Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook posztjából derült ki, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban elküldte a válaszlevelét Brüsszelbe a jogállamisági problémák kezeléséről. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tétje, hogy hozzájut-e Magyarország az Európai Uniós forrásokhoz. Az igazságügyi miniszter rövid közleményében arról írt: a választ intenzív egyeztetés előzte meg, melynek végén a magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Az optimista kormányzati közleményeken túl azonban a tárgyalás egyetlen dokumentuma vagy vállalása sem nyilvános a magyar (és egyben uniós) polgárok számára, akiknek az életéről a jogállamisági eljárás szól.

Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

Blogposztunk megjelenéséig a magyar nyilvánosság semmilyen konkrét, kézzel fogható intézkedést vagy ígéretet nem ismerhetett meg a jogállamisági aggályok kezelésére tett újabb vállalásokból. Gulyás Gergely a Kormányinfón megkerülte a konkrétumokra vonatkozó kérdéseket, arra utalva, hogy a magyar jogállami problémák kezeléséről szóló egyeztetés egyes pontjairól a Bizottsággal való megegyezés értelmében nem beszélhet. Bár több újságírói kérdésben is előkerült, az egyetlen konkrétum az volt, hogy a korábban bejelentett és beterjesztett négy vállaláshoz (más olvasatban: engedményhez) képest októberig tíznél több intézkedést terjesztenek majd elő. Konkrétumokat a tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor sem árult el.

Nem csak a magyar kormány szűkszavú tárgyalások kapcsán. Hiába fordultunk az a Európai Bizottsághoz közérdekű adatigényléssel, ők is megtagadták a válaszadást. Azt mondják: a nyilvánosság a kölcsönös bizalom elvesztéséhez vezetne.

Miről levelezik Brüsszel a magyar kormánnyal?

2020 decemberében került elfogadásra “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló rendelet. A rendelet célja, hogy az európai közösségnek eszközöket nyújtson azon tagállami kormányokkal szemben, akik nem tesznek eleget az uniós pénzek védelmét szolgáló jogállami intézmények fenntartásáért.

Annak ellenére, hogy az új szabály már tavaly januárban hatályba lépett, sokáig nem volt látható, a rendelet mikor kerül ténylegesen alkalmazásra, hiszen a magyar kormány a rendelet uniós jogba ütközésére hivatkozással 2021 márciusában az Európai Bírósághoz fordult. A kormány álláspontjával szemben - a mechanizmus védelmében - tíz másik uniós tagállam nyújtott be beadványt. Az uniós bíróság idén februárban elutasította a kormány keresetét.

A rendelet szerint ha egy tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a Bizottság egy ún. írásbeli értesítést küld a tagállam kormányának. A levélben meg kell jelölni, hogy a Bizottság miért gondolja úgy, hogy a jogállamiság elvei sérülnek a tagállamban. A szabály szerint az írásbeli értesítés átvételétől három hónap áll a tagállam rendelkezésére, hogy észrevételeket tegyen a Bizottság aggodalmaira.

Miután a Bíróság nem talált uniós jogsértést a rendeletben, a Bizottság idén áprilisban - történetében először - írásbeli értesítést küldött a magyar kormánynak.

A levélre a július közepén nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentésében a Bizottság röviden már utalt:

“A Bizottságnak komoly aggályai vannak az uniós költségvetés magyarországi felhasználásával kapcsolatban. A jogállamiság elveinek megsértése miatti aggályok a közbeszerzések felhasználásával és a költségvetést végrehajtó hatóságok működésével, a pénzügyi ellenőrzéssel, az audittal, a monitoringgal, az elszámoltathatósági eljárással, az átláthatósággal, a csalás és a korrupció megelőzésével, valamint az uniós jog egyéb megsértésével kapcsolatosak, továbbá azzal, hogy a hatóságoknak címzett ajánlásokat évek óta nem hajtják végre.

(...) Az írásbeli értesítésben a Bizottság a közbeszerzéssel kapcsolatos lehetséges jogsértésekre is utalt, például a nyomozás és a független vádképviselet korlátozottságára, valamint a hatékony korrupcióellenes keretrendszer hiányára. “

A jelentés szerint egyébként a kormány már 2022. június 27-én válaszolt egyszer az írásbeli értesítésre.

