Az elmúlt évek erőszakos nyomulása után a magyar kormánynak soha nem látott, egyenlő feltételek között kell újrafogalmaznia átláthatóságról vallott elképzeléseit, ha nem akar Azerbajdzsán mellé ülni a szégyenpadra. A K-Monitor, a Sunlight Foundation, a TASZ és a TI Magyarország egy éve fordult a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiányát tapasztalva. Az egyik legnagyobb korrupcióellenes szervezet eljárást indított, amely a civileknek adott igazat. A feddés kínos, de a java még csak most következik, hiszen ősszel létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol kormány és civilek egyenlő félként tárgyalhatják újra a nyitott kormányzás és a közhatalom átláthatóságának alapkérdéseit.
Forró lesz az ősz - párbeszédre kényszerül a kormány a kritikus civilekkel
attilaj // 2016.06.23.
Címkék: átláthatóság nyílt kormányzás OGP
Ezeket az eseményeket nektek szerveztük - Adatozz.Okosan! beszámoló I. rész
attilaj // 2016.06.20.
Címkék: workshop meetup hackathon adatozz okosan
Június közepén ért véget a K-Monitor két és fél éves Adatozz.Okosan! projektje, amely a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével valósult meg. A fő célkitűzés a civil szervezetek (és saját magunk) adatokkal kapcsolatos munkájának fejlesztése volt, hogy ezáltal hatékonyabbá tegyük az érdekérvényesítő, kommunikációs és mobilizációs képességeiket. A következő blogposztokban bemutatjuk, hogy miket csináltunk.
Az első részben a megvalósult eseményekről olvashatsz. Később szó lesz a mikroprojektekről, IT fejlesztésekről és az információszabadságért, nyílt adatokért végzett érdekérvényesítő munkáról.
fotó: Bogdán Réka
Mindjárt 2018: szorítja az idő a Modern Városokat
MerényiM // 2016.05.31.
Címkék: önkormányzat közpénz közbeszerzés átláthatóság adatigénylés modern városok
Dunaújvárosi látogatásával a miniszterelnök lassan elfogyasztja a kormánypárti vezetésű megyei jogú városokat. Hátra van még Győr, Lázár Hódmezővásárhelye és az ellenzéki Salgótarján és Szeged - esetleg más nagyvárosok. A shownak ugyanis folytatódnia kell, hiszen a cél egyértelműen a vidéki hátország megerősítése 2018-ra. Egy 4 milliárdos szolnoki útépítési csomag kapcsán azt néztük meg, milyen ellentmondások, kritikák vethetők fel a több százmilliárdnyi fejlesztési pénz átláthatatlan, diszkrecionális elköltésével kapcsolatban.
AS(A)P megoldás önkormányzatoknak, kérdőjelekkel
MerényiM // 2016.05.25.
Címkék: önkormányzat átláthatóság asp
Amikor februárban napvilágra került a Hatékony Helyi Közigazgatás című titkos stratégiai tanulmány, amely szigorodó központi kontrollal és munkahelyek megszűnésével kötötte össze az állami alkalmazásszolgáltatások (ASP) országos bevezetését, világos volt, hogy szakmai vita helyett polarizált politikai összecsapás várható a kérdésben. A javaslatot a héten fogadta el a parlament, ám a részleteket később, rendeletben fogja szabályozni a kormány, így jelenleg mi sem igazán tudjuk, hogy az átláthatóság szempontból örüljünk-e az informatikai központosításnak, vagy sirassuk a helyi demokráciát. Összeszedtük az érveket.
EU-s pénzből állítja vissza a tanácsrendszert a Fidesz?
Az önkormányzati szektor haragját kiváltó, később kormánykörökből letagadott tanulmány legneccesebb állításai sem tűnnek légből kapottnak, hiszen a kincstáron keresztül a kormány valóban erősebb felügyeleti eszközhöz jut az önkormányzatok gazdálkodása felett, a kiszervezés pedig könnyen járhat elbocsátásokkal. Valószínűleg az sem esik jól a nagyobb városok vezetőinek, hogy szakítaniuk kell bejáratott informatikai fejlesztőikkel és fejlesztéseikkel, nem is beszélve a (kétes hosszúságú) átmeneti időszak várható adminisztrációs viszontagságairól. Látni kell azonban, hogy a kontroll eszközei jelenleg is megvannak, a e-közigazgatás vártnál talán lassabb hazai terjedésének pedig hatékony katalizátora lehet egy ilyen állami beavatkozás, hiszen a széttagolt, párhuzamos fejlesztésekkel teli rendszert nehéz volna csak ajánlásokkal valamilyen irányba mozdítani. Az ASP-program terve 2008 óta van az asztalon (a modell az e-közigazgatásban a 90-es évek vége óta létezik). A jelenlegi, országos projekt alapját pedig egy, a központi régióban megvalósuló, 2012-ben elindított, EU-s fejlesztés adja majd.
Nem alaptalan azonban a zsigeri félelem a centralizációtól: az Orbán-kormány 2010 óta sokat tett a magyar önkormányzati rendszer kiüresítéséért, és ennek a folyamatnak a korábbról ismert hívószavai (hatékonyság, az eladósodás megfékezése) köszönnek vissza a titkos kormányzati tanulmányban és a törvényjavaslatban is. Utóbbi megszégyenítően ír az önkormányzati szférában tapasztalható korrupcióról, ami ellen a központi államnak tennie kell – bár korábban az „elmúlt nyolc év” forráskivonásaival magyarázták ugyanezen tendenciákat. A legmagasabb szinteket is érintő, korrupció-gyanús politikai ügyek ellensúlyozására logikus stratégiának tűnhet, ha a kormány önmaga a közigazgatás közé próbálja áthelyezni a korrupcióellenes küzdelem frontvonalát. Az ASP tehát csak elsőre tűnik a bürokrácia belügyének, valójában lényeges hatalmi folyamatokra világít rá.
A 2017-es költségvetés nem átlátható és növeli egyenlőtlenségeket - civilek véleménye a büdzséről
MerényiM // 2016.05.22.
Címkék: magyarország költségvetés átláthatóság
Részletes javaslatot mutatott be tizenhat civil szervezet a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Szerintük a kormány számos területen többet tervez adni azoknak, akiknek már van, és elvon azoktól, akik eleve hiányt szenvednek. A civilek a költségvetésről projekt keretében a szervezetek átfogó és konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a költségvetési rendszer és a közpénzügyek átláthatóságáról és számos olyan területről, ahol a kormány által benyújtott költségvetési javaslat az egyenlőtlenségeket tovább növeli, az esélyegyenlőséget pedig csökkenti.
Lakhatás: a jobb anyagi helyzetűeknek kedveznek
Egyértelműen ilyen terület a lakhatás, a szociális ügyek és az oktatás. A kormány hirdetett célja, hogy a jövő évi költségvetés a családokat erősítse meg. A költségvetésbe tervezett lakhatási kiadások azonban döntően csak a jobb anyagi helyzetben lévő embereknek kedveznek.
A lakhatási támogatások több mint 80%-a ugyanis kifejezetten nekik szól és több jogcímen is igényelhetnek támogatást, mint például a CSOK, a lakás-takarékpénztárak támogatása és az adóvisszatérítés. Ezek mellett eltörpülnek a szegényebb lakhatását célzó támogatások, sőt egyáltalán nincs olyan intézkedés betervezve, amely általában csökkenthetné a lakhatási szegénységet. - derül ki A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity Magyarország által kidolgozott ajánlásokból, amelyekben egy országos lakásfenntartási támogatás bevezetésére és szociális bérlakások építésére, felújítására tesznek javaslatot.
Tovább romlik az esélyegyenlőség
“A jövő évi költségvetés mottója lehetne, hogy el a szegényektől, oda a gazdagoknak” - mondta Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület képviselője. A tartósan gondozásra szoruló személyeket ápoló családokban két embernek, az ápoltnak és az ápolónak kell összesen az államtól kapott 70 ezer forintból megélnie. A szervezetek javaslata szerint annyi legyen a kiemelt ápolási díj, mint amennyit az állam azokra költ, akikről saját családjuk nem képes gondoskodni.
Az esélyegyenlőtlenség ugyanakkor más területen is felismerhető. A döntően nőket foglalkoztató szociális ellátások, egészségügyi és oktatás területén jóval elmaradnak a bérek a döntően férfiakat foglalkoztató ágazatokhoz (pl. közbiztonság, honvédelem) képest. A költségvetés tehát nem csak egyszerűen nem tesz a nemi egyenlőtlenségek felszámolása érdekében, hanem az állami foglalkoztatáson belül még kifejezetten erősíti is azokat.
A munkaadók és munkavállalók által befizetett összegeket döntő részben a közmunka finanszírozására fordítaná a kormány, ez viszont egyáltalán nem segíti a piaci munkához való hozzájutást. A munkavállaló nem tud visszatérni a munkaerőpiacra, ami pedig nemcsak az ő lehetőségeit korlátozza, hanem a vállalkozásokét is, akik nem tudják alkalmazni a közmunkában ragadt munkaerőt.
Nahalka István oktatáskutató szerint hiába tervez többet költeni a kormány oktatásra jövőre, mint idén, ez nem a fejlesztést fogja szolgálni. „Az esélyegyenlőtlenségek felszámolására a kormánynak nincs stratégiája, ezért az erre szánt forrásokat hiába is keresnénk a költségvetésben. A koncepció hiányát jól mutatja, hogy a jövő évre szóló tervezetben még mindig a KLIK szerepel, pedig a kormány már döntött a szervezet felszámolásáról. A költségvetés viszont a szervezet átalakításának költségeit sem tartalmazza.”
Támogatást kap a környezetkárosítás
A parlament számára megfogalmazott ajánlások között a Levegő Munkacsoport benyújtotta zöld költségvetés jellegű javaslatát is, ami 27 területről csoportosítana át forrásokat. Ezek olyan területek, ahol a kormány költségvetési javaslata nyíltan vagy burkoltan alapvetően káros, nagyrészt súlyosan környezetszennyező tevékenységeket támogat. Ajánlásuk 13 olyan területet jelöl meg, ahová átcsoportosítva ezek a források a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot szolgálnák.
Mindenki kapjon lehetőséget a tényalapú kritikára
Sepsi Tibor az Átlászó.hu, a K-Monitor, a Költségvetési Felelősség Intézet és az Energiaklub javaslatait ismertetve elmondta, hogy a részvételi költségvetés irányába egyáltalán nem történnek lépések. „Márpedig a részvételi költségvetés nem arról szól, hogy kockás-, csíkos- vagy pöttyös ingű civilek mondják meg, hogy mi legyen a költségvetésben azok helyett a képviselők helyett, akiket erre megválasztottak.” – mondta – „Hanem arról, hogy mindenki lehetőséget kapjon a tényalapú kritikák megfogalmazására.”
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője szerint a nemzetközi gyakorlat egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a közhatalomtól független szervezeteket is bevonják a költségvetési javaslat kidolgozásába. Magyarországon viszont még nagyon sok a teendő ennek a meghonosításához. “Nem hogy a civil szervezeteknek, hanem magának az Országgyűlésnek is egyre kevesebb ideje és lehetősége van beleszólni a közpénzek elköltésébe.”
A szervezetek részletes ajánlásai letölthetők az alábbi honlapon: www.feleloskoltsegvetes.hu
Kidobták a baráti Azerbajdzsánt a Nyílt Kormányzati Együttműködésből - Magyarország lehet a következő
tangentopoli // 2016.05.05.
Címkék: külföld átláthatóság Azerbajdzsán OGP
Megelégelte a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) felerészben kormányok, felerészben pedig civilekből álló vezető testülete (Steering Committee), hogy az együttműködésnek tagja lehet a civil szervezetek ellen rendszeresen keményen fellépő Azerbajdzsán, ezért 16 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett inaktívvá nyilvánította az ország tagságát. A 2014 őszén elfogadott válaszadási politika (Policy on Upholding the Values and Principles of OGP) lehetővé teszi, hogy egy ország tagságát inaktívvá tegyék (gyakorlatilag kirúgják), amennyiben tartósan olyan tevékenységet folytat, amely szembe megy a szervezet alapelveivel. A tagságot akkor lehet ismét helyreállítani, ha Azerbajdzsán egy éven belül orvosolja a felmerült problémákat - ez azonban elég valószínűtlen.
Alijev és Orbán (fotó: korrmany.hu)
Az eljárás megteremtésére azért volt szükség, mert jó néhány tagállam kizárólag legitimizációs és kommunikációs célra használja az OGP-t, miközben vagy nem csinál semmit, vagy kifejezetten a nyílt kormányzással ellentétes politikát folytat. Jó helyen kapirgál, akinek egyből Magyarország jut az eszébe. Lehet, hogy hazánk lesz a következő a sorban, ugyanis Azerbajdzsán mellett Magyarország a másik állam, amely esetében ilyen vizsgálatot kértek - utóbbi még folyamatban van.
Tavaly nyáron ugyanis más civilekkel együtt azért fordultunk az OGP-hez mert a kormány ismét korlátozni próbálta az információszabadságot (azóta ez még egy párszor megismétlődött) és nem folytatott érdemi párbeszédet társadalmi szervezetekkel, sőt politikai céloktól vezérelve vegzálta őket. Az OGP működésének ugyanis alapvető feltétele, hogy az abban születő vállalások a kormány és a civilszféra együttes munkája során alakulnak ki, azokról közös megegyezés születik. Nem egyszer írtunk a valódi párbeszéd hiányáról, illetve arról is, hogy Magyarország még a gyenge vállalásait sem teljesíti.
Az OGP folyamatban résztvevő szervezetként a K-Monitor üdvözli az OGP Azerbajdzsánnal kapcsolatos döntését, és kíváncsian várja a szervezet álláspontját a Magyarországgal szemben felmerült panaszokról.
Használd jól a közadatot! - mutatjuk hogyan
tangentopoli // 2016.05.02.
Címkék: hackathon adatozz okosan databoom
Közadatok minél kreatívabb hasznosítása volt a célja április közepén rendezett programozói versenyünknek. A kreatív hackek elkészítésén túl arra is felhívta a figyelmet, hogy a széles körben elérhető nyílt adatokra alapozva milyen hasznos civil és piaci kezdeményezések szökkenhetnének szárba akár itthon is.
A résztvevők a 24 órás hacker-maratonon abból főztek ami jelenleg is elérhető: önkormányzati költségvetési adatokat, üres ingatlanok jegyzékét vagy éppen a kerületek ebnyilvántartását használva valós társadalmi igényekre adtak ötletes digitális megoldásokat. A rendezvényről készült kisfilmet itt találod.
Hahó KEHI, most kéne vizsgálódni
tangentopoli // 2016.04.29.
Címkék: mnb közpénz közbeszerzés KEHI PallasAthene
Vizsgálja ki a Pallas Athéné alapítványok pénzköltését a KEHI - ezt kéri a hivatal elnökétől az atlatszo.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója 2014-ben a KEHI-nél
Több mint kérdéses, hogy az MNB által létrehozott Pallas Athéné alapítványok az alaptörvénynek, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően használták fel a közpénzt, ezért az ügyben a KEHI-nek vizsgálatot kell indítania. Az átláthatóságért küzdő három civil szervezet levelében Gaál Szabolcs Barnát az Alkotmánybíróság határozatára emlékeztette, amelynek értelmében az MNB alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el. Ehhez képest vitatható módon százmilliós, sőt, akár milliárdos nagyságrendű összegeket adtak magánszemélyeknek, vállalkozásoknak és más szervezeteknek. Ráadásul közbeszerzések nélkül, ami önmagában is törvénysértő. Miután az alapítványok az MNB-től "elkülönült jogalanyok", így azokat álláspontunk szerint igenis vizsgálhatná a KEHI. A KEHI a norvég pénzek vizsgálatakor már jártasságot szerzett társadalmi szervezetek ellenőrzésében, vétek lenne ezt most nem kihasználni.
A KEHI elnökének írt levél itt olvasható.
Még nem történt meg az oligarchacsere az agrártámogatásoknál
attilaj // 2016.04.15.
Címkék: eu leisztinger mezőgazdaság csányi felcsút agrártámogatások nyerges simicska infografika mészáros lőrinc flier
Idén is megvizsgáltuk, hogy kik osztoztak az agrártámogatásokon. A 2015-ben bevezetett új támogatások, szabályok egyelőre nem tették sokkal igazságosabbá az elosztási rendszert: ismét a felső 10% kapta meg a támogatások 76%-át, míg a támogatások 12 százalékán osztozott a pályázók 80%-a. Látható azonban, hogy elkezdődött a politika-közeli játékosoknál az átrendeződés. Simicska Lajos 32%-kal kevesebb, Mészáros Lőrinc köre 65%-kal több támogatást kaparintott meg, mint egy évvel korábban.
Lepipálják a kommunisták Orbánt?
tangentopoli // 2016.04.11.
Címkék: vietnam információszabadság átláthatóság
Nem csak a liberális demokráciákban gondolják úgy, hogy a közpénzekkel el kell számolni az állampolgárok felé. Vietnam múlt héten törvényt fogadott el az információszabadságról. A szocialista ország államigazgatása hamarosan számos információt meg kell, hogy osszon a működéséről, gazdálkodásáról - írja a VNExpress.
A vietnami törvényhozás április 6-án majdnem egyhangúlag szavazta meg azt az új törvényt, amely kimondja, hogy minden állampolgárnak egyelő joga van megismerni a közérdekű adatokat. A téma egyébként már 2009 óta napirenden van az országban, egy angol civil szervezet segítségével kezdődött akkor a szabályozás megalkotása.
A vietnami törvényhozás alelnöke szerint a jövőben sok olyan információ válik hozzáférhetővé, ami eddig bizalmasnak számított, így például a tengerentúlra utazó állami vezetők egészségügyi állapota is. Kérdés persze, hogy miként sikerül a törvényt átültetni a gyakorlatba, a jogszabály elfogadása azonban így is jelzésértékűnek számít.
Vietnamról aligha mondhatjuk, hogy a nyugati demokrácia mintapéldája, mégis úgy tűnik, ráébredtek az ország vezetői, hogy (politikai és gazdasági rendszertől függetlenül) el kell számolni a közvagyon felhasználásával az ország állampolgárai felé. Ezen azok a magyar politikusok is elgondolkodhatnának, akik az elmúlt években közreműködtek abban, hogy folyamatosan szűküljön a közérdekű adatok köre, és egyre nehezebb legyen hozzáférni ezekhez az adatokhoz.