A K-Monitor a holnapi országgyűlési választások előtt átnézte azokat az ügyeket, amelyekben a választási eljárási szabályok megsértése miatt kifogást nyújtottak be. A Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseit áttekintve látható, hogy a benyújtott kifogások jó része plakátok elhelyezésével, elmozdításával, névtelen szórólapokkal vagy éppen a választási bizottsági tagok függetlenségével kapcsolatos. Számos olyan ügy van azonban, amelyek a kampányolás egész rendszerére kihatnak. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az eseteket, amelyekből látható, hogy a hivatalban lévő szereplők hogyan élnek vissza az állami, önkormányzati forrásokkal, infrastruktúrával, és szereznek előnyt más indulókkal szemben.
Fotó: Nagy Attila Károly / RTL.hu
“Az állam” szerepet vállal a kampányban
A rendszerváltás fontos vívmánya volt a kormányzó párt és a közhatalom szétválasztása, ennek ellenére a kampányfinanszírozás szabályozásának hiányosságai miatt a hatalmon lévők változó mértékben, de minden választáson használni tudták a köztisztségből fakadó privilégiumaikat. A mostani kampányidőszak során is számos kifogás érkezett a kormány kampányban való szerepvállalása, valamint az uniós vagy állami beruházások kommunikációjával kapcsolatban.
Kampány az állami megemlékezésen
Egy beadványozó azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédén összekeverte miniszterelnöki és a párt elnöki szerepét azáltal, hogy egy állami ünnepi megemlékezésen tartott beszédét a FIDESZ népszerűsítésre használta fel, ezzel pedig kampánytevékenységet folytatott. Hivatkozott arra is, hogy az állami ünnepség kampányrendezvényként való felhasználása sérti a kampányköltések átláthatóságának és elszámoltathatóságának elvét, hiszen így a kormányzó párt olyan forrásokhoz jut, amely más jelölőszervezeteknek nem jár. Az NVB a kifogást azzal utasította el, hogy a kifogástevő nem bizonyította, hogy ki volt a 2022. március 15-ei ünnepség szervezője, így nem lehet megállapítani, hogy történt-e jogsértés.
A Kormány “információi”
Az Orbán Viktor kormányfő képmásával futó “kormányzati tájékoztatási” plakátdömpinget próbálta támadni egy kifogást tevő. Az NVB szerint a plakáttal a Kormány “nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg kampányüzenetet, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg, amely az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakra esett.” Mivel a plakát a választások tényére üzenetet nem hordoz, pusztán csak a Kormány feladatvégrehajtásként értékelhető.
A logikát igazolhatónak látta a FIDESZ-es jelöltekből összerakott Alkotmánybíróság is, amely a kormány koronavírus-hírlevele kapcsán több kúriai határozatot is megsemmisített. Azon tény tehát, hogy a kormány a koronavírus-hírlevélben megírta, hogy felelőtlennek tartja az ellenzéket, a legfelsőbb bírói fórum szerint jogsértő volt, az Alkotmánybíróság szerint viszont nem, hiszen “a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.”
Állami és uniós pénzek a kampány szolgálatában
Többen kifogásolták, hogy egyes kormánypárti jelöltek uniós vagy állami beruházásokat saját eredményességük igazolására használják fel. Az NVB az ilyen jellegű tevékenységekkel rendkívül elfogadó. Ha a kormányzati beruházás és a képviselőjelölt tevékenysége között van oksági kapcsolat, a kormányzati beruházásra saját vagy közös tevékenységként való hivatkozás, azaz ahogy az NVB nevezi, az “eredménykommunikáció” igazolható: “(...) általában magától értetődő, hogy minden olyan eredmény, amely ahhoz a politikai közösséghez (így például kormánypártokhoz) kötődik, amelynek az érintett képviselő is tagja, azt az adott jelölt a saját eredményeként is feltünteti. Mindez – szélsőséges eseteket kivéve – a Ve. alapelveinek sérelmét önmagában nem alapozza meg.”
Például az állami Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásából megvalósult templomtorony-javítás sikere is a kormánypárti jelölt kampányvideójának tárgya lett. A templom renovációval dicsekedést arra hivatkozva kifogásoltak meg, hogy az állami pénzalapok felhasználása nem tekinthető pártpolitikusok eredményének. Ugyan az OEVB ezzel részben egyetértett, az NVB a döntést megváltoztatta és a kifogást teljesen elutasította. Az NVB szerint azért nem lehet szó jogsértésről, mert a hivatalban lévő - most éppen kampányoló - országgyűlési képviselő “szavazatával támogatta az Országgyűlés által elfogadott azon törvényeket, amelyek alapján a konkrét fejlesztéshez szükséges pályázati erőforrások rendelkezésre álltak.”
Kormánytagok kettős szerepben
Egy másik kifogás azt sérelmezte, hogy egy kormánypárti jelölt saját facebook oldalán közzétett videóban a kormányzati és európai uniós forrásból finanszírozott óvodafelújítást úgy tüntette fel, mintha abban neki, vagy a FIDESZ-nek szerepe lett volna. Ebben az esetben az OEVB a kifogástevőnek adott igazat, mivel a központi források lehívása a város eredménye volt, nem pedig az újrainduló országgyűlési képviselőé. A döntés ellen a fideszes jelölt fellebbezett, azonban azt az NVB érdemi vizsgálatra alkalmatlannak találta, mert nem volt elég részeletes az érvelése.
A képviselőjelöltek körében népszerűek az óvodai beruházások. Fóton azt kifogásolták, hogy Tuzson Bence a FIDESZ jelöltjeként a helyi polgármesterrel közösen ovis sportpályát adott át, amiről a helyi sajtó is beszámolt. A helyzet komplex vizsgálatot igényelt, ugyanis Tuzson amellett, hogy jelölt, már hivatalban lévő országgyűlési képviselő, ráadásul államtitkárként, azaz kormányzati tisztségviselőként is dolgozik. Az NVB végül arra jutott, hogy Tuzson csak államtitkárként viselkedett és nem kampányoló jelöltként, így köznevelési intézményben szereplés ide vagy oda, “(a) kormányzati tevékenység politikai jellege miatt helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy állami szerv köznevelési intézményben tevékenységet nem végezhet. (...) a Jelölt államtitkári, kormányzati feladata nem tekinthető a párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység ellátásának.”
Hasonlóan alakult az uniós forrásból finanszírozott laptopok iskolai kiosztása is. Sem az NVB, sem a Kúria, sem pedig Alkotmánybíróság nem látott abban problémát, hogy az EMMI egyik államtitkára egy képviselőjelölt társaságában oszt laptopokat iskolákban, majd erről facebook-on nyilvánosan beszámol. Az államtitkár ugyanis “csak” köznevelésérért felelős kormányzati feladatait végezte, a bejegyzésben közzétett képeken szereplő képviselőjelölt mellett pedig sem pártszimbólum, sem logó, sem pedig kampányszlogen nem volt látható.
Fotó: Vitályos Eszter Facebook oldala
Újrainduló képviselőjelölt szerepe kampányban
Tuzson Bence fóti ovis sportpálya-átadása kapcsán az NVB azt is vizsgálta, hogy hivatalban lévő országgyűlési képviselőként elfogadható-e a városi rendezvényen való sikerkommunikációja. Az NVB okfejtése szerint az országgyűlési képviselők esetében a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét feladat- és hatáskör felsorolást. Az azonban egyértelmű, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. Ez jelenthet a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenységet, vagy a választókerület életének releváns eseményein való részvételt. Az NVB szerint “(a) sportolási lehetőségek és a mozgás népszerűsítése által az egészségtudatosság gondolatainak népszerűsítése, a választókerületéhez kötődő Ovi-Sport Pálya-átadó ünnepségén mindenképpen ilyen tevékenységnek minősül,” így Tuzson megjelenése hivatalban lévő képviselőként sem kifogásolható.
Önkormányzatok részvétele kampányban
Az önkormányzatok kampányban való részvételével kapcsolatban változatos kifogások érkeztek a választási bizottságokhoz. Egy beadványozó például azt kifogásolta, hogy Márok településen az önkormányzat dolgozói a kormánypárt képviselőjelöltjének plakátját helyezték ki a falu községháza előtt. A kifogást mind az OEVB, mind pedig az NVB elutasította. A bizottságok szerint a visszaélés a kifogáshoz mellékelt homályos fényképek alapján kétséget kizáróan nem volt igazolható, mivel a felvételkészítés ideje és pontos helye nem volt meghatározható.
A Budapest XVI. kerületben azt kifogásolták, hogy Kovács Péter polgármester nevében olyan kiadvány került postaládákba bedobásra, amely a kerület fejlesztéseinek bemutatása mellett a kerület újrainduló országgyűlési képviselőjét, Szatmáry Kristófot kizárólagosan pozitív színben tünteti fel. Az NVB szerint alapvető kérdés az volt, hogy a polgármester által jegyzett kiadvány, amely a Budapest XVI. kerületi Önkormányzat által 2019-2022 között végzett munkáról ad számot, tekinthető-e a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatellátásának, vagy sem. A bizottság egy olyan jogszabályt vett elő, amit közfeladatok ellátó szervek ritkán vesznek komolyan. Az információszabadság törvény szerint bizonyos közérdekű adatokat az önkormányzatoknak is közzé kell tenni, a polgármester pedig csak törvényes kötelességének tett eleget a kiadványok terjesztésével. Mivel az önkormányzati kiadvány grafikai kialakítása, vagy az abban használt szlogenek nem mutatnának egyezést Szatmáry Kristóf jelölti kampányában használt elemekkel, jogsértésről nincs szó.
Szintén csak “tájékoztatásról” volt szó Bodonhelyen, Fehértón, Markotabödögen és Rábacsanakon, ahol a polgármesterek a választókerületben újrainduló Gyopáros Alpárról a kampányidőszakban megírták, hogy az általa irányított Magyar Falu Programnak köszönhetően „száz millió forint értékben érkezett kormányzati támogatás” a településre. A lakosoknak szóló polgármesteri levelek arra is utaltak, hogy Gyopáros sikertelen újraválasztása esetén milyen összegektől eshet el az önkormányzat. Az NVB megengedően foglalt állást: “nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy amennyiben a polgármester nem az önkormányzat nevében jár el, és a lakosokkal meg kívánja osztani pártpolitikai véleményét, valamely az országgyűlési választáson induló jelölt melletti állásfoglalását, ennek során el kellene titkolnia azt a nyilvánvaló tényt, hogy ő a település polgármestere.” A választási bizottság szerint “(a) levél idézett szövegei azt támasztják alá, hogy a polgármester a választókkal az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfogalmazott gondolatait és a jövőre vonatkozó politikai terveit vázolta a választópolgároknak.” Azt pedig az NVB nem látta bizonyítottnak, hogy a levélhez és annak kiküldéséhez az önkormányzati forrásokat használtak volna, hiszen “az, hogy a levélen aláíróként szerepel a neve is, semmilyen módon nem bizonyítja, hogy a levélhez és annak kiküldéséhez az önkormányzat költségvetéséből vásárolt papírt, borítékot és nyomtatót használta volna, illetve annak költségén juttatta volna azt el a választópolgárokhoz.”
A helyi lapok a választók elérésének hatékony eszközei. Egy beadványozó azt kifogásolta, hogy a lapszámonként több mint félmillió forint közpénzt kapó helyi lap egyik számában Tuzson Bence újrainduló országgyűlési képviselő több cikkben szerepel, míg más képviselőjelölt tevékenysége, munkája egyáltalán nem került bemutatásra. A bizottságok részben azzal utasították el a kifogást, hogy a február 11-én megjelent lapszám a másnap kezdődő hivatalos kampányidőszak előtt jelent meg, így választási eljárási jogsértésről nem lehet szó.
Volt azonban, ahol az NVB problémát látott. Ellenzéki polgármesterek hiába védekeztek azzal, hogy pártlogók és kampányjelvények nélkül csak a magyar önkormányzatiság helyreállításáról értekeztek, az NVB elmarasztalta a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, amiért Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel a váci városházán szervezett önkormányzatisággal kapcsolatos rendezvényt. A választási törvény szerint ugyanis állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos. Ez alól csak az ötszáznál kevesebb lakosú települések jelentenek kivételt, akkor, ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
Kormánycivilek szerepe kampányban
A CÖF és a CÖKA Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet ábrázoló plakátjai kapcsán hiába hivatkozott arra a kifogástevő, hogy a CÖF és a CÖKA állami forrásból működnek, és ezzel együtt kormánypárti politikai tevékenységet végeznek, az NVB hatáskör hiányában utasította el a kifogást. Az NVB nem látott összefüggést a kormányközeli szervezetek tiltott kampányfinanszírozása és a választás elvei között, így szerinte az ilyen jellegű problémákat legfeljebb az Állami Számvevőszéknél lehet sérelmezni, az NVB-nél nem.
A FIDESZ-nek kampányoló plakátokat a közpénzből is támogatott CÖF-CÖKA helyezte ki. (fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex)
A jelöltek kampányköltése
Számos - főleg ellenzéki jelöltek ellen benyújtott - kifogás érkezett a képviselő-jelöltek Facebook hirdetéseivel kapcsolatban. Az NVB ezekben az ügyekben következetesen megállapította hatásköre hiányát. Értelmezése szerint a szabálytalan kampány-finanszírozásának választási eljárási szempontból nincs jelentősége, ilyen visszaélések kezelésére az Állami Számvevőszék, valamint a Magyar Államkincstár rendelkezik hatáskörrel. A hatáskör-értelmezést a kúriai gyakorlat is visszaigazolta. A gyakorlattal akár egyet is lehetne érteni, ha az ÁSZ és a MÁK ténylegesen ellátná ellenőrző feladatait. A K-Monitor és más civilek a héten adatokkal alátámasztva mutattak rá: csak közterületi plakátolással márciusban a Fidesz túlkölthette a számára engedélyezett költési limitet, "segédszervezeteivel" (Kormány, CÖF-CÖKA) nyolcszoros túlerőben van az ellenzékkel szemben.
Meglepőek-e ezek a döntések?
A fentebb bemutatott gyakorlat nem az idei választások kapcsán alakult ki, hanem sokkal korábban. Az újrainduló képviselőjelöltek vagy éppen a kormány, kormányzati vezetők burkolt kampányolásával foglalkozó bírói döntések alapvetően tágra szabták ezen szereplők mozgásterét. Különösen erős a tendencia 2019 óta. Akkor a Kúria egy döntésében részletesen elemezte az állam kampányban való semlegességének elvét a választási eljárási törvény egy módosítása kapcsán. A bíróság arra jutott, hogy Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.
Van azonban egy olyan jelentős tényező a jelenlegi kampányban, ami teljesen újnak tekinthető. Egy 2019-es törvénymódosítás eredményeképpen kormányzati szervek is jogosultak Alkotmánybírósághoz fordulni, hogy ha úgy érzik, hogy a bíróság döntése megsértette alapjogaikat. Ez tehát az első olyan választás, amikor a kormány élesben próbálhatta ki alkotmányjogi panaszjogát választási ügyekben.
Az Alkotmánybíróság itt bemutatott döntései alapján pedig azok félelme bizonyosodott be, akik szerint a FIDESZ által foglyul ejtett testület a kormánypárt érdekében fogja felülbírálni a Kúria esetlegesen a kormánnyal szemben hozott ítéleteit. A kormány koronavírus hírlevelével kapcsolatos kúriai döntések, amelyek megállapították a kormány jogsértését, a Miniszterelnöki Kabinetiroda indítványára sorban kerültek megsemmisítésre az Alkotmánybíróság által. A döntések után a Kúria - FIDESZ által megválasztott - elnöke, Varga Zs. András fontosnak érezte, hogy külön közelményt adjon ki “Nincs semmiféle csata a Kúria és az Alkotmánybíróság között” címmel.
A K-Monitor szakpolitikai javaslatai a választáson induló pártoknak:
