A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben Korrupciófigyelő jelentéseiben. A választások után a felszínen semmi sem változott, ehhez azonban az államélet számos színterén draszikus változások töréntek. Összefoglaló jelentésünkben bemutatjuk az elmúlt két év legjelentősebb átláthatatlanságot fokozó és korrupció elleni fellépést nehezítő változásait, költségvetési visszásságait, a közvagyon kiszervezését és az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul hátrányosan érintő intézkedéseit.
A jelentés főbb megállapításai:
Az elmúlt két évben a koronavírusnak több mint 45 ezer magyarországi áldozata lett. Ez alatt az idő alatt a kormányzat rendkívüli felhatalmazással bírt a közügyekre, ezt az időszakot tekintettük át. A következő folyamatokat figyelhettük meg:
1. Fokozódott az átláthatatlanság, nehezebbé vált a korrupció elleni fellépés.
-
az átláthatatlan járványkezelés,
-
a közpénz fogalmának módosítása,
-
nem nyilvános kormányhatározatok számának jelentős növekedése és
-
a Koncessziós Tanács létrehozása révén.
2. A járványügyi közpénzfelhasználás átláthatatlan és fenntarthatatlan volt.
-
Óriási hiány alakult ki és elszabadult az infláció,
-
a közpénzköltés egészéről egyre nehezebb volt tiszta és átfogó képet nyerni
-
a korrupcióellenes vállalások hiánya miatt nem jutottunk hozzá a Magyarországot megillető EU-s pénzekhez
-
a járvánnyal kapcsolatos beszerzéseken és a hagyományos közbeszerzéseken is döntően a NER-hez közel álló klientúra juthatott profithoz
-
mindeközben az állam bőkezűen támogatta turisztikai pénzekkel saját tudásközpontjait, a turizmus fejlesztésére köthető támogatási pénzek jelentős része is a klientúrához jutott
3. Teljes szektorok kerültek FIDESZ-közeli kezekbe:
-
a felsőoktatás és bizonyos szociális közfeladatok kiszervezésével közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA-k),
-
egyházi intézményeknek juttatott nagy értékű vagyonokkal,
-
fontos ágazatok jutottak kormányközeli üzletemberekhez, miközben a tisztességes verseny szabályainak felrúgásával a Kormány maga is megpróbálkozott azzal, hogy külföldi befeketőket szorítson ki Magyarországról.
4. A kormány a járványügyi védekezésre hivatkozva vont el bevételeket az önkormányzatoktól, majd a kormánypárti vezetésű önkormányzatokat szelektíven jutalmazta.
5. Különleges Gazdasági Övezetek létrehozásával kerültek ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz tartozó döntések és bevételek kormánypárti többségű megyei közgyűlésekhez.
6. Közhatalmi pozíciókat privatizáltak, Völner Pál igazságügyi miniszter-helyettes a gyanú szerint a önálló bírósági végrehajtói helyek betöltését kenőpénz adásáért tette függővé.
A teljes jelentés innen letölthető:
A K-Monitor kampányfinanszírozásra és a 2022-es kampányra vonatkozó elemzései:
Ollókezú képviselők, korteskedő médiumok, tanúságtételek: Kampány állami erőforrások használatával
Így használták kampányra köztisztségüket politikusaink
Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!
Címkék: tasz átláthatóság antikorrupció anti korrupció korrupciófigyelő
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.