"Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere Magyarországon van" - mondta néhány éve Orbán Viktor egy Brüsszeli sajtótájékoztatón. De mi van akkor, ha ez a könyörtelen rendszer azzal szembesül, hogy a kitöltő parlamenti képviselő nyilvánosan is cáfoltható, hamis adatot ír be a nyilatkozatba?

Ha nem tárja fel a sajtó, vagy a civilek, akkor semmi sem történik: a bevallást alapvető ellenőrzés nélkül közzéteszik, a képviselő teljesítette kötelezettségét. Ha hozzánk hasonlóan valaki veszi a fáradtságot, és a nyilvánossághoz, vagy a Parlament képviselőkből álló Mentelmi Bizottságához fordul a valótlan tartalom miatt, akkor a nyilatkozatot gyorsan javíttatják az érintett képviselővel. A hibás adatszolgáltatásnak azonban ekkor sincs semmilyen következménye.

Megmutatjuk a folyamatot konkrét dokumentumokkal Fazekas Sándor és Bánki Erik Fidesz képviselők példáján, akik céges osztalékaikat hagyták ki legfrissebb bevallásukból.

Középen, nyakkendő nélkül Bánki Erik, mögötte két sorral, balra Fazekas Sándor hallgatják nevetve a miniszterelnököt. Mindketten kihagyták az osztalékot legfrissebb vagyonnyilatkozatukból. (fotó: 444)

Ahogy arról a sajtó már beszámolt, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter kétszer is be kellett, hogy fáradjon a munkahelyére februárban, miután a K-Monitor két alkalommal is rámutatott: téves adatokat írt be a nyilatkozatába. Először egy, a sajtó által felkapott posztunkban mutattunk rá arra, hogy - valószínűleg egyszerű figyelmetlenségből - 2 Ft 10 fillér készpénzt vallott be, vagyis kihagyott néhány nullát a nyilatkozatból. A hírek hatására Fazekas a Mentelmi Bizottság titkárságára ment, és magától átírta az általunk kifogásolt részeket. 

A miniszter azonban még ekkor sem adott valós nyilatkozatot. Észrevettük ugyanis, hogy 25%-os tulajdonában álló családi cége (Külföld Kft.) a cégbeszámoló szerint 9 millió Ft osztalékot fizetett a számára 2023-ban, de ezt a képviselő nem vallotta be. A második esetben már nem a nyilvánossághoz, hanem a Parlament Mentelmi Bizottságához fordultunk. Hargitai János bizottsági elnök (KDNP) néhány nappal később arról tájékoztattak minket:

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő 2024. február 12-én személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett a 2023. évi vagyonnyilatkozatában.

Fazekas a K-Monitor Facebook oldaláról értesülhetett arról, hogy hibát találtunk, a Mentelmi Bizottsághoz annak közlése szerint magától fordult, a Mentelmi Bizottságnak emiatt nem kellett eljárást indítania a kétszer is hibázó Fazekas ellen. A jelenlegi, harmadik nyilatkozatban mindeddig nem találtunk nyilvános források alapján is megállapítható hibát.

Nincs harag, mindenki hibázik!

A Házszabály szerint, ha a képviselő a Mentelmi Bizottság megkeresésére vagy magától a kifogásolt adatokat kijavítja, a Mentelmi Bizottság elnöke nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. 

Fazekas párttársa vagyonosodása körül korábban is voltak kérdőjelek

Nem Fazekas Sándor volt az egyetlen, akinél nem volt beírva az osztalékbevétel. A baranyai képviselő, Bánki Erik esetében 57 millió Ft nyilvánosan is kimutatott osztalék maradt ki a nyilatkozatból. Ezt a K-Monitor szintén nyilvánosan elérhető cégadatok ellenőrzésével mutatta ki - ezt az ellenőrzést a Parlament bizottsága a nyilatkozatok közzététele előtt nem végzi el. Bánki cégei kapcsán nem számolt be jövedelemről eredeti nyilatkozatában:

A K-Monitor újra a Mentelmi Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást Bánki ellen, amiért a Pannon PR 2020 Kft.-ből származó 57 milliós osztalékáról nem nyilatkozott. 

