A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. A kampányban a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, szerződések, közbeszerzési adatok, költségvetések, vagyonnyilatkozatok stb.) a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában? 

A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. Néhány helyen az új SZMSZ-ben tűntek fel a minimumprogram (a hatályos törvényi szabályozásnál részletesebb) szempontjai. Máshol, mint az egyhangúlag megszavazott budapesti döntésnél az önkormányzatok határozatban köteleződtek el a nyitottság mellett, és lefektették a szabályozási feladatok ütemtervét. A szabályozás folyamatát a kezdeményezők kiindulási alapként szolgáló mintarendelettel is segítették.

A koronavírus-járvány önkormányzati "rendkívüli állapota" idején a téma háttérbe szorult, hiszen ekkor a polgármesterek gyakorolták a testületek jogköreit. A csökkentett módú működés mellett a csatlakozók visszajelzései alapján leginkább a hivatali apparátus ellenállása, a dedikált felelős hiánya és az informatikai rendszerek elavultsága okoztak nehézségeket a vállalások teljesítése során. Emellett több helyen politikai konfliktusokat generált a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, vagy a politikai hitbizománynak számító helyi cégek átláthatóbbá tétele is. Máshol a hatalomra kerülő koalíciók belső feszültségeinek áldozatává vált az átláthatóság ügye.

Annak érdekében, hogy jobban megismerjük, teljesülnek-e az Ez a Minimum! vállalásai, tavaly ősszel egy több mint 40 szempontból álló audit szempontrendszert dolgoztunk ki a minimumprogram alapján. Az értékelés fókuszába itt már nem az elköteleződés módja és a szabályozás folyamata, hanem az adatok tényleges hozzáférhetősége került. A szempontrendszert használva először 17 olyan önkormányzatot értékeltünk, ahol képviselő-testületi döntés született az Ez a Minimum! program megvalósítására, vagy ahol a testületben jelentős számban (hárman vagy annál többen) foglalnak helyet az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó képviselők. Ennek eredményét első körben csak a vizsgált önkormányzatokkal osztottuk meg, akiknek felhívtuk a figyelmüket arra, hogy idén tavasszal már nyilvános felmérésre kerül sor. A módszer több önkormányzat esetében is működött, ezek az elmúlt fél évben jelentősen javítottak a közzétételi gyakorlatukon.

Idén március és április hónapokban egységes szempontrendszer alapján az Ez a Minimum! programot kezdeményező három civil szervezet 30 nagyváros és fővárosi kerület közzétételi gyakorlatát értékelte. A vizsgált önkormányzatok között egyaránt voltak ellenzéki és kormánypárti vezetésűek, és az Ez a Minimum! programot vállaló települések mellett olyan városokat is ellenőriztünk, amelyek nem írták alá a programot. Fontos látni, hogy bár a vizsgált városokban lakik Magyarország polgárainak a harmada, ez a 30 település a több mint 3150 magyar helyhatóságnak számszerűen kevesebb, mint 1 százalékát alkotja. Tőlük, azaz a legnagyobb, legtöbb erőforrással gazdálkodó önkormányzatoktól várható el leginkább, hogy példát mutassanak az átláthatóság területén, megfeleljenek a törvényi elvárásoknak és azon felül is teljesítsék a nyitottság 21. században elvárható minimumát.

A felmérésben szereplő önkormányzatok átlagos eredménye a vizsgált hat témakörben elérhető összpontszám százalékában kifejezve

A vizsgált települések jól teljesítettek a döntéshozó testületeik (képviselő-testület, bizottságok) működésének átláthatósága terén, és általában elérhetőek voltak költségvetési gazdálkodásuk főbb adatai. Bár szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a helyi döntéshozók vagyonnyilatkozatai a honlapon is elérhetőek, ez nem törvényi előírás, így ott, ahol nem csatlakoztak az Ez a Minimum! programhoz és nem tettek erre vonatkozó extra vállalást, a dokumentumok általában továbbra is csak körülményes adatigényléssel ismerhetők meg. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú vállalatok átláthatósága terén egyaránt súlyos hiányosságok tapasztalhatóak mind az Ez a Minimum! programot vállaló, mind pedig az ilyen vállalást nem tevő önkormányzatoknál.

A felmérésben használt szempontrendszert vette alapul közzétételi gyakorlatának javítására számos olyan település, ahol a polgármester vagy a testületi többség csatlakozott az Ez a Minimum! kezdeményezéshez. Így nem meglepő, hogy a felmérésben ezek a települések értek el jobb eredményt, az elérhető 80 pontból ők átlagosan 52-t szereztek meg. A felmérést rajtuk kívül 13 (vegyesen ellenzéki és kormánypárti) önkormányzat honlapján is elvégeztük, az ő eredményük átlaga 42 pont volt.

A kimagasló eredményt elért önkormányzatok közül többen az Ez a Minimum! programot alapul véve komoly lépéseket tettek az átláthatóság növelésére. Ezek alapján kiemelkedő Baja, valamint a budapesti XI. kerület (Újbuda), XIV. kerület (Zugló), I. kerület (Budavár), VI. kerület (Terézváros), valamint VIII. kerület (Józsefváros) átláthatósági teljesítménye. Újbudával holtversenyben első helyen végzett Budapest IX. kerület (Ferencváros), ahol bár nem nevesítették az Ez a Minimum! programot, a testület szintén tárgyalta azt. Ezek a jó példák tekinthetők a program legnyilvánvalóbb sikereinek, konkrét technikai megoldásaikkal is példát mutatva azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék átláthatóbbá tenni a működésüket.

Jó gyakorlatok azonban fellelhetők máshol is: felmérésünkben átlag feletti eredményt ért el az Ez a Minimum! programhoz nem csatlakozó fideszes vezetésű Székesfehérvár és példamutató az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó ellenzéki képviselők kezdeményezésre a fideszes polgármester által létrehozott szerződéstár a felmérésben nem szereplő Szekszárdon. Az átláthatóság megteremtése kizárólag politikai akarat és napi szintű, jól szabályozott hivatali munka kérdése, amely ugyanakkor elengedhetetlen a helyi önkormányzás iránti társadalmi érdeklődés és bizalom megőrzéséhez nemcsak a nagyvárosokban, hanem az ország minden településén. Az Ez a Minimum! programot útjára indító három civil szervezet a vállalások számonkérésével, a közzétételi gyakorlat rendszeres felmérésével, valamint szakmai konzultációval ehhez kívánt hozzájárulni.

Az egyes vizsgált önkormányzatokra vonatkozó részletes megállapítások itt érhetők el.

Kapcsolatfelvétel az Ez a Minimum! kezdeményezőivel: ezaminimum@k-monitor.hu

Bár 2020 decembere óta hatályos az információszabadságot védő egyezmény, a kormány jogharmonizációs feladatait nem végezte el, mindössze csak annyit tett, hogy titokban beültette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét az egyezmény végrehajtását ellenőrző nemzetközi szakértői csoportba.

Az Európa Tanács égisze alatt 2009-ben fogadták el a tromsoi egyezményt, azaz a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló nemzetközi egyezményt. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, ami kifejezetten elismeri a polgárok közhatalmi szervek birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

Magyarország 2009-ben, még a Bajnai-kormány idején az elsők között írta alá és ratifikálta az egyezményt.

A Fidesznek nem kell hirdetnie a médiában: megteszi helyette az állam és maguk a médiacégek. Röviden így foglalhatóak össze azok az adatok, amiket az Állami Számvevőszék honlapján tettek közzé a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő választási és népszavazási hirdetésekről. A politikai szereplők a kampányidőszak előtt bejelentett árjegyzék szerint fogadhatták a hirdetéseket, de a nagy pénzt a Kormány és nem a pártok költötték. A gyűlöletkeltő "gyermekvédelmi népszavazásra" bruttó 3,7 miliárd forint közpénzt költöttek, miközben a pártok összesen néhány tízmilliót hirdettek csak el tavasszal a saját kampányuk keretében. 

A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és a Political Capital nyílt levélben fordult a 2022. április 3-án megtartott országgyűlési választáson elindult pártokhoz. A civil szervezetek szerint a megmérettetésen olyan, komolyan vehető politikai ambíciókat nem mutató pártok, így a Megoldás Mozgalom (MeMo) és a Normális Élet Pártja (NÉP) is elindultak, amelyek nem érték el a bejutási küszöböt, sőt, utóbbi a szavazatok 1 százalékát sem szerezte meg. A vonatkozó törvény értelmében ezen szervezetek kampányköltéseit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kizárólag valamely jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. 2018 után nem érkezett ilyen kérelem, így az ÁSZ nem vizsgálta a milliárdokat elsíboló pártok gazdálkodását.

Ezért emlékeztettük a pártokat: rajtuk múlik, hogy az ÁSZ legalább a törvényi minimumot meglépi-e a MeMo és a NÉP által a kampány során elköltött pénzek ellenőrzése terén. Az ÁSZ eljárásának a hatékonyságában azonban nincsen okunk bízni, ezért a levélben arra kértük a választáson részt vett  összes politikai pártot, hogy teljeskörűen hozzák nyilvánosságra a kampánykiadásaikkal kapcsolatos  minden adatot, azon belül is elsősorban a beszerzésekre vonatkozó szerződéseiket, valamint a kifizetéseket igazoló számlákat. A három civil szervezet a pártoknak címzett közös nyílt levele alább teljes terjedelmében elolvasható. 

A Gattyán György szexipari milliárdos által alapított Megoldás Mozgalom 58 929 szavazatot (1,04%) kapott április 3-án, ezzel jogosulttá vált költségvetési támogatásra is a következő négy évben.

Although the Council of Europe Convention on Access to Official Documents has been in force since December 2020, the Hungarian government has not carried out any harmonization of laws, except to secretly put the president of the Hungarian National Authority for Data Protection and Freedom of Information on the international group of experts entrusted with the monitoring of the implementation of the Convention.

Még márciusban, a jelöltállítás lezárulta után volt lehetőségük a jelölteknek a költségvetésből járó kampánytámogatást kérni. Ez a pártok esetében szabadon költhető százmilliós-milliárdos összeget, az egyéni jelöltek esetén pedig szigorúbban szabályozottan 1,18 millió forintot jelent. A magyar állam magától semmilyen adatot nem közöl a kiosztott milliárdokról, így pontos elszámolás helyett adatigénylésekkel lehet információhoz jutni. Ezt tettük: egyelőre a márciusi kérdéseinkre kapott válaszokat tudjuk bemutatni, ami így is elárul néhány érdekességet a politika működéséről. Folytatni fogjuk a tényleges költések bemutatásával.

A kampánytámogatások rendszerét régóta problémásnak tartjuk - ezzel kapcsolatos javaslataink itt. A komplex problémának egy eleme, hogy a kampányra kiutalt közpénzmilliárdokról "valós időben" semmilyen adatot nem tesznek közzé sem az állam, sem a pártok. Arról csak adatigénylések nyomán és ennél fogva késve értesülhetünk, ki mennyit költött a közpénzből, azzal kapcsolatban pedig csak igen részlegesen lehet tájékozódni, mire. Ezek az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, márciusi adatkérésünkből az derül csak ki, kik azok, akik egyáltalán igényelték a költségvetési támogatást, és kik azok, akik nem kaphattak. A többi kérdésre még hónapokat kell várni - és ha a magyar államon múlna, akkor sosem tudnánk meg.

Tavaly augusztusban fordultunk közérdekű adatigényléssel a Pénzügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, a minisztérium milyen támogatási szerződéseket kötött új központjának kialakítására a tulajdonában álló PM-TÉR6 Nonprofit Kft. nevű projektcéggel. Arra voltunk kíváncsiak, mennyibe kerül az adófizetőknek a Mátyás-templom szomszédságában lévő, Szentháromság tér 6. szám alatti épülettömb felújítása. Varga Mihály minisztériumával korábban is meggyűlik a bajunk, lévén rendszeresen kihasználnak minden lehetőséget az adatok visszatartására. Ez szerintünk elfogadhatatlan, így miután az adatigénylésre valódi választ nem kaptunk, pert indítottunk, amit első fokon meg is nyertünk. 

Képkivágás egy Földes András újságíró által 2021. októberében készített légifelvételből. A képen alul jól látszik, milyen léptékű építkezés zajlik a Várnegyedben. A "renováció" valójában a teljes épülettömb kibelezését és átépítését jelenti. A modern belső rész a látványterveken is látható.

Pedig nem kérdeztünk nehezet

Mivel a Pénzügyminisztérium közfeladatot ellátó szerv, az információszabadságról szóló törvény szerint bizonyos szerződéses adatokat önmagától közzé kell tennie honlapján. A Pénzügyminisztérium is így tett, amikor táblázatos formában közzétette az általa kötött szerződések listáját. Ebből a listából derül ki, hogy mekkora összeggel támogatta a Szentháromság téri beruházással összefüggésben a PM saját projektcégét, a PM-TÉR6 Nonprofit Kft.-t. A lista alapján látható, hogy a kérdéses ingatlan "rekonstrukciójára" két támogatási szerződést is kötöttek, 13,8 illetve 72,5 milliárd Ft értékben (4., 5.). A táblázat emellett tartalmazza a projektcég működésére 2021-ben juttatott 324,5 millió Ft-os támogatást is (3.), ami a beruházás szempontjából számunkra nem releváns.

A közzétételi lista adataiból úgy tűnt, az építkezés költségei túlléphetik a sajtóban megjelent összeget. Szerettünk volna azonban tisztán látni a két szerződés viszonyáról: vajon két külön szerződésről és összesen 86,3 milliárdról van-e szó, vagy a Módosított szerződés és az Új szerződés nem jelent két különböző támogatást. A táblázatra hivatkozással írtunk a minisztériumnak és kértük a konkrét szerződések kiadását azok módosításaival.

 A járvány miatt várni kellett

A kormány által elrendelt veszélyhelyzeti szabályokra hivatkozással a minisztérium kétszer is meghosszabbította az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt, így összesen 90 napot kellett várunk arra, hogy érdemben választ kapjunk. Erre a minisztériumnak azért volt lehetősége, mert az Alkotmánybíróság 15/2021. (V. 13.) AB határozatában alkotmányosnak találta, hogy akár három hónapig is várni kelljen közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára. A járványügyi védekezéssal kapcsolat intézkedések tavaszi megszüntetése ellenére ez a szabály a mai napig érvényben van, és ezzel az állami szervek rendszeresen élnek is.

​​A másodjára meghosszabbított határidő 2021. október 31-én járt le - válasz nélkül. Végül külön kérésünkre határidőn túl, november 12-én válaszolt a minisztérium. Legnagyobb meglepetésünkre nem szerződéseket kaptunk, hanem csak egy egymondatos tájékoztatást:

“A PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. között a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanrekonstrukció megvalósítása tárgyában kötött szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek.” 

Hogy milyen nyilvános forrásról van szó, a minisztérium nem jelölte meg válaszában. 

Nem hagytuk annyiban!

Mivel a szerződéseket nem kaptuk meg - annak semmilyen nyomát nem találtuk a minisztérium honlapján -, pert indítottunk a Fővárosi Törvényszéken. A vita lényegében arról szólt, hogy a minisztérium honlapján közzétett pár szerződéses adat közzétételével, amire hivatkozással kértük a szerződéseket, eleget tett-e a minisztérium az adatigénylésnek. 

A bíróság szerint is nekünk volt igazunk! Mivel a minisztérium nem indokolta meg, hogy miért nem adta ki a konkrét szerződéseket, az első fokon eljáró törvényszék április 26-án kötelezte a PM-et, hogy a milliárdos összegű szerződéseket küldje meg a K-Monitornak. Az ítélet nem jogerős, a minisztérium még fellebbezhet az ítélet ellen, tovább halasztva a tavaly augusztusban feltett kérdés megválaszolását.

A perben a K-Monitor munkatársát, az adatigénylést benyújtó Merényi Miklóst Molnár Noémi ügyvéd képviselte.

After a 50-day official campaign period, general elections were held in Hungary on 3 April, and FIDESZ, in government since 2010, won a supermajority for the fourth time. The election results are hardly surprising given the government's gravity in campaigning. K-Monitor's analysis considers the three main pillars of the state influence: the utilization of public funds or public offices for campaigning, the direct use of state funds for campaigning during the election campaing and the decisions of the state bodies assigned to monitor the fairness of elections. 

"Let us preserve Hungary's peace and security!" - state funded billboard during the election campaign. Photo: Nagy Attila Károly / RTL.hu

Since 2019, government bodies in Hungary no longer have to publish who they have appointed or who they have given titles, awards to. K-Monitor has turned to the National Authority for Data Protection and Freedom of Information (NAIH) to address the hollowing nature of transparency in public administration. This is the first part in our series  ‘Transparency in Public Administration.’

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A Modern Városok Programot hét éve, 2015 márciusában jelentette be Orbán Viktor, aki ekkoriban végigturnézta az akkor még döntően Fidesz-irányította megyei jogú városokat. A kormányzat az ekkor beígért, nagyjából 4000 milliárd Ft-nyi fejlesztésről egy egyedülálló, több ezer milliárdos programként beszél, ami javítja a vidéki nagyvárosok életminőségét, regionális központ szerepét. A "program" azonban inkább különböző állami tevékenységek együttese: valódi célrendszer, elvárások, szinergiák vagy határidők nélkül. Összegét részben ide sorolt uniós infrastruktúrafejlesztések dagasztják. 2020 után újra adatigényléssel fordultunk a programért felelő Gyopáros Alpárhoz, akitől a járvány miatt kikért 45 napos halasztás miatt csak rögtön a választások után, de részletes választ kaptunk.

Orbán Viktor és Botka László sajtótájékoztatót tart Szegeden. Foró: MTI/Ujvári Sándor