A közérdekű adatok attól közérdekűek, hogy mindenkinek joga van megismerni őket. Bár a kormány épp azon fáradozik, hogy megnehezítse az információhoz való hozzáférést, Szlovákia már évek óta az ellenkező irányba, a nagyobb átláthatóság felé halad. Az ő példájuk is azt mutatja: az adatigénylések megválaszolásával járó nyűg a legegyszerűbben úgy kerülhető el, ha a közpénzekkel gazdálkodó intézmények kérés nélkül, automatikusan nyilvánosságra hozzák a közérdekű adatokat.
Mint arról már korábbi posztunkban beszámoltunk, a kormány méretes szöget tervez verni a hazai átláthatóság koporsójába. Július 6-án szavaz a parlament az információszabadságról szóló törvény módosító javaslatáról, amely, ha elfogadásra kerül, rendkívüli mértékben nehezíti meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Az indoklás szerint a módosításra azért van szükség, mert a közérdekű adatigénylések teljesítése olykor meghaladja az adatgazdák kapacitásait. A kormány tehát úgy gondolkodik: ha az emberek többet szeretnének tudni a közpénzből működő intézmények működéséről, gazdálkodásáról, rendeletileg kell elvenni a kedvüket az érdeklődéstől. Nem kell főállású közpénzfigyelőnek lennünk ahhoz, hogy észrevegyük az indoklás abszurditását.
Az átláthatóság nem valami l’art pour l’art belvárosi úri huncutság, hanem a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze. Ahhoz, hogy erre bizonyítékot találjunk, elég a közvetlen szomszédságunkban körülnézni. Szlovákiában 2011-ben lépett életbe az ottani infotörvény módosítása, amely példa nélküli nyilvánosságot biztosít a közpénzekkel való gazdálkodás számára. A módosítás, amelynek hatálya a teljes állami szektorra, az önkormányzatokra és az állami vagy önkormányzati cégekre is kiterjed, kimondja, hogy az ezen szereplők által aláírt szerződések csak akkor lépnek életbe, ha azok bekerülnek egy nyilvános, központi online adatbázisba, ahol minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. Ha a nyilvánosságra hozatal három hónapon belül nem történik meg, a szerződés érvényét veszti.
A szerződések online közzétételének rendszerét Szlovákiában két kisváros kezdte el alkalmazni a 2000-es évek második felében, méghozzá olyan eredményesen, hogy példájukon felbuzdulva két, 2010 előtt ellenzékben lévő párt (a jobbközép SDKÚ-DS és a konzervatív KDS) is a parlament elé terjesztette javaslatát a rendszer orsázgos szintű bevezetésére. Azonban egyikük sem járt sikerrel: a kormánytöbbség mindkétszer leszavazta a javaslatot arra hivatkozva, hogy annak elfogadása káoszhoz, és az információval való visszaélésekhez vezetne. A 2010-es választások után azonban a korábbi ellenzéki pártok alakíthattak koalíciós kormányt, és - ha csak kis többséggel is, de - elfogadtaták a parlamenttel a törvénymódosítást, amely a következő év januárjában életbe is lépett. A rendszer sikerét mutatja, hogy alig fél évvel később, 2011 júliusában már a módosítást korábban ellenző Robert Fico is pozitívan nyilatkozott az átláthatóságot szolgáló intézkedésről, és amikor 2012-ben miniszterelnökké választották, ígéretett tett, hogy nem fogja eltörölni azt. Bár a törvény hatálya alól vannak kivételek (pl. a nemzetbiztonságot érintő, bizonyos szociális támogatásokról szóló, vagy a pénzveréssel kapcsolatos szerződések), a sikere így is átütő, ahogy az a szlovák Transparency International (TI) jelentéséből is kiderül.
2011 és 2014 között több mint 780 ezer szerződést hoztak nyilvánosságra a központi online rendszerben. A TI Szlovákia reprezentatív felmérése alapján a felnőtt lakosság 11%-a (kb. 480.000 ember) már legalább egyszer használta a rendszert, továbbá 90 ezerre tehető azoknak a száma, akik 2011 óta már legalább öt szerződésre kerestek rá az adatbázisban. A kutatás szerint a felhasználók száma évről évre növekszik, és egyértelmű, hogy sokkal nagyobb az érdeklődés a közérdekű adatok iránt, ha online hozzáférhetőek, mintha minden esetben adatigényléssel kellene fordulni egy adott közintézményhez. Az eredmények pedig önmagukért beszélnek.
A törvénymódosításnak nagy szerepe volt abban, hogy Szlovákia, szinte egyedülálló módon 2011 és 2014 között 12 helyet javított a TI korrupciós rangsorában. A nyilvánosság erejének hatására tisztulási folyamatok indultak be a közszférában: a közintézmények közvetlen vásárlások vagy meghívásos tenderek helyett egyre többször írnak ki nyílt közbeszerzéseket - előbbiek aránya 2010 és 2014 között 21%-ról kevesebb mint 4%-ra esett vissza. Ezzel együtt határozottan csökkent a személyre szabott közbeszerzések száma is, legalábbis erre enged következtetni, hogy az egy hirdetményre beérkező ajánlatok számának átlaga a 2010-es 1,6-ról 2014-re 3,7-re, tehát több mint a duplájára nőtt. Ami pedig a költségeket illeti: bár a központi adatbázis létrehozása természetesen pénzbe került, az ára elhanyagolható ahhoz a nyereséghez képest, amit a korrupciós mozgástér szűkítésével elért.
Csak összehasonlításképpen: 2007-ben a szlovák építésügyi minisztérium gyanús körülmények között írt ki egy hét évre szóló, 119 milliós közbeszerzést marketing- és jogi szolgáltatásokra. A tendert az egyetlen induló nyerte meg, egy a minisztérium vezetésével összefonódásokat mutató cégcsoport. Az ügy négy hónap késéssel jutott el a sajtónyilvánosságig, és összesen másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szerződés teljes anyaga megismerhetővé váljon. A botrány hatására a szerződést a felek felbontották, de addigra már közel 12 millió eurónyi közpénz került kifizetésre. Az állami szerződések központi online adatbázisa, amely nagy hatékonysággal előzi meg az ilyen és ehhez hasonló visszaéléseket, 20 ezer euróból jött létre. A következő négy évben a rendszer firssítése további 4500 euróba került, a fenntartása pedig körülbelül évi 3000 euró.
Ha más nem, a szlovák példa teljesen egyértelművé teszi, hogy létezik olcsó és hatékony módszer a közérdekű adatigénylések számának csökkentésére úgy, hogy az ne járjon az információhoz való hozzáférés korlátozásával. Az áttérés egy passzív átláthatósági rendszerről (az adatigénylések megválaszolása) egy proaktív rendszerre (amelyben az adatokat az adatgazdák kérés nélkül nyilvánosságra hozzák) nem csak időt és energiát spórol meg a közintézményeknek, de elősegíti, hogy az azzal foglalkozó civil szervezetek és a média betöltsék ellenőrző funkciójukat a közpénzekkel való gazdálkodás terén. A rosszindulatú szemlélőben még annak a gyanúja is felmerülhet, hogy a magyar kormány éppen ez utóbbi miatt nem lelkesedik a szlovák példáért. Pedig a jó példát a régió több országában is követik: Szlovéniában idén januárban fogadtak el egy a szlovákiaihoz hasonló átláthatósági módosító javaslatot (bár az csak a közbeszerzések alapján kötött szerződések nyilvánosságra hozatalát teszi kötelezővé), Csehországban pedig már jóideje az országgyűlés asztalán van a szlovákkal nagyrészt megegyező indítvány, amelyről idén nyáron szavazhat a törvényhozás.
Örömmel vennénk, ha Trócsányi igazságügyi miniszter úr fontolóra venné, hogy visszavonja az információszabadságról szóló törvényhez beadott módosító javaslatát, és az átláthatóság korlátozása helyett - a nemzetközi példákat figyelembe- és alapul véve - egy nagyobb átláthatóságot biztosító, proaktív rendszer létrehozására tenne kísérletet.
Ha Neked is számít az átláthatóság, írj levelet Trócsányi Lászlónak, és kérd meg, vonja vissza az infotörvény módosító javaslatát! http://infoszab.writeinpublic.com/hu/
Címkék: adatok közpénz közbeszerzés információszabadság átláthatóság antikorrupció nyílt kormányzás adatigénylés OGP
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Működésben a "Lex Titkos Külföldi Biznisz": fideszes ügyvéd szerződését titkolnák külügyi érdekből
-
Aranyáron bérel aligha kihasznált irodát a Végrehajtói Kar Nagy Ádám strómanjától
-
Hegyeken, sivatagokon át rögös út vezet a közérdekű adatokig az EU-nak ígért új portálon
-
Titkos egészségügyi átalakítási tanulmány: Alkotmánybírósághoz és az emberi jogi bírósághoz fordultunk
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
