háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (65) adatok (77) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (49) anti korrupció (35) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (202) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (16) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (30) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (46) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (66) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (36) jogállamiság (3) jordánia (1) k-monitor (29) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (34) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (33) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (61) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (79) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (3) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (8) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (52) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (7) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (35) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (4) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (32) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Az új vagyonnyilatkozat olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan

MerényiM // 2022.08.06.

Címkék: parlament vagyonnyilatkozat jogalkotás antikorrupció k monitor

Korábban a kormánypárti sajtó a korrupció melegágyának nevezte azt az Eurőpai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert, amelyet egy cinikus húzással a kormányoldal idén nyáron bevezetett. A szisztémát civilek évek óta bírálják szakmai szervezetek a valódi tartalom, ellenőrzés és büntetés hiánya miatt. Az új rendszer azonban ennek kezelése helyett kitörölte a vagyonszemlét a vagyonnyilatkozatból, és egy erősen csökkentett tartalmú érdekeltségi nyilatkozatot vezetett be. Pénteken a politikusok már ebben az új rendszerben tettek nyilatkozatot. Aminek így sok értelme nincs.

 

vlcsnap-2022-03-19-15h29m47s526.jpg

 

Miközben az uniós pénzekért indított mosolyoffenzíva keretében a Kormány újraélesztette az antikorrupciós munkacsoportot, erről a változtatásról semmiféle konzultáció nem zajlott szakmai szervekkel, ehelyett a civilek és nemzetközi szervezetek véleményét eltorzították, képmutatásnak állították be. Hogy miért hamisak a kormánypártok érvei, arról itt írtunk részletesen. Az átvett rendszer a hivatkozott Európai Parlamentben is problémás, itthon azonban még azok a minimális többletgaranciák sem kapcsolódnak hozzá, amelyek a nyilatkozatokon felül az képviselőket megkörnyékező lobbistákkal való kapcsolatokat tennék átláthatóbbá. 

Különösen pikáns, hogy az új formátum csak a képviselőkre, kormánytagokra és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik, a polgármesterekre és képviselőkre nem. Így lehet, hogy innentől Balogunyom turisztikai bizottságának külsős tagja részletesebb vagyonnyilatkozatot tesz, mint az országos adókról, kamatról vagy támogatásokról olykor egy személyben döntő Rogán, Orbán vagy Matolcsy. Ez a józan ész mellett a korrupcióellenesség kockázati elvének is ellentmond.

 

Mi változott?

■ Évi nyilatkozattétel helyett csak akkor kell nyilatkozni, ha a képviselő szükségesnek tartja,

■ Eltűnnek szem elől a rokonok: a vagyoneltüntető műveletek ezek után annyira sem lesznek kellemetlenek, mint eddig: az egy háztartásban élőknek többé nem kell nyilatkozniuk

 Vagyon- helyett jövedelemsáv-nyilatkozatot kell csak tenni

■ A képviselők saját mérlegelésük alapján vallhatják be céges érdekeltségeiket, ha úgy gondolják, ez befolyással van a munkájukra,

■ Egyéb pénzügyi érdekeltségek (pl. eladósodás) esetén is önkéntes a bevallás,

■ Továbbra is kézzel kitöltött, gépileg nem feldolgozható nyilatkozatokat kell leadni,

■ A szakmai kritikák ellenére továbbra sem lesz valódi, független, szakmai alapú ellenőrzés állami nyilvántartások felhasználásával: a laikus parlamenti bizottságban képviselőtársak folytatják le a vagyonnyilatkozati eljárást, a közvélemény ennek részleteit nem ismerheti meg. 

■ A hiányosságok, hibák vagy elhallgatások esetén továbbra sincs valódi szankció.

 

Az okokat nem nehéz kitalálni: az ötödik Orbán-kormány minden idők leggazdagabb kormánytagjait vonultatja fel. A bankárok, kaszinótulajdonosok földbirtokosok, milliárdos vállalkozók gyarapodása irritálhatja a választókat a gazdasági nehézségek és a megélhetési költségek emelkedése közepette.

Az eddigi, rosszul működő magyar rendszert nem érdemes fetisizálni, de egy szempontból betöltötte feladatát: egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni.

Az új rendszer a normarendszer szintjén is változást hozhat: az elmúlt években vezető politikusok sora mondott nyíltan ellent annak, hogy elszámolással tartozna a választóinak vagyoni viszonyairól. A sort Orbán Viktor nyitotta, aki oligarchák magángépén utazott focimeccsre, majd a Parlamentben erősített rá: "jövő héten is" így megy. Szijjártó Péter egy oligarcha yachtján nyaralt családjával, azóta sem tudjuk, milyen konstrukcióban. Az ezt firtató újságírói kérdésekre azt ismételgette: mindez magánügy. Az új rendszerre hivatkozva várhatóan a mezei képviselők is bátrabban lépnek fel a be nem vallott vagyonukról tudósító újságírók ellen. A vezető politikusokra eddig sem vonatkoztak etikai, integritási szabályok, így az is kérdéses, hogy az önkéntes bevallás során egyáltalán tisztában lesznek-e azzal, milyen jellegű elköteleződésekről kell számot adniuk.

Augusztus 5-ig a képviselők, kormánytagok és más állami szervek vezetői új nyilatkozatot tettek, amelyből jól látszik, hogy a májusban tett régi nyilatkozatukhoz képest mennyire csökkentett betekintést enged a Kocsis Máté-féle új rendszer a politikusok jövedelmi viszonyaiba. Ráadásul várhatóan a legtöbb képviselőnél egy ideig nem is lesz új nyilatkozat, lévén az évenkénti bevallást az önkéntes változáskövetés váltotta fel. Az új gúnya ugyan rövid és céltalan, de ott takar, ahol kell. 

 

Az új űrlap ránézésre is kisebb kihívást jelent a képviselőknek: harmada a réginek és kitölteni is könnyebb: a legtöbb helyen elég ikszelni a pontos adatok beírása helyett:

a_regi_formatum.png

A régi formátum itt, az új itt böngészhető. 

 

Ezekről nyilatkoznak az új rendszerben

(A) „Nyilatkozom a megbízatásom keletkezését megelőző három évben végzett foglalkozásaimról, állami, önkormányzati és gazdasági tisztségeimről vagy megbízatásaimról, valamint ezen idő alatt, gazdálkodó szervezetben vagy más, jogi személyben és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagságomról:” (0-5)

1.havi bruttó 1 és 200 000 Ft között; 2.havi bruttó 200 001 és 500 000 Ft között; havi bruttó 500 001 és 1 000 000 Ft között; havi bruttó 1 000 001 és 5 000 000 Ft között; havi 5 000 000 Ft felett a millióra kerekített összeg megjelölésével.A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel, és be kell sorolni a fenti kategóriák egyikébe.

(B) „Nyilatkozom az olyan, összeférhetetlenség alá nem eső foglalkozásomról, rendszeres tevékenységemről, amelyet megbízatásom gyakorlása mellett végzek és amelyből adóköteles jövedelmem származik:”

C) „Nyilatkozom az összeférhetetlenség alá nem eső, alkalmankénti, díjazással járó tevékenységemről, amennyiben az összes alkalmankénti tevékenységemért járó díjazás teljes összege egy naptári évben meghaladja a 2 000 000 forintot

(D) Nyilatkozom az összeférhetetlenség alá nem eső, gazdálkodó szervezetben, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagságomról, tisztségemről, bármilyen tevékenységemről, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállásomról.