Bánki Erik kapcsán az elmúlt években konkrét korrupciós gyanú is felmerült, ráadásul országos médiumok is firtatták a képviselő vagyonosodását, miután birtokvásárlásainak forrását nem lehetett visszakövetni a vagyonnyilatkozataiből. Tavaly Bánki több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Frakciója ekkor azt közölte, pénzintézeti hitelből vette a földeket, csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján ekkor, és azóta is félmilliárdos banki tartozása van, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra. A fenti cégek közül kettő pedig azért jelent meg Bánki nyilatkozatában, mert az Mfor.hu felhívta rájuk a figyelmet. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy Bánkinak olyan jövedelmei vannak, amelyek alapjául szolgálnak a vásárlásoknak, de a nyilvános nyilatkozatban nem jelennek meg.

A Mentelmi Bizottság azonban nem indított eljárást a kormánypárti politikus ellen. Február 21-én küldött beadványunkra Hargitai János, a bizottság KDNP-s elnöke öt napon belül válaszolt: 

felhívtam Bánki Erik képviselőt, hogy nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Bánki Erik országgyűlési képviselő 2024. február 23-án személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett.

FRISSÍTÉS: a Fidesz-frakció közleménye szerint Bánki Erik rossz sorba írta az érintett tételt, a hibáért pedig elnézést kér. [ A jövedelemnyilatkozat részben konkrét cég megnevezése és konkrét összeg nélkül szerepeltette céges osztalékát, vagyis hibásan töltötte ki a nyilatkozatot. A feltüntetett információ nem volt alkalmas arra, hogy beazonosítható, hivatalos adatokkal összevethető formában tájékoztasson a képviselők jövedelmi és vagyoni viszonyairól - K-Monitor ].

A hatályos szabályok tehát lehetővé teszik, hogy állami szervekhez képest elképesztő gyorsasággal, akár néhány nap alatt az érintett politikusokat értesítsék, és ők mindenféle szankció nélkül átírják azokat az adatokat, amelyekre állampolgárok, civilek vagy újságírók felhívták a figyelmüket. Az eljárás - ha hihetünk a bizottsági elnök tájékoztatásának - mindössze annyi kellemetlenséget okoz, hogy a politikusnak be kell mennie a munkahelyére ülésnapon kívül, de egyéb következménye nincs. Ez aligha riasztja el a politikusokat attól, hogy valótlan adatokat közöljenek, akár jelentős jövedelmeket eltitkolva.

A vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját a K-Monitor és más civilek ciklusok óta követelik. Legfrissebb elemzésünkben rámutattunk: a Kormány uniós nyomásra az elmúlt időszakban többször módosította a rendszert, de a valódi problémákat nem kezelte, sőt szigorítás helyett bizonyos adatkörök 2024-re eltűntek a nyilatkozatból. A minden évben komikus hibákat produkáló, a jogalkotás és a Parlament intézménye iránti bizalmat aláásó rendszer körüli következmények nélküli patthelyzetet jelenleg leginkább az Európai Unió és az Integritás Hatóság (IH) tudná megváltoztatni. Utóbbi tavaly decemberben egy részletes jelentést készített, amelyben felsorolta a rendszer ismert problémáit, kifejezetten előremutató javaslatokat tett a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára.

Ahhoz, hogy a hibás nyilatkozatok lebukása után ne csak a fenti "lepapírozás" történjen, hanem tartalmi ellenőrzés és indokolt esetben elrettentő szankcionálás, a mentelmi bizottság helyett egy olyan szervre lenne szükség akár az IH eszközeinek bővítésével, ami közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a nyilatkozatok tartalmát igazoló adatbázisokhoz (pl. telekkönyvi nyilvántartás, különféle NAV adatbázisok). Így velünk ellentétben nem csak a bevallott cégek nyilvános osztalékfizetését tudnák ellenőrizni, hanem vizsgálhatnák a tényleges tulajdonviszonyokat is. Az, hogy még a nyilvános, töredékes adatok alapján is ennyi hibát találni a bevallásokban, mutatja, hogy van teendő. A Hatóság által is javasolt reform a széles nyilvánosság számára látható, érthető korrupcióellenes intézkedésként bizalmat építene a demokratikus alapintézmények iránt, és kézzelfoghatóvá tenné a jogállami kondicionalitási eljárások hatását. Kérdés, lesz-e, aki számonkéri a Kormány homályos vállalásait, vagy a téma újra évekre bekerül a fiókba.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Nem mondhatni, hogy nagyon titkolnák, miről (vagy kiről) is szól, hogy Rogán Antal minisztériuma alatt tavaly felállították a Nemzeti Rendezvényszervezési Ügynökséget (NRÜ). A Kormány egyszemélyes reklámembere, a nem szívesen megszólaló kommunikációs szakember cégeiből tavaly 10 milliárd Ft osztalékot vett ki, döntően állami megbízásaiból. Idén még többre számíthat, hiszen a "kék plakátos" kampányok mellett egy most közzétett dokumentum szerint több tucat rendezvényt is lebonyolított az államnak.

