Júniusban jönnek az önkormányzati választások. A helyi ügyek képviseletére vállalkozó civilek és jelöltek számára itt az idő, hogy megmutassák magukat, a téma pedig az utcán hever. A következőkben bemutatjuk a K-Monitor ingyenes, könnyen használható, magyar nyelvű online eszközét, amivel feltérképezhetjük lakókörnyezetünk problémáit és bevonhatjuk a lakosságot a problémák megoldásába.
A PARTIMAP térképes kérdőívvel a hagyományos online kérdőívek egyszerűsége a téradatok sokszínűségével kombinálható. Az így készült problématérkép segítheti a civileket, vagy a választáson induló önkormányzati képviselőket abban, hogy ne tévesszék szem elől az általunk képviseltek igényeit. Megmutatjuk, milyen kérdőívvel készül a választásokra elképzelt önkormányzati képviselőnk, Képvis Előd!
A K-Monitor által kifejlesztett, már négy nyelven elérhető PARTIMAP egy közösségi részvételi platform, amivel könnyedén, regisztráció után egyszer használatos felméréseket készíthetsz.
Ha ügyesen választod meg a témát és vannak csatornáid, amin keresztül eléred a kitöltőket, több ezer hasznos visszajelzést nyerhetsz, amelyek feldolgozásával pontosabb képet kaphatsz a közösség problémáiról. Ez a naprakész tudás jó kiindulópont a civil és politikai munkában, hiszen beazonosíthatók azok a megoldandó ügyek, amelyek megoldása megkönnyíti konkrét emberek mindennapjait!
A PARTIMAP segítségével nemcsak jómódú önkormányzatok nagyberuházások előtt, hanem már önkormányzati képviselőjelöltek vagy érdekvédő lokálpatrióták is érdemi információkat gyűjthetnek közösségük tagjaitól. A kérdőívezés első lépése lehet a programalkotásnak, vagy egy választókörzetben a ciklusra vállalt, megoldandó ügyek összegyűjtésének.
A bejegyzésben kifejezetten a problématérképezés módszerére összpontosítunk. Azt mutatjuk be, hogyan használható a PARTIMAP egy konkrét területen lakossági igények összegyűjtésére. Ehhez nem kell statisztikusnak vagy közvéleménykutatónak lenned, de néhány dologra érdemes odafigyelni!
👉 Ha még nem hallottál a PARTIMAP-ról, ajánljuk, hogy próbáld ki az általános demó felületet, ahol kitöltőként láthatsz példákat a főbb funkciókra.
👇 Ha már megismerkedtél a felülettel, megmutatjuk, hogyan használhatod az eszközt kifejezetten a körzeted problémáinak feltérképezésére.
📖 Ha más célból kérdőíveznél, a PARTIMAP általános módszertanát ajánljuk!
KELL-E SAJÁT FELMÉRÉS?
Mielőtt belevágsz, gondold át, valóban segíti-e civil vagy képviselői munkádat egy ilyen adatgyűjtés! Nem válik öncélú kommunikációs akcióvá, valóban hasznosnak a gyűjtött adatok?
Beszélgetésekből, informális megkeresésekből sok információt gyűjthetünk a környezetünk problémáiról, egy kampány tervezésekor mégis hasznos lehet friss, rendszerezett információkat szerezni egy új eszközzel. Természetesen ez az online csatorna nem helyettesíti a választókkal való rendszeres kapcsolattartást, ugyanakkor kiegészíti azt: olyanokat és olyan mélységben érhetünk el, akiket élőben valószínűleg nem.
Ha egy konkrét témakör kapcsán gyűjtenénk bejelentéseket, gondoljuk át, nem érhető-e el eleve rendszerezett adatbázis a vizsgált problémáról, amit akár adatigényléssel megszerezhetünk. A csőtörések, balesetek számát, vonatok késéseit, fák állapotát, forgalmi vagy demográfiai adatokat nem érdemes ilyen módon gyűjteni, hiszen a válaszaink nem lesznek reprezentatívak a körzet teljes népességére, a bejelentések pedig még nagy számban sem adják ki a teljes képet, hiszen azok, akik nem töltenek ki online kérdőíveket, általában más típusú problémákat tapasztalnak, máshol élnek, máshogyan látják a világot, mint a kitöltők. Ha ilyen adatokra van szükségünk, nézzünk körül állami adatbázisokban!
