háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (62) adatok (75) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (46) anti korrupció (33) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (199) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (2) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (15) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (28) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (44) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (14) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (6) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (64) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (31) jogállamiság (2) jordánia (1) k-monitor (28) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (22) kampányfinanszírozás (37) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (6) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (31) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (32) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (59) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (78) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (7) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (51) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (9) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (6) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (34) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (30) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Tudod, kinél landol a nyaraláskor elköltött pénzed?

MerényiM // 2022.06.13.

Címkék: idegenforgalom nerhotel

A COVID-járvány idején leállt a turizmus, a járványt a szállodák negyede nem élte túl - ráadásul tovább fokozódott a szektort jellemző munkaerőhiány is. Nem volt azonban mindenkinek visszaesés ez az időszak: jellemzően politikaközeli nagyvállalkozók milliárdos állami támogatásokat zsebeltek be 2020 környékén a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, olykor a NER elitjéhez alaposan bekötött Guller Zoltán MTÜ-vezér egyedi döntésével. Míg sokan csődbe mentek, a leggazdagabb magyarok és a pénzosztókhoz közel álló szereplők terjeszkedésbe fogtak. Ma már nem nagyon van olyan része az országnak, ahol nem lehet belefutni a politikailag exponált tulajdonosok helyeibe. Te tudod, kinél landol a nyaraláskor elköltött pénzed? Segít a NER Hotel!

 

0.png

 

A magyar közéletet régóta jellemzi a politikai elit törekvése egy vele összefonódó vállalkozói réteg létrehozására. Mára a vendéglátás és az idegenforgalom területén is megkerülhetetlenné váltak azok a vállalkozások, amelyek ennek a folyamatnak a haszonélvezői: hotelek és éttermek százai kerültek politikaközeli szereplők érdekeltségébe szerte az országban. A rendszerszerű klientúraépítés felett az állampolgári kontroll lehetőségei beszűkültek, vásárlóként azonban továbbra is lehetőségünk van a pénztárcánkkal szavazni a vállalkozók mellett és a politikai hátszéllel segített vállalkozói réteg további térhódítása ellen.

A tájékozódást segítendő, közösségi finanszírozásból indította el a K-Monitor a NER HOTEL nevű webes alkalmazást, ami átláthatóbbá teszi a magyar szállás- és a vendéglátóhelyek tulajdonosi és üzemeltetői hátterét. Segítségével tájékozódhatsz, kinél cseng a kassza, ha asztalt vagy szállást foglalsz.

A NER HOTEL olyan vendéglátó-, idegenforgalmi- és szálláshelyeket jelenít meg, amelyek politikailag exponált személyekhez (PEP) köthetőek, az általuk termelt haszon ilyen szereplőknél jelenik meg. Előfordulhat, hogy egy ingatlannak más a tulajdonosa, mint az ott üzemelő helynek, ilyenkor az utóbbit vesszük alapul, mivel a fogyasztásból eredő haszon közvetlenül az üzemeltetőnél csapódik le. Politikailag exponált személynek elsősorban a 2017. évi LIII. törvény 4. §-ában adott meghatározást követve a kiemelt közszereplőket, ezek közeli hozzátartozóit és a velük közeli kapcsolatban álló személyeket tekintjük.

Ez a definíció a nemzetközi pénzügyi visszaélésekkel összefüggésben, kockázati elven határozza meg a PEP-ek egy bizonyos körét. A hazai idegenforgalom politikailag exponált szereplőinek azonosítása érdekében a NER HOTEL a nemzetközi átvilágítási sztenderdekre is tekintettel egy ennél bővebb definíciót használ. Ez tartalmazza az önkormányzati döntéshozókat, a turisztikai ágazat kormányzati szervezeteinek vezetőit, illetve azokat a személyeket, akik sajtóprofiljuk alapján politikailag exponált személlyel kiterjedt, a szereplők reputációját befolyásoló kapcsolatot tartanak fenn.

A NER HOTEL célja, hogy ezen személyek turisztikai érdekeltségeiről hiteles és rendszerezett információt kínáljon, ami egy szempontja lehet a tudatos fogyasztói döntéseknek. Az ehhez szükséges információk feltérképezését nyilvánosan is elérhető sajtóhírek és cégadatok alapján, a K-Monitor sajtóadatbázisát felhasználva folyamatosan végezzük. Az oldalon feltüntetett, politikai érintettséget vagy gazdasági érdekeltséget alátámasztó, a köz érdeklődésére számot tartó információk bárki számára hozzáférhetőek és ellenőrizhetőek. Az adatbázisban szereplő helyek tulajdonosainak vagy üzemeltetőinek politikai szimpátiája nem szolgálhat alapul a NER Hotelen történő megjelenésre!

Járulj hozzá te is a fejlesztéshez! Írd meg nekünk, ha hibát találsz, vagy ha egy hely megjelenítésével nem értesz egyet! A beküldött információkat természetesen nem közvetlenül, hanem csak a saját módszertanunkkal való összevetés után vezetjük fel.

 

 

Ha értékesnek találod a munkánkat, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!

 


Címkék: idegenforgalom nerhotel

Szólj hozzá!

Rázva, keverve: ők lesznek a közpénzosztók az új kormányban

MerényiM // 2022.05.30.

A felálló ötödik Orbán-kormány teljesen újrarajzolta a minisztériumi struktúrát. Korrupcióellenes civil szervezetként ilyenkor nekünk is újra kell tanulnunk, melyik szakpolitikai vagy jogalkotási terület kihez tartozik. Átrágtuk magunkat a jogszabályokon, mutatjuk, szervezetileg kik osztják és kik ellenőrzik a közpénzeket a következő négy évben. 

 

nevtelen_terv_54.png

 

Változások az Orbán személye körüli tárcáknál és az uniós pénzeknél

tn231c0.jpgMég mielőtt belevágnánk, melyik területet kinél keressük, néhány kormányzattal kapcsolatos fogalmat kell megtanulnunk, illetve el kell felejtenünk. Az új minisztériumok megszületésével párhuzamosan számos ponton módosították magukra a minisztériumokra és azok vezetőire vonatkozó szabályokat. Új elem például, hogy megszűnik a Miniszterelnöki Kormányiroda önállósága (beolvad a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetirodába). Kodifikálták Orbán Balázs (balra) “politikai igazgatói” pozicióját azzal, hogy a vonatkozó törvényben a miniszterek, államtitkárok mellett új politikai felsővezetői tisztséget hoztak létre számára. Ezzel a régi-új tisztséggel számos új összeférhetetlenségi szabályt állapítottak meg, gondosan ügyelve azért arra, hogy ezek ne érintsék az Orbán Balázs által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítvány (az MCC) közpénzes támogatásait.

Hivatalosan megszűnik a “tárca nélküli miniszter" fogalma, de a gyakorlatban két olyan új miniszter is lesz, aki nem kapott minisztériumot: Navracsics Tibor és Nagy Márton. Navracsics lesz az EU-s fejlesztési források elköltéséért és a közbeszerzések felügyeletéért felelős miniszter, az ő munkáját a Miniszterelnökség szervezete fogja segíteni. Mivel Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség területekért korábban is felelős államtitkára már megkapta új kinevezését, könnyen lehet, hogy Navracsics Tibor tényleg csak az arcát adja ehhez a területhez.

Ugyanakkor komoly változást jelenthet az EU-s pénzosztásban, hogy az Irányító Hatósági feladatok jelentős része is (2014–2020 és a 2021–2027-es költségvetési ciklus operatív programjainak tekintetében) a Miniszterelnökséghez, Navracsics irányítása alá fog tartozni. A jelentősebb programok közül csak a az agráriummal és a halgazdálkodással kapcsolatos programok, illetve a  Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program és a Digitális Megújulás Operatív programok jelentenek kivételt, ezek maradnak az Agrárminisztériumnál és a digitális pénzek uránál, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. A Belügyminisztériumnál maradnak az irányító hatósági feladatok a kevésbé jelentős 2021-27-es fejlesztési ciklus Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Plusz, a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz, valamint a Belső Biztonsági Alap Plusz programok végrehajtásával kapcsolatban. Ez összességében azt jelenti, hogyl az ITM és az EMMI jogutódai, illetve a Pénzügyminisztérium várhatóan nem vesz részt a jövőben a pénzosztásban. Ezáltal  egységesebbé válhat a programok végrehajtása (ami mindenképp üdvözlendő) – persze, kérdéses, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósul meg, hogyan, milyen gárdával fognak felállni az IH-k a Miniszterelnökségen belül, és kiknek milyen utasítási, irányítási, ellenőrzési jogosultságai lesznek. Erről leghamarabb a Miniszterelnökség új SZMSZ-ének elfogadásakor tudhatunk meg részleteket.

 

Keringő a gazdasági területeken és a felügyelő szerveknél

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterként örökli meg Mager Andrea portfóliójának nagy részét, ehhez – a volt tárca nélküli miniszterhez hasonlóan – nem kap saját minisztériumot, míg azonban a nemzeti vagyonért felelős minisztert munkájában a Miniszterelnöki Kormányiroda, illetve az MNV Zrt. segítette, addig Nagy Márton munkaszervezete az óriásira hizlalt, egyébként Rogán Antal irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda lesz. Ide kerülnek el a külügytől az Eximbank tulajdonosi jogosítványai is.

Ide kivánkozik, hogy a napokban lényegében lecserélték az egyes regionális gazdaságfejlesztési zónák komplex fejlesztéséért felelős miniszteri biztosokat is. Ezek a poziciók eddig is a legszűkebben vett holdudvar játszóterének számítottak, olyan személyek töltötték be ezeket a poziciókat, mint Palkovics László, Navracsics Tibor, a volt fideszes pécsi alpolgármester, Mikes Éva, illetve a Botka László kihívója, Nemesi Pál. A szakmaiság valószínűleg ismét nem játszott komoly szerepet a kiválasztásban, az új kormánybiztosok kivétel nélkül a Fidesz helyi országgyűlési képviselői (a kormányból kirakott Szabó Tünde, Czunyiné Bertalan Judit, Bányai Gábor, Móring József Attila, illetve az új, Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi zóna vonatkozásában a Láng Zsolt, volt kerületi polgármester, a Fidesz volt fővárosi frakcióvezetője, a Millenáris Alapítvány kuratóriumának elnöke).

Több újság cikkezett már arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda átveszi a polgári titkosszolgálatok felügyeletét a külügytől, és arról is, hogy Rogán irányítása alá kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint létrejön egy új “szupertitkosszolgálat”, a Nemzeti Információs Központ, ahol lényegében egy kézben futhat össze az összes szolgálat információja. 

 

1347093.jpg

Rogán és Pintér a Parlamentben. Fotó: Népszava

 

A korrupciómegelőzés és a korrupcióellenes kormányzati tevékenység általánosságban marad a Belügyminisztériumnál, ahogy eddig is, a rendészeti tevékenység körében. Ugyanakkor jelentős hatása lehet két változtatásnak: az egyik, amelyet már korábban említettünk, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe a korrupcióval kapcsolatos bűnfelderítésben csökkenni fog, ugyanis a jövőben ez a szerv nem a kormányzat egészére, hanem csak a Belügyminiszter által felügyelt területekre vonatkozóan végezhet majd megbízhatósági vizsgálatokat és végezhet bűnfelderítési, bűnmegelőzési munkát. Ez azt jelenti, hogy a rendőri, egészségügyi korrupció felderítésében továbbra is az NVSZ-nek lesz meghatározó szerepe, más kormányzati szereplőkkel (például a NAV munkatársaival) kapcsolatban ez a feladat a a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal felelőssége lesz. A nemzetbiztonsági szolgálatok állományának megbízhatósági vizsgálata pedig megszűnik – ezt minden szolgálat a saját állományára vonatkozóan fogja elvégezni.

A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy csökken a valószínűsége annak, hogy egy újabb Schadl-ügy pattanjon ki – ezek a területek most már Rogán Antal irányítása alá fognak tartozni. 

Más szempontból befolyásolhatja a Belügyminisztérium korrupciómegelőzési tevékenységének irányát az a módosítás, amely – ismételten csak – a Miniszterelnöki Kabinetirodához telepít felelősségeket az e-közigazgatás terén. Eddig ez a terület a BM-hez tartozott, talán nem véletlen, hogy az elmúlt időszak korrupcióellenes intézkedései döntően a különböző közigazgatási eljárások automatizálásához, digitalizációjához fűződtek. Kérdéses, hogy milyen  változásra ezen a területen úgy, hogy a közigazgatási informatikai infrastruktúra egésze “házon kívül”-re került, és valószínűleg ez a sor vár a a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-re és leányvállataira is. (Ugyanakkor tény, hogy a kormányzati informatikában nem teljesen új Rogán szerepe: eddig is a Kabinetiroda alá tartozott például a Digitális Kormányzati Ügynökség, illetve 2020 óta irányító hatósági feladatokat is láttak el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programnál – amely számos e-közigazgatási fejlesztés megvalósításához szolgáltatott forrást.)  

Az e-közigazgatás területén tehát a Belügyminisztériumtól, általában az informatika és az infokommunikáció területén pedig a volt ITM-től vesz át további feladatokat a Kabinetiroda, ráadásul – ahogy feljebb szóba került – azon kevés minisztérium közé tartozik, akik megőrzik pénzosztó szerepüket a következő uniós költségvetési ciklusban is. A Rogánék által felügyelt DIMOP-ban a legutóbbi nyilvánosan elérhető tervek szerint a következő hét évben mintegy 1,6 milliárd euró (nagyjából 630 milliárd forint) uniós hozzájárulást és 422 millió euró (166 milliárd forint) költségvetési forrást tervez a Kormány elkölteni. A szolgálatokon, az informatikán, a koncessziókon kívül a Kabinetiroda fogja a KSH felügyeletét is ellátni.

 

Gulyás és Palkovics az átrendeződés vesztese

A Miniszterelnökség feladatai általánosságban csökkennek, bár az új EU-s irányító hatósági jogkörök nyilván plusz terhet rónak a szervezetre. A Gulyáséktól elvett legnagyobb szeletet a Lázár János részére átadott építési portfolió adja. Az új építési minisztérium jelentős szerepet kap majd az állami beruházások, így köztük a budapesti fejlesztések megvalósításában és összehangolásában is, illetve az építéshatósági ügyek felügyeletében – kérdés, hogy itt fogják-e előkészíteni az egyes kiemelt beruházásokkal kapcsolatos döntéseket is, ugyanis az ezzel kapcsolatos központi jogosítványok a Miniszterelnökségnél maradtak. 

Az ITM-ből átnevezéssel jön létre jelentősen leszűkített feladatkörrel az Ipari és Technológiai Minisztérium, amely új feladatként lényegében csak a környezetvédelmet (az Agrárminisztériumtól), illetve a nemzeti közműcégek felügyeletét (a nemzeti vagyonért felelős minisztériumtól) kapja. Ezen felül a korábbinál kalsszikusabb “ipari" minisztérium lesz. Korábbi feladatköreiből feljebb már említetteken túl a kereskedelem (ideértve a plázastoppal kapcsolatos felügyeleti jogkört) az Agrárminisztériumhoz, a fogyasztóvédelem pedig az Igazságügyminisztériumhoz kerül, illetve jelentős felelősséget vállal át az Emberi Erőforrások Minisztériumának utódszerve is.

Bár elméletileg az EMMI-ből átnevezéssel jön létre a Kulturárális és Innovációs Minisztérium, annak feladatköréből – ahogy arról már többen tudósítottak – a legnagyobb rész (közoktatás, szociális szféra, egészségügy) a Belügyminisztériumhoz kerül, és csupán a kultúrát örökli a korábban már lényegében kibelezett EMMI-től. Csák János minisztériuma visszakapja a klasszikus családpolitikai, gyermek, és ifjúságpolitikai feladatokat a Miniszterelnökségtől, a felsőoktatással, felnöttképzéssel és tudománypolitikával kapcsolatos feladatokat pedig az ITM-től.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Átláthatóbb önkormányzatok? Számonkértük az ígéreteket

MerényiM // 2022.05.27.

Címkék: magyarország önkormányzat adatok információszabadság átláthatóság k monitor k-monitor ezaminimum

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. A kampányban a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, szerződések, közbeszerzési adatok, költségvetések, vagyonnyilatkozatok stb.) a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában? 

Mutatjuk kik a legátláthatóbb, és kik a legkevésbé átlátható nagyvárosok és kerületek!

nevtelen_terv_52.png

 

A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. Néhány helyen az új SZMSZ-ben tűntek fel a minimumprogram (a hatályos törvényi szabályozásnál részletesebb) szempontjai. Máshol, mint az egyhangúlag megszavazott budapesti döntésnél az önkormányzatok határozatban köteleződtek el a nyitottság mellett, és lefektették a szabályozási feladatok ütemtervét. A szabályozás folyamatát a kezdeményezők kiindulási alapként szolgáló mintarendelettel is segítették.

A koronavírus-járvány önkormányzati "rendkívüli állapota" idején a téma háttérbe szorult, hiszen ekkor a polgármesterek gyakorolták a testületek jogköreit. A csökkentett módú működés mellett a csatlakozók visszajelzései alapján leginkább a hivatali apparátus ellenállása, a dedikált felelős hiánya és az informatikai rendszerek elavultsága okoztak nehézségeket a vállalások teljesítése során. Emellett több helyen politikai konfliktusokat generált a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, vagy a politikai hitbizománynak számító helyi cégek átláthatóbbá tétele is. Máshol a hatalomra kerülő koalíciók belső feszültségeinek áldozatává vált az átláthatóság ügye.

Annak érdekében, hogy jobban megismerjük, teljesülnek-e az Ez a Minimum! vállalásai, tavaly ősszel egy több mint 40 szempontból álló audit szempontrendszert dolgoztunk ki a minimumprogram alapján. Az értékelés fókuszába itt már nem az elköteleződés módja és a szabályozás folyamata, hanem az adatok tényleges hozzáférhetősége került. A szempontrendszert használva először 17 olyan önkormányzatot értékeltünk, ahol képviselő-testületi döntés született az Ez a Minimum! program megvalósítására, vagy ahol a testületben jelentős számban (hárman vagy annál többen) foglalnak helyet az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó képviselők. Ennek eredményét első körben csak a vizsgált önkormányzatokkal osztottuk meg, akiknek felhívtuk a figyelmüket arra, hogy idén tavasszal már nyilvános felmérésre kerül sor. A módszer több önkormányzat esetében is működött, ezek az elmúlt fél évben jelentősen javítottak a közzétételi gyakorlatukon.

Idén március és április hónapokban egységes szempontrendszer alapján az Ez a Minimum! programot kezdeményező három civil szervezet 30 nagyváros és fővárosi kerület közzétételi gyakorlatát értékelte. A vizsgált önkormányzatok között egyaránt voltak ellenzéki és kormánypárti vezetésűek, és az Ez a Minimum! programot vállaló települések mellett olyan városokat is ellenőriztünk, amelyek nem írták alá a programot. Fontos látni, hogy bár a vizsgált városokban lakik Magyarország polgárainak a harmada, ez a 30 település a több mint 3150 magyar helyhatóságnak számszerűen kevesebb, mint 1 százalékát alkotja. Tőlük, azaz a legnagyobb, legtöbb erőforrással gazdálkodó önkormányzatoktól várható el leginkább, hogy példát mutassanak az átláthatóság területén, megfeleljenek a törvényi elvárásoknak és azon felül is teljesítsék a nyitottság 21. században elvárható minimumát.

 

A felmérés során azt vizsgáltuk, hogy elérhetőek-e a vizsgálat időpontjában az Ez a Minimum! programban szereplő adatkörök („adattartalom”), illetve ezeket kereshető, géppel olvasható, közérthető formában teszik-e közzé („közzététel módja”). Ehhez részletes, 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszert használtunk. Az értékelést módszertani útmutatás segíti, ezt alapul véve egy képviselő vagy hivatali dolgozó is ellenőrizheti, hogy a települése honlapja milyen mértékben felel meg az Ez a Minimum! elvárásainak. Ez a szempontrendszer ugyanakkor csak nagyvárosi-kerületi szinten fogható fel minimumprogramként, kisvárosi-községi szinten több szempont nem releváns, vagy nem megkövetelhető. Tapasztalataink szerint a legtöbb magyar településen alapvető hiányosságok vannak még a törvényi közzétételi kötelezettségek teljesítését illetően is.

Az egyes szempontoknál megszerezhető maximális pontszám a szempont fontosságát mutatja: 4 pont járt a törvény által előírt és kiemelkedően fontos adatkörökért, 2 pont a komplexebb, gyakorlati fontossággal bíró adatközzétételekért és 1 pont volt adható azoknál az adatoknál, amelyeket a közzétételre vonatkozó törvényi szabályokon felül ír elő az Ez a Minimum! program. A szempontok hat témakörbe sorolhatóak, ezek közül a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó „Nyilvános Működés” a legnagyobb súlyú. Összesen 80 pontot lehetett szerezni. A felmérés megállapításait és ajánlásait tartalmazó összefoglaló jelentést és a részletes értékelést a nyilvánosságra hozatalt megelőzően megküldtük az érintetteknek.

1_18.png

A felmérésben szereplő önkormányzatok átlagos eredménye a vizsgált hat témakörben elérhető összpontszám százalékában kifejezve

 

A vizsgált települések jól teljesítettek a döntéshozó testületeik (képviselő-testület, bizottságok) működésének átláthatósága terén, és általában elérhetőek voltak költségvetési gazdálkodásuk főbb adatai. Bár szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a helyi döntéshozók vagyonnyilatkozatai a honlapon is elérhetőek, ez nem törvényi előírás, így ott, ahol nem csatlakoztak az Ez a Minimum! programhoz és nem tettek erre vonatkozó extra vállalást, a dokumentumok általában továbbra is csak körülményes adatigényléssel ismerhetők meg. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú vállalatok átláthatósága terén egyaránt súlyos hiányosságok tapasztalhatóak mind az Ez a Minimum! programot vállaló, mind pedig az ilyen vállalást nem tevő önkormányzatoknál.

A felmérésben használt szempontrendszert vette alapul közzétételi gyakorlatának javítására számos olyan település, ahol a polgármester vagy a testületi többség csatlakozott az Ez a Minimum! kezdeményezéshez. Így nem meglepő, hogy a felmérésben ezek a települések értek el jobb eredményt, az elérhető 80 pontból ők átlagosan 52-t szereztek meg. A felmérést rajtuk kívül 13 (vegyesen ellenzéki és kormánypárti) önkormányzat honlapján is elvégeztük, az ő eredményük átlaga 42 pont volt.

 

2_5.png

A felmérésben szereplő önkormányzatok eredménye és rangsora. A szempontrendszer alapján maximum 80 pontot lehetett elérni, az átlagos eredmény 46,9 pont volt. Budapest VIII. kerület honlapja a felmérés óta megújult, az eredmény a korábbi honlap közzétételi gyakorlatát veszi alapul.

 

A kimagasló eredményt elért önkormányzatok közül többen az Ez a Minimum! programot alapul véve komoly lépéseket tettek az átláthatóság növelésére. Ezek alapján kiemelkedő Baja, valamint a budapesti XI. kerület (Újbuda), XIV. kerület (Zugló), I. kerület (Budavár), VI. kerület (Terézváros), valamint VIII. kerület (Józsefváros) átláthatósági teljesítménye. Újbudával holtversenyben első helyen végzett Budapest IX. kerület (Ferencváros), ahol bár nem nevesítették az Ez a Minimum! programot, a testület szintén tárgyalta azt. Ezek a jó példák tekinthetők a program legnyilvánvalóbb sikereinek, konkrét technikai megoldásaikkal is példát mutatva azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék átláthatóbbá tenni a működésüket.

Jó gyakorlatok azonban fellelhetők máshol is: felmérésünkben átlag feletti eredményt ért el az Ez a Minimum! programhoz nem csatlakozó fideszes vezetésű Székesfehérvár és példamutató az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó ellenzéki képviselők kezdeményezésre a fideszes polgármester által létrehozott szerződéstár a felmérésben nem szereplő Szekszárdon. Az átláthatóság megteremtése kizárólag politikai akarat és napi szintű, jól szabályozott hivatali munka kérdése, amely ugyanakkor elengedhetetlen a helyi önkormányzás iránti társadalmi érdeklődés és bizalom megőrzéséhez nemcsak a nagyvárosokban, hanem az ország minden településén. Az Ez a Minimum! programot útjára indító három civil szervezet a vállalások számonkérésével, a közzétételi gyakorlat rendszeres felmérésével, valamint szakmai konzultációval ehhez kívánt hozzájárulni.

 

Az egyes vizsgált önkormányzatokra vonatkozó részletes megállapítások itt érhetők el.

Kapcsolatfelvétel az Ez a Minimum! kezdeményezőivel: ezaminimum@k-monitor.hu

A következmények nélküli nemzetközi egyezmény - másfél éve hatályos a tromsoi egyezmény

Jogi Munkacsoport // 2022.05.09.

Címkék: igazságszolgáltatás minisztérium információszabadság jogalkotás adatigénylés

Bár 2020 decembere óta hatályos az információszabadságot védő egyezmény, a kormány jogharmonizációs feladatait nem végezte el, mindössze csak annyit tett, hogy titokban beültette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét az egyezmény végrehajtását ellenőrző nemzetközi szakértői csoportba.

Az Európa Tanács égisze alatt 2009-ben fogadták el a tromsoi egyezményt, azaz a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló nemzetközi egyezményt. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, ami kifejezetten elismeri a polgárok közhatalmi szervek birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

Magyarország 2009-ben, még a Bajnai-kormány idején az elsők között írta alá és ratifikálta az egyezményt.

Magyar abszurd: 3,7 milliárd közpénz ment el a népszavazásra, a Fidesz alig költött a médiakampányára

MerényiM // 2022.05.06.

Címkék: hirdetés fidesz adatok kampányfinanszírozás átláthatóság infografika

A Fidesznek nem kell hirdetnie a médiában: megteszi helyette az állam és maguk a médiacégek. Röviden így foglalhatóak össze azok az adatok, amiket az Állami Számvevőszék honlapján tettek közzé a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő választási és népszavazási hirdetésekről. A politikai szereplők a kampányidőszak előtt bejelentett árjegyzék szerint fogadhatták a hirdetéseket, de a nagy pénzt a Kormány és nem a pártok költötték. A gyűlöletkeltő "gyermekvédelmi népszavazásra" bruttó 3,7 miliárd forint közpénzt költöttek, miközben a pártok összesen néhány tízmilliót hirdettek csak el tavasszal a saját kampányuk keretében. 

 

gyermekvedelmi_nepszavazas_hirdetes_2203.jpg
Mindenki találkozhatott a kormány stockfotós népszavazási hirdetésével. Fotó: Media1

Ne mondják, hogy nem szóltunk időben: kérésre minden jelölt kampányköltéseit ellenőrizze az ÁSZ!

MerényiM // 2022.05.06.

Címkék: választások kampányfinanszírozás átláthatóság antikorrupció anti korrupció

A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és a Political Capital nyílt levélben fordult a 2022. április 3-án megtartott országgyűlési választáson elindult pártokhoz. A civil szervezetek szerint a megmérettetésen olyan, komolyan vehető politikai ambíciókat nem mutató pártok, így a Megoldás Mozgalom (MeMo) és a Normális Élet Pártja (NÉP) is elindultak, amelyek nem érték el a bejutási küszöböt, sőt, utóbbi a szavazatok 1 százalékát sem szerezte meg. A vonatkozó törvény értelmében ezen szervezetek kampányköltéseit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kizárólag valamely jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. 2018 után nem érkezett ilyen kérelem, így az ÁSZ nem vizsgálta a milliárdokat elsíboló pártok gazdálkodását.

Ezért emlékeztettük a pártokat: rajtuk múlik, hogy az ÁSZ legalább a törvényi minimumot meglépi-e a MeMo és a NÉP által a kampány során elköltött pénzek ellenőrzése terén. Az ÁSZ eljárásának a hatékonyságában azonban nincsen okunk bízni, ezért a levélben arra kértük a választáson részt vett  összes politikai pártot, hogy teljeskörűen hozzák nyilvánosságra a kampánykiadásaikkal kapcsolatos  minden adatot, azon belül is elsősorban a beszerzésekre vonatkozó szerződéseiket, valamint a kifizetéseket igazoló számlákat. A három civil szervezet a pártoknak címzett közös nyílt levele alább teljes terjedelmében elolvasható. 

 

1646141266-temp-gpjdfh_facebook.jpg

A Gattyán György szexipari milliárdos által alapított Megoldás Mozgalom 58 929 szavazatot (1,04%) kapott április 3-án, ezzel jogosulttá vált költségvetési támogatásra is a következő négy évben.

Tromsø in Hungary - This is how we implement treaties

Jogi Munkacsoport // 2022.05.05.

Címkék: english

Although the Council of Europe Convention on Access to Official Documents has been in force since December 2020, the Hungarian government has not carried out any harmonization of laws, except to secretly put the president of the Hungarian National Authority for Data Protection and Freedom of Information on the international group of experts entrusted with the monitoring of the implementation of the Convention.

 

tromso2.gif

Kampánypénzszemle: Máshogy dolgozott a Fidesz és az ellenzék

MerényiM // 2022.05.04.

Címkék: kampány választások kampányfinanszírozás kincstár kamupártok

Még márciusban, a jelöltállítás lezárulta után volt lehetőségük a jelölteknek a költségvetésből járó kampánytámogatást kérni. Ez a pártok esetében szabadon költhető százmilliós-milliárdos összeget, az egyéni jelöltek esetén pedig szigorúbban szabályozottan 1,18 millió forintot jelent. A magyar állam magától semmilyen adatot nem közöl a kiosztott milliárdokról, így pontos elszámolás helyett adatigénylésekkel lehet információhoz jutni. Ezt tettük: egyelőre a márciusi kérdéseinkre kapott válaszokat tudjuk bemutatni, ami így is elárul néhány érdekességet a politika működéséről. Folytatni fogjuk a tényleges költések bemutatásával.

 

e61c429ae2e140d28e6812aaba0609d1.jpg

 

A kampánytámogatások rendszerét régóta problémásnak tartjuk - ezzel kapcsolatos javaslataink itt. A komplex problémának egy eleme, hogy a kampányra kiutalt közpénzmilliárdokról "valós időben" semmilyen adatot nem tesznek közzé sem az állam, sem a pártok. Arról csak adatigénylések nyomán és ennél fogva késve értesülhetünk, ki mennyit költött a közpénzből, azzal kapcsolatban pedig csak igen részlegesen lehet tájékozódni, mire. Ezek az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, márciusi adatkérésünkből az derül csak ki, kik azok, akik egyáltalán igényelték a költségvetési támogatást, és kik azok, akik nem kaphattak. A többi kérdésre még hónapokat kell várni - és ha a magyar államon múlna, akkor sosem tudnánk meg.

Mennyibe kerül a Pénzügyminisztérium új épülete? Hamarosan kiderülhet

MerényiM // 2022.04.27.

Címkék: budapest per pénzügyminisztérium adatigénylés

Tavaly augusztusban fordultunk közérdekű adatigényléssel a Pénzügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, a minisztérium milyen támogatási szerződéseket kötött új központjának kialakítására a tulajdonában álló PM-TÉR6 Nonprofit Kft. nevű projektcéggel. Arra voltunk kíváncsiak, mennyibe kerül az adófizetőknek a Mátyás-templom szomszédságában lévő, Szentháromság tér 6. szám alatti épülettömb felújítása. Varga Mihály minisztériumával korábban is meggyűlik a bajunk, lévén rendszeresen kihasználnak minden lehetőséget az adatok visszatartására. Ez szerintünk elfogadhatatlan, így miután az adatigénylésre valódi választ nem kaptunk, pert indítottunk, amit első fokon meg is nyertünk. 

 

nevtelen_terv_37.png

Képkivágás egy Földes András újságíró által 2021. októberében készített légifelvételből. A képen alul jól látszik, milyen léptékű építkezés zajlik a Várnegyedben. A "renováció" valójában a teljes épülettömb kibelezését és átépítését jelenti. A modern belső rész a látványterveken is látható.

A minisztériumi beruházás nem a Nemzeti Hauszmann Program része, de fontos eleme az Orbán-kormányok Várnegyedet érintő beruházásainak. A műemléki épület "eredeti állapotának visszaállítása" lényegében a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukciót és emögött a minisztériumi apparátus számára korszerű irodai munkakörülményeket biztosító belső tér kialakítását jelenti. Az épület az átépítés előtt a historizáló díszek nélkül, de jó állapotban állt. Évtizedekig a Műszaki Egyetem kollégiumaként használták, az 1956-os forradalom kirobbanásához vezető diákmozgalom egyik bölcsője volt. Klubja 1968 után a budapesti beat- és diákélet legendás centrumának számított. A Pénzügyminisztérium költöztetéséről (más minisztériumokkal együtt) 2015-ben született döntés2018-ban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány az építkezést. Ez lehetetlenné tette, hogy a beruházásba az I. kerületi önkormányzat érdemben beleszóljon.

1_16.png

A beruházásról nyilvános költségbecslés nem született. A beruházás költségeiről a sorra megjelenő közbeszerzési dokumentumokból lehetett tájékozódni. A legnagyobb tételt ezek közül a bontás és az építkezés teszi ki, mindkettőt a Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az érdekeltségébe tartozó, más várbeli beruházásokon is dolgozó WHB és a Varga Mihály pénzügyminiszter volt szobatársának érdekeltségébe tartozó Garage Ingatlanfejlesztő konzorciuma nyerte el. A Népszava számítása szerint az eddigi eljárásokban már 66,3 milliárdot fizettek ki. A projektet számos kritika érte: sokak szerint súlyosan pazarló ekkora összeget elkölteni egy olyan irodaépületre, amely drágább, mint a piaci Magyar Telekom új székháza, de benne negyedannyi irodista dolgozhat, miközben maga a költözés sem volt szükségszerű. Az épület elhelyezkedése miatt sokan problémásnak tartják közlekedési, parkolási szempontból, hogy az iroda a turisták által látogatott Várnegyed szívébe épült, illetve felvetették, nem okozza-e a műemléki értékek sérelmét a modern részek kialakítása. A beruházás 2023 végén zárulhat.

 

Pedig nem kérdeztünk nehezet

Mivel a Pénzügyminisztérium közfeladatot ellátó szerv, az információszabadságról szóló törvény szerint bizonyos szerződéses adatokat önmagától közzé kell tennie honlapján. A Pénzügyminisztérium is így tett, amikor táblázatos formában közzétette az általa kötött szerződések listáját. Ebből a listából derül ki, hogy mekkora összeggel támogatta a Szentháromság téri beruházással összefüggésben a PM saját projektcégét, a PM-TÉR6 Nonprofit Kft.-t. A lista alapján látható, hogy a kérdéses ingatlan "rekonstrukciójára" két támogatási szerződést is kötöttek, 13,8 illetve 72,5 milliárd Ft értékben (4., 5.). A táblázat emellett tartalmazza a projektcég működésére 2021-ben juttatott 324,5 millió Ft-os támogatást is (3.), ami a beruházás szempontjából számunkra nem releváns.

2_3.png

A közzétételi lista adataiból úgy tűnt, az építkezés költségei túlléphetik a sajtóban megjelent összeget. Szerettünk volna azonban tisztán látni a két szerződés viszonyáról: vajon két külön szerződésről és összesen 86,3 milliárdról van-e szó, vagy a Módosított szerződés és az Új szerződés nem jelent két különböző támogatást. A táblázatra hivatkozással írtunk a minisztériumnak és kértük a konkrét szerződések kiadását azok módosításaival.

 

 A járvány miatt várni kellett

A kormány által elrendelt veszélyhelyzeti szabályokra hivatkozással a minisztérium kétszer is meghosszabbította az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt, így összesen 90 napot kellett várunk arra, hogy érdemben választ kapjunk. Erre a minisztériumnak azért volt lehetősége, mert az Alkotmánybíróság 15/2021. (V. 13.) AB határozatában alkotmányosnak találta, hogy akár három hónapig is várni kelljen közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára. A járványügyi védekezéssal kapcsolat intézkedések tavaszi megszüntetése ellenére ez a szabály a mai napig érvényben van, és ezzel az állami szervek rendszeresen élnek is.

​​A másodjára meghosszabbított határidő 2021. október 31-én járt le - válasz nélkül. Végül külön kérésünkre határidőn túl, november 12-én válaszolt a minisztérium. Legnagyobb meglepetésünkre nem szerződéseket kaptunk, hanem csak egy egymondatos tájékoztatást:

“A PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. között a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanrekonstrukció megvalósítása tárgyában kötött szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek.” 

Hogy milyen nyilvános forrásról van szó, a minisztérium nem jelölte meg válaszában. 

 

Nem hagytuk annyiban!

Mivel a szerződéseket nem kaptuk meg - annak semmilyen nyomát nem találtuk a minisztérium honlapján -, pert indítottunk a Fővárosi Törvényszéken. A vita lényegében arról szólt, hogy a minisztérium honlapján közzétett pár szerződéses adat közzétételével, amire hivatkozással kértük a szerződéseket, eleget tett-e a minisztérium az adatigénylésnek. 

ez_legyen.JPG

A bíróság szerint is nekünk volt igazunk! Mivel a minisztérium nem indokolta meg, hogy miért nem adta ki a konkrét szerződéseket, az első fokon eljáró törvényszék április 26-án kötelezte a PM-et, hogy a milliárdos összegű szerződéseket küldje meg a K-Monitornak. Az ítélet nem jogerős, a minisztérium még fellebbezhet az ítélet ellen, tovább halasztva a tavaly augusztusban feltett kérdés megválaszolását.

 

A perben a K-Monitor munkatársát, az adatigénylést benyújtó Merényi Miklóst Molnár Noémi ügyvéd képviselte.

 

Támogatóinknak köszönhetően tudunk perre menni a titkolózó állami szervekkel. Ha fontosnak tartod a munkánkat, add nekünk az 1%-od!

Election Campaign: the Hungarian State in Action

Jogi Munkacsoport // 2022.04.19.

Címkék: english

After a 50-day official campaign period, general elections were held in Hungary on 3 April, and FIDESZ, in government since 2010, won a supermajority for the fourth time. The election results are hardly surprising given the government's gravity in campaigning. K-Monitor's analysis considers the three main pillars of the state influence: the utilization of public funds or public offices for campaigning, the direct use of state funds for campaigning during the election campaing and the decisions of the state bodies assigned to monitor the fairness of elections. 

 

"Let us preserve Hungary's peace and security!" - state funded billboard during the election campaign. Photo: Nagy Attila Károly / RTL.hu



süti beállítások módosítása