A szuverenitásvédelem szép példájaként a magyar kormány korábban Kína kérésére titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos hitelszerződést. Most újabb abszurd fordulatot vett a kétséges megtérülésű beruházás eltitkolása a magyar emberek elől. Egy idén élesedett, átláthatóságot korlátozó jogszabályra hivatkozva titkolná el a MÁV a beruházás telekkisajátításain dolgozó józsefvárosi fideszes ügyvéd irodájával kötött szerződést. 

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Csütörtökön írtunk róla, hogy megjelent a kormány által elfogadott 2023-2025-ös Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia akcióterve. Időközben elérhetővé vált maga a stratégia is, ami a terveknél is soványabbra sikerült.

A képet a DALLE generálta

Tavaly márciusban a Korrupcióellenes Munkacsoportnak bemutatott tervezet alapján úgy tűnt, elképzelhető, hogy a Kormány végre foglalkozni fog a különböző pénzrejtegető tulajdonosi struktúrák átláthatóságával. A Stratégia első tervezete szokatlanul őszintén be is ismerte, hogy "A gazdaság és a nonprofit szféra vagyonegyesítő jogi személyei és vagyontömegei tulajdonosi hátterének és működésének átláthatósága megnehezíti a korrupciós ügyletek megvalósítását, illetve a korrupcióval érintett vagyonok tisztára mosását. A gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi struktúra már áttekinthető, a tagok a cégnyilvántartásból megismerhetők. Célszerű felülvizsgálni, hogy más szabályozási területeken (vagyonkezelő alapítványok, pénzalapok stb.) milyen megoldásokkal erősíthető az átláthatóság." Ehhez az intézkedési tervben lépéseket is meghatároztak.

A Kormány által létrehozott Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál, azaz a KIKAP a közérdekű adatok megismerésének felhasználóbarát módját ígéri, valójában azonban a KIKAP számos ponton akadályozhatja az igényelt adatok megismerését. A problémák miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

Tegnap valóban “dolgozott a Kormány”, hosszú-hosszú várakozás után ugyanis elfogadták a 2024–2025-re vonatkozó középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát, valamint a hozzá tartozó akciótervet. Sajnos, magát a stratégiát egyelőre még nem tette közzé a Belügyminisztérium (aki szeretné ezt is elolvasni, annak ennek illetve ennek az oldalnak a frissítgetését tudjuk javasolni), ezért csak a stratégiaalkotás folyamatát és az akcióterv elemeit tudjuk értékelni ebben az írásban – a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjaiként úgy, hogy rendkívül korlátozott mértékben ugyan, de ráláttunk a folyamatra.

Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala

Az, hogy a Stratégia hosszabb ideje az asztalon van, senki számára nem lehetett meglepetés, hiszen az előző stratégia 2022-ben lejárt (igaz, számos intézkedés végrehajtási határidejét 2023-ig meghosszabbították), ráadásul a feltételességi mechanizmus keretében a Kormány maga vállalta, hogy a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése érdekében új, átfogóbb, ambiciózusabb korrupcióellenes stratégiát fog elfogadni. Ez a vállalás Magyarország EU-s Helyreállítási Tervének mérföldkövei közé is bekerült, amely részletes előírásokat is tartalmaz a Stratégia és akcióterv megalkotásának módjával és tematikájával kapcsolatban.

Apró csavar, hogy a stratégia elfogadásának tervezett határideje e dokumentumok szerint 2023. június 30. lett volna.

Önkormányzati és részvételi csoportjába gyakorlatias, aktivista felfogású munkatársat keres a K-Monitor Egyesület! Kollektívánk új tagja a szervezet önkormányzati együttműködéseket és helyi kezdeményezéseket támogató tevékenységeinek kidolgozásában és lebonyolításában vesz majd részt.

Határozott idejű fizetett gyakornoki pozíciót hirdet a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda. Ismerd meg egy magyar korrupcióellenes civil szervezet munkáját! Jelentkezz hozzánk minél hamarabb, de legkésőbb február 29-ig, ha érdekel a közélet, és zavar, hogy a korrupciós ügyek eltűnnek a süllyesztőben!

Az uniós feltételességi eljárás miatt sokat variáltak az elmúlt másfél évben a vagyonnyilatkozati rendszeren, de idén sem kapunk valós képet a képviselők vagyonáról, és továbbra sem ellenőrzi senki a vagyonosodásukat.

fotó: parlament.hu