(E) Nyilatkozom bármilyen olyan érdekeltségemről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltségemről, amely meghatározó befolyást biztosít számomra gazdasági társaság ügyei tekintetében:”

(F) Nyilatkozom pénzbeli vagy természetbeni juttatásról, amelyet a tiszteletdíjamon és a megbízatásom ellátásával összefüggésben biztosított juttatáson felül munkám ellátásához vagy azzal szoros összefüggésben harmadik féltől kapok, akinek kilétét közlöm:

(G) Nyilatkozom bármely egyéb pénzügyi érdekeltségemről, amely feladataim ellátása során befolyásolhat engem:

(H) Egyéb kiegészítő információ:

 

Mit tartalmaztak az új nyilatkozatok?

A magyar sajtó a korábbi évek január végi közzétételeivel szemben nem szemlézte a nyilatkozatok éjféli közzétételét augusztus 5-éről 6-ára virradóra, de azt is mondhatjuk: jelentőségének megfelelően foglalkozott az üggyel. A képviselőknél számos esetben a képviselői-kormányzati állás volt az egyetlen, ami feltűnt a nyilatkozatban, ez a megadott ötből a 4. jövedelmi kategóriába esett. Orbán Viktor esetében is ennyi derült ki a hat oldalas papírból, ezen kívül mindössze annyit vallott be: a Fidesz elnöke, amiért nem jut extrajövedelemhez.

Eltűnt a családi állapot megváltozása, a vagyongyarapodás, ami miatt az elmúlt években érdemes volt böngészni a nyilatkozatokat. A legtöbb bevallott tisztségről egyéb forrásból tudni lehet (kuratóriumi pozíció, kormánytagoknál felügyelőbizottság, cégtulajdon stb.)

Mivel a képviselők legutóbb május végén tettek nyilatkozatot, sok újdonság nem akadt az idei közzétételben. Rogán találmánya 264 millió Ft-ot hoz (havi 22 milliót) - bár az nem világos, hogy a megbízást megelőző három évben teendő nyilatkozatnál hogyan számolt Rogán, és ez a jövőben sem fog igazán kiderülni -. Másról (a képviselői és miniszteri jövedelem mellett) ő sem vallott idén. Varga Judit hitelügyletei eltűntek, nála annyi újdonság volt, hogy AIRBNB-zésbe fogott, amibő, havi néhány százezres bevétele származik.

Újdonságot a civil szervezeti pozíciók jelentettek: ahol ebből nem származik jövedelem, azt korábban nem vallották be a képviselők. Semjén Zsolt horgász-vadász-lovagrend vonalon volt erős. Megjelent Hollik István Szent István Intézete (Európa Szívében Alapítvány), ami azóta közpénzt is kapott. Ez elmondható Pócs János Jászapáti a Mi Városunk Alapítványáról is: ők a "városi civil alapból" kaptak támogatást a választások előtt. Láng Zsolt a szintén jelentős mennyiségű közpénzt felszívó Rákóczi Szövetség kuratóriumi tagja. Fidesz tagságukat meglepő módon elég kevesen tüntették fel, Répássy Róbert jogász a kivételek közé tartozik.

Szijjártó Péter június óta már kap pénzt a győri egyetem kuratóriumi tagságáért, ahogyan azt az általa alkotott "infografika" szemlélteti: 

 

2_6.png

 

Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje esetében több civil titulus is bekerült a nyilatkozatba. A tulajdonosi részarányok a cégek esetében és a konkrét jövedelmi összegek ugyanakkor innen már nem ismerhetőek meg. Az is kiderült, hogy nem számít a képviselői munkát befolyásoló pénzügyi érdekeltségnek 65 millió Ft aranyrög, vagy 130 millió Ft egyéb követelés (de egyébként 100 millió Ft részvény sem Bánki Eriknél) - ez ugyanis nem került be Bajkai nyilatkozatába, noha májusban még rendelkezett vele. A nagyjábóli vagyonról ilymódon egy ideig még tájékozódhatunk a cikluskezdő "régi" nyilatkozatból, de annak adatai folyamatosan elvesztik érvényességüket.

Bár a feladat egyértelműnek tűnt, Kósa Lajosnak láthatóan gondot okozott az új nyilatkozatra való átszokás, ez azonban nem gátolta meg abban, hogy hibásan ikszekje be az első kérdést. Oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki ezt értelmezni tudja. (FRISSÍTÉS: miután a sajtó is cikkezett róla, Kósa új nyilatkozatot adott le.)

 

3_3.png

 

A képviselők nem lettek közlékenyebbek. Bánki Erik cégein keresztül tulajdonolt cégei idén is kimaradtak a nyilatkozatból. Lázár János mindhárom korábban megismert cégét bevallotta, jövedelemről azonban nem adott számot. Bár hivatalos megerősítés vagy ellenőrzés híján ez nem jelenthető ki, csak a korábbi vagyonnyilatkozattal összevetve, a korábban bevallott cégek jobbára megjelentek az új nyilatkozatban is, akkor is, ha egyértelmű közpolitikai relevanciával nem rendelkeztek (ennek megítélése a politikus dolga mostantól).

Pintér Sándor milliárdos értékben kölcsönadott javai immár nem szerepelnek a nyilatkozatban, az örökös Belügyminiszter nyilatkozata teljesen üres. A - vélhetően az összeférhetetlenség kijátszására lezajlott - ügyletről talán sosem fogjuk megtudni, pontosan hogy zajlott. Újdonság viszont, ami a korábbi nyilatkozatból nem derült ki, hogy Nagy Márton 2022-es minisztersége előtt a New Deal Finance nevű cég és a (később Tiborczhoz kerülő) Diófa Alapkezelő Zrt.felügyelőbizottságát is elnökölte. A kormányból egy időre távozó, majd oda idén visszatérő, lobbiügyekben is hadra fogható Csepreghy Nándor pedig az Áder-féle Kék Bolygó Alapítvány és csatolt részei mellett a Fabricius Gábor-féle Republic Groupnak is adott tanácsokat, illetve a tőzsdén is jól keresett (nem árulta el, pontosan mennyit). A kormány legizgalmasabb újonca Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki állammal is nexusba kerülő cégei eladását ígérte. Mivel az elmúlt három évre kell nyilatkozni, ebből pontosan nem rekonstruálható, mely cégek vannak még a nyilatkozattétel pillanatában is a nevén.

Az ellenzéki képviselők sem éltek olyan eszközzel, ami felhívná a figyelmet a vagyonnyilatkozat-tétel eltörlésére: ők is kitöltötték a rövid nyilatkozatot, de más, vagy részletesebb adatokat nem adtak meg.

Összességében elmondható: a fideszes bűvésztrükk sikerült, a képviselők vagyoni viszonyairól, gyarapodásáról innentől nem lesz lehetőségünk képet kapni. Hogy mikor lesznek új nyilatkozatok, azt innentől a szemfüles újságírók kell észrevegyék.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 


Címkék: parlament vagyonnyilatkozat jogalkotás antikorrupció k monitor

6 komment

Név szerinti szavazás: elszámoltathatóbb képviselők!

MerényiM // 2022.08.03.

Címkék: önkormányzat átláthatóság jogalkotás NAIH ezaminimum

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az önkormányzati üléseken a szavazások név szerinti eredménye közérdekű adatnak minősül, így a képviselők hozzájárulása nélkül közzétehető. Mint írják, a képviselő-testület működésének nyilvánosságát az üléseken való részvétel lehetősége, illetve az ülésekről készült adatok megismerhetősége együttesen biztosítja és ez a nyilvánosság ,a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. A Hatóság arra is emlékeztet, hogy a közérdekű adatok közzétételére az általános tájékoztatáson és az egyedi adatigényléseken túl proaktív módon, egyedi közzétételi listán is van lehetősége az önkormányzatoknak, ezért üdvözöl minden ilyen kezdeményezést.

