Egy évtizede dolgozzuk fel a nyilvános adatokat arról, hogyan támogatja hazánk a mezőgazdaságot hazai és uniós forrásokból. Ez alapján évről-évre bemutatjuk, kik a magyar agrárium legerősebb szereplői. Egy év tekintetében is tekintélyes adatbázisról van szó, több százezer sorral, melyből először 2016-ban készítettünk keresőt. Most ezt frissítettük, így települési szintre vagy nevekre szűrve 2010-től egészen 2020 első félévéig tudjuk megmutatni, hol mely cégek és magánszemélyek kapták a legtöbb agrártámogatást. Keress rá szülőfalud, Felcsút vagy bármely magyarországi település gazdáira és találd meg a helyi TSZ-t, a földesurakat, vagy önmagadat a nagy képben!
Mint minden évben, a törvényi előírásoknak megfelelően idén is január 31-e éjfélig kell feltölteniük az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozataikat a Parlament honlapjára. A hazai vagyonnyilatkozati rendszer azonban jelenleg is súlyos hiányosságokkal küzd. Ahogy arra az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által közösen összeállított, és 2014-ben közreadott 12 pontos szakmai minimum, valamint az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 2020-ban közzétett jelentésének megállapításai is leszögezik, a magyarországi szabályozás továbbra sem teljesíti a legalapvetőbb kritériumokat annak érdekében, hogy az ország választott törvényhozóinak valós vagyoni helyzete teljeskörűen megismerhetővé váljon a széles nyilvánosság számára.
A vagyonnyilatkozati rendszer célja, hogy a közhatalmat gyakorlók vagyoni viszonyai megismerhetőek legyenek a polgárok számára. A képviselők vagyoni hátterének átláthatósága különösen fontos egy demokratikus jogállamban, hiszen a választóknak joguk van tudni, hogy a politikusok milyen szempontokat, érdekeket követve képviselik őket a törvényhozásban. Emellett a vagyonnyilatkozatokból azonosíthatóvá válhatnak a jogalkotás korrupciós kockázatai is, a bevallásokból ugyanis képet lehet kapni a közhatalom-gyakorlók vagyon-gyarapodásáról, tartozásairól, gazdasági érdekeltségeiről.
Annak ellenére azonban, hogy az Országgyűlés Hivatala minden évben január 31-én a parlament honlapján közzéteszi az országgyűlési képviselők által az előző évre benyújtott vagyonnyilatkozatokat, a magyar vagyonnyilatkozati rendszer nem képes betölteni ezeket a demokratikus funkciókat. A lassan egy évtizede változatlan rendszer csak szimbolikusnak tekinthető, mivel nem ad valós képet a képviselők vagyoni helyzetéről.
Formailag kifogásolható, hogy az országgyűlési képviselők nyilatkozatai az online közzététel ellenére nehezen hozzáférhetőek, hiszen a képviselők általában kevéssé olvasható, kézzel írott, szkennelt bevallásokat adnak le. Tartalmi szempontból pedig problémás, hogy a képviselőknek a gyakorlatban nem kell elszámolniuk a bevallásban bemutatott és a tényleges vagyoni helyzetük között feszülő, gyakran egészen nyilvánvaló ellentmondásokkal. A nyilvánosság követelménye ráadásul nem érvényesül a képviselők hozzátartozói esetében, akiknek a tulajdoni viszonyai, gazdasági érdekeltségei természetszerűleg kihatnak a képviselő helyzetére.
A kifogásolt hiányosságok rendezése érdekében az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, valamint a Transparency International Magyarország 2014. decemberében tette közzé vagyonnyilatkozati minimumprogramját. Az oknyomozó portál, valamint a két civil szervezet 12 pontban tett javaslatokat abból a célból, hogy az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetéről a Parlament honlapjára feltöltött beszámolók
egységes formátumban, könnyen elérhetően és kereshetően kerüljenek fel
tartalmuk teljeskörű legyen, egyértelművé téve azt, hogy a politikus vagyona és vagyontárgyai milyen forrásból származnak
ellenőrizhetőek legyenek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig indítson automatikusan vagyonosodási vizsgálatot, amennyiben a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét
valamint amennyiben egy politikus nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy abban valótlan állításokat tesz, érdemi szankciókkal lehessen sújtani.
Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) a 2020-ban közzétett jelentésében lényegében változatlan formában fogalmazta meg a nemzetközi szervezet által 2015-ben megfogalmazott aggályait. A GRECO ismételten kérte a magyar Országgyűléstől egy olyan szabályozás kidolgozását, amely biztosítja a vagyonnyilatkozatok egységes formátumát, valamint a magatartásra, érdekellentétre és vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok hatékony felügyeletét és végrehajtását.
A kormány mind az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország 12 pontja, valamint a GRECO ismételt kritikái ellenére pusztán egy halovány ígéretet tett az áldatlan állapotok rendezésére, azonban a gyakorlatban semmilyen érdemi lépést nem eszközölt az elmúlt években. A vagyonnyilatkozati rendszer továbbra is olyannyira nem teljesíti a legalapvetőbb kritériumokat, hogy éveken keresztül a K-Monitor Közhasznú Egyesület önkéntesei végezték el azt a munkát, amit a javaslataink alapján maguknak a politikusoknak kellett volna megtenniük.
A vagyonnyilatkozati rendszer problémáit egy-két emlékezetes példa is jól illusztrálja. Bár a kormányfői illetményből aligha telne rá, Orbán Viktor 2018-ban magánrepülőn látogatott el egy Videoton-Ludogorec BL-meccsre. Később kiderült, hogy az utazás a közbeszerzéseken taroló Garancsi István ajándéka volt. Szintén érdekesek a sebesen gyarapodó Rogán Antal jelenlegi feleségének milliárdos földügyei, vagy Völner Pál titkos jövedelmei.
Az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és Transparency International Magyarország 12 pontja:
1. Valódi nyilvánosság
Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok.
Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető.
A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljes körűen hozzáférhető a világhálón.
2. Valódi tartalom
A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.
A vagyonnyilatkozat tartalmazza az országgyűlési képviselő minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, akkor is, ha az nem jár jövedelemmel.
A vagyonnyilatkozat nem nyilvános melléklete tartalmazza az abban szereplő ingatlanok és ingóságok azonosítására alkalmas adatot (cím, helyrajzi szám, rendszám, engedélyszám, stb.). Ezen adatokhoz a mentelmi bizottság és a hatóságok férhetnek hozzá.
3. Valódi ellenőrzés
A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.
A vagyonnyilatkozatok és a nyilatkozók adóbevallásának automatikus összevetése.
Automatikus vagyonosodási vizsgálat a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.
4. Valódi büntetés
A Büntető Törvénykönyv önálló bűncselekményként rendelje büntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
Fenyegesse börtönbüntetés és a közhatalmi, valamint közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltás azokat, akik hamis, vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tesznek, vagy a vagyonnyilatkozatukat nem nyújtják be.
Az is legyen büntetendő, ha valaki gondatlanságból mulasztja el vagy sérti meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk,támogasda K-Monitort rendszeres adományoddal!
Január 31-én, jövő hétfőn zárul a lehetőség, hogy a budapestiek ötleteket küldjenek a Fővárosi Önkormányzat közösségi költségvetésébe. Ez már a második év, hogy Budapest fejlesztési költségvetéséből egymilliárd forintot arra csoportosítanak, hogy egy többlépcsős folyamat végén tucatnyi kis-közepes léptékű, lakossági kezdeményezésű fejlesztés valósuljon meg. A K-Monitor évek óta támogatja kutatással, eseményekkel, hogy minél több helyen induljon el egy ilyen, téttel bíró párbeszéd a lakosok és a helyi politika között, ezért buzdítunk civil szervezetként a folyamat megismerésére és az ötletelésben való részvételre!
