A fejlett világban szemléletváltás történt a városfejlesztés terén. Szinte az összes kormányzat napirendre vette a Smart City projektek elindítását, városaik átalakítását úgy, hogy azok képesek legyenek hatékonyan integrálni és alkalmazni a legújabb technológiákat, miközben megfelelnek a kor elvárásainak is: polgáraikat bevonják a döntéshozatali folyamatba, a szolgáltatásokat összekötik egymással, a mindebből keletkező adatvagyont újrafelhasználhatóvá teszik és így tovább. A világ számos táján, de még a térségben is több példát láthattunk arra, hogy egy város következetesen kidolgozott Smart City koncepcióval rendelkezik, Magyarországon ezidáig egyet sem. Most ezen változtatna a kormány: több ezer milliárd forintnyi forrás állhat rendelkezésre, a városokat ösztönzik a piaci és uniós lehetőségek kihasználására.

2016-ra Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette, hogy az elmúlt években megszilárdult centrális politikai erőtér stabilitásán túl nincsenek olyan értékek vagy belátások, amelyek a kül- és belpolitikáját vagy káderpolitikáját vezetnék. A minden szinten eluralkodó haszon- és befolyásszerzés, klientúraépítés, kiskirálykodás és mindaz, amit mi korrupciónak nevezünk polgárjogot nyert, mint a rendszer lényege, a “Fidesz legfőbb politikája”. Nem túlzás azt mondani, hogy maguk az előjogok, a politikai szekértábor nyers érdekközössége és a feszélyezetlen politikai felelőtlenség az, ami most összetartja az amúgy tarka hatalmi csoportosulást. Így láttuk mi az elmúlt évet.

2016-ra felszámolódtak az intézményi és politikai igazodási pontok, legyen szó a jogállamról vagy 2010 távoli, alaktalan, de eddig mégis ott motoszkáló választói mandátumáról. Nincsenek értékviták a polgári Magyarországról, inkább elfelejtenénk a 2010 előtti éveket. Eltűntek a munkaalapú társadalom, a keleti nyitás vagy a keményen dolgozó kisember társadalmi-gazdasági meséi. A korrupciós sajtóhírek ugyan egymást érik, de a kormányoldal töretlenül ignorál minden, a rendszer hétköznapi működésébe beszüremlő, baljós ellentmondást, legyen szó arról, amikor a Simicska-féle Közgép milliárdokkal kínál a baráti versenytársak alá, vagy amikor a korábbi cinkostárs, Spéder Zoltán egyik napról a másikra opportunista bűnözővé maszkírozódik a kormánypárti médiában. 2016 megmutatta, hogyan működik a rendszer élesben, mire jó a haverok kitömése. Az Orbán-rezsim határtalan magabiztossággal állította politikáját a gyakran már csak szimulált támadások leküzdésének, a "pillanat uralásának" szolgálatába. Elszabadult a házibuli, "nem szól ránk a házmester".

A közbeszerzési törvény módosítása kapcsán elfogadott karácsonyi végrehajtási rendelet gyakorlatilag kiüresíti az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó új szabályt.

A Parlament december 6-án fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását. A módosítással kapcsolatban számos kifogásunk volt, például, hogy emelkednek az értékhatárok, továbbra is megmarad a korrupt, három meghívásos eljárás, sőt az építőiparban még ki is terjesztik azt (néhány szigorítással). A módosítás egyik apró pozitívuma volt, hogy az egymillió forintot meghaladó, ám értékhatár alatti beszerzéseknél kötelezővé tette három ajánlat bekérését (4.§ (3)). Bár nyilván nem nehéz kijátszani egy ilyen szabályt, de ezzel együtt a jó irányba tett lépés. A december 23-án elfogadott végrehajtási rendelet ezt a szabályt vizezi fel, üresíti ki, amikor felsorol tulajdonképpen végtelen lehetséges kivételt. A legpuhábbakat vastaggal szedtük. Az ajánlatkérő ugyanis nem köteles három ajánlatot bekérni, ha

A héten kezdődik Párizsban a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű nemzetközi korrupcióellenes kezdeményezés éves csúcstalálkozója. A magyar kormány vállalásai teljesítése helyett inkább kilép az együttműködésből. A párizsi találkozón a K-Monitor is részt vesz.

A mai Magyar Közlönyben megjelent 1719/2016-os kormányhatározatban Orbán Viktor felhívja Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a Nyílt Kormányzati Együttműködést irányító Bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es határozatot.

Szeptemberben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, hogy megtudjuk, mit gondol a hatóság a kormány legújabb átláthatóság elleni trükkjéről: az önkormányzati adattárház adatainak eltitkolásáról. A NAIH állásfoglalásában hitet tett az átláthatóság mellett.

Nyáron már beszámoltunk a kormány informatikai beruházásáról, amellyel órási lehetőséget kapna a helyi önkormányzati átláthatóság. Hamarosan az ún. Önkormányzati adattárház központi informatikai rendészerébe kerül minden olyan gazdálkodási adat, amely jelenleg szétaprózva, gyakran csak papíralapon, teljesen átláthatatlan módon fellelhető az önkormányzatoknál. Szuper hír ez az átlátható közigazgatás ügyének, így a közügyek iránt érdeklő adatigénylőknek is!

"Az információ gyönyörű" díjat minden évben internetes szavazással ítélik oda a legjobb infovizualizációknak. Az idei év legfőbb témái a menekültválság, a globális egyenlőtlenségek és a környezetszennyezés voltak, de készültek ábrák még számos más, mindannyiunkat érintő kérdésben. A zseniális ábrák bonyolult összefüggéseket tesznek látványossá, izgalmassá és közérthetővé. Most ezekből szemezgetünk, de ha elszakasztottad, ide kattintva a mi ábráinkat is visszanézheted. Hajrá, adatújságírás!

Mennyi a világ összes pénze? Attól függ, mit tekintünk pénznek. Sok. Rengeteg. Akkora szám, hogy gondban vagyunk, hogyan is fejezzük ki, annyira ábrázolhatatlan mennyiség. Erre született a fenti infografika-projekt, amely az általunk ismert, döbbenetesen nagy számokhoz képest mutatja be a világ pénztömegét. Vigyázat, görgetni kell! 

Bécs önkormányzata megjelentetett egy tanulmányt arról, hogyan lehet egy fejlett nyílt kormányzási eszköztárral rendelkező városban hatékonyan serkenteni az állampolgári részvételt a közösségi média felhasználásával. A bécsi modell friss tudományos eredményekre támaszkodik, ráadásul folyamatosan frissítik, ez már a 3.0-s verzió. A tanulmány kifejti, hogy miért fontos és hogyan valósítható meg az állami hivatalok átláthatóságának növelése, ebből pedig Budapest és az okosodni kívánó magyar nagyvárosok is sokat tanulhatnak. 

A cikk egy 2009-es amerikai tanulmány alapján készült, illetve azt egészíti ki és pontosítja számos helyen. Egy állami hivatalnak a nyílt kormányzás elérésének érdekében egy öt lépésből álló folyamatot vázol fel a kezdeti feltételek biztosításától (ez itthon is rendelkezésre kell, hogy álljon) az adatok felszabadításán (amiért az önkormányzati minimum projektünkben harcoltunk) keresztül a ma itthon még csak szórványosan jelenlévő nyílt részvétel és nyílt együttműködés kialakításán át egy ideális, általános elkötelezettségig. Ez a lépcsőfok a végcél, elérése jelenti az adott hivatal folyamatos, eredményes együttműködését a társadalommal.

A TV2 megkaparintása, az Origo-ügy, a közmédia megszállása és a kormányközeli sajtó kitömése után most a Népszabadság egyik napról a másikra történő kinyírása borzolja a kedélyeket médiafronton. Ma még nem látjuk tisztán, mi áll a tulajdonos Mediaworks cinikus lépése mögött, de a kiadó közleménye - melyben az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modell bevezetéséről ír - nem sok jót ígér. 

A közpénzek felhasználását követő sajtóadatbázisunk alapján is jól látható: nehezen pótolható veszteség érte a demokratikus nyilvánosságot a legnagyobb ellenzéki napilap eltűnésével. Adatbázisunk adataira támaszkodva összesítettük, milyen ügyekkel foglalkozott a Népszabadság az elmúlt bő évtizedben. A számok azt mutatják: a lap nem volt egyoldalúan elfogult, rengeteg ügyet tárt fel politikai színezettől függetlenül. 

A lap utolsó, október 8-án megjelent száma.

A kiadó lépése mögötti erőkről az Átlátszó cikke tudósít, a "gazdasági döntés" ellentmondásait pedig az Index vette végig. A sztori röviden a következő: a Népszabadság Rt. többségi tulajdonrészét 2005-ben a svájci Ringier Kiadó szerezte meg, de 2015-ig volt befolyása a lapban az MSZP-hez kötődő Szabad Sajtó Alapítványnak is. A lapot egy fúziós ügylet következményeként a Ringer eladta a Mediaworks Hungary Zrt.-nek, amely mögött a Vienna Capital Partners, és a Spéder Zoltánhoz köthető oszták Heinrich Pecina állt. A kiadó, amely időközben jelentős médiahatalmat épített ki vidéki orgánumok felvásárlásával, egyik napról a másikra számolt le az ellenzékiként elkönyvelt lappal arra hivatkozva, hogy az 2007 óta 5 milliárdos veszteséget termelt. Látni kell ugyanakkor, hogy a 2015-ös évet már 134 millió forintos nyereséggel zárta az utóbbi időben kényes ügyeket feltáró, nyomtatásban 35-40 ezer példányban megjelenő napilap. Sajtóértesülések szerint a Mediaworks csak előkészíti a terepet egy, a portfóliót hamarosan felvásárló, kormányközeli csoport számára.  

