Miután tegnap éjjel az Országgyűlés Hivatala nyilvánosságra hozta honlapján az országgyűlési képviselők 2014-es évre vonatkozó vagyonnyilatkozatait, hajnalban a K-Monitor csapata több mint harminc segítő részvételével feldolgozta az egységes szempontokat nélkülöző, szkennelt formában közzétett, így nem kereshető dokumentumokat. A közösségi összefogás fontos célja volt az is, hogy felhívjuk a figyelmet, egy demokratikus társadalomban a népképviseleti szervek tagjainak jövedelmi, vagyoni, gazdasági helyzetének megismerhetősége az átláthatóság és a számonkérhetőség legalapvetőbb feltétele. Annak biztosítása pedig, hogy ezek a dokumentumok ténylegesen hozzáférhetőek és megismerhetőek legyenek, elsősorban egyébként az állam feladata.

Az Vagyonyilatkozatok Hajnalát este 10 órakor bemelegítésképpen a 2014-es vagyonnyilatkozatok feldolgozásával kezdtük meg, majd a friss dokumentumok elérhetővé válása után az országgyűlési képviselők által december 31-ig megtett nyilatkozatokkal folytattuk. A K-Monitor irodájában körülbelül harminc, online pedig nyolc lelkes segítő dolgozott együtt a többségében kézzel írt nyilatkozatok digitalizálásban. Az adatok bevitelével a legkitartóbbak reggel fél hat körül végeztek. Jelenleg még hátra van az elkészített adatsorok ellenőrzése, és strukturálása, sok képviselő ugyanis nem csak csúnyán, de össze-vissza töltötte ki a formanyomtatványt: eltévesztettek sorokat, nem használtak mértékegységeket, vagy megfelelő pénznemeket. Most megosztjuk veletek a nyers, ellenőrizetlen táblát, majd miután végeztünk az adattisztítással, hozzáférhetővé tesszük a 197 országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzött és szerkesztett tartalmát is.

A K-Monitor Közhasznú Egyesület régóta küzd azért, hogy a közhatalmat gyakorlók, különösképpen a képviseleti intézmények tagjainak vagyoni helyzete átlátható legyen. Küldtünk már levelet az országgyűlési képviselőknek és számtalanszor írtunk blogunkon, hogy felhívjuk a figyelmet, a jelenlegi vagyonnyilatkozat-tételi rendszer ténylegesen nem alkalmas a képviselők vagyonosodásának megismerésére. A közelmúlt botrányai pedig sajnos már sokadszorra mutattak rá a probléma megoldatlanságára.

Örömünkre szolgál ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben több parlamenti párt képviselői kifejezték szándékukat, hogy törvényjavaslatok benyújtásával, illetve belső szervezeti szabályaik módosításával hozzájáruljanak a vagyonnyilatkozatok átláthatóbb módon történő nyilvánosságra hozatalához.

A következő hónapokban azon fogunk dolgozni, hogy sor kerüljön megfelelő jogszabálymódosításra is. Ezért is készítettük el az atlatszo.hu-val és a TI Magyarországgal a vagyonnyilakozati 12 pontunkat, amelynek célja a valódi nyilvánosság, a valódi tartalom, a valódi ellenőrzés és a valódi bűntetés kieszközölése.

Hosszú ideje szeretnénk elérni, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai ne csupán kézzel kitöltött, szkennelt formátumban, hanem a tényleges átláthatóság feltételeinek megfelelően kerüljenek fel a parlament honlapjára. Az ehhez szükséges politikai akarat, jogszabály és informatikai infrastruktúra híján, most magunk látunk neki a feladatnak.

Jelentkezz!

Január 31. éjszakáján partnereink, támogatóink és barátaink munkájára is számítunk annak érdekében, hogy hajnalra a parlament honlapjára éjfél után felkerülő (és persze a korábbi) képviselői vagyonnyilatkozatokat átfésüljük és könnyen kezelhető, kereshető és böngészhető adatbázissá gyúrjuk. A résztvevőktől legalább 2-3 óra munkát kérünk, aminek keretében a szkennelt dokumentumokból egy űrlapra vezetik fel a benne szereplő vagyonadatokat. Cserébe megmutatjuk a K-Monitor iroda titkos zugait, házibuli jellegű ellátmányt és lendületes hangulatot kínálunk. Az alkalomra még póló is készül.

A vagyonnyilatkozati rendszer problémáiról legutóbb tavaly decemberben írtunk levelet a képviselőknek a TI Magyarországgal és az atlatszo.hu-val közösen, ebben ismételten átfogó reformot sürgettünk. A K-Blogon pedig már számos alkalommal szóltunk róla, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer Magyarországon nem képes betölteni a feladatát. Ezt jól mutatják a közelmúlt sorozatos botrányai, sőt, az EU antikorrupciós jelentése is felhívta a figyelmet a problémára. Múlt év tavaszán arról is értekeztünk, hogy milyen elemeket kellene tartalmaznia egy jó vagyonnyilatkozati rendszernek, továbbá fontos része volt a korrupcióellenes és az önkormányzati átláthatóságot szorgalmazó minimumprogramunknak is a vagyonnyilatkozatok rendbetétele.

róluk van szó

Az elmúlt egy évben egyébként több kormánypárti politikus is jelezte, valóban szükség van szigorúbb és átláthatóbb szabályozásra, az LMP még saját törvényjavaslatot is készített. Jogszabály módosításra azonban továbbra sem került sor, sőt a kormányzati agytröszt már előre megmagyarázza, hogy miért nincs szükség változásra. Úgy döntöttünk, hogy nem várunk tovább, és megtesszük mi az első lépéseket.

Gyere és vegyél részt Te is, hogy megmutathassuk, csupán akarat kérdése, és akár egy csapat lelkes hajnali bagoly is látványosan javíthat a politikusi vagyonok átláthatóságán.

Amennyiben nem tudsz eljönni, de szívesen segítenél, lehetőség van arra is, hogy otthonról fuss át egy-két vagyonnyilatkozatot.

Jelentkezni ezen a linken tudsz. Ne felejtsd el visszajelölni és megosztani a Facebook eseményt.

Ha szombat este mégis inkább bulizni mész, munkánkat támogathatod adód 1%-ával, vagy egy tetszőleges összegű adománnyal is.

Az utólagos konzultáció is konzultáció? Közel két hónappal azután, hogy levelet küldtünk Orbán Viktornak (pontosabban minden parlamenti képviselőnek), amelyben kifogásoltuk a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslat egyes rendelkezéseit, megjött a Miniszterelnökség válasza: Észrevételeinket továbbították a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. A vitatott javaslatot persze időközben elfogadták, rendelkezései pedig január elsejével hatályba is léptek.

A kormánypártok tavaly novemberben olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amely csökkentette volna a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, újabb kapukat nyitva meg a korrupció előtt. És nem is csak “volna”: a szóban forgó, a 2015-ös költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényt december közepén elfogadta az országgyűlés. Bár egyes módosításoktól végül elálltak (a részletekről korábbi posztunkban olvashatsz), az elfogadásra került törvény bizonyos rendelkezései így is kiválóan alkalmasak arra, hogy homályosabbá tegyék a közpénzekkel való gazdálkodást. Röviden: január elsejétől a kormány könnyebben, a zavaró nyilvánosság kiküszöbölésével juttathat állami pénzeket hozzá közel álló civil szervezeteknek, ha szeretne.

K-Monitor KFT.

Az ügy kapcsán tavaly novemberben, a javaslat benyújtását követően az atlatszo.hu-val és a Transparency Internationallel közösen levélben fordultunk a képviselőkhöz, arra kérve őket, hogy kezdeményezzék az átláthatóságot korlátozó rendelkezések visszavonását, vagy, ha ez nem sikerül, ne támogassák a törvényjavaslatot. A salátatörvényt ennek ellenére elfogadták, január elsejével pedig hatályba lépett. Éppen ezért meglepetésként ért bennünket, amikor január közepén választ kaptunk novemberi levelünkre a Miniszterelnökségtől. A titkárságvezetőtől megtudtuk: levelünket, a tartalmára való tekintettel, a Nemzetgazdasági Minisztériumba, Varga Mihály miniszter úrhoz továbbították.

