A vízió még nem világos, de a lelkesedés töretlen: lépésről lépésre, milliárdos beruházásokkal elevenedik meg az elképzelt helyszín lovakkal, parkolóhelyekkel, a kordzakós akadémikusokat felváltó, gyorskávé helyett munka után a Szentháromság téren borozgató minisztériumi tisztviselőkkel és tágas reprezentatív terekkel állófogadások számára. Hogy ez otthonos környezet lesz-e a birtokba vevőknek, talán maguk sem tudják, de a Miniszterelnökség már épül, még ha a vártnál lassabban is. Az "élő vár" közben sokaknak máshogyan lett szimbolikus program, de abban még maguk az érintettek is biztosak lehetnek, hogy a műről az építészszakmánál sokkal kritikusabb ítélő, a történelem mond majd bírálatot. 

"Olyan vállalkozás, melynek könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz", fogalmazott realistán a miniszterelnök. A hatalom vagy megtelepszik régi-új székhelyén, vagy továbbáll onnan, ez pedig elválaszthatatlan attól, hogy a nemzet, annak egri, szombathelyi vagy éppen a várban élő tagjai sajátjuknak érzik-e az építő munkát. Valóban a "legpraktikusabb, legegyszerűbb és legolcsóbb", egyáltalán szükséges-e kilépni a város terébe a politika megszokott kulisszái mögül? Mire képes, hogyan viselkedik a beruházásokat irányító Miniszterelnökség, azaz a végrehajtó hatalom szuverenitásának teljes pompájában, a "nemzeti önállóság" szimbolikus helyén? És hogyan a térfoglalás segédcsapatai, az új politikai osztály (MNB, baráti vállalkozók, önkormányzati vezetők), akik szintén részt vesznek a Várnegyed "élővé" tételében. Nem kérdés, az ügy szimbolikusabb már nem is lehetne.

"Semmi titok nincs, minden nyilvános és transzparens" - mondta Lázár János. Utánanéztünk, és nem vagyunk elégedettek. A tervek költségvetési sorokon és sajtóanyagokban bontakoznak ki, sehol egy térkép, egy színes ábra arról, milyen lesz a Vár, sehol egy költségvetés, vagy bármiféle igyekezet a transzparens és részvételi tervezésre. A társadalmi testület tagjai lemondtak, csak a PR dübörög, ezért megpróbáltuk mi összeszedni, mi változik, és mennyi pénzből a budai Várnegyedben. Feltüntettük az MNB-alapítványok "értékmentő" ingatlanvásárlásait, és azokat a magánkezdeményezéseket, amelyek meghatározhatják a jövőben a Vár arculatát. A vendéglátóhelyek ugyanis már készülnek a "szezonra", de épül luxushotel is, a szálak ebben az esetben is az MNB-ig vezetnek. A közszájon forgó, (kizárólag az állami költésekre vonatkozó) 200 milliárdos keretösszeget korábban cáfolták, de azóta sem tudjuk, mennyi lesz a végösszeg. A Kormány még 2014-ben „Nemzeti Hauszmann-terv a budai Várnegyed megújításáért” címmel indította el az átfogó rekonstrukciós programot, melynek első, belátható ütemét hozzávetőleg 55-60 milliárd (PDF, 22. oldal) forintra becsülik. A második ütem 2019-2024 között valósul  meg, erről azonban még semmit sem tudunk.

 - Így alakul át az örökségvédelem, ami a Vár rekonstrukcióját is érinti (MNO.hu)

A beágyazott térképpel játszhatsz ezen a felületen is, de a jobb fölső sarokba kattintva külön ablakban nyílik meg. Bal fölső sarokkal tudod előhozni a térkép menüjét, ahol öt csoportba rendeztük a Budai Vár (és környékének) fejlesztéseit és a hozzájuk kapcsolódó híreket, adatokat. Ezekre kattintva az adott helyszín képén túl további részleteket tudhatsz meg a fejlesztésről, annak költségéről, a beruházóról és a kivitelezőről, valamint az információ forrásáról. A térképen a kék vászon a várnegyed határát jelöli. 

A térképen felhasznált cikkek, információk összegyűjtésében a K-Monitor munkatársai, gyakornokai vettek részt. Te is segíthetsz bővíteni és pontosítani a térképet, ha megírod információdat annak forrásával együtt az info@k-monitor.hu címre vagy kommentben.

Hasonló sztorikat országszerte számolatlanul találni. Lefogadjuk, hogy az otthonod közelében is tudunk mutatni olyan helyszínt, ahol éppen folyik (el) a közpénz, csak nem tudsz róla. A felderítéséhez töltsd le térképes mobilalkalmazásunkat!

Szöveg: Merényi M., ábra: Juhász Attila