In 2021, K-Monitor turned to the National Authority for Data Protection and Freedom of Information because newly established public interest trusts (PITs) did not comply with statutory rules on proactive disclosure. This year, K-Monitor also reported the failure of a municipality, already relying on the new transparency rules adopted in the rule of law debate with the European Commission. Our moves triggering the Authority have led to bizarre outcomes. While more and more public money has been swallowed up by the PITs, the authority has failed to take a decision on our case for two years, but in the new transparency procedure it made municipal contracts be removed from the new transparency portal set up by the government in the rule of law debate.

New transparency site rum by the Hungarian Government

2021-ben azért fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mert az újonnan létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok nem tettek eleget a közzétételi kötelezettségeiknek. Idén Belváros-Lipótváros mulasztását jelentettük be, már az EU által kikényszerített új átláthatósági hatóságra támaszkodva. Bejelentéseink bizarr eredményre vezettek. Miközben a KEKVA-k egyre több közpénzt nyelnek el, az ügyünkben a hatóság két év alatt sem döntött, az új átláthatósági hatósági eljárásban viszont töröltette a belvárosi szerződéseket a kormány által létrehozott új átláthatósági portálról.

Lezárult a fővárosi közösségi költségvetés 3. évadának szavazása. Idén 25.857 budapesti voksolt, döntően online (papíron mindösszesen 324-en). Íme az eredmények!

A lakosokat évi 1 milliárd forintnyi fejlesztés kitalálásába és kiválasztásába közvetlenül bevonó program megítélése pártállástól függően olykor szélsőséges, de azt még a kritikus kormánypárti várospolitikusok is elismerik, hogy van létjogosultsága az alulról jövő kezdeményezések támogatásának. Miközben az aktív állampolgárság gondolatát támogatjuk, a helyi csoportok mozgósító- és a hivatalnokok szervezőmunkáját pedig tiszteletre méltónak tartjuk, azt is gondoljuk, hogy egy közösségi döntés mikéntje eredendően közügy, ezért érdemes róla pártpolitikai elfogultság nélkül, közösen gondolkodni.

Az itt felvetett szempontokat a K-Monitor a Főváros civil munkacsoportjában is képviselni fogja, ahol a nemrég (az országban elsőként) elfogadott közösségi költségvetési rendeletnek megfelelően évről évre téma a folyamat kialakítása. Te milyennek láttad? Írd meg nekünk kommentben!

Birtokba vett helyi önkormányzás - ez a címe a kutatásnak, melyben 64 önkormányzati és civil szereplővel készített interjú segítségével vizsgáltuk helyi érdekvédő csoportok és önkormányzatok együttműködéseit Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. A kutatási jelentés esettanulmányai és országfejezetei a konkrét helyzetek mozgatórugóit igyekeznek feltárni, a két szektor viszonyát történeti-politikai szinten vizsgáló összegző fejezet pedig egy alternatív civil narratívát épít fel a rendszerváltás "ellenzéki hőstörténetével" és az uniós csatlakozás korszakának fejlesztéspolitikai gondolkodásával szemben. Az elmúlt évek fejleményei nyomán rámutattunk, hogyan tudják civilek és önkormányzatok a politikai természetű konfliktusokat nem a szőnyeg alá söpörve újfajta helyi együttműködések intézményesítésével ellensúlyozni azt a rendszerszintű nyomást, ami a két fél viszonyaira nehezedik. Kutatásunk kapcsán néhány javaslatot fogalmazunk meg helyi érdekérvényesítő szervezeteknek a koronavírus-járvány utáni demokratikus újrakezdéshez.

Az állam és társadalom közti kooperáció sosem a meglévő hatalmi struktúrák felől indul ki, hanem mindig a társadalom önszerveződése felől megképződő, kinyilvánított igényeken alapul. A kutatás során interjúalanyainkat arról is kérdeztünk, milyen tanácsot adnának önkormányzatokkal kapcsolatot építő érdekvédőknek, hogy céljaik érdekében hatékony együttműködést tudják kialakítani. A kutatás mellékleteként most ezeket a tanácsokat foglaljuk össze. Az érdekvédők és a helyi politikum viszonya speciális. Szemben más, partnerséget építő, feladatokat átvállaló civilekkel, az érdekvédők alapvető célja a hatalom ellenőrzése, ezért mindig adott a konfliktus és az ellentmondás lehetősége. Bár a politika törekszik ennek kiküszöbölésére és semlegesítésére, a potens érdekérvényesítő munka igyekszik kiaknázni az igénybejelentéseiben lévő átalakító-demokratizáló erőt nem csupán a konkrét felkarolt ügyben, de a helyi demokratikus ökoszisztéma és az érdekérvényesítés alapfeltételeire nézve is. A továbbiakban kifejezetten ehhez a helyi szinthez kapcsolódó, transzformatív érdekérvényesítő munkához fogalmazunk meg javaslatokat!