Természetesen nagyra értékeljük, hogy a Miniszterelnökség reagál a megkeresésünkre. Az egyetlen apró kifogásunk az időtényezővel kapcsolatos, ugyanis az általunk közel két hónapja fogalmazott levélben kifogásolt javaslatot az országgyűlés bő egy hónappal ezelőtt már elfogadta. A Miniszterelnökség láthatóan komolyan veszi a konzultációt, de talán hasznosabb volna, ha a törvények elfogadása előtt kerítene sort az azokkal kapcsolatos aggályok vizsgálatára. Kíváncsiak vagyunk, milyen választ fogunk kapni aktualitásukat vesztett kéréseinkre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól - és főleg, hogy mikor.

Előzetes adatok alapján a Közgép 2014-ben építőipari közbeszerzési eljárásokból egyéni indulóként 10,2 milliárd forint bevételre tett szert, valamilyen konzorcium tagjaként pedig további 103,3 milliárd forintnyi állami megrendelést realizált. Ez a 2013-as év hasonló értékeihez képest jelentős visszaesést mutat.

Konzorciumi partnereivel és egyedül indulva így a Közgép 2014 során mindösszesen nagyjából 113,3 milliárd forint állami megrendelést nyert el építőipari közbeszerzésen. Ehhez képest egy évvel korábban több mint háromszor ennyit, azaz hozzávetőlegesen 356,6 milliárdot hasítottak ki a tortából.

Esetükben azonban sokkal lényegesebb, hogy a visszaesés nem csak volumenében, hanem arányaiban is jelentős lehet: 2013-ban a vállalatcsoport a teljes építőipari közbeszerzési potenciál 26 százaléka felett diszponált, idén ez az érték valószínűsítésünk szerint 15-17 százalék körül szórhat. A korábbi évek tendenciájából kiindulva így a Közgép (és konzorciumai) 2014-ben 55-85 milliárd forintnyi állami megrendeléstől eshetett el – és ez akár 50-70 százalékos visszaesést is jelenthet a bevételek terén.

Részleteiben nézve 2014-ben Simicska Lajos cége (egyedül és konzorciumban) összesen 69 építőipari közbeszerzési pályázaton indult és 55-ben nyert (ebből csak 5 volt az önálló pályázat).

Átlagosan pályázatonként 2 milliárd forint állami megrendelést realizáltak. A legnagyobb értékben elnyert projekt 30 milliárd forintot tett ki (a nyertes a Déli Part 2013 Konzorcium volt – Swietelsky Vasúttechnika Kft-vel és a STRABAG Vasútépítő Kft-vel közösen).

A különböző építőipari közbeszerzéseken elnyert összegek volumenében a 2. negyedév számít kiugrónak, utána visszaesés mutatkozik. Csak találgatni lehet, hogy ebben volt-e szerepe-, és ha igen, mekkora az Orbán-Simicska konfliktusnak. Mindenesetre láttunk olyan tendert, ahol problémát és nem előnyt jelentett a Közgép brand.

A tételes összegeken felül, a korábbi évek hagyományainak megfelelően továbbra is figyelemre méltó a folyamatban, hogy – a közbeszerzési beszámolókban megjelent pozitív tendenciákkal ellentétben – alig indult el valaki a Közgép ellenében: a pályázatok nagy részén, 41 esetben egyedül kandidáltak – 47,5 milliárd forintot realizáltak ekkor. További 12 esetben 2 ajánlattevő volt, ekkor az elnyert összeg nagysága 65 milliárdot tett ki.

Simicskáék legtöbbször a KMES (2013) Konzorcium tagjaként (KÖZGÉP Zrt.; STRABAG Ált. Ép. Kft.; EuroAszfalt Kft.; SWIETELSKY Magyarország Kft.) nyertek – 18 esetben 9 milliárd forint értékben. Szintén sikeres volt ebből a szempontból a Közép-Nyugat ROP 2013. Konzorcium is – 13 esetben 7 milliárd forint.

A legnagyobb megrendeléseket a már említett Déli Part 2013 Konzorcium (folyósító a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), illetve a Sárvíz-Nádor 2014 Konzorcium kapta (utóbbi 22 milliárd forintot tett ki, folyósító: Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.).

A Közgép üzleti partnerei közül legtöbbször a STRABAG szerepelt Simicskáékkal közös nyertes konzorciumban, összesen 42 alkalommal az 50-ből. Hasonló nagyságrendben vett részt közös sikeres pályázatokban az osztrák tulajdonú Swietelsky (39 alkalommal) és az EuroAszfalt Kft. (36 közös pályázat). 

A Közgép közbeszerzésen alapuló projektjeinek 90 százaléka négy forrásból származik. Közülük a fő megrendelő, ahogy tavaly is, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (43,3 milliárd Ft. – mely összeg a tavalyi megrendelés mindössze hatodát teszi ki). E mellett közel hasonló nagyságrendben folyósít(ott) pályázati összegeket Simicskáéknak a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. (új szereplő a folyósítók között) és a Magyar Közút Zrt. A negyedik lábat a BKK jelenti (12 milliárd Ft. – jelentős növekedés).

Tavalyhoz képest – a jelzett visszaesés mellett – jelentősen csökkent a hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházásokban való Közgép részvétel, a megbízók közül eltűntek a vasúttársaságok és a Paksi Atomerőmű Zrt..

A Közgépet egyébként nem kizárólag a magyar adófizetők pénze hizlalja, sőt: A projektek szinte mindegyike egyben európai uniós forrásból is finanszírozott: az 55 megnyert építőipari munkából 50 esetben. Az uniós forrásból is finanszírozott projektek összértéke 86 milliárd forint volt (aminek becsléseink szerint legalább 80 százalékát folyósította az EU).

Összességében nem zárt sikertelen évet a Közgép az építőipari közbeszerzések terén, azonban a korábbi évekhez képest mindenképp visszalépésről lehet beszélni. Mindeközben a Fidesz gazdasági holdudvara láthatóan átrendeződik, az Orbán-Simicska ellentét nyilvánvalóan ebben a szektorban is érezteti a hatását. Ez várhatóan 2015-ben fog leginkább látszódni. A nagy kérdés, hogy mennyire szorul vissza a Közgép, és hogy kik az átrendeződés nyertesei. Egy jelöltünk már van.

A számítások alapjául szolgáló adatok forrása a Közbeszerzési Hatóság honlapja.

Alekszej Navalnij korrupcióellenes bloggert és politkust, valamint testvérét csalással és pénzmosással vádolták az úgynevezett Yves Rocher-ügy kapcsán egy több, mint két éve folyó büntetőeljárásban. Az eljárás sokak szerint egyszerű koncepciós per. Az ellenzéki politikus hívei a várható elmarasztaló ítélettel egyet nem értőket demonstrációra hívták, a hatalom kérésére a Facebook blokkolta a tüntetők oldalát. Az eljáró moszkvai bíróság Karácsony előtti tárgyalásán még január 15-re tűzte ki az ítélethirdetést, de feltehetően az aznapra szervezett tüntetéstől tartva, váratlanul mára előre hozták a döntést. Alekszej Navalnijt felfüggesztett, míg öccsét, Oleget letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

A jogász végzettségű Navalnij korábban orosz olajtársaságok, bankok és minisztériumok korrupt tevékenységéről kezdett el blogot írni, majd 2011-ben elindította RosPil nevű honlapját is. A sok ezer olvasót számláló oldal olyan szerződéseket és projekt kiírásokat gyűjt össze, amelyeknél felmerül a közpénzekkel való visszaélés gyanúja. Navalnij azóta az orosz ellenzék egyik markáns figurája lett, a Wall Street Journal szerint ő az az ember, akitől Putyin a leginkább tart. Navalnij a 90-es évek óta foglalkozik politikával, kezdetben a Jabloko orosz demokratikus párt színeiben tevékenykedett, majd 2007-ben a nacionalisták felé fordult, miután a Jablokoból kirúgták.

