2018-ra a kormánynak lesz egy szoftvere, amivel egy kattintással megnézheti, hány férőhely van az ország stadionjaiban, vagy hány fő volt betegszabadságon Somogy megye B betűs önkormányzataiban. Most úgy tűnik, a kormány ráül ezekre az adatokra, miközben a települések gazdálkodása semmivel sem lesznek átláthatóbb. Erre utal, hogy a rendelet "döntés-előkészítő adatként” határozza meg a naprakész, országos szintű, bármely szakpolitikai kérdésben aranyat érő adattárház tartalmát. Az ASP tervezésekor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, melyeket az Infotörvény előír az adatok nyilvánosságáról. Így az önkormányzatok csak a kormánynak jelentenek majd automatikusan, az állampolgárok továbbra is kézzel feltöltögetett tájékoztatókra alapozva ellenőrizhetik majd helyi döntéshozóikat. A választásokra a kormány egyedüli játékos lehet, aki átfogó képet lát az önkormányzati rendszerről, pedig ha a fejlesztők és törvényalkotók figyeltek volna a nyilvánosságra, az érdemben segíthette volna a jobb döntéseket és a hatékonyabb gazdálkodást.

Bekötve 

Nagy felzúdulás kísérte, amikor idén májusban kötelezővé tették az önkormányzatok számára a feladataik ellátását támogató informatikai rendszert, amely hatékony eszközt ad a központi kormányzat kezébe a helyhatóságok gazdálkodásának ellenőrzésére. A szakmai vita mögött a kormány és az önkormányzati világ érdekei feszülnek egymásnak, azért azonban egyiküknek sem fáj a szíve, hogy az új rendszer nem hogy lesz az információszabadság és az adatnyilvánosság eszköze, de ez a szempont konkrétan teljesen kimaradt az EU-s pénzből finanszírozott fejlesztésből. A most nyilvánosságra került kormányrendelet-tervezet alapján nemcsak a 15 milliárdos fejlesztés határidőre történő megvalósíthatósága kérdéses, de az is, hogy a számos előremutató e-közigazgatási fejlesztéssel párhuzamosan gyűjtött, minden részletre kiterjedő adatvagyonhoz hozzáférhet-e majd érdemben más a kormányon kívül.

Pintér belügyminiszter a kezdet kezdetén úgy fogalmazott: az egységesített rendszerrel átláthatóvá és főleg elszámoltathatóvá teszik az önkormányzatokat. Úgy tűnik, ezek a fogalmak mást jelentenek a miniszter számára, mint a köznyelvben, hiszen a rendszer jelen állapotban nem bővíti az önkormányzó közösségek polgárainak lehetőségeit a közügyek nyomon követésére, ellenben az önkormányzatok minden lépését ellenőrizni tudja majd a kormány(hivatal). Ha meg is értette a kormány az idők szavát, amit a K-Monitor is évek óta propagál, tehát azt, micsoda erőforrást jelentenek a döntéshozatal számára az adatok, azokat a nyilvánosság kizárásával kívánja használni. Az adattárház közpénzzel gazdálkodó szervezetekről tartalmaz majd (a jelenleg is kötelező kincstári jelentéseknél sokkal jobb minőségben) adatokat, így ezek nagyobb része bőven lehetne nyílt kormányzati adat, melyet naprakészen egy gombnyomással bárki újrafelhasználhat. Mi is régóta tervezünk egy kiterjedt vizualizációs projektet, amely önkormányzati költségvetéseket tenne összehasonlíthatóvá, ehhez az ASP adattárháza meg is teremtené az alapot, ám jelenleg az tűnik valószínűbbnek, hogy ezeket az amúgy egyenként kikérhető adatbázisokat a kormány megtartja magának.

"Krucsó Balázs (MÁK ASP központ projektvezető), Schmidt István (NISZ), Surányi András (informatikus) 2015. 08. 10.-i helyszíni támogatás alkalmával az iktató szakrendszer működését ellenőrzik." (forrás)

Erre utal, hogy a rendelettervezet adattárházra vonatkozó része leszögezi: az önkormányzati adattárház adattartalma kizárólag a kormányzati és önkormányzati döntések előkészítését szolgálja. Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, milyen kormányzati döntések előkészítését szolgálja majd az ASP bevezetésével felálló adattárház. Ők az eladósodás kontrollálása helyett arra utaltak, hogy "elsősorban az önkormányzatok finanszírozásával, az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos információk (költségvetés, feladatfinanszírozás) értelmezése a cél". Nehezen tűnik alátámaszthatónak, hogy ezt az értelmezést védeni kellene attól az "illetéktelen külső befolyástól", amit az adatokat megismerni képes, azokra alapozva szakpolitikai javaslatokat megfogalmazó demokratikus nyilvánosság jelent. Ezzel az érveléssel lehetne ugyanis döntés-előkészítő adatként elzárni a köz elől az adattárház anonimizált, összehasonlításra és elemzésre alkalmas adatait, amelyhez így csak a BM, az NGM, a KSH és az ÁSZ férne hozzá jogszabályban rögzített feladataik ellátása céljából. 

Migráció

 Az egységes alkalmazásszolgáltatás, amiről az ASP eredendően szól, mindemellett fontos lépés az elektronikus közigazgatás kiterjesztésében, melyre a széttagolt önkormányzati rendszer magától nem volna képes. A rendszer egyszerre biztosítja az önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatását és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeit, egyszerre teremt kötelező feladatokat és ad ingyenes eszközt más feladatok támogatására. A bevezetés mindenképp nagy terhelés lesz az ágazat számára, a korábbi adatállományok áttelepítése (migráció) súlyosan megterhelheti a helyi kiadásokat, még akkor is, ha a feladatot kiszervezik. A Települések Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint a tervezet rövid végső határidőt határoz meg a helyi önkormányzatoknak, amely független attól, hogy ennek a technikai és személyi feltételei fennállnak-e, továbbá  a legkisebb informatikai és humán erőforrással rendelkező településeket kívánja először csatlakoztatni az 2017. január 1-jei időponttal. A felálló rendszer értékét mi sem mutatja jobban, mint hogy a kormány a választásokig mindenhol le akarja zavarni a csatlakozást. A csatlakozásra való felkészülés biztosítására az önkormányzatok számára 8,5 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre eszközbeszerzésre, működésfejlesztésre, belső szabályzatok kialakítására, az adatminőség javítására.

A terhek megosztásáról szóló vitát annak fényében érdemes követni, hogy a kormányzati mozgásokból sokan újabb centralizációt, az tízezer fő alatti települések önállóságának felszámolását vélik kiolvasni. Korábban csökkentették kistelepülési vezetők tiszteletdíját („cserébe” enyhültek az összeférhetetlenségi szabályok, a polgármester számára pedig 6 havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás állapítható meg évente). Gyakori kritika, hogy egyedüli tisztviselőkként a helyi önkormányzatok alkalmazottainak nem ígértek béremelést, így mára több mint 100 ezer forintos bérkülönbség alakult ki egy önkormányzati és egy járási hivatalban dolgozó alkalmazott között. Miközben a projekt gondot fordít az egyeztetésre, és az országos bevezetést megelőzte egy több éves Pest megyei pilot is, arról kevés információ szivárog ki, mennyire vált be a rendszer a gyakorlatban. A demo megtekintésének feltétele egy titoktartási nyilatkozat aláírása, de azt is nehéz a nyári szabadságolásoknak betudni, hogy a pilot résztvevői közül egyetlen önkormányzat sem reagált a tapasztalataikról érdeklődő levelünkre. 

Ingyen honlapnak híg a leve

A helyi kiadásokat eddig is tételesen rögzítették a Kincstár rendszerében, a kormány az adattárházon keresztül már képes lesz egyszerűen országos szintű statisztikai adatokat levonni. Ez örvendetes fejlesztés, ami javíthatja a jogalkotás minőségét. Ami fájóan hiányzik, az az átláthatóság, mint az állampolgárok felé történő szolgáltatás egyik szempontja. Az ASP egyik alkalmazása egy önkormányzati honlap, amelyet ugyanakkor nem lesz kötelező üzemeltetni. Az egyenhonlapon jól látszik: a háttérfolyamatokat lehet, hogy segítik az új alkalmazások, de mindez nem ér össze azokkal a kívánalmakkal, amit egy másik törvény az önkormányzatok számára a proaktív adatszolgáltatással kapcsolatban megszab.

Ez a felület nem alkalmas arra, hogy a hivatal dolgozói itt teljesítsék a közzétételt, ezért szükség lehet arra, hogy az új honlapot párhuzamosan tartsák fenn a régivel. Félő, hogy ez oda vezet, hogy bizonyos (jelenleg is renitens) önkormányzatok egyszerűen ignorálni fogják a szerződések, támogatások, költségvetések, jegyzőkönyvek naprakész közzétételét. Nem életszerű, hogy ezt maguktól megteszik, nem beszélve arról, hogy a felület a kutakodó állampolgárt sem segíti. Igazán jó megoldás az volna, ha a gazdálkodási rendszerben és a szakrendszerekben kezelt adatok egy része automatikusan kerülne ki a honlapra, vagy legalább egy gombnyomással generálható volna a törvény szerinti beszámoló. Reméljük, hogy az ASP fejlesztésének későbbi szakaszában ezeket a hiányosságokat pótolni fogják. Ha nem, úgy gyakorivá válhat, hogy a kisebb települések három különböző honlapot üzemeltetnek majd, rontva a polgárok esélyeit, hogy bármit is megtaláljanak rajtuk. A K-Monitor felajánlja szakmai segítségét a rendszer fejlesztéséhez, hogy az összhangba kerülhessen az Infotörvény kívánalmaival, és a e-demokrácia XXI. századi elvárásaival.

Itt írtunk arról, mi várható el napjainkban egy önkormányzati honlaptól, és hogyan teljesítenek a gyakorlatban a vidéki városok.

Ha ügyeket akarsz intézni, azt egy központosított honlapon teheted majd meg. Ha kíváncsi vagy, hol fogod fizetni például a helyi adódat, kattints. Fontos kiemelni, hogy a fővárosi önkormányzat csak az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzatok pedig interfésszel csatlakozhatnak, így megtarthatják saját fejlesztéseiket.

A cikk szerzője: Merényi M. (Ez pedig a borítókép forrása).