Hiába kértük ki a levelet

Mivel a K-Monitor szerint a magyar embereknek - uniós polgárként is - joga van megismerni a magyar jogállam működésével kapcsolatos bizottsági kritikát és a magyar kormány arra adott válaszait, májusban közérdekű adatigényléssel fordultunk az Európai Bizottsághoz.

Az uniós milliárdok sorsát befolyásoló eljárás lefolytatására vonatkozó adatok kiadását azonban a Bizotsság megtagadta. Május 23-án a Bizottság arról tájékoztatott minket, hogy az általunk kért levél nem hozható nyilvánosságra, mivel az belső döntéshozatali anyag és a dokumentum közzététele az Bizottság döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné. 

Emellett hivatkozott arra is, hogy a nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná az unió és Magyarország pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikáját, bírósági eljárásokat és különböző vizsgálatok lefolytatását.

Bizalom, együttműködés - a nyilvánosság kizárásával

A Bizottság megtagadó válaszában nem csak saját szempontjai, de a magyar kormány érdekeinek védelme is megjelent:

“(...) az érintett tagállam pozícióinak védelme érdekében szükséges az eljárás bizalmas jellegét megőrizni. A Bizottság köteles teljes mértékben megvédeni az érintett tagállam védekezéshez való jogát a feltételességi rendelet szerinti eljárásban, a tagállammal folytatott egyeztetéseket pedig a kölcsönös bizalom légkörében kell lefolytatni, amelyet az ilyen információk nyilvánosságra hozatala befolyásolhat. Ezért a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra semmilyen részletet az írásbeli értesítéssel kapcsolatban, mivel ez veszélyeztetné a Bizottságnak az érintett tagállammal való őszinte együttműködésre vonatkozó kötelezettségét.”

A nyilvánosságot megtagadó válasszal szemben megerősítő kérelmet nyújtottunk be, és kértük a Bizottságot, hogy vagy adja ki a levelet, vagy a megtagadás indoklásában támassza alá tényekkel az állításait.

A Bizottság a válaszadási határidőt meghosszabbította, majd tájékoztatott minket, hogy az újabb határidőben sem fog tudni válaszolni, mivel az adatigénylésről szóló belső egyeztetések nem zárultak le.

Végül augusztus 12-én kaptuk meg a választ: a Bizottság továbbra is úgy gondolja, hogy semmilyen adat - még a levél tartalomjegyzéke - sem hozható nyilvánosságra, mivel a döntéshozatali folyamat még folyamatban van, és annak csak legelső fázisban tart az eljárás. A levél nyilvánosságra hozatalának pedig súlyos következményei lennének: a nyilvánosság aláásná a Bizottság és a Kormány közötti kölcsönös bizalmat,

 “(...) a dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés beavatkozásokhoz és spekulációkhoz vezethet, ami végső soron mind az Európai Unió, mind Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását veszélyeztetheti.”

Időközben elküldtük adatigénylésünket az Igazságügyi Minisztériumnak is, azonnan azonban egyelőre nem érkezett visszajelzést.

Miért volna szükséges nyilvánosságra hozni a levelet?

A K-Monitor továbbra is úgy gondolja, hogy a Bizottság levele közérdekű adatokat tartalmaz, a nyilvánosságot pedig megilleti a jog, hogy megismerje azokat az állításokat és érveket, amelyek mentén az uniós intézmény és a magyar kormány egyezkedik egymással, végső soron pedig uniós milliárdok kifizetése csúszik. 

A dokumentum nyilvánosságra hozatala nélkül a Kormány akármit állíthat a Bizottsággal folytatott eljárások tárgyáról, témáiról, előrehaladásáról. Az állítások valóságtartalmát a polgárok nem tudják ellenőrizni. A Bizottság eljárása - noha nem önkényesen, hanem a korábbi, országspecifikus ajánlásokra építve kéri számon a magyar kormányt - demokratikus deficittel küzd, hiszen meg sem próbálja a nyilvánosság számára megérvelni a lépéseit.

Problémásnak tartjuk azt is, hogy miközben a bizottsági levél nem hivatalos utakon a sajtóba már kiszivárgott, hivatalos úton, jogszabályokra támaszkodva a bizottsági kritikák megismerésére nincs lehetőség. Ezért jogorvoslati kérelmet fogunk benyújtani a Bizottsággal szemben, amiben hangsúlyozni fogjuk, hogy a köz érdekében áll a titkosan kezelt levél nyilvánosságra hozatala.

A Bizottság válasza adatigénylésünkre:

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!