Sokak szerint az ellenzék vidéki beágyazottságának hiánya volt a nagyarányú Fidesz győzelem fő oka a választáson. Ennek az érmének a másik oldala, hogy a kormánypárti jelöltek olyan lehetőségekkel bírtak a kampányban, amiről mások nem is álmodhatnak: lényegében az állam képviselőiként jelenhettek meg a választópolgárok előtt, akik folyamatosan fejlesztik a körzetüket akkor is, ha ezekhez az állami vagy uniós programokhoz formálisan kevés közük van. Az állami erőforrások használata a kampányban nemzetközi megfigyelők szerint is probléma volt - ez különösen a népszavazási kampány vonatkozásában volt látványos -, az eljárások végén azonban ritkán minősítették törvénysértőnek ezeket a kampányeseményeket.

Sajtóhírek alapján márciusban 200 ilyen helyi jelentőségű eseményt találtunk, ez alapján áttekintettük a legjellemzőbb kampánypraktikákat, ahol végső soron állami erőforrásokat használtak fel. Ez azért gond, mert csorbítja a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, és meg is téveszti a választókat, hiszen gyakran olyan átadásokról, programokról van szó, ami közvetve sem köthető a jelölthöz. Miközben a választási szalagátvágások, bejelentések csak közvetett összefüggésben vannak a képviselői munka eredményességével, ezek kampányban történő kihasználása lényegében behozhatatlan előnyt jelent jelent az inkumbens jelölt számára.

Popovics György (Fidesz-KDNP), Komárom-Esztergom megye közgyűlésének elnöke, Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyûlési képviselőjelöltje, Veres András győri megyéspüspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester átadja a kisbéri plébánia felújított épületét 2022. március 13-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A kampányidőszak kezdetétől március 31-éig a K-Monitor sajtófigyelése közel 200 olyan esetet talált, ahol képviselőjelöltek átadásnak álcázott kampányrendezvényt tartottak, önkormányzati lapokban kampányoltak vagy más módon próbáltak közpénz vagy hivatali pozíció felhasználásával szavazókat szerezni. A szemézett online sajtótermékek körébe tartoznak az országos hírportálok mellett a regionális és helyi lapok is. Arról, hogy mit kezd a Nemzet Választási Bizottság az ilyen esetekkel, itt írtunk. 

Az összegyűjtött eseteket áttekintve két általános megállapítást tehetünk. Az első, hogy rendszerint a csatatérkörzetek kormánypárti képviselőjelöltjeinek a kampánya kapta a legtöbb hátszelet kormányzati forrásokból, legalábbis a beszámolók tükrében. 6 körzethez kapcsolódik legalább 5 eset, ezek közül 4-ben 2018-ban a kormánypárti jelölt 44 és 48 százalék között eredménnyel nyert. Ezeket a körzeteket a kormánypárt el is vitte április 3-án.

A másik említésre méltó tény, hogy ugyanezen 6 körzetből 4-ben olyan jelöltet indított 2022-ben a Fidesz-KDNP, aki korábban nem volt a parlament tagja. Az NVB jellemzően azzal az indoklással dobja vissza az ilyen esetekre vonatkozó kifogásokat, hogy az adott, általában kormánypárti jelölt jelenleg is országgyűlési képviselő, és mint ilyen, kampányidőszakban is el kell látnia feladatait, melynek ezen események is részét képezik. Ott azonban, ahol a legtöbb példát találtuk a jelöltek kampányának állami megtámogatására, új és ezért befolyásos politikai tényezőként még megépítendő politikusok indultak. Náluk volt a legnagyobb szükség, hogy a forrásokat helybe megszerezni képes jelölt imázsát megteremtsék az állami programok körüli sertepertéléssel.

A képviselőjelöltek előszeretettel adtak át felújított vagy új iskolákat és óvodákat, tornacsarnokokat, de sok volt az utak átadásával egybekötött kampányesemény is. Átadásra került több falu- és községháza, de ha kellett, állami támogatással megvalósuló magánberuházásoknál is megjelentek szalagátvágásra a helyi jelöltek. Ezeken a rendezvényeken - gyakran a képviselő támogatására felszólítva - jelen voltak helyi polgármesterek, az állami vagy uniós programok közreműködői, egyházi és civil vezetők. Számos településen tartottak kampánybeszédet önkormányzati március 15-ei ünnepségeken is. Több példát találunk arra is, hogy egy választókerület polgármesterei levélben kampányoltak a fideszes jelölt mellett, és - ahogy a ciklus egészében - a kampányban is felhasználták a rászorulóknak osztott segélycsomagokat politikai népszerűségük növelésére a kormánypárti politikusok. Emellett több olyan civil szervezet is kampányolt nyíltan a kormánypárti jelölteknek, melyek működése nagyban függ a kormányzati, önkormányzati forrásoktól, ezen támogatások kommunikációjára is "rásegítettek" a támogatásosztásra formálisan semmilyen ráhatással nem bíró jelöltek.

Meghozták a pénzt a választókerületbe

A közpénzből kampányolás képzeletbeli toplistáját az Eger és környékén induló Pajtók Gábor vezeti, akinek 9 különböző átadón való részvételéről számolt be a helyi média, többek közt egy EU-s forrásokból megfinanszírozott kiadvánnyal is erősítette kampányát. A körzetben 2018-ban 46,44 százalékos eredménnyel nyert Nyitrai Zsolt, a Fidesz akkori jelöltje. Pajtók nem képviselő, 2014 óta kormánymegbízottként vezeti a Heves Megyei Kormányhivatalt. Még januárban Pajtókot ebben a pozícióban építették a Facebookon, a hirdetést ekkor a Miniszterelnökség fizette. Pajtók a szavazatok 53%-ával nyerte a körzetet.

Szintén csatatérkörzetnek ígérkezett Csanád-Csongrád 2-es választókerülete, ahol a Fidesz Mihálffy Béla szegedi önkormányzati képviselőt indította. Önkormányzati képviselőségével indokolható lenne részvétele az események egy részén, azonban Mihálffy a kampány alatt a választókerület más településein, így például Mórahalmon vagy Üllésen is adott át olyan fejlesztéseket, amelyekhez elméletileg semmi köze nem kéne, hogy legyen. Hozzá kapcsolódik az az országos sajtót megjárt eset is, amikor momentumos ellenfelével, Mihálik Edvinnel (szegedi tanácsnok) külön-külön mindketten átadtak egy elkészült kerékpárutat.

A harmadik legtöbb esetet Nagy Bálint nevéhez kötöttük, esetében egy biztos körzet új kormánypárti jelöltjének megépítéséről volt szó. Keszthely és környéke kormánypárti körzetnek számít, 2018-ban több, mint 55 százalékot kapott Manninger Jenő fideszes jelölt. Nagy Bálint azonban Pajtókhoz és Mihálffyhoz hasonlóan nem országgyűlési képviselő volt, hanem Keszthely polgármestere. Nagy átadásainak többsége azonban olyan, kormányzati forrásból megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, amelyekre egy másik település vezetőjeként nem sok ráhatása lehetett. Adott át falubuszt Zalaszentmihályon, iskolát Türjén vagy épp 135 szupergyors internet elérésre alkalmas végpontot a 370 lakosú Baktüttösön.

"A PALOTÁSI Általános Iskola több mint 850 millió forintos támogatással újult meg és egy 15x30 méteres tornacsarnokkal is gazdagabb lett" - számolt be közösségi oldalán Becsó Zsolt. 

Szintén a átadási ceremóniákat hagyományosan kampányra kihasználó jelölt Becsó Zsolt, Salgótarján és környékének fideszes jelöltje. Becsónál találtuk az aktív parlamenti képviselők közül a legtöbb átadást, ugyanakkor említésre méltó, hogy 2018-ban listáról, nem egyéni választókerületből került be az országgyűlésbe. Ennek ellenére a helyi média szerint fontos szereplője a térségben megvalósuló fejlesztéseknek, és saját felületein is örömmel híreszteli ezt, bár ez utóbbiért a Választási Bizottság is elmarasztalta. A kampányban Győzikét is bevető Becsó 54,5%-al magabiztosan nyerte a Nógrád 2-es körzetet.

A 2018-ban legszorosabb csatát hozó, és 2022-ben is szorosan végződő Pest megye 2-es körzetben a Fidesz a külügy államtitkárát, Menczer Tamást indította, aki végül el is nyerte a mandátumot. A helyi beágyazottságra rágyúró Menczer ugyan formálisan nem volt ráhatással a helyi beruházásokra az elmúlt években, ennek ellenére adott át utat és környezetbarát buszokat is, jelentett be iskolafejlesztést, illetve a Budakeszi önkormányzat is a külügyi államtitkárt tartotta a megfelelő díszvendégnek a március 15-ei megemlékezésén. 

4-4 visszás kampányeseménnyel került be gyűjtésünkbe a körzetüket utóbb elbukó két budai fideszes jelölt, Gór Csaba és Fürjes Balázs. Ők nem voltak parlamenti képviselők: Gór a budapesti 4-es körzetben indult, itt Varga Mihály 2018-ban 41,8 %-al nyert. Fürjes Balázs Gulyás Gergely korábbi körzetében szerepel a szavazólapon, a kancelláriaminiszter a szavazatok 42,71 %-ával került a parlamentbe 4 évvel ezelőtt. Gór iskolafelújítást és kórházfelújítást jelentett be, könyvtárszobát adott át, Fürjes pedig - aki egyébként a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára - kormányzati pozíciójához nem kapcsolódó átadásokon is részt vett.

Rétvári Bence átadja a MÁV által felújított Vác-Alsó vasútállomást. Államtitkárként Rétvári nem bír közvetlen befolyással az állami vállalat állomásfelújításraira. A beruházás hiányosságairól a Telex írt. Fotó: Rétvári Bence / Facebook

Néhány eset ellenzéki jelöltekhez is kapcsolódik: Szabó Timea körzetében az Óbuda újságot például el is marasztalta a Választási Bizottság, amiért előnyt biztosított Szabó Timeának, Szegeden az újrainduló Szabó Sándor, illetve a másik körzetben a Szegeden tanácsnokként tevékenykedő Mihálik Edvin is adott át fejlesztéseket, bár utóbbi esetében ez közvetlen kapcsolatban volt önkormányzati pozíciójával. Ásotthalmon egy önkormányzati forrásból megvalósuló szobor átadása alakult a Mi Hazánk kampányrendezvényévé, ahol a pártelnök és a körzetben induló Toroczkai László mellett egy másik képviselőjelöltjük, az Esztergomban és környékén induló Lantos János is beszédet mondott.

Részlet 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester Kovács Sándor (Fidesz) melletti tanúságtételéből. 

 A feldolgozott teljes adatbázis itt érhető el.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!