(A Népszabadság Zrt. eredménykimutatása, 2012-2015)

Az általunk szemlézett összes közéleti online lap közül magasan a Népszabadságon találtuk a legtöbb közpénzköltéssel, korrupcióval kapcsolatos saját írást, innen került a legtöbb cikk a K-Monitor adatbázisába. Az első Népszabis cikk 2001. június 9.-éről egy Fidesz-közeli civilszervezetek ingatlanhoz juttatásáról szóló ügy Halász János jelenlegi Fidesz-szóvivő részvételével. A lapot 2004-ig visszamenőleg szemlézzük folyamatosan.

Az ábrán láthatod, mit jelent számokban a Népszabadság 5654 cikke a többi laphoz képest. Az aktív akták fülre kattintva megjelenő grafikon azt mutatja, hogy szemben például a hasonló profilú Magyar Nemzettel, a Népszabadság sokkal több, általunk korrupciós ügyként azonosított, aktaként kiemelt témában jelentetett meg cikket. Az adatok azt mutatják, hogy a Népszabadság általunk szemlézett online változata nem egyszerűen sok hírt hozott le a közpénzek felhasználásáról, de a legtöbb közpénzzel kapcsolatos visszaélésről tudósított. A kétezres évek közepétől tehát nem volt jellemző a lapra az a jelenlegi, "vonalasabb" pártszócsövekre jellemző technika, hogy csak néhány ügyről tudósít, ám kellemetlen ügyeket egyszerűen elhallgatja. Ezt alátámasztandó készítettünk egy szófelhőt azokról a személyekről és intézményekről, amelyekről a Népszabadság leggyakrabban írt (a szavak mérete a bejegyzések számával arányos). A lap ez alapján pártállástól függetlenül számolt be mutyikról, vitatható közpénzfelhasználásról. Érintettként a Fidesz, mint címke 593-szor, az MSZP 406-szor került rá Népszabadságos cikkekre.

Nyílt adatos jó gyakorlatokról és a közérthető civil költségvetés közzétételének és elterjesztésének lehetőségeiről gondolkodtunk közösen 2016. október 4-én a SZTAKI-ban megrendezett Budapest Open Knowledge Meetupon.

Micsik András elmondta, merre halad, illetve milyen jó gyakorlatokat szült eddig a nyílt adatok használata, elfogadása itthon, illetve más országokban. A lezárult Share-PSI (közadatok megosztása) projekt keretében született “jó gyakorlat gyűjtemények” közül a Data on the Web Best Practices a technikai, míg a Share PSI-Best Practices inkább a szervezési kérdésekben próbál iránymutatást nyújtani. Megnéztünk néhány sikeres külföldi példát is, mint például Helsinki nyílt szoftverfejlesztő csapata által működtetett oldalt, de hogy ne menjünk ilyen messzire, megvitattuk a meetup-on - illetve a K-Monitor nemrég zárult Adatozz Okosan! Projektjében is - résztvevő Civil Kapocs Egyesület vezetőjével, hogy hogy áll most, illetve milyen nehézségekkel küzd az Alsónémedi önkormányzati gazdálkodásának és döntéshozatalának átláthatóságáért dolgozó alulról jövő kezdeményezés. Mindenképp érdemes átlapozni a témában a W3C magyar irodája által Magyarországra átdolgozott Nyílt adatok kézikönyvet, ami a nyílt adatokkal kapcsolatban felmerülő elméleti kérdések megvitatása utána egészen a megvalósításig vezet.

A még gyerekcipőben járó civilzseb alkalmazás - amit a K-Monitor a PetaByte-tal közösen hozott létre a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával - célja, hogy a civil szervezetek gazdálkodása átlátható, illetve közérthető legyen bárki számára, ezáltal hitelesebbé téve az adott civil szervezet működését. Az oldalon regisztráló szervezetek - nagyrészt a birosag.hu-n minden évben egyébként is kötelezően közzétett, de kevéssé átlátható, illetve látványos “PK142”-es névre hallgató éves beszámoló dokumentumuk használatával - könnyen feltölthetik adataikat, amik innentől nemcsak látványosak, de különböző bontásokban is (pl. egy-egy adott évben a különböző forrásokból szerzett bevételek nagysága, illetve aránya az egy-egy projektre fordított, vagy éppen személyi költségekhez képest) áttekinthetőek lesznek, majd beágyazhatóak a szervezet saját online felületeire.

A K-Monitor már kitöltötte az alkalmazást saját gazdálkodási adataival, a középtávú cél pedig az lenne, hogy minél több civil szervezet töltse ki, majd ossza meg mind a költségvetés vizualizációt saját oldalán, mind pedig a tapasztalait velünk az info@k-monitor.hu e-mail címen. Nagyon köszönjük azoknak, akik már eddig is így tettek, hamarosan jönnek a további információk a továbbfejlesztett oldalról, hogy minél többen, minél könnyebben tudják használni!