, hogy más területeken egyáltalán nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosságot biztosítani hivatott jogszabályok. Hiába van Magyarországon régóta közérdekű bejelentőket védő törvény, amely segíthette volna, hogy például egy nevelőotthon lakói, gondozói félelem nélkül, valódi vizsgálatok reményében megfelelő fórumokon jelezzék az intézményben zajló visszaéléseket, kevesen tudnak erről, és kevesen bíznak abban, hogy tényleg érdemi segítséget és védelmet kapnak, ha közérdekű bejelentést tesznek.

Egy másik ilyen terület a kegyelmi döntések nyilvánossága, amely Magyarországon nem létezik, így nyilvános kontroll nélkül osztogathat kegyelmet az államfő. Ennek köszönhetően nem sokon múlt, hogy K. Endre ügye örökre titok marad (a kegyelmet követően zárult le a vonatkozó bírósági ügy, így belekerült a bírósági határozatba, a kegyelmi döntésre történő utalás). Ha valódi szándék lenne arra, hogy a jövőben ilyen ügyek ne fordulhassanak többé elő, már szavazott volna az Országgyűlés a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozataláról.

Fotó: MTI

Úgy tűnik, hogy a kormány még a meglévő kereteken belül sem szeretné, ha társadalom világosabb képet kapjon a kegyelmezés intézményének működéséről. A K-Monitor még februárban közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy adatokat kérjen a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről. Tehát nem magukat a kegyelmi határozatokat kértük el, hanem olyan nagyrészt statisztikai adatokat, amelyek bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének, illetve a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. Ezért a 2013. és 2024. év között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényeltük az alábbiak szerint: 

• Kegyelmi kérelem azonosítója / iktatószáma
• Kegyelmi kérelem kelte
• Kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult
• Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint)
• Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság)
• Kegyelmi döntés kelte
• Miniszteri ellenjegyzés kelte
• A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása  
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése
• Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést
• Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését

A kérdésekből látható, hogy csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés - indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontunk szerint ezek is kiadhatóak lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül.

Az IM múlt heti válaszában elutasította az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amelyek ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is megjegyzi, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében (Pfv.21.518/2012/5) “az igényében kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes”. Nehezen érthető, hogy a statisztikai adatközlés miért merül ki az ügyek számának publikálásában, és miért nem fér bele ennél bővebb információ.

Az IM válaszában hozzáteszi, hogy az adatigénylésünkben ezen túl olyan adatok kiadását kérjük, “amelyek az Infotv. 3. § 4. pontja szerint büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettekkel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok, és erre figyelemmel az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatként nem ismerhetőek meg”. Álláspontunk szerint ezen adatok többsége is statisztikai adatnak tekinthető, vagy olyan információnak, amely a bírósági tárgyalások nyilvánosságából kifolyólag nyilvánosságra kerül, ezért indokolatlan azok visszatartása.

Mindenesetre az IM reakciója egyben válasz is Gulyás Gergely cinikus felvetésére, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere.