Vasárnap döntött arról az Európai Bizottság, hogy nem fogadja el a magyar Kormány eddigi ígéreteit, így az Európai Unió történetében először megindított jogállamisági mechanizmus a következő szakaszába lép. A kormánynak november 19-ig van ideje korrigálni.
A Bizottság most az uniós kormányfőkből álló Tanácshoz fordul, hogy egy hónapon belül határozatot hozzon a Magyarországgal szembeni intézkedésekről. Bár Navracsics Tibor tárgyalásokért felelős miniszter a napokban több törvényként való benyújtásról is említést tett, kérdéses, hogy a kormány ténylegesen mit fog lépni az uniós folyamatra válaszul és mi lesz az eddig megígért jogszabály-módosításokkal.
Forrás: hvg.hu
Az előző részek tartalmából
2022. április 27-én az Európai Bizottság az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet által megteremtett jogállamiság mechanizmus első lépéseként írásbeli értesítést küldött a magyar kormánynak, mivel a Bizottság szerint a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.
A most közzétett bizottsági döntés szerint a Európai Bizottság értesítésében kifogásolta, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten képtelenek vagy éppen nem hajlandóak megelőzni, illetve kezelni a közbeszerzés területén a korrupciós kockázatokat. Ez pedig sérti a jogállamiság elveit, különösen a jogbiztonság és a végrehajtó hatalom önkényének tilalma elvét, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.
Hiába a történelmi jelentőségű eljárás, a nyilvánosság eddig alig tudhatott meg az EU és a kormány közötti vitáról valamit. Eddig ugyanis a jogállamisági mechanizmus a nyilvánosság számára teljesen átláthatatlan módon folyt. Sem a kormány, sem a Bizottság nem osztotta meg a nyilvánossággal, hogy pontosan mi a tárgyalások tárgya. A K-Monitor adatigénylését a Bizottság például arra hivatkozva utasította el, hogy az EU és Magyarország pénzügyi érdekeit veszélyeztetné az információk nyilvánossága. Az Igazságügyi Minisztérium szintén nem válaszolta meg határidőben a K-Monitor adatigénylését.
Különös módon, pár napra felkerült az unió honlapjára Johannes Hahn uniós költségvetésért felelő biztos Bizottságnak tett javaslata. Az eljárással kapcsolatos számos információt tartalmazó dokumentumot azonban minden magyarázat nélkül eltávolították.
Mire számítasz a következő fél évben?
Töltsd ki kérdőívünket az energiaválságról!
Milyen ígéreteket tett eddig a kormány a Bizottságnak?
2022 júliusában a kormány határozatban döntött egy korrupcióellenes munkacsoport felállításáról. A júliusi határozat szerint munkacsoport tevékenységében állami szervek vettek volna részt, civilek mindössze hallgatóságként csatlakozhattak volna az üléshez. Bár a fórumot szeptemberben össze kellett volna hívni, a munkacsoport tényleges felállítására azonban nem került sor.
Szintén júliusban a kormány két törvényjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében. A törvényjavaslatok célja a jogszabályok társadalmi egyeztetésének és polgárok korrupció elleni fellépésben való részvételének erősítése lett volna. Ahogy általában, a két jogszabály-tervezetet sem előzte meg társadalmi egyeztetés. Arról, hogy miért tekinthetőek látszat-megoldásnak a törvényjavaslatok, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a TI Magyarországgal elemzést tettünk közzé.
Szeptember 5-én a kormány két újabb határozatot hozott a korrupcióellenes keretrendszerrel kapcsolatban. A kormány egyrészről vállalta egy független antikorrupciós hatóság létrehozását, amely arra hivatott, hogy intézkedjen, ha az illetékes hatóságok elmulasztják az uniós források védelmét. A határozat szerint a hatóság mellett a - júliusi terveken módosítva - létrejönne egy új korrupcióellenes munkacsoport, amelyben a civilek már nem csak hallgatóságként, hanem tagként vehetnének részt. Júliushoz képest előrelépést jelent, hogy a munkacsoportban egyenlő arányban szerezhetnének tagságot kormányzati és nem kormányzati szereplők. A másik szeptemberi határozatában a kormány vállalta, hogy a közbeszerzési eljárások hatékonyságának és költséghatékonyságának értékelésére teljesítménymérési keretrendszert dolgoz ki.