Az első évben - amiről elemzést közöltünk itt és itt - 13 ezer budapesti döntött az egymilliárdos összeg felhasználásáról. Összefoglaltuk, milyen sajátosságai vannak a lebonyolításnak, most pedig azt vesszük át, hogyan és milyen ötletet érdemes beküldeni. Ha budapesti vagy, olvasd úgy, hogy a végén te is be tudd küldeni a számodra fontos javaslatot! Ha nem, akkor ismerkedj meg a közösségi költségvetéssel, ami egy sok munkát és tanulást igénylő, de mégis előremutató módja annak, hogy a közpénz megőrizze közpénzjellegét.
"Mi lesz az önkormányzatokkal?" - tettük fel a kérdést másfél éve, amikor a járványügyi intézkedések között a kormány több, egyértelműen hatalompolitikai lépéssel csorbította a helyi önkormányzatok mozgásterét. A folyamat azóta is tart: a centralizáció kiértékelése, esetleges korrigálása helyett rendeleti úton az önkormányzatokat további hatásköröktől és forrásoktól fosztották meg. Látványos összeomlásra azonban nem került sor, az önkormányzatok pedig (pártszínezetüktől függően halkabban vagy hangosabban) tiltakoznak, kevés eredménnyel. Nincs új a nap alatt, vagy ez a mostani az önkormányzatiság korábbinál radikálisabb megkérdőjelezése?
A bejegyzésből megtudhatod:
hogyan változtak a magyar önkormányzatok bevételei és feladatai a rendszerváltás óta és milyen intézkedések léptek életbe a járvány ideje alatt;
hogyan reagáltak az önkormányzatok a központosításra 2009-ben, és hogyan 2020 után;
miért nem tud ellenállni a szektor a centralizációnak és mi lehetne az alternatívája politikai értelemben az elvonásokkal kapcsolatos sérelmi politikának.
A közpénzek elköltése feletti társadalmi kontroll erősítéséért küzdő K-Monitor legújabb tanulmánya a magyar helyi önkormányzatokat érintő legfontosabb történéseket tekinti át a rendszerváltástól a közelmúltig. A Dr. Szabó Tamás közigazgatási szakértő, illetve Merényi M. Miklós és Molnár Noémi Fanni (K-Monitor) által összeállított anyag egy nemzetközi kutatás háttéranyagának készült, de ahogy egyre bővült, úgy gondoltuk, hogy érdemes külön is közölni. A kutatási projektet a National Endowment for Democracy (NED) támogatása teszi lehetővé. A jelentésben kifejtett nézetek és vélemények a szerzőktől származnak és nem szükségszerűen tükrözik a NED hivatalos álláspontját vagy véleményét. Folytatásként hamarosan egy lengyel-cseh-román-magyar összehasonlítás jelenik meg arról, hogyan hatott a járványhelyzet az önkormányzatiságra a térségben.
Ez a bejegyzés pedig egy politkusabb előszó a magyar folyamatokat rekonstruáló leíró tanulmányhoz és a kutatás egészéhez.
A nem túl ambiciózus vállalások is gondot okoztak a kormánynak, két nappal karácsony előtt módosították a nemzeti korrupcióellenes stratégia számos határidejét.
A korrupcióellenes stratégia megvalósításáról, az azzal kapcsolatos eseményekről elméletileg egy, a kormány által létrehozott központi honlapon lehetne tájékozódni. Bár az elmúlt évekből jó pár dokumentum elérhető, a 2020-2022-es időszak céljainak teljesítésére vonatkozóan semmi információ nincs közzétéve. A honlap “Hírek” rovatában 2020-ra négy hír olvasható a kormányzati szervek korrupcióellenes tevékenységéről, 2021-re pedig csak három. A hírek között konkrét eredmények kevéssé, sokkal inkább antikorrupciós képzések és egyeztetések, valamint az állami szervek vezetőinek önfényezése köszön vissza.
2021. december 14-én a kormánytöbbség elfogadta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. A módosítással a kormány hosszú távra törvénybe csomagolta a közpénzek felhasználását érintő “veszélyhelyzeti” szabályokat.
Átmeneti szabályok adatigénylőknek
A törvénymódosítás a jövőre nézve rendelkezik a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályokról. Az átmeneti szabályok szerint hiába hosszabbítja meg az adatkezelő a válaszadási határidőt a veszélyhelyzetre hivatkozva, ha a beérkezés és a veszélyhelyzet megszűnése között még nem telt el 15 nap, akkor az Infotörvény szerinti általános szabályok szerint kell megválaszolni az adatkérést. Ott, ahol már eltelt a 15 nap, “a lehető legrövidebb időn belül,” de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 vagy (ha a határidő további 45 nappal meghosszabbításra került) 90 napon belül teljesíteni kell. Ez lényegében ugyanaz a szabály, ami eddig is érvényben volt.
A szabály kapcsán az Alkotmánybíróság idén májusban kimondta, hogy az adatkezelőnek meg kell jelölnie azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.
A K-Monitor és a TASZ jogállamiság és a korrupció összefüggéseit vizsgáló negyedévesKorrupciófigyelő jelentéseit itt olvashatjátok.
A törvénymódosítás a veszélyhelyzeti szabályokat átvéve, a veszélyhelyzettől függetlenül kiveszi a közbeszerzési törvény alól az Eximbank biztosítási, garancia- és kezességi szerződéseit, melyeket a bank pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből és befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kockázatainak biztosítására kötött. Szintén nem kell alkalmazni a közbeszerzési szabályokat az Eximbank által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződéseire.
Bővül az állam pénzügyi felelőssége is. Az állam ugyanis visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által a kormányhatározat alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből eredő fizetési kötelezettségekért. A Külügyminisztérium által felügyelt Eximbank többek között a magyar termékek exportjához, magyar cégek nemzetközi versenyképességet javító befektetésekhez nyújt pénzügyi szolgáltatásokat. Az Exim ezeket a tevékenységeket már nem csak a törvény által eddig felsorolt célokból, hanem a Kormány egyedi döntése alapján “egyéb célokból” alapján is végezheti. (Korábban ugyanakkor a NER hazai terjeszkedéséhez is nyújtottak hitelt, támogatásként pedig az őket felügyelő miniszter, Szijjártó Péter győri imahelyének felújítását is támogatták, a bank tehát régóta politikai kifizetőhely is)
Pénzosztás az Nemzeti Kulturális Alapnál
Az államháztartási szabályok szerint az olyan elkülönített állami pénzalap mint az NKA költségvetési maradványa felhasználásához a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. A veszélyhelyzet alatt a kormány a törvényről eltérő szabályokat alkotott. A rendkívüli szabályok szerint a maradvány felhasználásához a miniszter hozzájárulása már nem szükséges, a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra. A Kormány egyedi döntésével meghatározhatta azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából a maradvány felhasználható.
Ezt a szabályt emeli most törvényi szintre a mostani törvénymódosítás, ami az NKA 2006 és 2020 között felhalmozódott összes maradványára vonatkozik. A kormány a támogatási célok meghatározására a mostani módosítás szerint 2022. december 31-ig jogosult lesz. Az NKA-ra 2022-es költségvetési vizualizációnkban is rákereshetsz.
Az NKA éves bevételei terhére legfeljebb három éves távlatokban és az adott évi bevételi előirányzata feléig vállalhatott kötelezettséget, amely egyes évenként nem haladhatta meg a 20%-ot. A törvénymódosítás szerint ez akár a bevételi előirányzat egésze is lehet.
Sportingatlanok ingyenes átadása bárkinek
Egy másik törvénymódosítás részeként a sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével bárkinek ingyenesen átadhatóak. A korábbi szabályok szerint csak önkormányzat, azaz helyi közérdeket képviselő szerv juthatott így ingyesen tulajdonhoz. Mostantól azonban az új tulajdonos bárki lehet. A hasznosítással kapcsolatban annyi megkötés van, hogy az ingyenesen megkapott ingatlant 15 évig “elsődlegesen” sportcélokra kell használni. A szabály tehát nem zárja ki, hogy az ajándékba kapott vagyont “másodlagosan” más, akár magánérdekeket szolgáló célokra is használják. A potenciálisan elajándékozható állami sportingatlanokról ajánljuk a G7 cikkét.
