"Az információ gyönyörű" díjat minden évben internetes szavazással ítélik oda a legjobb infovizualizációknak. Az idei év legfőbb témái a menekültválság, a globális egyenlőtlenségek és a környezetszennyezés voltak, de készültek ábrák még számos más, mindannyiunkat érintő kérdésben. A zseniális ábrák bonyolult összefüggéseket tesznek látványossá, izgalmassá és közérthetővé. Most ezekből szemezgetünk, de ha elszakasztottad, ide kattintva a mi ábráinkat is visszanézheted. Hajrá, adatújságírás!

Mennyi a világ összes pénze? Attól függ, mit tekintünk pénznek. Sok. Rengeteg. Akkora szám, hogy gondban vagyunk, hogyan is fejezzük ki, annyira ábrázolhatatlan mennyiség. Erre született a fenti infografika-projekt, amely az általunk ismert, döbbenetesen nagy számokhoz képest mutatja be a világ pénztömegét. Vigyázat, görgetni kell! 

Baromi nagy számok

A nagy összegek ábrázolhatósága és befogadhatóvá, adott esetben felháborítóvá, informatívvá tétele minden adatújságíró rémálma. Mennyi az államadósság, mennyit herdált el az ország stadionokra, háborúra, fogadásokra? Mit kezdjünk az igazán fajsúlyos összegekkel, ha nincs hozzájuk kézzel fogható, megélhető sztori, érdekessé tehetők-e azok az összefüggések, ahol az igazán nagy tétek játszanak. A Money Project fenti ábrája is megmutatja, nem lehetetlen a feladat: jó összehasonlításokkal és merész, játékos méretekkel rengeteg adat és információ mozgásba hozható - az olvasó képzelőerejét is bevonva. Ugyanők az alkotói az amerikai államadósságról szóló ábrának - ugye, hogy jobb, mint az unalmas táblázatok?

Hasonló problémát old meg, de közvetlenebbül bevonja az olvasót a Propublica vizualizációja, ami itt érhető el. A téma az Egyesült Államok afganisztáni beavatkozása, ami nagyon sok pénzbe került. A játékos feladatban elköltheted a pénzt a társadalom életét közvetlenebbül javító közpolitikákra, amit a háborúsdi árából megvalósíthattak volna. Ilyen volna egy olyan világ, ahol a közpénz felhasználásáról megkérdeznék az embereket, és nem öntenék számolatlanul az adóforintokat kétséges vállalkozásokba. Ismerős a probléma? A tudatosítás mellett ezzel az állampolgárok költségvetési írástudásai is javul. Itt a többi projektjük. 

Bonyolult folyamatok, komplex mérőszámok - menekültek, sajtószabadság

Nagyon sok közpénzt elköltöttünk a menekültválság kommunikációjára, de néhány önjelölt szakértő ténykedésén túl nem sokat tudhattunk meg a bonyolult problémáról. Mutatunk néhány ábrát, mivel lehetett volna propaganda helyett érdemi vitát kezdeményezni. Az "Eltűnt menekültek térképe" az ismertté vált halálos baleseteket összesítette egy migrációval foglalkozó nemzetközi civil szervezet adatai alapján. A megrázó ábrán jól látszik, hol húzódnak a legveszélyesebb migrációs útvonalak. A legfrissebb ábra a 2016. februári adatokat mutatja.

Honnan, hová tartanak a migránsok? Mekkora a hazánkat érő "nyomás"? 2015 első fele volt a menekültválság legfeszültebb időszaka Magyarországon, ekkor egész Európában rekordszámú menedékkérőt regisztráltak. A Swissinfo ábrája azt mutatja meg, honnan érkeztek a menedékkérők, és hol regisztrálták őket. A képen kiemeltük Magyarország adatait, rákattintva pedig egy mozgatható ábrán ismerkedhetsz meg a masszív számadatokkal. Ez csak egy példa arra, amire a Tudta? kampány milliárdjaiból nem futotta.

Nehéz bonyolultabb viszonyrendszert elképzelni, mint a szíriai konfliktus, még a legrátermettebb hírfogyasztók is gondban vannak, ha az ISIS, kurdok, kormány, ellenzék helyzetéről van szó. Pedig készült egy naprakész térkép az eseményekről, ahol pontosan nyomon követhető, hol húzódnak a frontvonalak. 

Szintén a bonyolult összefüggésekről egyszerűen kategória esélyese ez a sajtószabadságról szóló ábra. Kik cenzúrázzák az internetet? Sokan és sokféleképpen, egy cikkben gyakorlatilag képtelenség megírni a megannyi különböző esetet. Tudtad, hogy a világ internethasználóinak 61%-a él olyan országban, ahol korlátozzák, mit írhatsz le a kormányodról a neten? Emily Barone a Freedom House adatait használva a véleményszabadság bonyolult viszonyait egy jól követhető ábrán mutatja be. A képre kattintva az is kiderül, van-e Magyarországon korlátozás.