A Navalnij ellen két éve folyó eljárásban 2013 novemberében az eljáró moszkvai bíróság zárolta a 2011-2012-es téli tüntetésekben hírnevet szerzett orosz ellenzéki politikus és öccse, Oleg vagyonát, majd 2014 tavaszán házi őrizetbe helyezték Alekszejt. A vád szerint a testvérpár az Yves Rocher francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatától 2008 és 2012 között előnyös szállítási szerződések megkötésével több mint 26 millió rubelt (2014 ősze előtti árfolyamon körülbelül 170 millió forint) csalt ki. Egy másik nagy értékű sikkasztás ügyében folytatott perben Alekszejt 2013 nyarán öt év szabadságvesztésre és csaknem egymillió rubel pénzbírságra ítélte Kirov város kerületi bírósága, ám az ítéletet később a fellebbviteli megyei bíróság felfüggesztettre változtatta. Mindeközben a korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Alekszej Navalnij elindult a 2013 szeptemberében tartott moszkvai polgármesteri választáson, ahol a Kreml jelöltje, Szergej Szobjanyin mögött 27 százalékot szerzett – a vereség a hatalompárt jelentős fölényéhez szokott putyini Oroszországban szinte felért egy győzelemmel.

Az Yves Rocher-ügyben a moszkvai Zamoszkvoreckij kerületi bíróság eredetileg 2015. január 15-t tűzte ki ítélethirdetés napjául. Az ügyész Alekszejre 10, Olegre 8 év börtönbüntetést kért. Az ellenzéki politikus hívei azt is remélve, hogy a látványos gazdasági nehézségek kiváltotta elégedetlenkedés látható tömegben viszi majd Moszkva belvárosában utcára az embereket, „az ítélet megvitatása céljából” erre a napra Népi Gyűlés szervezésébe kezdtek különböző közösségi oldalakon. A januári köztéri demonstráció kapcsán az orosz nemzeti kommunikációs hivatal (RoszKomNadzor) a Facebookhoz fordult az esemény blokkolását kérve, amely már másnap eleget is tett a kérésnek és Oroszországból elérhetetlenné tette az esemény oldalát. A Twitter továbbította felhasználóinak a RoszKomNadzor felhívását, ám láthatatlanná nem tett felhasználói oldalakat. A 2014 tavaszán Putyin emberei tulajdonába került orosz Facebookként emlegetett VKontakte természetesen teljesítette a hatóság kérését és letiltotta a Facebook eseménnyel párhuzamos oldalt (az oldal alapítója és korábbi vezérigazgatója, Pavel Durov még áprilisban visszautasította többek közt Navalnij oldalának blokkolását; egy héttel később eltávolították pozíciójából).

A Facebook általános álláspontja szerint országok kormányai kérésére az adott államból érkező látogatók előtt akkor blokkolnak egy oldalt, amennyiben az helyi jogszabályt sért. Az egy nap alatt 13 ezer visszaigazolt résztvevőt gyűjtő eseménynek jogsértővé válnia azonban még ideje sem is volt, hiszen a demonstrációt legkorábban két héttel annak időpontja előtt lehet bejelenteni. A vállalatnak természetesen jövedelmezőbb elfogadni a helyi törvényeket (még ha azok a szólásszabadsággal szembe is mennek), mint otthagyni a világ hatodik legnépesebb internet-felhasználói táborral rendelkező országát. Ezt az üzletpolitikát természetesen sokan kritizálták a New York Times-tól, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövetén át, az orosz Zuckerbergként emlegetett Pavel Durovig.

Mindezt követően december 29-én délután jelent meg a hír Alekszej Navalnij blogján, miszerint a kerületi bíróság az ítélethirdetést január 15. helyett december 30-án reggel kilenc órakor tartja. A Gazeta.ru értesülése szerint a bíróság azon egyszerű okból döntött a bő két héttel korábbi ítélethirdetés mellett, mert időközben elkészült az ítélet...

Juhász Attila

Két törvénnyel is megajándékozta a parlament az átláthatóság barátait az ünnepek előtti utolsó ülésnapokon. A két jogszabály módosítása újabb példa arra, hogy a kormány lépésről lépésre kiüresíti az információszabadságot garantáló rendelkezéseket.

1) Hétfőn a kormánypárti képviselők megszavazták a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényt. Már az erre vonatkozó törvényjavaslatról megállapítottuk, hogy jelentősen növeli a közpénzek elköltése terén a korrupció kockázatát. Egyrészt felszámolta volna azt a tilalmat, ami megakadályozta, hogy közpénzből fizetett támogatásban részesüljenek az olyan társadalmi szervezetek, amelyek politikai párttal együttműködnek, vagy politikai párttal közös jelöltet állítottak a választásokon. Másrészt a hazai költségvetésből nyújtott minden támogatást kivonni tervezett a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alól.

November végén ezért az Átlátszó.hu-val és a TI Magyarországgal közösen – nyílt levélben felszólítottuk a parlamenti képviselőket, hogy ezt a két rendelkezést ne szavazzák meg. Az első követelésünk látszólag ugyan teljesült, hiszen a tegnap elfogadott törvény nem szűnteti meg a politika közeli civil szervezetek közpénzből történő támogatásának a tilalmát. Cserébe viszont megszavazták, hogy a hazai közpénz megszerzésére irányuló pályázatok esetében ne érvényesüljenek az eddig széleskörű nyilvánosságot és szigorú összeférhetetlenséget előíró szabályok.

Vagyis a kormány anélkül támogathat magyar adófizetői pénzből hozzá közel álló civil szervezeteket, hogy törvényt sértene. Sőt, még csak a nyilvánosság előtt sem kell számot adnia az ilyen költségvetési kifizetésekről.

2) Ha ez nem lenne elég, а fellengzősen csak a közpénzek szabályozásával összefüggőnek mondott, tegnap benyújtott törvényjavaslat még durvábban korlátozná a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok megismerhetőségét. Ahogy a TASZ is írja, a kormánypárti többség által már elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték szervezők levonják a szerencsejáték után fizetendő adó összegéből a sportegyesületnek vagy sportszövetségnek nyújtott támogatást. Tehát nem a játékadó alapja, hanem a ténylegesen befizetendő játékadó mértéke csökken a sporttámogatásra fordított összeggel. Vagyis a szerencsejáték szervező maga döntheti el, hogy a költségvetésbe, vagy valamely sportszervezetnek fizet-e inkább.

Persze elképzelhető lenne, hogy okvetetlenkedő civilek, kíváncsi újságírók vagy az adójuk miatt aggódó polgárok rákérdeznek a sportcsapatok támogatásainak a forrására és így esetleg kiderülne, hogy egy-egy szerencsejáték szervező melyik sportcsapatnak fizetett adózás helyett. Ez semmiképpen nem lenne szerencsés, ezért a frissen elfogadott törvény – Törvényalkotási Bizottságot vezető Gulyás Gergely által jegyzett módosító javaslat hatására – megengedi, hogy a sportági szakszövetségek a magántámogatásokról „összesített adattartalom szolgáltatásával” adjanak tájékoztatást. Tehát ha a polgár az információszabadság törvényt használva arra kér egy sportszövetséget, ugyan mondaná meg az illető, honnan mennyi pénzt kapott, be kell majd érnie egy feltehetően mindössze egysoros válasszal. A megkérdezettnek elég annyit mondania: „céges és egyéb magánadományokból ennyi meg ennyi millió” érkezett, azt azonban elhallgathatja, hogy konkrétan kitől kapta a pénzt.

A két jogszabály módosítása újabb példa arra, hogy a kormány lépésről lépésre kiüresíti az információszabadságot garantáló rendelkezéseket. Ennyire rövid idő alatt ritkán sikerül két olyan törvényt is megszavazni, amelyek ilyen durván keresztbe tesznek a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok megismerésének.

