háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (62) adatok (75) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (46) anti korrupció (33) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (199) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (2) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (15) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (28) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (44) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (14) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (6) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (64) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (31) jogállamiság (2) jordánia (1) k-monitor (28) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (22) kampányfinanszírozás (37) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (6) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (31) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (32) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (59) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (78) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (7) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (51) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (9) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (6) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (34) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (30) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Vége lehet az EU-s pénzek dézsmálásának

tangentopoli // 2022.02.18.

Címkék: eu jogállamiság

Vagy mégsem? Az Európai Unió Bírósága (EUB) zöld utat adott a jogállamisági mechanizmusnak: következményei lehetnek az EU-s pénzekkel való visszaéléseknek. A luxemburgi bíróság azután döntött így, hogy a rendszerintű korrupció miatt kritizált Magyarország és a bírói függetlenségét veszélyeztető Lengyelország az EUB-től kérte az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet megsemmisítését, mondván, hogy annak elfogadására az EU-nak nem lett volna joga.

A döntés Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok tavaly decemberi indítványának tükrében nem meglepő. Fontos hangsúlyozni, hogy sem a EUB irányába javaslatot tevő főtanácsnok, sem pedig az EUB nem a magyar vagy a lengyel helyzetről mondott véleményt, hanem az EU-s rendelet létrejöttének körülményeiről.

 

orban-morawiecki.jpg

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher 

 

Mik az új szabályok előzményei? 

A két tagállam kapcsán hosszabb ideje látható, hogy az EU nem képes hatékony intézményi választ adni olyan helyzetekre, amikor egyes tagállamai szándékosan gyengítik a jogállamiságot, illetve nem lépnek fel a közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

2020 nyarán az EU-s állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ezért arról döntött, hogy az EU pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel, azaz a szabadság, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal, valamint az emberi jogokkal összhangban kell védeni. Ennek szellemében 2020 decemberében a Tanács és a Parlament elfogadta az ún. “uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a jogállamiság sérelme esetén az EU felfüggessze az EU-s pénzek kifizetését.

 

Mit jelent a jogállamiság elveinek megsértése?

A rendelet meghatározza, hogy mit ért jogállamiság alatt. A jogállamiság részét képezi például az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozás, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a független és pártatlan bíróságok, a hatalmi ágak szétválasztása.

A rendelet nem minden jogállamisági problémára terjed ki, hanem csak arra a három csoportra, amelyet a rendelet nevesít. Az elvek megsértésének egyik csoportja az igazságszolgáltatás függetlenségével, más része pedig a hatékony jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos. A korrupció szempontjából azonban elsősorban nem ezek, hanem egy harmadik probléma lehet hivatkozható. A rendelet szerint az elvek megsértését jelenti ugyanis a hatóságok által hozott önkényes vagy jogellenes döntések, erőforrások hatóságok működését befolyásoló megvonása, vagy a következmények nélkül maradó összeférhetetlenségi problémák. 

Ahhoz, hogy az EU lépni tudjon, a jogállamiság megsértésének közvetlenül kell érintenie az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. A fellépésre akkor is lehetőség van, ha ezeknek csak a komoly kockázata áll fenn. 

A rendelet az érintett területek között külön nevesíti például az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok működését, a közbeszerzési és a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat, valamint a nyomozó és a vádhatóságok működését.

Ha érdekelnek a mechanizmus további részletei, olvasd el a Helsinki Bizottság részletes ismertetőjét!

 

Milyen információkra alapulnak majd az új jogállamisági eljárások?

Ha a Bizottság a rendelet alapján lépni kíván, akkor a Magyarországnak küldött értesítésben pontosan ki kell térni azokra a tényekre és indokokra, amik szerinte az eljárást megalapozzák. A rendelet szerint a Bizottságnak kifejezetten lehetősége lesz információkat kérni a tagállamtól, EU-s intézményektől (például OLAF-tól vagy Európai Ügyészségtől), valamint nemzetközi és egyéb szervezetektől. 

Ez az információkérési hatáskör felértékeli a sajtó és a tagállamokban működő antikorrupciós civil szervezetek munkáját, hiszen az EU-s pénzekkel való visszaélés dokumentálása végre jogi következményekkel is járhat, ha a tagállami hatóságok elmulasztottak fellépni a korrupció ellen.

 

Milyen területeken merülhet fel egyszerre a jogállamiság és az unió pénzügyi érdekeinek sérelme? 

Ugyan a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, a 2021-2027-es költségvetési ciklus kapcsán tényleges alkalmazásra először a 2022 második felében esedékes kifizetések esetén kerülhet sor.

1) Agrártámogatások

Kevés szó esik a magyar nyilvánosságban a mezőgazdaság közpénzügyi vonatkozásairól. Ezt a hiányt pótolva a K-Monitor egy évtizede monitorozza az uniós pénzek magyar mezőgazdaságban való felhasználást. A 2012 óta gyűjtött adatok alapján látható, hogy a támogatási pénzek egy jól kimutatható része kormányközeli üzleti körökhöz kerül. Ennek egy fontos előzménye az, hogy korrupt módon privatizáltak állami gazdaságokat és hatalmas földbirtokokat, ezzel megágyazva az uniós pénzek eltérítésének. Állandó eszköze ugyanakkor az uniós pénzek politika-közeli zsebekbe irányításnak a fejlesztési pályázatok odaítélésének módja, vagy a felhasználás érdemi ellenőrzésének a hiánya.

2) Ügyészi passzivitás

A Polt Péter legfőbb ügyész vezetése alatt álló ügyészi szervezetet hosszú évek óta kritizálják azért, mert nem lép fel megfelelően a magas szintű korrupciós ügyekkel szemben. Völner-ügy ide vagy oda, azonosítható, hogy az egyszemélyi vezetésű ügyészi szervezetrendszer képes blokkolni és blokkolja is a politikailag kényes ügyek felgöngyölítését. Ügyészi passzivizmus miatt következmény nélkül maradt az Elios-ügy, amelyben a miniszterelnök vejének cége tarolta végig az uniós forrásokból közvilágítást korszerűsíteni kívánó önkormányzati beszerzéseket. Hiába állapította meg az OLAF, hogy az uniós pénzek visszaélés áldozatává váltak, a magyar ügyészség lényegében tétlen maradt. Az OLAF jelentése pár hete vált megismerhetővé a magyar nyilvánosság számára. Az ehhez hasonló ügyek hamarosan az eljárás alapjává válhatnak.

3) A kormány és az uniós pályázati pénzek

A jelenlegi rendszerben az erősen centralizált, kézivezérelt kormányzat szervezeti egységei végzik majd a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv és a következő EU-s programozási időszak programjainak végrehajtását és ellenőrzését. Ebben a rendszerben nem biztosított a pénzek független kontrollja.

4) Közbeszerzések

A magyar közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban az Európai Tanács már 2020-ban kritikákat fogalmazott meg egy a Magyarországnak szóló ajánlásában. Az ajánlás kifogásolta a verseny hiányát, az egyajánlatos eljárásokat, valamint hogy azt, hogy “az (EU) által társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó közbeszerzések (...) bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel, és rámutatott a közbeszerzés ellenőrzési rendszerének gyengeségeire.” 

De korábban is gond volt már a közbeszerzésekkel, egy 2017-es audit során is kiderült, hogy nem működik megfelelően a közbeszerzések ellenőrzése, az Európai Bizottság pedig a vizsgált tenderek jelentős részénél súlyos problémákat talált. A vizsgált beszerzések a közbeszerzési piac csupán egy töredékét érintették, hatalmas volumenük miatt így is rekord bírságot (korrekciót) kellett fizetnie Magyarországnak. A sajtó és civil szervezetek munkájának köszönhetően is látható, hogy a  kormányzati kapcsolatok növelik a pályázati sikerek esélyét, a verseny tisztaságáért felelős Gazdasági Versenyhivatal és a közbeszerzések jogszerűsége felett őrködő Közbeszerzési Hatóság kevéssé aktivizálta magát.

5) KEKVA arisztokrácia 

Az egyetemek és az egyetemi vagyon közérdekű vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése is könnyen uniós kérdéssé válhat, ha a felsőoktatási intézmények uniós forrásokat használnak fel például egy egyetemi épület felújítása, vagy akár egy az unió által finanszírozott tananyag-reform, kutatás révén. A KEKVA-k speciális helyzete várhatóan vitára fog okot adni például a közbeszerzési kötelezettségek kapcsán: ugyan az egyetem-fenntartó alapítványok közfeladatot látnak el és az államtól kapnak költségvetési támogatást, a Fidesz által elfogadott törvény szerint viszont a KEKVA-k magánjogi jogalanyok. 

Azt már most látjuk, hogy a  KEKVA-k nem tesznek eleget az információszabadság alapvető követelményeinek és Vezetőségük csak úgy volt feltölthető, hogy a kormány eltörölt egy jó pár, törvénybe foglalt összeférhetetlenségi szabálytA korábbiakban is megengedőek voltak a gazdasági érdekeltségre vonatkozó szabályok, tavaly óta viszont egyszerre lehet valaki kormánytag, országgyűlési képviselő és KEKVA-vezető is. A törvénymódosítások miatt a K-Monitor is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a szabályok eltörlése egyszerre jelent korrupciós kockázatot és egyben veszélyt a hatalmi ágak szétválasztására.

 

Mi következik most?

Ahogy arra már korábban utaltunk, a jogállamisági mechanizmus kezdeményezése a Bizottság jogköre. 

Annak ellenére, hogy a rendelet már több mint egy éve hatályos, a Bizottság egy politikai kompromisszum során (ez volt a magyar és a lengyel költségvetési vétó körüli vita) nem csak arra kötelezte magát, hogy a mechanizmus elindításával bevárja a Bíróság ítéletét, hanem arra is, hogy ki fog adni – méghozzá a tagállamokkal konzultálva – úgynevezett “guideline”-okat, azaz iránymutatásokat, amelyekben pontosan kidolgozza a mechanizmus alkalmazásának módszertanát. Erre a Bizottság költségvetésért felelős biztosa most ígéretet is tett. 

Ugyanakkor fontos kitérni arra, hogy jogi értelemben eddig sem volt köteles a Bizottság sem az ítéletek bevárására, sem pedig az iránymutatások kiadására – nem véletlen, hogy az Európai Parlament 2021-ben keresetet indított a Bizottság ellen, hiszen magába az uniós jogrendszerbe vetett bizalmat is jócskán lerombolhatja, ha egy-egy kötelező erejű szabályt politikai alkukkal felül lehet írni. 

Jelenleg tehát ismét az várható, hogy az eljárás mielőbbi elindítása helyett politikai síkra terelődik a jogállamisági mechanizmus körüli vita, hiszen míg az EP és a civil szervezetek egy része szeretné elérni, hogy a 14 hónapos kényszerszünet után végre formálisan is meginduljanak az egyébként is viszonylag hosszadalmas eljárások, kérdéses, hogy a Bizottság kellően eltökélt-e a mechanizmus alkalmazása mellett. 

Ennek ellenkezőjére utalhat, ha az iránymutatásokat hosszú idő alatt dolgozzák ki, illetve az is, ha ezek a rendelkezésre álló keretek között szűken határozzák meg a rendelet alkalmazásának részletszabályait. Az pedig már csak az alkalmazás fényében fog kiderülni, hogy valóban egy olyan új innovatív eszközzel gazdagodott-e a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály elfogadásával az EU eszköztára, amely hatékonyan és gyorsan képes kezelni az akár már évek alatt kiépült, korrupciót vagy csalást lehetővé tevő mechanizmusokat.

 

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!

 


Címkék: eu jogállamiság

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1117633276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lehetnék én is 2022.02.19. 09:35:55

Nem tudom, a Cseh Katka-félék ténykedése is dézsmálás?
Esetleg az Altusos szakértés dézsmálás vagy bujtatott párttámohatás?
A K-Monitor zámogatása nyilvánosnak látszik, de attól még nem kívánatos.

István Tamasi 2022.02.19. 11:03:03

Az alcsúti törpecerkófnak (idézet Gajdics ifjúgárdista eftárstól) sikerült megállítani Brüsszelt és Brüsszel megállt a NER finanszírozásával.

Lehetnék én is 2022.02.19. 11:28:03

@István Tamasi: végül is ennek örülhetünk mindketten. Neked is kevesebb jut meg nekem is. Nem a NER-től, hanem Brüsszeltől, de azért örüljünk.

István Tamasi 2022.02.19. 11:41:59

@Lehetnék én is: Nem jut feltétlenül kevesebb nekem Brüsszeltől, hiszen Cseh K. kivívta/elintézte, hogy önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak a csirkefarhát elqrmányának a kihagyásával/kikerülésével. Mégis lehet örülni.

István Tamasi 2022.02.19. 11:43:33

@Lehetnék én is: Igaza van: a NER/fideszmaffia oldaláról nézve a Cseh Katka félék ténykedése dézsmálás, mégpedig az ő lopásaiknak a megdézsmálása.

alöksz róz 2022.02.19. 12:17:15

@István Tamasi: "Nem jut feltétlenül kevesebb nekem Brüsszeltől, hiszen Cseh K. kivívta/elintézte, hogy önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak a csirkefarhát elqrmányának a kihagyásával/kikerülésével."- kár hogy ez hazugság :-)

István Tamasi 2022.02.19. 12:22:40

@alöksz róz: Kár, hogy a megjegyzésén még saját maga is nevet/röhög: "-)".

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2022.02.19. 12:48:29

@Lehetnék én is: ha azt is mi fizetjük, mint a tiborcz féle ügyet az nem lesz jó.

MEDVE1978 2022.02.20. 11:50:29

Érdekes scenariok jönnek:
1. Bár egy ellenzéki győzelem esetén az EU megpróbálhatná irtózatosan meggyorsítani a pénzek folyósítását, az mégis legalább negyed-fél évbe tellene, amíg adminisztratíven megoldani. Azt is látni kell, hogy az EU egyes problémáit a rendszerrel egyszerűen nem lehet javítani, pl: a kiépített médiabirodalmat (2/3-al bebetonozott közmédia) nem lehet lebontani sima többséggel. Amit lehetne gyorsan javítani az például az ügyészséges probléma, egy Európai Ügyészséghez való csatlakozással vagy a rendszerszintű + közbeszerzési problémák törvénymódosítással.
2. Akkor is érdekes a helyzet, ha marad a FIDESZ. Ugyanis Orbánnak kezdenie kell valamit az antikrisztus szerepével nyugaton. Ez azt jelenti, hogy kb. a teljes nyugat-európai elit és a szavazók döntő része arra vár, hogy Orbánt büntessék meg. Ez pedig az esetleges kompromisszumokat - a német tőke szerepe ellenére jelentős módon megnehezíti. A választások után az EU nyugodtan dőlhet hátra és mondhatja azt, hogy immár minden adott a példa statuálásához. Viktor annyit tud mondani, hogy őt még mindig támogatják, csak ez a demokratikus legitimáció egyre kevesebbet ér. Most úgy látszik, hogy ha Viktor nyer, akkor is minimum kompromisszum kell a közbeszerzési törvényben, a bíróságoknál, illetve az ügyészségnél is. Esetleg lehet egy tabula rasa-s kompromisszum a korrupciós ügyeket illetően kulisszák között, amit úgy lehet itthonra eladni, hogy Brüsszel ránk kényszerítette, de lám mi ennek is megfelelünk, külföldön meg úgy, hogy létrejött a megfelelő intézményrendszer, de visszamenőleg nem vizsgál.

Bár a FIDESZ szavazóknak ez nem fog tetszeni, de Orbánt a gonosz külföldön legtöbb helyen akasztani akarják, ami az ország mozgásterét is jelentősen meghatározza.

Lehetnék én is 2022.02.21. 15:44:31

@MEDVE1978: az Orbán kinti megítélése egy vélemény, én másként tudaom, Az is 1.
A demokrácia legitimációjáról nem ballibbant nyugat véleménye szól, hanem a magyarországi választóké. Ha Orbán nyer, akkor arról, legyen ez bármennyire is nemtetsző odakint.

Éhes ló 2022.02.23. 12:39:53

Ezek nedves vágyak, amiket a választások alaposan felülírhatnak.
Első verzió:
A moslék éhezett 12 éven át, judapesten a városi és a kerületi költségvetésekben is látható mi ennek az eredménye: ellopnak mindent és kiürítik a kasszákat sec perc, ebből pedig 12 évnyi NER után tömeges bukás lesz, mert feljelenteni nem csak a moslék tud, hanem a NER is, nem is szólva a tömegtámogatásról.
Második verzió a) esete:
A NER nyer és a megzsarolt orbán behódol sec perc, mint tegnap is tette: leteszi a hűségesküt és a saját népét alaposan átverve a komisszárok diktátumát némi kozmetikázással, de végrehajtja.
Második verzió b) esete:
A NER nyer és a megzsarolt, de újabb 4 évre bebetonozott orbán megtalálja a gerince hűlt helyét, a vétó gombot és a lengyelek hátvédjével bevállalja a konfliktusokat, majd kompromisszumos megállapodásra jut a komisszárokkal, így a komisszárok kozmetikáznak és orbán magát kihirdetheti győztesnek.

Én a 2. a) pontot látom esélyesnek, de nem vagyok jós.

A moslék nyerésére nem fogadnék magas tétekben, hacsak rá nem robbantják a médiát pár kellően szaftos - akár hazug és manipulált - történettel a megzsarolt orbánra, aki a bandájával be kell szopja a verést, mint 2002-ben.
Akkor a besúgófi pokornyik megint kiállhat a plebs elé örvendezni, hogy a "demokrácia" győzött, míg viktort nyugtatózzák és a komisszárok a moslékkal dörzsölik a kezüket a szabad rabláshoz.


süti beállítások módosítása