A bűnözési adatok értelmezése kimeríthetetlen demagógia-forrás, a közbiztonság a közbeszédben ugyanis folyamatosan romlik és romlik. Kontextusba téve az adatokat, riogatás helyett egy átfogó, reális képet kaphatunk a modern technológia segítségével. A Marshall projekt grafikonjain összehasonlíthatod a városokat más városokkal, továbbá a bűnözési rátát és az elkövetett bűncselekmények számát 1975-től máig. Nemcsak maguk a trendek rajzolódnak ki, de összevetheted azokat a politikusok nyilatkozataival is. Kampányidőszakban kiemelkedően hasznos tisztában lenni ezzel.

Sokszor találkozunk olyan rangsorokkal, amik mögött mérőszámok bonyolult rendszere áll. Gyakran csak legyintünk, mert nehéz elhinni, hogy objektív szempontok történik az összehasonlítás, pláne ha hazánkat ismeretlen, harmadik világbeli országok is előzik. Pedig ezek a rangsorok néha valós problémákra mutatnak rá, de hihetővé, átláthatóvá az tenné őket, ha be lehetne látni az összetett mérőszámok mögé. Erre jó példa az LSE Cities projektje, ami a világ több száz városának kormányzását vizsgálja és értékeli. Rajta van Budapest is!  

Történetmesélés adatokkal

Van egy bonyolult, globális folyamat, mondjuk az éghajlatváltozás. Több ezer évet kell átrágni, ráadásul egy csomó tudományos zsargon kering. A hőmérséklet pedig szépen lassan emelkedik, csak senkit sem érdekel. A megoldás egyszerű: sztorit kell kerekíteni köré, mondjuk az emberiség történelmét, amit mindenki ismer. Ez az ábra kitűnő példa a legújabb hype-ra: storytelling with data! 

A képernyőben az a jó, hogy nem érsz le a lap aljára, ráadásul szuper animált ábrákat lehet rajzolni. Erre még az EU is rájött, és úgy tűnik, lassan már nem is lehet társadalmi ügyeket enélkül kommunikálni. Például a légszennyezést: ugye, hogy mennyivel emberközeliek a kis, zsizsegő részecskék, mint a tudományos képletek?

Az aranyszabály persze itt is az, minél közelebb kell vinni az ügyet a mindennapi élethez. Morbid, de igaz, megvannak az adatok arról, miben fogsz meghalni, sőt le is pörgetheted magad előtt. Nem teljesen más téma, hisz elég sokunk gondolkodik rajta nap mint nap: megéri-e kerékpározni a városban. Egyfelől ugye veszélyes, plusz a szmog sem tesz jót a tüdőnek, másfelől egészséges testmozgás. A döntés számszerűsíthető, a Financial Times ábráján megnézheted, mely városokban csökkenti az életesélyeket a dugóban tekerés, és hol nyújtja meg az életet a statisztikák alapján - attól függően, mennyit bringázol.

Néha a korrupciós sztorikat is nehéz elmesélni, főleg, ha annyian vannak benne, mint a panama papírokban. Az idei év legnagyobb botrányáról az azt feldolgozó újságírók remek ábrákat készítettek, köztük a magyar sztorikat is elolvashatod. Sok remek grafikát ihletett a finisére forduló amerikai elnökválasztás is, amiről a közösségi média révén rengeteg adat érhető el. Visszatekinthetünk a kampányra a Twitter adatai alapján, de azt is végigböngészhetjük, kire szavaznak az egyes választói csoportok. Sokszor az a legnagyobb baj, hogy a téma érdekes, de maga a döntéshozatal átláthatatlan, és a szereplők sem ismertek. Erre született az alábbi szellemes infografika, amelyen kiválaszthatod, melyik EU-s energialobbista lennél, és a végére köpni-vágni fogod a teljes brüsszeli lobbivilágot.

Big data: mindent a szemnek

A végére hagytuk a talán kissé öncélú, de annál látványosabb ábrákat. A data art-ot itt nem díjazták, ellenben megnézhetjük, merre köröznek fölöttünk a kémrepülők, hogy terjednek el új szlengek a közösségi médiában, vagy éppen azt, miről beszélnek éppen a világ egyes részein. A big data remekül alkalmas masszív, globális összefüggések, áramlások bemutatására, divathullámok nyomon követésére. Ez a projekt például azt vizsgálta, hogyan hatott a Kickstarter közösségi finanszírozási rendszere egyes amerikai városok művészeti életére - amin keresztül jól lekövethető, hol vannak az USA hipszterfővárosai, és milyen műfajban indítottak projektet az önjelölt művészek. 

Hasonló módon ábrázolhatóak társadalmi összefüggések is, például az, mikor és miért házasodtak a múltban az emberek, és hogyan változnak a házasodási szokások? Ezt az ábrát az angol KSH készítette. Nem olyan régen ment nagyot a magyar interneten a hazai KSH menő időmérlet-animációja, amin végigkövetheted a társadalom egy napját. Ha már láttad, csekkold az amerikai verziót, vagy a kettőt együtt. 

Most a fenti verseny nevezettjeit rágtuk végig, de biztos vannak ennél jobbak. Ha van kedvenced, küldd be kommentben. Piros pont minden magyar újságírónak, aki adatvizualizációt gyártott az elmúlt évben, az ő munkáiknak is érik egy díj. Akit érdekel a téma, annak ajánljuk a BME infografikai blogját, és persze a saját anyagainkat.