Bécs önkormányzata megjelentetett egy tanulmányt arról, hogyan lehet egy fejlett nyílt kormányzási eszköztárral rendelkező városban hatékonyan serkenteni az állampolgári részvételt a közösségi média felhasználásával. A bécsi modell friss tudományos eredményekre támaszkodik, ráadásul folyamatosan frissítik, ez már a 3.0-s verzió. A tanulmány kifejti, hogy miért fontos és hogyan valósítható meg az állami hivatalok átláthatóságának növelése, ebből pedig Budapest és az okosodni kívánó magyar nagyvárosok is sokat tanulhatnak.
A cikk egy 2009-es amerikai tanulmány alapján készült, illetve azt egészíti ki és pontosítja számos helyen. Egy állami hivatalnak a nyílt kormányzás elérésének érdekében egy öt lépésből álló folyamatot vázol fel a kezdeti feltételek biztosításától (ez itthon is rendelkezésre kell, hogy álljon) az adatok felszabadításán (amiért az önkormányzati minimum projektünkben harcoltunk) keresztül a ma itthon még csak szórványosan jelenlévő nyílt részvétel és nyílt együttműködés kialakításán át egy ideális, általános elkötelezettségig. Ez a lépcsőfok a végcél, elérése jelenti az adott hivatal folyamatos, eredményes együttműködését a társadalommal.
A kezdeti feltételek (1) napjaink információs társadalmaiban általában adottak. Az első fázisban a kormányszerv rendelkezik egy weboldallal, ahol megtalálhatók az általános információk a hivatal működésével kapcsolatban. Ez általában törvényi kötelezettség, de a közzététel gyakran nem felhasználóbarát. A legtöbb kormányzati szerv ugyan rendelkezik hivatalos weblappal, ám az információk gyakran elavultak, nem lényegesek. Az adatok valódi nyilvánossága (2) felé történő továbblépés azt jelenti, hogy a hivatal szelektálja a társadalom számára releváns információkat és adatokat a hivatal működésével kapcsolatban így közli őket. A cikk erre egy amerikai példát hoz, de említsük meg jó gyakorlatként a magyar nagyvárosok honlapjain is fellelhető ügyintézési iránytűket, amelyek segítik a konkrét üggyel érkező állampolgárok tájékozódását.
A nyílt együttműködés (3) fokozatába akkor lép egy közintézmény ügyfeleivel tartott kapcsolata, ha a közösségi médián keresztül is nyit az érdeklődők felé. A Facebook, YouTube, Twitter, Flickr felületein a felhasználóknak lehetőségük van véleményezni a tartalmakat, ezáltal segítve a hivatal működését. Többre kell gondolnunk a minden város számára létrehozott közösségi profilnál, amely csak egyirányú kommunikációt valósít meg, de nem ösztönzi a városlakókat interakcióra. A cikk jó példaként hoz fel egy bécsi részvételi projektet, amelyben az érintettek dönthettek arról, milyen kulturális eseményeket szeretnének látni a városban, mindezt egy közösségi média kampánnyal érték el. Lengyelországban több helyen működik részvételi költségvetés, amely hibái ellenére sok tekintetben túl tudott lépni az egyirányú városi PR-on, ami ugyan rendszeresen, friss információkat kommunikál, de nem jelent valódi részvételt.
A nyílt részvétel (4) azt jelenti, hogy az egyes szervek és hivatalok egymás apparátusával tartott kapcsolatáról áthelyeződik a súlypont a közösségi kapcsolatokra: pl. felmérések, kutatások és rendszeres találkozók révén kikérik az emberek, érintett csoportok véleményét is. A cikk példaként a thegovlab.org oldal működését hozza fel, ami direkt módon az átláthatóság növelésére szakosodott, de számtalan olyan esetet említhetünk, amikor egy város maga szervezett hackathont arra, hogy működési adatait a polgárok számára is fogyasztható formára hozza. Ilyen szintű nyíltságra talán a Budapesti Közlekedési Központ működése lehet jó hazai példa, ahol a rendszeres kapcsolattartás és konzultáció mellett API-n lekérhetők és újrahasználhatók a tömegközlekedési információk.
Az utolsó állomás az általános elkötelezettség, ami a fentieket a szervezet filozófiájának részévé teszi, vívmányait hosszú távon fenntartja és fejleszti applikációkkal és egyéb felhasználóbarát intézkedésekkel. A tanulmány szerzői kifejtik, hogy ezek a lépések szigorúan egymásra épülnek, nem ugorhatók át, hatékonytalan, rengeteg energiát és pénzt emészt fel minden olyan próbálkozás, amely nem tudatosan egymásra épített szintek útján próbálja meg elérni a hivatali átláthatóságot. Sok sikert az építkezéshez a magyar állami szerveknek, a jó gyakorlatokról önkormányzati oldalunkon folyamatosan beszámolunk.
Ha érdekel a nyílt kormányzás, olvass utána:
- Az Európai Bizottság nyílt adatos közössége: rendszeresen frissülő jó gyakorlatokkal (angol)
- Jó gyakorlatok nyílt kormányzáshoz (angol)
- Nyílt adatok kézikönyv 1.0.1 (magyar)
- Kapcsolat nyílt kormányzati adatok Magyarországon (magyar)
- Blogunk cikkei nyílt kormányzás témakörben
Köszönjük a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget Tóth Gergő önkéntesünknek.
Címkék: átláthatóság nyílt kormányzás OGP
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Közérdekből nyilvános adat, hogy kik adnak politikai tanácsot a kormánynak
-
Titkos egészségügyi átalakítási tanulmány: Alkotmánybírósághoz és az emberi jogi bírósághoz fordultunk
-
250 millió eurót kapott az állam 35%-nyi VIG részesedésért
-
“Itt nem az állandóság, hanem a változás az alapállapot” – merre tovább, önkormányzatok?
-
Tényleges tulajdonosok, végső haszonhúzók – hogy állunk 2024 nyarán?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2016.10.13. 14:55:53
Csakhogy nem kívánnak.
Kossuth tér, Liget projekt, Vár projekt, rómaiparti mobil gát, fák kivágása egész Budapest területén, stb., nem kérik ki az emberek véleményét, kiemelt beruházássá nyilvánítják, hogy még saját maguktól se kelljen engedélyt beszerezni, és indul a fakivágás, beton öntés, borzalmakat építenek.
Ad Dio 2016.10.13. 15:13:48
Jakab.gipsz 2016.10.13. 16:22:56
"Öt lépésben nyíltabb a kormányzás", tipikus behaviorista hablaty, egy elmebajos koncepció a demokrácia csinálásról.