Ha a felmérésünk egy ciklusra vonatkozó cselekvési tervbe (programba) csatornázódik be, nem érdemes olyan konkrét, időszakos vagy azonnali megoldást igénylő problémákat sem gyűjteni, mint a közterületi problémák. Egy ügyes képviselő ezeket felkarolhatja, bejelentheti pl. a Járókelőn, kiposztolhatja, ezzel publicitást is teremtve a munkájának. A problématérképező felmérés azonban egyszeri, nagyobb ívű, nem biztosítja azt a folytonosságot, követhetőséget és interaktivitást, amit a Járókelő igen. (A PARTIMAP is használható egy folyamatosan működő bejelentőfelületként pl. egy honlapra beágyazva - a kitöltésekről értesítést kérhetünk.)
Kérdőívünk ne bonyolult közpolitikai kérdésekre, kompetenciát igénylő szakmai ügyekre fókuszáljon - ehhez elég néhány szakértővel beszélnünk! A saját felmérésünk összpontosítson arra, amiben a hétköznapi emberek a szakértők: saját, személyes megéléseikre (büszkeség, félelem), véleményükre, szokásaikra, a helyi ügyekkel kapcsolatban bennük összeálló érvrendszerekre, mentális térképeikre! Ha nem értékterhelt témákról van szó, hanem városi terek történéseiről, akkor várható kitöltőink, a helyi ügyekben legaktívabb lakosok válaszai akkor is hiteles szóvivői lehetnek a lakosság szélesebb körének, ha ők maguk egy szűkebb, pl. iskolázottabb csoport tagjai. A balesetveszélyes csomópontokat, rosszul megvilágított, félelmetes tereket, nyáron elviselhetetlenül forró utcákat velük is összegyűjthetjük.
HOGYAN KÉSZÍTSÜNK FELMÉRÉST?
Összeállítottunk egy fiktív kérdőívet kifejezetten képviselői problématérképezésre.
A PARTIMAP beágyazható a weboldaladra, de testre szabható linken is elérhető.
A kérdőív készítése során az alábbi szempontokra fordítottunk figyelmet:
Udvarias, magázódó stílus - de tömör, szakszerű megfogalmazások. Kerültük az érzelmileg telített, sugalmazó kifejezéseket és az idegen szavakat!
A felmérés kommunikációs csatorna is! Mondjuk el, kik vagyunk, milyen célra és nagyjából mennyi időt kérünk a kitöltőktől! A kérdőív maradjon első sorban felmérés: kommunikálhatunk benne a személyünkről, bemutathatjuk korábbi eredményeinket, ügyeinket, de ne ez legyen túlsúlyban, erre alkalmasabbak más csatornák. Világossá tehetjük az értékrendünket, alapvető viszonyulásunkat bizonyos témákban, de adjunk teret a kitöltőknek az ellenvélemény kifejtésére!
Válasszuk ki a megfelelő léptéket! A példában egy konkrét belvárosi körzetre készül felmérés. A közösségi médiában, pláne kevés követővel azonban nehéz eljuttatni a kérdőívet pont e körzet lakóihoz. Ráadásul a választókörzetek gyakran fura alakúak, nem követik le azt, amit egy ember a saját közvetlen szomszédságának tart. Ilyenkor érdemes nem belekényszeríteni a válaszadókat abba, hogy a technikai körzethatárokon belül nyilvánítsanak véleményt, hanem szólhat a kérdőív egy nagyobb egységről, vagy akár az egész városról. Összefoghatunk más képviselőjelöltekkel és közösen kérdőívezhetünk, több emberhez eljutva ezáltal.
A kérdéseket világos logikai szerkezetben és sorrendben érdemes rögzíteni. Az első kérdések a kitöltő helyi kötődését tisztázzák, ezt követően először leíró, pozitív (értéktérkép), majd negatív (problématérkép) visszajelzésekre van lehetőség. Végül konkrét, "zárt végű" javaslatsorra adhatnak visszajelzést. A témák keverése nem célszerű, megnehezíti a gondolkodást. A kérdőív lehetőséget ad kapcsolatfelvételi adatok megadására, de nem gyűjt felesleges, elriasztó mennyiségű személyes adatot. Egyedül az életkor megadását kérjük, ezt is opcionálisan. A kérdőív végén lehetőség van egyéb visszajelzés, üzenet megfogalmazására.
Tippek, trükkök kérdőívkészítéshez
Útfüggőség: a kérdőívben beállíthatjuk, kik lássanak egy adott kérdést, így rövidíthetjük a válaszadást. Pl. ha valaki azt jelölte, hogy nincs autója, nem fogja látni az ezzel kapcsolatos kérdéseket.
Eredmény megmutatása: a válaszok összesített statisztikáját megmutathatjuk a válaszadóknak. Ezt abban az esetben érdemes használni, ha a válaszok érdekesek, relevánsak a kitöltőknek, és bizalmat kelt, hitelesít, hogy a válaszokat nem csak a lebonyolító látja. Szenzitív adatokat értelemszerűen nem mutathatunk meg.
Nyílt és zárt végű kérdések: a problématérképnél nem a nagy kitöltőszám és a bonyolult statisztikai összefüggések fontosak, hanem az egyedi történetek, igények, amelyek többször felbukkanva egymást erősítik. Ezért használunk több nyílt végű kérdést, ahol a kitöltő saját maga hozakodhat elő számára fontos témákkal. Ez ugyanakkor időigényesebbé teszi a válaszok elemzését. A térképes válaszoknál ugyanakkor a sűrűsödési pontok egyedi válaszoknál is mintázatokat jeleznek.
A kérdőív összeállítása után végezz próbakérdezést, építsd be a visszajelzéseket!
Használd ki a térképes funkciókat! A PARTIMAP abban különbözik a többi elérhető felülettől, hogy térképes jelöléseket is képes feldolgozni. Használd ki ezt a funkciót, gondold át, milyen témakörökben különösen releváns a térbeliség. Ez a kitöltőknek is izgalmasabb lesz egy hagyományos felmérésnél!
Megoszthatóság: a kérdőívet egyedi borítóképpel és elnevezéssel megoszthatod a közösségi médiában és erre kérheted a kitöltőket is. A kommunikáció kulcstényező, hiszen a kérdőív nem vonzza be magától a kitöltőket, neked kell eljuttatnod hozzájuk. Készíts kommunikációs terveket, gyűjtsd össze azokat a csatornákat, amin keresztül célzottan terjesztheted azt (akár offline - plakát, QR kód -, akár online - hírlevél, szervezeti oldalak, weboldalak, hirdetés). Használj helyben ismert épületeket, szimbólumokat, hogy otthonosabbá tedd a kérdőív megjelenését!
Még több segítség a PARTIMAP módszertani kézikönyvében! Technikai infók a Súgóban.
A kérdőív kitöltése ne legyen 10 percnél hosszabb, ne érintsen minden témát! Jelöltként a főbb irányok, egymással összehangolható igények kell szem előtt tartanod, és nem egy mindenre kiterjedő felmérést, konkrét elképzelések közösségi tervezés-szintű átgondolását. Minél rövidebb és egyértelműbb a kérdőív, annál jobb minőségű és problémaérzékenyebb lesz az eredmény.
Használd az összegyűjtött válaszokat! Írj egy elemzést az eredményekből, tedd fel a problémákat egy nyilvános térképre. Készíts a válaszokból szófelhőt! Rangsorolj a felmerülő ügyek között, formáld koherens mondanivalóvá az értékeket és a teendőket, és az ehhez illő ügyeket tűzd a zászlódra. Válaszd ki azokat az ügyeket, amelyeket már a kampány idején előre tudsz lendíteni, vagy akár meg tudsz oldani. A többivel kapcsolatban tegyél nyilvános ígéretet! Legyen számonkérhető, mit tettél az adott ügyben (pl. a honlapodon, blogodon jelenjen meg az ügyeid listája), hogy a választóid lássák, hogy dolgozol értük! Gondold át, kik azok a csoportok, akik nem töltötték ki a felmérést - keresd őket személyesen! Kérj kapcsolattartási adatokat (az erre vonatkozó szabályok betartásával) és tájékoztasd a feliratkozókat, hogyan haladnak az ügyeid. Te is add meg, hogyan lehet veled kapcsolatba lépni!
Közösségi felületeiden készíts tartalmat a beérkező információkból: menj a helyszínre, készíts fotókat, tegyél javaslatot a megoldásra, érd el a probléma megoldásában érdekelt embereket! Tarts terepsétát, hívj meg egy szakértőt! Fordítsátok át az azonosított problémákat célokká. Vegyél példát a II. kerület egyik képviselőjétől, aki tucatnyi fa elültetésére gyűjtött így javaslatot a körzetében. Hasonló módszerrel talál magának ügyeket a Színes Erzsébetváros is, ők saját felületen.
Neked nem kell saját honlapot fejleszteni, egyszerűen regisztálj a PARTIMAP-ra, ami továbbra is ingyenesen elérhető. Kérdőív készítéséhez itt lehet saját fiókot regisztrálni. Kérdéssel, javaslattal, a felülethez kapcsolódó igénnyel keressetek minket bátran, reagálni fogunk! A PARTIMAP gépház elérhetősége: hello@partimap.eu
Címkék: önkormányzat partimap
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.