A Modern Városok Programot hét éve, 2015 márciusában jelentette be Orbán Viktor, aki ekkoriban végigturnézta az akkor még döntően Fidesz-irányította megyei jogú városokat. A kormányzat az ekkor beígért, nagyjából 4000 milliárd Ft-nyi fejlesztésről egy egyedülálló, több ezer milliárdos programként beszél, ami javítja a vidéki nagyvárosok életminőségét, regionális központ szerepét. A "program" azonban inkább különböző állami tevékenységek együttese: valódi célrendszer, elvárások, szinergiák vagy határidők nélkül. Összegét részben ide sorolt uniós infrastruktúrafejlesztések dagasztják. 2020 után újra adatigényléssel fordultunk a programért felelő Gyopáros Alpárhoz, akitől a járvány miatt kikért 45 napos halasztás miatt csak rögtön a választások után, de részletes választ kaptunk.
Orbán Viktor és Botka László sajtótájékoztatót tart Szegeden. Foró: MTI/Ujvári Sándor
A Modern Városok Program 2015. március 25-én indult Sopronban és 2017. május 26-án zárult Hódmezővásárhelyen. Összesen 23 megyei jogú saját igénylistája alapján gazdasági, ipari, közlekedési, egészségügyi, oktatási, kulturális, sport és egyéb fejlesztések zajlanak kormányzati támogatásból. A projektekre a Miniszterelnökséggel kell támogatási szerződést kötniük (Gulyás Gergely írja őket alá), ezután kapják meg a pénzt, amiből a fejlesztést saját maguk bonyolíthatják. Ezek felett a projektek felett a Modern Városok Programhoz számítanak néhány nagyobb infrastruktúrafejlesztést (út- és vasútépítés) is. Érdemes látni, hogy ezek a döntően uniós finanszírozású fejlesztések több, mint 2000 milliárd forintot tesznek ki, a központi kormányzat szervei végzi őket, így ide sorolásuk önkényes.
Miközben ezek az infrastruktúrafejlesztések - az uniós programok kötöttebb logikájának megfelelően - dinamikusan haladnak, a városok fejlesztései nem mennek az eltervezett tempóban. Néhány éve még 2022-ről beszéltek a projekt végdátumaként, de az idei költségvetésben szereplő 50 milliárd forint erre bizonyára nem lesz elég. A költségvetés helyzete (az elszabaduló hiány) mellett az sem szól a gyors teljesülés mellett, hogy a kormányzat kommunikációs prioritásai is inkább a gyorsabban, hatékonyabban lebonyolítható, könnyebben szavazatra váltható Magyar Falu Program és az uniós forrásokból finanszírozható egyéb vidékfejlesztési tervek mellett szólnak. Ezekre az MVP-nél lényegesen több forrás szerepel a költségvetésben. Ennek ellenére a MVP is folytatódik, egyelőre a költségvetési korrekciók sem érintették az erre szánt összeget, ugyanakkor ha súlyosra fordul a helyzet, nem zárható ki egyes ígéretek elengedése.
Az idő telik, így kérdés, a jelentősen megváltozó gazdasági-társadalmi helyzetben (COVID, a háború nyomán várható gazdasági nehézségek, az önkormányzatok szerepének csökkenése) továbbra is ezek a turisztikai és sportberuházások-e a legfontosabbak egy magyar vidéki városnak, ragaszkodni kell-e ezekhez a tervekhez. A digitalizáció témája például erőteljesen alulreprezentált a "modern városok" projektjei között. Felvethető, hogy a programszerűség jegyében nem lenne-e célszerű, ha nem a kormány és a városok bilaterális viszonyán, hanem a városok hálózatos együttműködésén, tudáscseréjén alapulnának projektelemek. Más kérdés, hogy erre a Miniszterelnökségnek és valószínűleg a városoknak sincs kapacitása, a programba pedig várhatóan nem érkezik több pénz a magas hiány és a 2019-ben itt szerzett ellenzéki pozíciók miatt.
A lassúság oka bizonyára részben az önkormányzatok kapacitáshiánya, de az ugyanakkor látszik, hogy a nagy összegű, a NER gazdasági holdudvara számára releváns fejlesztéseknél (pl. Fertő-tó) még a lakossági ellenállás sem jelent akadályt. A poszt megírásakor még nem világos, hogyan osztják újra a tárcákat és ki lesz a felelőse a programnak, de ha Lázár János visszatér vidékfejlesztésért felelős kormánytagként, akkor elképzelhető, hogy ő veszi át. Gyopáros Alpár ugyanakkor nagy valószínűséggel marad kormánybiztos - ő hozta ugyanis a Fidesz legjobb egyéni eredményét, 70% feletti szavazataránnyal.
A program előrehaladásáról szerettünk volna pontos adatokat szerezni, ezért adatigényléssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, a kormánybiztosnak címezve kérdéseinket:
„Tisztelt Gyopáros Alpár Kormánybiztos Úr!
A Magyar Nemzetben legutóbb az alábbi helyzetjelentést adta a Modern Városok Program előrehaladásáról:
"Rendületlenül halad a Modern Városok Program, amelynek köszönhetően az évtized második felének legmeghatározóbb beruházásai valósulnak meg hazánk megyeszékhelyein (...) A program 270 beruházást támogat négyezermilliárd forintot meghaladó fejlesztési forrással, ebből már több mint kétezermilliárd forintot meg is kaptak az érintett települések".
Kérem, a jelenleg aktuális adatokkal szíveskedjék megküldeni részemre a 270 projektelem listáját, ezek között jelezve azokat, amelyek már részben vagy egészben elkészültek. Kérem, szíveskedjék feltüntetni, hogy a projektelemekre mekkora összeget fizettek már ki, illetve mekkora összeg van már támogatás formájában leszerződve.
Modernebbek lettek a városok az elmúlt két évben?
Majdnem két évvel ezelőtt, 2020 nyarán azonos tartalmú kérdésekre kaptunk választ, így jó összehasonlítási alapunk van arra nézve, mennyit léptek előre az Orbán Viktor által öt éve megígért fejlesztések. Idén is részéetes választ kaptunk a választások utáni héten. A táblázathoz fűzött magyarázatban ugyanaz az összeg szerepel a program teljesülésénél, mint ami 2021-ben a sajtóban is olvasható volt, vagyis "az összes projektre vonatkozóan a már kifizetett támogatási összeg több, mint 2.000 milliárd forint". Ez tartalmazza a korábban említett uniós út- és vasútépítéseket (ezek kapcsán a projekt felelőse magát nem is tartja adatkezelőnek, az ITM viszi ugyanis ezeket a projekteket), de a válaszból az is kiderült: a Miniszterelnökség által kiadott támogatói okiratokon, illetve fejezeten belüli átcsoportosításon alapuló támogatási összeg 575 milliárd forint. Ez tehát az az összeg, amit kifejezetten a városok projektjeire sikerült mindeddig leszerződni.
HOGY ÁLLNAK AZ EGYES VÁROSOK? KATTINTS AZ INTERAKTÍV ÁBRÁÉRT!
A városszintű összesítésből is látszik, hogy 2022 tavaszán még nagyon távol vagyunk attól, hogy minden projekt megvalósuljon. Az elmúlt két évben jobbára a már leszerződött projektek szerződéseinek módosítgatása történt, nem attól volt hangos a kampány, hogy a vidéki városokban MVP-s nagy projekteket adtak át (pedig valószínűleg ez is szerepelhetett a döntéshozók tervei között. A projektlista minimálisan változott: Győrben egy összevonás és egy új projekt (Spartacus csónakház) miatt nem nőtt a projektek száma, Veszprémben az Aranyosvölgy Tudáspark kikerült és helyette az úthálózat fejlesztése került be. Egyedül Sopron viszont kapott új ígéretet (piacfelújítás). Érdekesség, hogy a 2020-as listához képest több településen nemcsak előre- de visszalépések is történtek, vagyis amit akkor részben teljesültnek mondtak, az 2022-ben még nem teljesült minősítést kapott (pl. Dunaújváros "elektromobilitásról szóló szakmai koncepció felülvizsgálata", Kecskemét Kodály Módszertani központja, Hódmezővásárhely Minőségi Otthoncsere Programja, Tatabánya Szent Borbála Kórház fejlesztése. Érdekesség, hogy a kalandos életű, Lázár János által kilobbizott Hódmezővásárhely-Szeged tram train is még csak részben teljesült minősítéssel szerepel a listán.
Az előrehaladás lassúságát mutatja, hogy az elmúlt szűk két évben csak nagyjából 30 projekt tudott valamilyen szinten előrébb lépni. 2020-ban 31 volt kész, 56 valósult meg részben és 184 még nem készült el. 2022-ben 54 projekt van kész, 66 valósult meg részben és továbbra is van 152 projekt, ami még nem készült el. Bár vannak "jól teljesítő" ellenzéki vezetésű városok (pl. Tatabánya), összességében politikai különbség is látszik:
- A Fidesz-vezetésű városoknál 33 projekt kész, 37 részben és 72 nincs még kész.
- A nem Fidesz vezette (független, ellenzéki) városoknál ez 21 kész, 29 részben és 80 nem kész.
- Ha a kész projekt 100%, a részben minősítésű 50%, és a még nem kész 0%, akkor a fideszes városok 36%-on állnak, az ellenzékiek 27%-on. Ez persze nem a reális arány, hiszen nem minden projekt egyforma méretű (vö. Salgótarján sok kicsi projektje vs. Sopron nagyobb projektjei), és abban is lehet különbség, hogy a részben vagy még nem elkészült projektek előkészítettsége, leszerződöttsége hogy áll. Ezzel együtt látható, hogy messze még a Program vége, rengeteg ígéret lóg még a levegőben.
A kormányzati tálalásában ezzel együtt az olvasható, jól áll a program, és az is látszik, hogy a kormányoldal tökélyre fejlesztette a különböző hazai és uniós programok, állami feladatok politikai profilozását, vagyis azt, hogyan lehet minél jobban eladni a kormány teljesítményeként ezeket. Az üzenet láthatóan átmegy, a választók úgy látják, a kormánypárti voks hoz fejlesztéseket a városukba, nem látják a fejlesztéspolitikai rezsim árnyoldalait. A névleg a városok igényeit teljesítő fejlesztéspolitika azonban elleplezi, hogy különösebb koncepció vagy a szinergiák kihasználása nélkül, lényegében egyedi döntésekkel támogat a kormány projekteket, miközben a forráshiányos önkormányzatok önállóan aligha képesek saját forrásból gazdasági, kulturális vagy éppen sportfejlesztésekre. Rá vannak szorulva az állami támogatásokra a fejlesztéshez, majd ezt követően a fenntartáshoz, ezért komplex politikai alkukba bonyolódnak a kormányzattal. Kivitelezői részről ebben egyaránt érintettek a helyi kiskirályok (pl. Debrecenben a HUNÉP), és a NER-közeli oligarchák cégei is (a Mészáros-gyerekek sem maradtak hoppon). Ezekről az alkukról és lobbizásokról, amelyek a projektek megvalósulásának ütemét is befolyásolhatják, keveset tudunk. A megyei jogú városok lakói számára ezzel együtt talán nem érdektelen, mi lesz a nekik tett ígéretekkel.
Korábbi cikkeink a Modern Városok Programról
A Miniszterelnökségtől kapott projektlista (2022. április 8.)
Címkék: adatok infografika adatigénylés modern városok
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Pert nyertünk a Honvédség Travel ellen! Ezt tudtuk meg a miniszterelnök kormánygépes útjairól
-
Települési COVID-adatok: hatalmas területi különbségek, továbbra sincs korrekt tájékoztatás
-
Csúszdára ülteti az önkormányzatokat a Kormány - a haderőfejlesztés mögé szorul településeink működése
-
Mit mesélnek a gazdasági-politikai elitről a balatoni vitorlásversenyek rajtlistái?
-
Miről beszélnek a Parlamentben? Keress 30 év felszólalásaiban a K-Monitor oldalán!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
HaD 2022.04.12. 12:01:56
Kampfer 2022.04.12. 14:03:44
Több, mint hárommillió listás szavazat, 88 elvitt egyéni körzet és egy semmirevaló, ótvar, söpredék ellenzék (ellenség) ámokfutása kellett a sikerhez. Ami azért egy rendkivül súlyos pofáraesés a 'zellenzéki' moslékkoaláknak... A modern városok program más céllal született.
Kamp.
Flowey 2022.04.12. 16:23:43
Lehetnék én is 2022.04.12. 21:22:13
A nem megvalósult és részben megvalósult között nálad mi a határ.
Én Miskolcon (ami ugye ellenzéki fellegvár 2019 óta ismét) pl. azt látom, hogy a vár évek óta folyamatosan megújul, közben látogatható és minden generációnak élményt nyújt - persze ahhoz el kell jönni Miskolcra, belbudán talán nem észrevehető.
Az Y-híd projekt is jelentősen túl van a nem megvalósulton, ta lán egy szemrevételezés még téged is meggyőzne.
MerényiM 2022.04.13. 11:37:25
A Miniszterelnökségtől múlt héten kapott adatokból dolgoztunk, ők tartják számon ezen az elkészültségi fokon a projekteket. A konkrét projektnél meg kell nézni, mi a támogatott tevékenység - szerintem a várberuházásnak ez csak egy része.