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk,támogasda K-Monitort rendszeres adományoddal!
A K-Monitor Közhasznú Egyesület keresi a Code for Hungary projekt koordinátorát. A Code for Hungary programozók és civil aktivisták közössége, célja a technológiai innováció elérhetővé tétele civil projektek számára. Februári kezdéssel határozott időre, félállású munkaviszonyra olyan embert keresünk, aki ismeri a civil szervezetek világát, szívesen részt venne technológiai projektek fejlesztésében és nem riad vissza ezeken a területeken mozgó szereplők közötti tolmácsolástól, talpraesett, proaktív és rugalmas.
Korrupcióellenes szervezetként 2021-ben is volt dolgunk bőven: követni a közpénzek útját, rámutatni visszaélésekre, segíteni az egyre szűkülő nyilvánosságban az információhoz jutást, illetve alternatívát mutatni a hatalomgyakorlás kirekesztő és tekintélyelvű módjával szemben. Munkánkkal nem maradtunk magunkra, sokan segítették a K-Monitort önkéntesként és adományokkal is, amit ezúton is köszönünk. Közösségünk erőfeszítéseinek összefoglalója.
Ahogy az a 2021-es évet értékelő összefoglalónkból kegyetlen töménységgel kiderül, a tavalyi évnek az állami vagyon volt a legnagyobb vesztese. A NER megállíthatatlan gőzhengerként gyűrte maga alá az eddig még névleg tőle független területeket, vagyonelemeket, intézményeket. Így lett miniszterekből és államtitkárokból meghatározatlan időre a magyar felsőoktatás nagyobbik részének munkaadója, így lett koncesszióban több ágazat is évtizedekre haveri tőkéseké, így lett a senki által meg nem választott Demeter Szilárd magánemberként "közérdekből" a magyar kultúra teljhatalmú ura, és így lett a Parlament lényegtelen díszlet, a költségvetés pedig jelentéktelen papírfecini a rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány számára. Lélekölő fejlemények sorjáznak az elemzésünkben - de hogyan teltek ebben a helyzetben egy olyan közösség napjai, ami másfél évtizede a korrupció elleni küzdelemért jött létre? Ezt csinálta a K-Monitor 2021-ben.
2021-ben a nemzeti vagyon egy jól látható részét bokrétaként tűzték a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kalapjára. Az állampolgárok - többnyire tudomást sem szerezve erről - ezer milliárdos közvagyont ajándékoztak a kiteljesülő rezsim hatalmi elitjének, ami innentől a közérdekre hivatkozva maga gazdálkodik ezekkel a javakkal. A lépések hatékonyságát, szükségességét bizonygató érvelésre már nem is volt szükség, az átvett intézmények jórészt tudomásul vették a hatalmi logikát. A gép tehát forog, de az alkotó nem pihen: 2021-ben a kormányzati intézkedések fókuszában a gazdaság a járvány dacára történő felpörgetése, a hatalom hosszú távú biztosítása és a választásokra való felkészülés álltak.
Ez a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda munkatársainak 2021-es évösszegzője mindarról, amit év közben adagolva kaptunk. Csak erős idegzetűeknek!(korábbi évek)
Bár az agrártámogatások a nyolcvanas évektől kezdve egyre kisebb hányadát adják az EU-s költségvetésnek, a közös agrárpolitika (KAP) még mindig igencsak jelentős tételt jelent a hazai támogatási politikában. Ahogy 2012 óta minden évben, most is elemezzük a Magyarországon szétosztott agrárpénzeket, vagyis azt, kiknek jutnak a legnagyobb területalapú és fejlesztési támogatások. 2020 ebből a szempontból különleges év volt, ez volt ugyanis a 2014-2020-as fejlesztési ciklus utolsó éve, amelyet már a COVID is befolyásolt. Mindeközben terítéken van a KAP nagyszabású reformja is. 2023-tól már az új szabályok alapján fogják folyósítani a támogatásokat.