Megújult az EU-s források legfontosabb hazai weboldala, a palyazat.gov.hu. Bár az oldal frissítése nem tartozott a kormány nevesített vállalásai közé, a használhatóvá tételét már régóta sürgettük mi is az EU és más civil szereplők mellett. A frissítés összességében csalódást keltő, kihagyott lehetőség. A honlap ugyan vizuálisan sokat javult, ami megkönnyíti az eligazodást, lényeges új tartalom és funkciók viszont nem kerültek feltöltésre, így a korábbi javaslataink sajnos továbbra is aktuálisak.

In November 2022 we applied to the Anti-Corruption Task Force, which was founded by the Hungarian government under pressure from the EU Commission. Since then, we regularly get the question why we have joined the group.

Újabb adatpert nyertünk! Hosszas huzavona után a Végrehajtói Kar (MBVK) azelőtt kiadta nekünk a kért szerződéseket, hogy végrehajtást kellett volna kérnünk rájuk. A komikus helyzet így elmaradt, de a megismert szerződések tartalma egyébként sem ad okot a vidámságra, hiszen a Kar meglehetősen felelőtlenül gazdálkodik közfeladatai ellátása során a végrehajtóktól beszedett tagdíjjal. Egy fura ügylet másik oldalán ismerősöket találtunk.

A per tárgya néhány, a Schadl-érában kötött szerződés nyilvánossága volt. Az innen letölthető szerződések drasztikus újdonságot nem adnak hozzá a sajtóban részleteiben tárgyalt Schadl-Völner ügyhöz, de alátámasztják, hogy Schadl az általa irányított MBVK gazdálkodását is felhasználta kiterjedt korrupt kapcsolatrendszerének ápolásához:

- Túlárazott egészségügyi szolgáltatásokat rendelt meg a Hungary Ambulance-től, amiből a gyanú szerint visszaosztottak neki (ezt a szálat a Telex már feldolgozta);

- A Kar szerződésben volt több olyan céggel, ami Rogán Antalhoz személyesen köthető (Magno Studio, Hunguard - utóbbinál [Völner Pál] "miniszteri biztos jóváhagyásával"), vagy az általa vezetett Kabinetiroda irányított közbeszerzéseinek haszonélvetője (p2m Consulting).

A megkapott szerződések legérdekesebbike egy ingatlanbérbeadáshoz kötődik. Az MBVK áron alul passzolt el ingatlanokat Rogán Antal kabinetfőnökének és egy hozzá köthető, strómangyanús figurának. Ezeket azonban a Kar cége bonyolította, így nem ismerhettük meg őket. Ugyanettől a körtől bérelnek viszont egy most megkapott szerződés szerint árát tekintve felsőkategóriás Hermina úti irodát mind a mai napig. A Kar havonta nagyságrendileg nettó 15 millió Ft-ot fizet ki egy olyan cégnek, amelynek tulajdonosa a fent említett, Nagy Ádámhoz köthető, strómangyanús személy. A Hermina úti ingatlant ráadásul a Kar nem igazán használja ki, érthetetlen, miért fizet érte évi nettó 150-200 millió Ft-ot. De a szerződést olyan feltételekkel kötötték, hogy abból még ha akarnak sem szabadulhatnak. 

Az Orbán-kormány a COVID-járvány alatt létrehozta a "közérdekű vagyonkezelő alapítványok" rendszerét, ahová a választások előtt ezer milliárdnyi közvagyont talicskázott ki. Az alapítványok vezetésébe kormánytagokat és hozzájuk közel álló szereplőket ültettek, ami az egyetemfenntartó alapítványok esetén már eddig is komoly problémákat okozott. Az alapítványok azóta is nyelik a pénzt, néha nem túl látványos eredménnyel.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan finanszírozza a költségvetésen keresztül az adófizetők pénzéből ezeket a sokszor "kormánytag-magánemberek" által irányított szervezeteket az Orbán-kormány, be kellett perelnünk az egyik minisztériumot. Így derülhetett ki, hogy a támogatásokról - olykor évtizedes távlatban - a nyilvánosság elől titkolt, "kétezres" kormányhatározatokban rendelkeznek.

A Balaton-part beépülése jól dokumentált az elmúlt években, a lakóparkok és luxusszállodák egyre több helyen bukkannak fel. Tihany és Balatonfüred annyiban különleges, hogy Magyarország gazdasági és politikai elitje mennyire láthatóan jelent meg a településeken. Kérdés viszont, hogy hány milliárdost és hány új lakóparkot bírnak el ezek a települések? 

A K-Monitor Panoráma segítségével most madártávlatból nézheted meg, hol tart ez a folyamat Balatonfüreden és Tihanyban. Az alábbiakban ízelítőt kaphatsz a K-Monitor Panoráma tartalmából, ha pedig támogatod a projektet, akkor további helyszíneken is rögzíthejük és bemutathatjuk a NER évtizedes rombolásának eredményeit. 

Kattints a panorámafotókért!

Másfél év pereskedés után a Külügy kénytelen volt elárulni, hogy Orbán Viktor 2021 nyári - családi nyaralásnak tűnő - római útja kapcsán mennyi útiköltségről volt tudomásuk. A K-Monitor adatigénylése alapján indított per a Kúriáig jutott, amely ítéletében hatályában tartotta a jogerős ítéletet, így a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kellett adni, hogy mekkora útiköltség merült fel a Magyar Honvédség gépének használatát is magába foglaló út során. Ez volt az az út, ami felhívta a nyilvánosság figyelmét a kormány utazási gyakorlatára, amelynek költségét a mai napig titkolják. 

A Külügy által az ítélet nyomán kiadott 0 Ft-os útiköltség nyílt beismerése annak, hogy a honvédségi gépek kormánytagok utazásaira történő használata átláthatatlan, felelősségi rendszere elszámoltathatatlan. A Külügy ugyanezen perbeli közléséből ugyanis kiderült, hogy a miniszterelnök 631.610 Ft-ot fizetett be a Külügynek családtagjai római utazása kapcsán.

Honvédség Travel: átláthatatlan költségek

A kormánytagok körében gyakorlattá vált a Magyar Honvédség állományába tartozó légi járművek használata nem katonai célú utazások esetén is. A sajtó rendszeresen számol be arról, hogy a kormányfő, a külügyminiszter vagy éppen a Novák Katalin köztársasági elnök merre utazik a honvédségi gépek használatával.

Annak ellenére, hogy a honvédségi utaztatás domináns gyakorlattá vált, a katonai gépeket igénybe vevő kormányzati utazások költségvetési háttere továbbra is átláthatatlan. Hiába kerül sor ugyanis közpénz felhasználásra, a kormányzati szervek általában azzal hárítják el az utazási költségekkel kapcsolatos kérdések megválaszolását, hogy nem kezelik az adatokat. Mindegyik érintett szerv tagadja, hogy nyilvántartaná a közpénz felhasználást, holott nyilvánvalóan nyoma kell lennie annak, hogy mely szervnél és milyen összegben kerül sor a közpénz felhasználására. Pedig a géphasználat nincs ingyen.

A tisztánlátást nem segítette, hogy 2022 novemberéig, az új honvédségi törvény hatályba lépéséig nem volt kifejezett jogszabályi alapja annak, hogy polgári tisztviselők a honvédség állományába tartozó gépeket használjanak nem katonai utazási célból. A szabályozást tehát utólag hozzáigazították az Orbán-kormány gyakorlatához. A szabályozás hiányosságairól korábban már részletesen beszámoltunk.

Az adatok megismerését azért tartjuk fontosnak, mert a közpénzek felhasználásának átláthatónak kell lennie: az átláthatóság biztosítja ugyanis, hogy a polgárok ellenőrizni tudják, hogy nem élnek-e vissza az adófizetők pénzével.

Alaptörvény 39. cikk

(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. 

A “római út”: mégis van ingyenebéd?

2021 nyarán azután fordultunk adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy Orbán Viktor kormányzati tisztviselőkkel és családjával egy honvédségi gépen utazott Rómába, ahol a 444 olvasói családi étkezésen is lefotózták feleségével és fiával. A Külügy egyáltalán nem válaszolt az útra vonatkozó kérdéseinkre, ezért pert indítottunk. A pert elsőfokon részben, másodfokon pedig teljesen megnyertük. 

A jogerős ítélet ellen a Külügy nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. A minisztérium azzal érvelt, hogy bár Orbán Viktor a Külügynek fizette be családjai utazása okán felmerült költségeket, a Külügy nem tartja nyilván a költségeket, mivel a minisztérium csak a polgári repülőkre vett repjegyek költségeivel foglalkozik, katonai gépekkel nem. Az eljárás során ugyanakkor a minisztérium egyetlen esetben sem jelölte meg, hogy ha ők nem tudják, hogy mennyibe került az út, akkor miért kaptak befizetést a kormányfőtől, annak mi a jogalapja, illetve azt sem, melyik másik állami szerv kezeli az adatokat.

A legfelsőbb bírói fórum nem fogadta el a minisztérium érveit és az adatok közlésére kötelezte a Külügyet:

“A Kúria az Alkotmánybíróság jogértelmezése alapján egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy az alperes adatkezelője a II. keresetben megjelölt közérdekű adatoknak. Ezt igazolja, hogy a miniszterelnök befizetésére vonatkozóan csatolt, zártan kezelt dokumentum szerint az utazási költség befizetése nem a Magyar Honvédség, hanem az alperes számlájára történt, továbbá tartalmazza az annak alapját képező számla sorszámát is.” (2023. június 14. napján kelt, Pfv.IV.20.156/2023/6. számú ítélet, Indokolás [29] bekezdés) [Az ítélet itt olvasható el.]