(forrás: TI Magyarország, K-Monitor)

Számos alkalommal írtunk róla, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer Magyarországon nem képes betölteni a feladatát. Ezt jól mutatják az idei év sorozatos botrányai, sőt, az EU antikorrupciós jelentése is felhívta a figyelmet a problémára. Tavasszal arról is értekeztünk, hogy milyen elemeket kellene tartalmaznia egy jó vagyonnyilatkozati rendszernek, továbbá fontos része volt a korrupcióellenes és az önkormányzati átláthatóságot szorgalmazó minimumprogramunknak is a vagyonnyilatkozatok rendbetétele.

Az év során több kormánypárti politikus is jelezte, valóban szükség van egy szigorúbb és átláthatóbb rendszerre, az LMP még saját törvényjavaslatot is készített, de továbbra sem történtek érdemi lépések.

Ma a TI Magyarországgal és az atatszo.hu-val közösen levelet írtunk minden parlamenti képviselőnek és az igazságügyi miniszternek, hogy lépjenek fel a hatályos szabályozás mielőbbi reformjáért, ugyanis joggal várja el minden állampolgár, hogy az adójukból fizetett választott tisztviselők, valamint a közszféra más dolgozói érdemben adjanak számot a vagyonuk eredetéről.

Levelünkben a következő javaslatokat fogalmaztuk meg:

Valódi nyilvánosság

• Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok.
• Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető.
• A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljes körűen hozzáférhető a világhálón.

Valódi tartalom

• A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.
• A vagyonnyilatkozat tartalmazza az országgyűlési képviselő minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, akkor is, ha az nem jár jövedelemmel.
• A vagyonnyilatkozat nem nyilvános melléklete tartalmazza az abban szereplő ingatlanok és ingóságok azonosítására alkalmas adatot (cím, helyrajzi szám, rendszám, engedélyszám, stb.). Ezen adatokhoz a mentelmi bizottság és a hatóságok férhetnek hozzá.

Valódi ellenőrzés

• A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.
• A vagyonnyilatkozatok és a nyilatkozók adóbevallásának automatikus összevetése.
• Automatikus vagyonosodási vizsgálat a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.

Valódi büntetés

• A Büntető Törvénykönyv önálló bűncselekményként rendelje büntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
• Fenyegesse börtönbüntetés és a közhatalmi, valamint közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltás azokat, akik hamis, vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tesznek, vagy a vagyonnyilatkozatukat nem nyújtják be.
• Az is legyen büntetendő, ha valaki gondatlanságból mulasztja el vagy sérti meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

Javaslataink sorsáról és a következő lépésekről természetesen folyamatosan beszámolunk itt a k.blogon.

Közösségi finanszírozás segítségével valósítjuk meg Budapest első korrupciós sétáját. 

A közösségi finanszírozás online módszerét hat évvel ezelőtt indította be az amerikai Kickstarter. A vásárlóerő közvetlen véleményére építő kezdeményezésből akkora siker lett, hogy 2013-ban már mintegy 3 millió ember összesen 480 millió dollár értékben (kb.120 milliárd forint) adott össze pénzt. Az újabb és újabb klónok megjelenését követően Magyarországra 2012-ben ért el a lendület, majd megjelent a NIOK által üzemeltetett civil kezdeményezések kisebb költségvetésű programjait segíteni akaró adjukössze.hu is.

Nekünk egyrészről azért tetszik, mert beleillik a már kialakult hazai, alapvetően projekt alapú civil finanszírozás rendszerébe: közvetlenül azoktól érkezik a támogatás, akik a meghirdetett kezdeményezés céljával azonosulni tudnak. Persze ez aktívabb részvételt kíván meg a támogatóktól, mint az 1% felajánlások, így a kezdeményezések gazdáinak is keményen meg kell dolgozniuk az adományokért, cserébe azonban a végeredmény is látványosabb és sokatmondóbb.