A kormány által meghatározott határidők az új intézmények felállítására:
- szeptember 30-ig: az új korrupcióellenes hatóságról és a korrupcióellenes munkacsoportról szóló törvénytervezetek benyújtása a parlamentnek (beleértve a költségvetésüket is;
- október 10-ig: független szakértők kiválasztása a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszerhez;
- november 21-ig: megkezdi működését az új korrupcióellenes hatóság;
- november 30-ig: a keretrendszer elindítás;
- december 1-jéig: a munkacsoport felállítása;
Az Európai Bizottságot nem győzték meg a kormány által felmutatott törvényjavaslatok és az antikorrupciós hatóság terve. A törvényjavaslatok — amellett, hogy nem egyeztettek a nyilvánossággal—, egyelőre még csak parlamenti vitára várnak. A kiadott kormányhatározatok pedig nem jogszabályok, azok pusztán a kormány szándék-nyilatkozatainek tekinthetőek saját maga számára.
A K-Monitor szerint az új hatóság, a munkacsoport és a teljesítménymérési mechanizmus terve lényegében elismerése volt annak a ténynek, hogy nem működnek megfelelően az olyan meglévő intézmények, mint például az ügyészség, Közbeszerzési Hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal.
Miért fordul az Európai Bizottság a Tanácshoz?
- A közbeszerzési eljárásokban súlyos rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek vannak. A Bizottság által a 2007-2013-as és a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan végzett egymást követő ellenőrzések során is találtak ilyen szabálytalanságokat. Ezek az ellenőrzések összességében jelentős összegű pénzügyi korrekciókkal, valamint több olyan OLAF-vizsgálattal zárultak, amelyek jelentős összegek visszafizettetéséhez vezettek. Ezen túlmenően szokatlanul magas volt
- egyetlen ajánlattevős közbeszerzési eljárások aránya;
- közbeszerzések odaítélése olyan vállalatoknak, amelyek fokozatosan egyre nagyobb piaci részesedésre tettek szert;
- súlyos hiányosságok aránya a keretmegállapodások odaítélésében.
- Aggályos továbbá, hogy a közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályokat nem alkalmazzák a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA) és az általuk irányított szervezetekre.
- A bűncselekmények hatékony kivizsgálása és üldözése, az ügyészségi szervek szervezet, valamint a működő és hatékony korrupcióellenes keretrendszer hiánya szintén problémát okoz.
- Különösen problémás a független bíróság általi hatékony jogorvoslat hiánya az ügyészség azon döntéseivel szemben, melyek szerint nem folytatnak eljárást az állítólagos korrupció, csalás és egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények ügyében.
- Hiányzik egy átfogó korrupcióellenes stratégia, amely a korrupció megelőzésének legfontosabb területeit is lefedné; a korrupció kivizsgálását segítő megelőző eszközök teljes körének kihasználatlansága, különösen a magas szintű korrupciós ügyek esetében; valamint a csalás és a korrupciós bűncselekmények hatékony megelőzésének és visszaszorításának általános hiánya. A nem túl ambiciózus vállalások is gondot okoztak a kormánynak, tavaly két nappal karácsony előtt tolták ki a nemzeti korrupcióellenes stratégia számos lejáró határidejét.
Az Európai Bizottság most a következő intézkedéseket javasolja a Tanácsnak:
- a kohéziós politika keretében három operatív programra (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz és/vagy Integrált Közlekedési Operatív Program Plusz és/vagy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) vonatkozó kötelezettségvállalások 65%-ának felfüggesztése, valamint
- a közvetlen és közvetett irányítással végrehajtott programok esetében a KEKVA-kal kapcsolatos jogi kötelezettségvállalás megtiltása.
A Tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a javasolt intézkedések elfogadásáról. Az időszak legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható.
A Bizottság közleménye szerint a magyar kormány már kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a Bizottságot a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséről.
A civilek szerint mi lett volna szükséges a jogállamisági intézmények és az uniós források védelme érdekében?
A civilek szerint a következő reformokra lenne szükség ahhoz, hogy az uniós források védelme jogállami módon biztosítva legyen.
Független ügyészséget! – A kormány, figyelembe véve az Európa Tanács berkein belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportjának (GRECO), valamint a Velencei Bizottságnak az ajánlásait, illetve az Európai Unió már harmadik alkalommal összeállított jogállamisági jelentésében foglaltakat, eszközöljön tényleges jogszabályi változásokat az ügyészség független működésének megerősítése érdekében.
Átlátható vagyonnyilatkozati rendszert! – A kétharmados parlamenti többség 2022 nyarán hozott döntést arról, hogy még a korábbi, sokat kritizált rendszernél is jóval lazább vagyonnyilatkozati rendszert vezet be. A parlamenti vitában cinikus módon elhangzott a kormányoldalról: „meghajolnak az Európai Parlamentből diktált magas jogállami feltételeknek”. Egy valóban ellenőrizhető és számonkérhető vagyonnyilatkozati rendszer kialakítására van szükség.
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez! – Az idén ősszel létrehozandó antikorrupciós hatóság nem, vagy csak igen korlátozottan lesz képes ellátni a feladatát. Valós megoldást hazánk az Európai Ügyészséghez csatlakozása jelentene.
Független bíróságokat! – A korrupció visszaszorítása és a jogállamiság helyreállítása érdekében feltétlenül szükséges az igazságszolgáltatási rendszer sarokköveinek megerősítése. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítését, a bírók befolyásmentes ítélkezésének biztosítását. Mindemellett felhívjuk a kétharmados parlamenti többséget, hogy vizsgálja felül az alkotmánybírák kiválasztásának folyamatát.
Valós társadalmi egyeztetést! – A magyar kormány az elmúlt bő egy évtizedben nem tartotta be a jogalkotásban való társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat. Ezért, ha a kabinet valóban megváltoztatta korábbi álláspontját, tegyen bizonyosságot az elhivatottságáról, és alakítson ki egy olyan keretrendszert, mely valós társadalmi egyeztetést biztosít a jogalkotás folyamatában.
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort adományoddal!
Címkék: jog eu korrupció közbeszerzés jogállamiság átláthatóság adatigénylés RRF
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
-
Antikorrupciós büntetőeljárási reform: a szabályok léteznek, a gyakorlat azonban változatlan
-
Újabb hatalmas lyukat találtunk az EU-s nyomásra létrehozott állami közpénzes adatbázison
-
Az átláthatósági szabályok átláthatatlan útjai
-
Nem teljesíti az elvárásokat az új pályázati portál
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
parttalan 2022.09.19. 14:45:05
Majd nem lesznek azok, amint fordul a széljárás Európában. Svédo., Olaszo.,... a sor folytatódni fog. Amint egyre több országban eszmélnek rá a népek a bal-zöld uralom tarthatatlanságára.
Serény Vélemény 2022.09.19. 15:49:39
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2022.09.20. 09:57:23
Nem az szamit h ki fizeti oket te idiota, hanem hogy mit tesznek!
Hol hazudnak? Mutass ra te ostoba konkretan.
Amugy ha te hatalomban lennel antokorrupt uralkodo lennel? Nem orulnel mindenfajta segitsegnek a bun felderiteseben? Meg ha soros is fizeti oket. Vagy a megszuntetett nirveg alap.
Soros amugy adoelkerules miatt kezdte el az alapitvanyait
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2022.09.20. 10:00:21
A sz.art hiaba csomagolod magyar zaszloba, az meg sz.r marad. Csak osszemocskoltad vele a magyar zaszlot. Ez a fidwesz. Jobbik. Mi hazank
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2022.09.20. 15:23:24
és még hosszasan lehetne sorolni, talán ha a kis fejecskédet használnád, akkor rájönnél minek lenne a médiatanács és a jog, sajtójog. és lehetne hosszasan tovább sorolni a korrupciós botrányokat, amik védhetetlenek, ezért nem is védik igazi vitában soha. nem gulyásmarcival kéne vitáznia orbán balázsnak, hanem pl Ángyánnal, vagy Holoda Attilával