Hiába a Kúria döntése, a Külügy tovább titkolózik

Már a Kúria ítéletét követően, 2023 júliusában ismét adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz. Adatigénylésünkben azt kértük a minisztériumtól, hogy úti cél feltüntetésével küldje meg nekünk, hogy 2023-ben a miniszterelnök saját és családtagjai utazása okán utazásonként mekkora összeget fizetett be a minisztériumnak.

A minisztérium augusztusi válaszában ismét megtagadta az adatok kiadását. A Külügy ez esetben is azzal érvel, hogy nem kezeli az adatokat, azaz nincs nyoma a külpolitikáért felelős minisztériumnál annak, hogy a kormányfő mekkora összeget fizetett be akkor, amikor a - házastársán túl - más családtag is elkísérte hivatalos útjára. A kormányzati utazások átláthatóbbá tétele kapcsán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő sem járt több sikerrel. 

Ha elfogadjuk a Külügy állítását, hogy fogalmuk sincs, mennyibe kerül az út a honvédségi géppel, akkor az a szomorú helyzet áll fenn, hogy saját működési szabályzata szerint a miniszterelnök külföldi útjait szervező KKM Protokoll Főosztály úgy hozott döntést arról, hogyan utazzon Orbán Viktor, hogy nem mérlegelte - hiszen nem is tudta - mennyi pénzbe kerül a katonai gépek igénybevétele.

Ám ahogy arra a Kúria is hivatkozott, az SZMSZ alapján inkább arra lehet következtetni, hogy a Külügynek tudnia kell az útiköltségről, hiszen a Protokoll Főosztály ott meghatározott utaztatási feladatai nemcsak a nemzetközi polgári légiforgalomban való utazásra vonatkoznak, a Főosztály nem csak a polgári repülés esetén gondoskodik a miniszterelnöki protokollkeret felhasználásáról, végzi az ezzel kapcsolatos elszámolásokat. 

Ha a költségeket valamelyik másik állami szerv "nyelte le", a légitaxit a nap végén úgy is az adófizetők fizették Orbán Viktor és családtagjai számára. Érdemes hangsúlyozni, hogy ebben az esetben - ahogy a későbbi, pisai, családi indíttatású "technikai landolás" esetén - szó sincs kiemelten fontos államérdekről. Nem egy fontos diplomáciai találkozóról volt ugyanis szó, Orbán egy keresztény-konzervatív politikai dzsemborira ruccant át, közvetlenül horvátországi nyaralására ment érte a honvédségi gép.

Rejtőzködő adatkezelők ellen megoldás lehet a Tromsoi Egyezmény

Magyarország 2009-ben írta alá és hirdette ki az ún. Tromsoi Egyezményt. Az Európa Tanács által életre hívott egyezmény 2020 decemberében lépett hatályba, így ekkortól alkalmazandó Magyarországon is.

Az Egyezmény 5. cikkének 2. bekezdése szerint ha a közhatalmi szerv nem rendelkezik az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irattal, vagy nincs hatásköre arra, hogy az adatigénylést teljesítse, akkor – ha ez lehetséges – az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.

Az Egyezmény értelmezésével a római út ügyében a bíróságok is foglalkoztak. A másodfokú bíróság indokolása szerint: 

“Az Info tv. (...) az adatkezelő részére aktív kötelezettségeket ír elő az Alaptörvényben biztosított jog érvényesülésének biztosítása érdekében. Ezt deklarálja az Info tv. 32. §-a, ami általánosságban a közérdekű adatok kezelői kötelezettségévé teszi a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. A 30. § (3) bekezdésében egyedi adatigények esetében az adatigény megtagadásának esetében értesítési és indokolási kötelezettséget ír elő. Ez utóbbi kötelezettség magába foglalja az Egyezmény 5. cikk 2. pontja második fordulata szerinti eljárást is.” (Fővárosi Ítélőtábla, 2.Pf.20.647/2022/8/II., [59] bek.)

Tehát ez azt jelenti, hogy ha egy állami szerv arra hivatkozással tagadja meg az adatok kiadását, hogy nem rendelkezik a kért adattal, akkor legalább tájékoztatnia kell az adatigénylőt arról, hogy melyik más állami szervnél vannak az adatok. 

Hiába a Kúria döntése vagy az Egyezmény 5. cikke, úgy tűnik, hogy a Külügyminisztérium továbbra sem kívánja megosztani a nyilvánossággal, hogy milyen költségekkel jár a honvédségi gépek családi célú használata.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!