A kormány gyorsítaná a közérdekű adatok megismeréséért indított pereket, de variálna azokkal az adatokkal is, amiket a költségvetési szerveknek maguktól nyilvánosságra kellene hozni. A közzététel szintje azonban így sem jut el a XXI. században elvárható szintre, így a legalapvetőbb állami adatokért továbbra is ügyvédet kell fogadni és perre kell menni. Az eljárások gyorsítása nem jelent majd valódi előrelépést, pedig a K-Monitor legtöbb adatperére Szlovákiában vagy Csehországban nem is kerülne sor, ahol az állami szerződések tételes közzététele a hatályba lépés feltétele. Már 10 éve.

Az elemzés 2022. november 7-én frissítésre került a törvényjavaslat aktuális változata alapján. Lásd az elemzés utolsó részét.

in English: EU CONDITIONALITY MECHANISM: HUNGARIAN FOI REFORM IN A RUSH 

A kormány 2022. október 18-án törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint átírnák az információszabadságról szóló törvényt. A módosítás része a “Béke Brüsszellel”-törvényjavaslatoknak, amelyeket a kormány az Európai Bizottság 2022. szeptember 18-i, jogállamisági eljárást továbbfolytató döntése óta folyamatosan nyújt be az Országgyűlésnek.

A sürgősségi eljárásban, társadalmi egyeztetést mellőzve tárgyalt javaslatok között egyszer már módosították az Infotörvényt. A két héttel ezelőtt elfogadott módosítás megszüntette a lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó szervek aránytalan munkateherre hivatkozva pénzt kérjenek az adatigénylőktől. Januártól szintén nem lehet majd a veszélyhelyzetre hivatkozással akár három hónapig is halogatni a válaszadást.

A most benyújtott módosítási javaslat egyrészt az adatigénylésekkel kapcsolatos bírósági eljárásokra, másrészről az adatkezelők által kötelezően közzéteendő adatokra vonatkozik. Összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Adatperek: bírósági piff-puff

1) Rövidebb határidők

A törvényjavaslat szerint a jövőben a sajtóperekből ismert szabályok szerint kell majd tárgyalni a közérdekű adatok megismeréséért indított pereket. Az információszabadság perek eddig is soron kívül tárgyalandók voltak, de konkrét határidőket a jogszabály nem határozott meg a bíróságok számára. Ezért jogszabálysértés nélkül fordulhatott elő, hogy a bíróság az általános peres szabályok szerint tárgyalta az adatigényeket.

A keresetlevél beérkezését követően a bíróság 30 napon belül megvizsgálta, hogy a kereset alkalmas-e a tárgyalásra. Ha alkalmasnak találta, akkor a keresetet megküldte az adatkezelőnek, hogy 45 napon belül dolgozza ki védekezését. Ezután a bíróságnak még lehetősége volt további írásbeli perfelvételt elrendelni, és az adatigénylőt felhívni, hogy reagáljon az adatkezelő érveire. Ezt követően kerülhetett sor az első, perfelvételi tárgyalás kitűzésére. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a keresetlevél benyújtása és az első tárgyalás között akár 3 hónap is eltelhetett.

A törvényjavaslat szerint a jövőben a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 15 napon belül már tárgyalást kell tartania. Ebben a két hetes időtartamban pedig alperesnek nem feltétlenül kell írásban reagálnia az adatigénylő keresetétre, elég azt megtennie szóban az első tárgyaláson. Szintén az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy a tárgyalás csak kivételes esetekben halasztható el.

Mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróságnak 30 nap helyett 15 napon belül kell majd az ítéletet írásba foglalnia.

A felek viszont továbbra is 15 napon belül nyújthatnak be fellebbezést. Fellebbezés esetén másodfokú bíróságnak 15 napon belül döntenie kell. Ha valamelyik fél tárgyalás tartását kérte, akkor ez azt jelenti, hogy 15 napon belül tárgyalást is tartani kell. A rendkívüli perorvoslati kérelmeket elbíráló Kúrának is sietnie kell a jövőben: a Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 60 napon belül köteles elbírálni.

2) Azonnali bizonyítás

A javaslat szerint az első (perfelvételi) tárgyaláson nyomban meg kell tartani az érdemi tárgyalást, azaz a tárgyalásnak azt a részét, ahol sor kerülhet a perben vitás tények bizonyítására. A polgári per általános szabályaihoz képest azonban csak olyan bizonyítékot lehet használni, ami a tárgyaláson helyben már megvan, vagy amit a felek ott nyomban indítványoznak. Ha sor is kerül a tárgyalás elhalasztására, később nem lehet új bizonyítékot előadni. Az első tárgyalásra tehát mindenkinek úgy kell mennie, hogy fel van készülve minden bizonyítandó kérdésre.

3) Eljárást lassító lehetőségek kizárva

A törvényjavaslat számos olyan lehetőséget kizár, ami az eljárás lassítását eredményezhetné. Ha valaki elmulaszt egy határidőt, nem mentheti ki magát igazolással. Sem az adatigénylő, sem az adatkezelő nem hivatkozhat olyan jogi érvre, ami az első perbeli érvelésében még nem szerepelt. Ha a felek peren kívül tárgyalni szeretnének, a jövőben már nem kérhetik az eljárás szünetelését. A bíróság pedig nem függesztheti fel az eljárást.

Értékelés

Az adatkezelők gyakorlata nem fog változni

Az eljárás gyorsítása üdvözlendő cél, és a törvénymódosítás alkalmas arra, hogy számottevően rövidüljenek a közérdekű adatok megismeréséért indított perek, ezzel pedig a polgárok hamarabb jussanak információkhoz.

Azonban a K-Monitor szerint eddig sem pusztán a bírósági eljárások sebessége képezte a közérdekű adatokhoz való hozzáférés akadályát, hanem az adatkezelők gyakran elutasító vagy lassú, hiányos válaszadása, ami végül a perhez vezetett. Különösen igaz volt ez az elmúlt két évben, amikor a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozással lehetővé tette, hogy az adatkezelők akár 3 hónapig is halogássák a válaszadást. 

Továbbra is változatlan, hogy az adatkezelőknek lehetősége van 30 napra hosszabbítani a válaszadási határidőt. Ez a gyakorlatban ahhoz vezethet, hogy csak a 30. napon dönt úgy az adatkezelő, hogy mégsem adja ki az adatokat.

Az adatigénylő számára biztonságosabb NAIH-eljárás továbbra sem hatékony jogorvoslat

Ha az adatigénylő nem fogadja el a választ, amit kapott, két jogorvoslati lehetősége van. Vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul vagy bírósághoz. Amíg a hatóság eljárása ingyenes és nem kötelező ügyvédet fogadni, a bírósági út sokkal bonyolultabb. Egyrészről törvényszéki ügyekben az adatigénylőnek magának is ügyvédet kell megbíznia, máskülönben a bíróság nem tárgyalja az ügyet. Másrészről ha az adatigénylő elveszti a pert, a bíróság az adatigénylőt kötelezi az adatkezelő ügyvédi költségeinek megfizetésére. A NAIH eljárása tehát könnyebben elérhető az adatigénylőnek, viszont jelenleg kevésbé hatékony.

A törvényjavaslat ugyanis nem változtat azon, hogy a NAIH döntése nem köti az adatkezelőt, így a bírósággal szemben a NAIH nem tudja kötelezni az adatkezelőt az adatok kiadására. Problémát jelent még, hogy a NAIH eljárására nincs valódi határidő, hiszen a hatóság eljárási határidejébe nem számít bele az az idő, amíg az adatkezelők válaszolnak. Ezen a két ponton azonban nem változtat jelenleg a módosító.

A javaslat szintén nem változtat azon, hogy 2018 óta minden törvényszéki ügyben kötelező ügyvédet fogadni. Bár lehetőség van pártfogó ügyvédet igényelni, a gyakorlatban az állami jogi segítségnyújtás rendszere nem működik megfelelően, így a törvényszékhez tartozó országos illetékességű szervek (pl. minisztériumok) elleni perekben csak azok tudnak fellépni, akiknek elég pénzük van 30 napon belül ügyvédet fogadni.

A bizonyítás új szabályai hátrányosabbak lehetnek az adatigénylőnek

Ha sikerül is eljutni a bíróságig, az adatigénylő nehéz helyzetben találhatja magát az első tárgyaláson, ahol rögtön bizonyítania is kellene, akár úgy is, hogy nem ismeri az adatkezelő védekezését. 

Ez könnyen előfordulhat, ugyanis a pert akkor is 30 napon belül meg kell indítani, ha az adatkezelő egyszerűen csak válasz nélkül hagyta az adatigénylést. Így lehet ez akkor is, ha az adatkezelő a közölt megtagadáshoz képest teljesen más megtagadási okkal áll elő a tárgyaláson. Az új szabályok továbbra sem zárják ki ennek a lehetőségét.

Az új szabályok szerint pedig az adatkezelő megteheti, hogy csak az első tárgyaláson helyben adja elő védekezését. Ilyen esetben az adatigénylő a bíróság előtt szembesül először azzal, hogy mi a megtagadás oka és helyben kellene kitalálnia, hogy hogyan és milyen bizonyítékokkal tudná cáfolni az adatkezelő állításait. 

Az adatperekben ugyanis a bizonyítási kötelezettség osztott: az adatigénylőnek kell bizonyítania, hogy az adatok léteznek, azok közérdekűek és a beperelt szervnél vannak. Az alperesnek pedig azt kell bizonyítania, hogy jogos volt a megtagadás. Miután az adatkezelőnek legalább 15 napja volt dönteni az adatigénylés sorsáról és kigondolni a megtagadás okait, az azonnali és helybeli bizonyítás kötelezettsége még akkor is hátrányosabb az adatigénylő számára, ha egyébként az adatkezelőtől is komolyabb felkészülést kíván meg az első tárgyalás, mint korábban.

Inkább nem lesz megegyezés

Két hátrányos következménye lehet annak, hogy akkor sem kérhető az eljárás szünetelése, ha ezt mind az adatigénylő, mind pedig az adatkezelő kéri. Egyrészről csökken annak a lehetősége, hogy az alaposabb bizonyítási indítványok kidolgozása érdekében a rendkívül rövid határidőket a felek közös kérelemre történő szüneteléssel próbálják meg megkerülni. Másrészről a felek aligha kötnek majd egyezséget, ha gyakorlatilag nincs se idejük, se lehetőségük tárgyaláson kívül tárgyalni egymással. Nem látható, hogy mi az oka a közös kérelemre való szünetelés kizárásának, hiszen egy esetleges megegyezés könnyebb utat biztosít az adatok megismeréséhez, mint egy több fokú bírósági eljárás, amely végén a bíróság döntését külön eljárásban kell végrehajtatni.

Alkotmánybíróság: később és lassan

Azzal, hogy a törvényjavaslat kizárja, hogy a bíróság felfüggessze az eljárást, kizárttá válik annak a lehetősége, hogy alaptörvény-ellenes jogszabály észlelése esetén a bíróság felküldje a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz. Ha például a bíró úgy gondolja, hogy az Operatív Törzs anyagait egy az egyben titkosító kormányrendelet nem alkotmányos, nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, muszáj lesz alkalmazni az alkotmányellenes jogszabályt, és csak a felek és csakis a jogerős ítélet után kérhetik a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát.

További problémát jelent, hogy bár a peres eljárás szabályait felgyorsították, az Alkotmánybíróság eljárására nem vonatkozik semmilyen határidő. Így fordulhat például elő, hogy az Alkotmánybíróság több évvel ezelőtt megtagadott adatigénylésekkel kapcsoaltos panaszokat sem bírált még el.

A Fővárosi Törvényszék épülete - itt folyik a legtöbb adatper Magyarországon. Forrás: birosag.hu

Kötelezően közzéteendő adatok

A módosítások másik csoportja a közfeladatot ellátó szervek által saját maguktól, külön adatigénylésnél nélkül közzéteendő adatokra vonatkozik. Ez jó irány lenne, de a törvény tartalma látszatintézkedés. 

Mindeddig az információszabadság törvény általában kötelezte a közfeladatot ellátó szerveket, hogy a törvény mellékletét képező listában felsorolt szervezeti, gazdálkodási, működési adatokat elsősorban saját honlapjukon, nem országos hatáskörű vagy nem központi szervek esetén pedig - választásuk szerint - a kormány által működtetett központi honlapon nyilvánosságra hozzák. 

A törvényjavaslat szerint a jövőben a kormányzati szervek és az önkormányzatok a szerződésekre vonatkozó adataikat egy újabb felületen, az ún. a Központi Információs Közadat-nyilvántartáson keresztül hozzák nyilvánosságra. Ebben az esetben nem szükséges ezen adatokat a saját honlapjukon továbbá közzétenni. A közzétett adatokat 5 évig nyilvánosan elérhetővé kell tenni. 

Ez egyrészt szűkítést jelent a közfeladatot ellátó szervekhez képest, például iskolákra, múzeumokra, kórházakra, állami vállalatokra nem vonatkozik. Másrészt töredezetté válik a közzététel, mivel előfordulhat, hogy az érintett szerveknél nem lesznek egységesen elérhetőek a közzéteendő közérdekű adatok.

Értékelés

A törvényjavaslat nem változtat azokon a hiányosságokon, amik eddig is kiürítették a proaktív nyilvánosságra vonatkozó előírásokat, és nem teremti meg azt az egységes országos szerződéstárat, ami ténylegesen előrelépés lenne ahhoz képest, hogy az intézmények csak a saját honlapjukon teszik közzé az adatokat. Könnyen látható, hogy miért nem érdeke ez a kormánynak, hiszen egy kötelező közzétételt megkövetelő, egységes rendszerben egy gombnyomásra listázható lenne bárki számára, hogy mely állami intézmények milyen összegben szerződtek például a Mészáros és Mészáros Zrt.-vel.

Szerződéseket továbbra sem kell közzétenni

A törvényjavaslat lényegében azoknak az adatoknak a közzétételét írja elő, amit az információszabadság törvény eddig is előírt az adatkezelők számára: a szerződések és támogatások főbb adatait. A szerződéseket tehát a jövőben is külön kell igényelni az adatkezelőktől, megtagadás esetén pedig bíróságra menni. 

A törvénymódosítás jelenlegi szövegezése mellett előfordulhat, hogy az új nyilvántartást választó adatkezelők a pont ötmillió forint értékű szerződések adatait egyáltalán nem teszik sehol közzé.

Áttekinthetetlen nyilvánosság

Azzal, hogy a kormányzati szerveknek és önkormányzatoknak a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban elegendő közzétenniük a szerződésekre vonatkozó adataikat, csökken a közérdekű adatok áttekinthetősége, ugyanis előfordulhat, hogy a közzétételi lista szerinti adataikat nem hozzák egységesen nyilvánosságra a honlapjukon. Ez több kereséshez, utánajáráshoz vezethet. Bár a kormányzat által központilag fenntartott Közadat.hu az Állami Számvevőszék szerint sem tudja betölteni a funkcióját, nem világos, hogy az újabb kormányzati honlap mivel lenne jobb a korábbinál. A NAIH arra hivta fel a figyelmet, hogy mindaddig, amíg a kormány rendeletben nem szabályozza az új felület részleteit, nem ítélhető meg érdemben a módosítás.

Következmények nélkül

A törvénymódosítás sem képes változtatni azon, hogy a közzététel elmulasztása semmilyen következménnyel nem jár. A NAIH-nak ugyanis sem kifejezetten hatásköre, sem kapacitása nincs arra, hogy több ezer adatkezelő közzétételét ellenőrizze és mulasztás esetén szankcionálja.

Kereshetőség: adatkezelői szívesség

Bár az információszabadság alapjog, azaz a közérdekű adatok megismerésének egyik feltétele a könnyen könnyen hozzáférhetőség, továbbra sem írja elő semmi, hogy a közzétett adatokat géppel kereshető formában kell nyilvánosságra hozni. Így a jövőben is előfordulhat, hogy az adatkezelők az információkat géppel egyáltalán nem kereshető, vagy szemmel is nehezen olvasható módon, rosszul szkennelt dokumentumok formájában hozzák nyilvánosságra. Előbbire szép példa a bíróságok ügyelosztási rendje, ami azt határozza meg, hogy melyik bíró melyik ügytípust tárgyalja. Az alig olvasható közzététel állatorvosi lovai a képviselői vagyonnyilatkozatok: a polgároknak kézzel írt, szkennelt firkánymányok alapján kell továbbra is rájönni, hogy képviselőjük minden vagyont bevallott-e, amit a törvény szerint be kellett vallania.

Kétmilliárd forint a magyar információszabadság kutatására

A NAIH és az Igazságügyi Minisztérium az Unió 10 %-os pénzügyi támogatásával „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” címmel kutatást végzett. A kétmilliárd forint összeggel támogatott projekt idén év végén záródik. Annak ellenére, hogy a bemutatott törvénymódosítások a kormány szerint az Európai Bizottsággal való megegyezést szolgálják, sem a módosítások indoklása, sem a javasolt változások nem utalnak arra, hogy a kormány figyelembe vette volna az EU által finanszírozott kutatás eredményeit, amelynek minden bizonnyal az volt a célja, hogy megalapozza az információszabadság szabályozásának reformját.

Frissítés

A 2022. november 4-én, pénteken benyújtott egységes javaslat szerint:

- továbbra is lehetséges, hogy az alperes csak a tárgyaláson adja elő védekezését, azaz itt szembesül az adatigénylő először azzal, hogy miért tagadták meg az adatigénylését, így a tárgyaláson kell kitalálnia, hogy milyen bizonyítást kezdeményezzen

- annak ellenére, hogy a módosítás szerint már lehetőség lesz keresetet és védekezést módosítani, főszabály szerint továbbra is csak olyan bizonyítékokat lehet használni, ami már az első tárgyalási napon rendelkezésre állnak vagy legalább az adatigénylő meg tudott jelölni

- mégis lehetősége lesz a bíróknak az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha észlelik, hogy egy jogszabály az Alaptörvényt vagy uniós jogot sért

- továbbra sincs lehetőség felek által kérni az eljárás szünetelését

- a módosítás szerint nem csak a NAIH, hanem üzleti titok jogosultja is beavatkozhat a perbe, ami az adatkezelők perbeli helyzetét erősítheti

- az új peres szabályokat csak 2022. december 31-ét követően benyújtott adatigényekre kellene alkalmazni

- a Központi Információs Közadat-nyilvántartásnak biztosítania kell a meta-adatok 1. a gépi olvashatóságát, 2. csoportos letöltését, 3. csoportosítását, 4. kereshetőségét, 5. kivonatolását és 6. összehasonlíthatóságát 

 - a Központi Információs Közadat-nyilvántartás a tervezett 5 helyett 10 évig tartja elérhetően a közzétett adatokat

- a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányát, valamint a közbeszerzések Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerinti azonosítóját is fel kell tüntetni

 (A szöveg első változatában pontatlanul írtuk, hogy kormányzati és önkormányzati szervek esetében a közadat-nyilvántartásban való közzététel és a saját honlapon való közzététel között választani lehet. A javaslat valójában csak a saját honlapon való közzétételt teszi a szerződéses adatokra vonatkozóan opcionálissá).

 Bezár az ország! Térképre tettük a bezáró állami és vállalati helyeket. Valamit kihagytunk? Küldd be!