Másrészről azért szeretjük, mert a közösségi finanszírozású projektek - publikusságuk folytán - átláthatók és követhetők. A direkt adományozás szemmel láthatósága és a szigorú elszámolás következtében nem kell attól tartani, hogy az adományozók pénze máshoz kerül, mint akinek szánták, vagy hogy végül nem a meghirdetett projekt létrejöttét fogja szolgálni. Ebben a rendszerben az is nyilvánvalóvá válik, melyek azok a kezdeményezések, amelyek túlélhetnek és sikeressé válhatnak az internet hideg közegében, pusztán a támogatók kegyeire bízva.

Mindezek mellett még egy igen komoly oka van annak, hogy nagyra becsüljük a közösségi finanszírozás intézményét, esetünkben konkrétan az adjukössze.hu-t. Az egyes civil kezdeményezések közösségi támogatása lehetővé teszi, hogy a szervezetek - legalábbis egyes projektjeik esetében - tovább dolgozhassanak, és olyan kiemelten fontos területeken folytathassák hiánypótló tevékenységüket, mint az oktatás, az egészségügy vagy a jogvédelem.

Járjuk körbe a korrupciót!

Mostani kezdeményezésünk során a novemberben megjelent térképes mobilalkalmazásunkhoz kapcsolódó városi sétára gyűjtünk. Az alkalmazás segítségével a jelentős, konkrét helyszínekhez köthető korrupciós vagy korrupció-gyanús ügyeket mutatjuk be, hogy láthatóvá váljon, ki, hol és mire költi a pénzünket. Az app tartalmának fejlesztése közben arra jutottunk: érdekes, izgalmas és tanulságos volna, ha lehetőség lenne az érintett helyszínek körbejárására. A Hosszúlépés. Járunk? csapatot találtuk meg, mint partnerszervezet, akikkel közösen ötleteltük ki a városi séta tervét. Ők már korábban gondolkoztak ilyesmin, főképp a Millenium-korabeli közpénzkezelések kapcsán - külön érdekes lesz felderíteni, hány olyan épület van Budapest belvárosában, amelyhez több korrupciós ügy is kapcsolódik -  akár száz éves eltéréssel.

A korrupciós sétával kapcsolatos személyes lelkesedésünk egybevág a K-monitor tevékenységének egyik fő céljával, a közpénzek elköltéséval kapcsolatos állampolgári figyelem és tudatosság felkeltésével. Nagyszerű eszközt látunk a kiscsapatos, másfél-két órás sétában arra, hogy a közösségi élményen keresztül az elmúlt évtizedek egy-egy korrupciós ügye elvont fogalom helyett kézzelfoghatóvá és láthatóvá váljon a jól ismert, hétköznapi helyszíneken. Az évek óta épülő adatbázisunk alapján egy újszerű, kreatív és élvezhető termék létrehozásán dolgozunk.

Első gyűjtésünkben 30 nap alatt 500 000 forintot szeretnénk összekalapozni. Az ok, amiért bele mertünk vágni a viszonylag rövid idejű és magas összegű kampányba, mert bízunk abban, hogy a közösség, amelyet 2007-es indulásunk óta építettünk, anyagilag is hozzájárul kezdeményezésünk sikeréhez.

Eddig 104 000 forintot sikerült összegyűjtenünk. Most arra kérünk, hogy támogasd te is a korrupciós séta megvalósítását! Az 5000 forintot és afeletti összeget adományozók részt vehetnek Budapest első, korrupciós helyszíneket bemutató sétáin. 

A K-Monitor megismétli szeptemberi újrakezdők és középhaladók számára tartott táblázatkezelő tanfolyamát december 9-én és 11-én.

Jelentkezés ezen a linken!

A képzéseket Zágoni Rita és Schumann Róbert fogják tartani. Egy csoportban maximum 15 fő fér el. Az e-mail címet csak kapcsolattartásra használjuk. Kérünk, hogy a jelentkezési ívet december 5-ig töltsd ki, hogy időben tudjunk értesíteni arról, melyik alkalomra osztottunk be.

Helyszín: Független Médiaközpont, 1052 Budapest, Régiposta u. 4. I/10.
Dátum: december 9. (kezdő) ls december 11. (haladó), mindkét napon 10-tól 13 óráig.

A foglalkozás a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg.