A 2014. november 1-én hivatalba lépett Juncker-bizottság mandátuma félidejéhez ért. Junckert fontos átláthatósági kötelezettségvállalásokkal választották meg, a kérdés sokáig kiemelt helyen volt a bizottság agendájában, ez azonban az elmúlt hónapokban megváltozni látszik. Partnerünk, az uniós ügyekben aktív Access Info arra kérte az Európai Uniót, hozzon átláthatósági reformokat, hogy helyreállítsa azt a bizalmat, amit intézkedéseivel elvesztett.

Az EU az elmúlt hónapokban mintha letért volna a megkezdett útról: példamutatás helyett olyan döntések születtek, amik aligha segítik elő az átláthatóságot és a korrupciómentes közéletet. Alig pár hónapja, hogy - miközben Romániában százezres tömeg tüntetett a korrupt politikusok ellen - kiderült, az Unió nem adja ki idén a 2014-ben útjára indított Antikorrupciós Jelentést. Mikor a civilek arról érdeklődtek volna, milyen előkészítő dokumentumok és tárgyalások előzték meg a döntést, a Bizottság elutasította kérelmünket, és az adatok töredékét hozta csupán nyilvánosságra. Ezek mellett számos alkalommal derült fény olyan esetekre, amikor az uniós szervek antidemokratikus módon nem hoztak nyilvánosságra adatokat: akár a közpénzből fizetett utazásaikról, akár a szabadkereskedelmi egyezményekről legyen szó. Gyakran a tagállamok egészét érintő kérdésekről nem tudjuk: mik zajlottak a zárt ajtók mögött, milyen érdekek vezettek a különböző döntésekhez.

A madridi székhelyű Access Info Europe mindezek fényében javaslatokat tett civil szakértők jelenlétében az uniós vezetőknek, hogy fogadjanak el egy átláthatósági napirendet, ami a következőket tartalmazza:

- A nyilvántartás fejlesztése, a döntési folyamat dokumentálásának kötelezővé tétele,

 

- a gyakorlati akadályok felszámolása, amik a közérdekű adatigénylésnél jelen vannak (cím és személyazonossági követelmények),

 

- a közérdekű adatigénylések teljesítése a meghatározott határidőn belül,

 

- a közérdekű adatigénylések elutasításának, illetve részleges megtagadásának indoklása egyezzen az Európai Bíróság szabályozásával,

 

- az információk proaktív publikálása a jogalkotási és döntéshozatali folyamatok során,

 

- a kellő erőforrás megállapítása ahhoz, hogy a közérdekű adatigénylésekkel foglalkozó EU hivatalnokok képzése biztosítva legyen.

A javaslatok megfogalmazása és a probléma napirenden tartása az, amit uniós polgárként, civilekként tehetünk. Bízunk abban, hogy az Európai Unió végre nem csupán retorikájában, de belső működésében is az antikorrupció és az átláthatóság mellett tesz voksot, és nem áll a vállalati és tagállami lobbiérdekek zsoldjába.

Accessinfo alapján: Szadai Levente