 

tabla.jpg

Nem menesztette pozíciójából a Kispesti Önkormányzat Kránitz Krisztiánt, a Vagyonkezelő vezetőjét. A döntésről a szavazógép eredményjelzője helyben adatokat szolgáltatott, de a szavazás eredménye nem került jegyzőkönyvbe.

 

Mit mondott ki a Hatóság?

Egy polgármester kért állásfoglalást a NAIH-től arról: előírható-e az önkormányzati szavazások név szerinti közzététele úgy, hogy az önkormányzati törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Arra is rákérdezett, van-e akadálya, hogy az ülések élő közvetítése során a szavazatokat név szerinti bontásban megjelenítő kijelző is látszódjon. A helyzet ismerős: a múltban számos esetben vetődtek fel jogi aggályok akkor, amikor egy fontos adatkör nyilvánosságát konkrétan nem írja elő a törvény elő. Ilyenkor a nyilvánosság korlátozásában érdekelt polgármester, vagy a kérésben munkaterhet látó jegyző azzal üti el a felvetést: ilyen szabály nem hozható, mert az ellentétes lenne a "felsőbb szintű jogszabállyal". Jelen ügyben azonban a polgármester helyesen a NAIH-hoz fordult dilemmájával, amely következetesen a testületi ülések nyilvánossága mellett tört pálcát.

A NAIH állásfoglalás kiemeli, hogy az ülésekről bárki – a képviselők tájékoztatása mellett, de akár engedélykérés nélkül is – szabadon felvételt készíthet, és azt terjesztheti. A NAIH szerint ez az képviselő-testületi ülés élő közvetítését is magában foglalja. Mivel a képviselő-testület döntéseit néhány kivételtől eltekintve nyílt szavazással hozza, a szavazások név szerinti eredménye az ülésen részt vevők számára megismerhető, arról feljegyzést vagy felvételt készíthetnek. A nyilvános képviselő-testületi, vagy bizottsági ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül. 

A Hatóság levezette, hogy a képviselők a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, tehát a megfelelő adatkezelési elvek mellett szabadon terjeszthetőek. A NAIH értelmezésében ez a szavazások név szerinti eredményére is vonatkozik, és az egyedi közzétételi listán közzétehető, illetve az élő közvetítésben sem ütközik akadályba a szavazás kimenetelét mutató kijelző megjelenítése.

Ezt a K-Monitor is így látja: ma már a legtöbb településen az elektronikus szavazási rendszerek okán rendelkezésre állnak ezek az adatok, közzétételük az SZMSZ-ben rögzített előírása alapján egyedi közzétételi listán, vagy a jegyzőkönyv részeként nem jelent többletmunkát, a képviselők egyéni elszámoltathatóságát azonban növeli, illetve aktivitásra sarkallja őket. Ez a szabályozás nagyrészt elejét venné annak is, hogy obstruálás céljából, vagy a jegyzőkönyvi rögzítés kikényszerítése érdekében az ülést egyenkénti, név szerinti szavazással nyújtsák el, a megfelelő formátumban közzétett szavazási adatokból pedig akár a képviselők munkáját leírni képes mutatószámok is gyárthatóak.

 

Mötv. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (...)

48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

(4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

 

Az állásfoglalás legérdekesebb része, hogy a NAIH szerint a képviselők zárt ülésen is közfeladatot látnak el, a zárt ülések jegyzőkönyvében szereplő nyilvános adatok  – így a szavazások név szerinti eredményei is – bizonyos megszorításokkal ugyanúgy közérdekű adatnak minősülnek és nyilvánosságra hozhatók, mint a nyílt üléseké. Ez alól kivételt csak a külön elrendelt titkos szavazások jelentenek. A titkos szavazások körének SZMSZ-beli rögzítése mellett tehát van létjogosultsága annak, hogy a testület, vagy az átruházott hatáskörben eljáró bizottságok szavazásainak eredményeiről is tájékozódhasson a közvélemény.

A döntéseket megalapozó dokumentumok, üzleti titkok, személyes adatok törvényes módon maradhatnak titokban, és ezen túlmenően is lehetőség van érzékeny szabályokat hozni (pl. a helyi kitüntetésnél nem kell kitenni az ablakba név szerint, hogy megosztott volt a testület). Az azonban a helyi közvéleményre tartozik, megszavazta-e egy képviselő egy ingatlan eladását, egy helyi cég beszámolóját, vagy egy intézményvezető kinevezését - akkor is, ha erről a döntésről zárt ülésen tárgyaltak, és a vita részletei nem ismerhetőek meg.

 

A K-Monitor üdvözli a Hatóság állásfoglalását és támogatja azon önkormányzati kezdeményezéseket, amelyek a törvényi szabályozáson felül is próbálnak tenni az önkormányzati működés átláthatóságáért. Ennek szellemében került meghirdetésre a civil Ez a Minimum! program, amelyhez számos hazai önkormányzat csatlakozott, és tett vállalásokat működésének átláthatóságára vonatkozóan. 

1_3.png

Az ígéreteket idén egy széleskörű audit révén kértük számon a hazai önkormányzatokon. A 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszer alapján 30 hazai önkormányzatot értékeltünk. A vizsgálat részét képezte több, az ülések nyilvánosságára és a szavazások eredményére vonatkozó szempont is. Az audit eredményeként kiderült, hogy a civil program mellett elköteleződő önkormányzatok átláthatóbbak más nagyvárosoknál, kerületeknél.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Csupa látszatintézkedés a kormány társadalmi egyeztetésről szóló javaslatában

MerényiM // 2022.07.27.

Címkék: eu civilek jogalkotás antikorrupció anti korrupció

Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.

 

1626965089-temp-jfjgmd_facebook.jpg

 

A minisztériumok által előkészített jogszabálytervezetekről való társadalmi egyeztetés az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Nagy jelentőségű, az állampolgárok tömegeit érintő törvényjavaslatok (pl. a kata megszüntetése) kerültek úgy az Országgyűlés elé, hogy azokról a kormány semmilyen előzetes egyeztetést nem folytatott sem az érintettekkel, sem a szakmai vagy civil szervezetekkel, vagy általában a szélesebb nyilvánossággal.

Ezért alapvetően üdvözlendő lenne, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés és az EU-s pénzekhez (az ún. Helyreállítási Alaphoz) való hozzáférés érdekében a kormány erősíteni kívánja a társadalmi részvételt a jogalkotás folyamatában. Azonban a múlt héten benyújtott T/705. számú törvényjavaslat nem nyújt valódi garanciákat erre. Hogy mennyire gondolja komolyan a kormány a társadalmi részvétel erősítését, arról sokat elmond, hogy magát a társadalmi egyeztetés erősítéséről szóló törvényjavaslatot is bármiféle társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül nyújtották be, noha ez a jelenlegi szabályok alapján is kötelező lett volna.

 

A Kormány másik központi, a korrupció elleni hatékonyabb fellépést célzó vállalását a K-Monitor ebben a bejegyzésben véleményezte.

  

Eddig sem a társadalmi egyeztetésről, vagyis a „jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről” szóló, 2011 óta hatályos törvény szövege okozta a legnagyobb problémát, hanem a politikai akarat és az érdemi, valódi társadalmi egyeztetés iránti kormányzati elköteleződés teljes hiánya. Hiába írja elő jelenleg is a jogszabály, hogy minden, a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetet nyilvánosságra kell hozni, lehetővé téve, hogy azoktól bárki kifejthesse a véleményét, ha ezt a kötelezettséget a minisztériumok folyamatosan figyelmen kívül hagyják. Azt az előírást, hogy a felelős minisztérium a beérkezett véleményekről és az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól nyilvános összefoglalót készítsen, már akkor sem tartották be, amikor egyes törvénytervezetek esetében még sor is került társadalmi egyeztetésre. Emellett főként a korábbi parlamenti ciklusokban, elsősorban 2010 és 2014 között visszatérő gyakorlat volt az is, hogy a kormányzati tervek egyéni képviselői indítványok vagy országgyűlési bizottsági indítványok formájában kerültek az Országgyűlés elé, megkerülve így a társadalmi egyeztetési kötelezettséget, de ilyen a közelmúltban is történt, például az Egyenlő Bánásmód Hatóságot megszüntető törvény esetén.

 

A fenti problémákat a most benyújtott törvényjavaslat érdemben nem kezeli, azokra látszatmegoldásokat ad csupán.

  • A törvényjavaslat szerint a kormány „felelősséggel tartozik” azért, hogy egy adott évben a jogszabálytervezetek 90%-a abba a körbe essen, amelynek kapcsán kötelező a társadalmi egyeztetés. Önmagában nehezen elképzelhető az is, hogy miként tudja a kormány ezt biztosítani, de nagyobb probléma, hogy a törvényjavaslat érintetlenül hagyja a kivételek rendkívül széles körét, amelyek meghatározzák, hogy mikor nem kell, illetve nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabálytervezeteket. Mindebből következően ennek a szabálynak akár úgy is megfelelhet a kormány, hogy a társadalmilag igazán jelentős törvényjavaslatok nem kerülnek egyeztetésre.
  • A javaslat szerint a véleményezésre legalább nyolc napot kell biztosítani, ami persze jobb, mint a jelenleg a törvényszövegben szereplő „megfelelő idő”, amelyet bárhogyan értelmezhetett a kormány – így olyan is előfordult, hogy mindössze egy nap állt nyitva a véleményezésre. Ugyanakkor átfogó, terjedelmes törvényjavaslatok esetében erősen kérdéses, hogy nyolc nap elegendő-e a megalapozott vélemény kidolgozására és benyújtására.
  • A törvényjavaslat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrizné évente a kötelezettségek végrehajtását, amely nem egy független szerv, hanem a miniszterelnök irányítása alá tartozik. Tulajdonképpen az állam egyik keze kellene hogy megbüntesse a másikat, így több mint kérdéses, hogy a szabályok megsértése esetén lehetővé tett bírságolásra egyáltalán sor kerülne-e. Emellett a bírság a kiszabása esetén sem bírna érdemi elrettentő erővel, hiszen a pénz csak az állam egyik zsebéből a másikba vándorolna.
  • A bírságon felül más következménye nem lesz annak, ha egy jogszabályt a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályok megsértésével hoznak meg, az a jogrendszer része marad.
  • Semmilyen módon nem erősíti meg a törvényjavaslat a jogalkotásban való társadalmi részvétel egyéb formáit: az érintettekkel, a szakmai szervezetekkel, illetve a szélesebb társadalommal való egyeztetésnek jóval többről kellene ugyanis szólnia, mint pusztán a közzétett tervezetek írásbeli véleményezéséről. Így nem erősíti meg a törvényjavaslat a szakmai szervezetekkel, például az ügyvédi kamarákkal, szakszervezetekkel vagy független civil szervezetekkel való „közvetlen egyeztetés” intézményét sem, amely pedig szerepel a jogszabályban, de fontos lenne tényleges tartalommal megtölteni.

 

A KEHI által kiszabható szankció lehetősége helyett olyan szabályokat kellene hozni, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi egyeztetésre vonatkozó kötelezettségek megszegésével hozott jogszabályok ne válhassanak a jogrendszer részévé, illetve ne maradhassanak annak részei. Ennek a törvényjavaslatok esetében az egyik módja lehet a házszabályi rendelkezések olyan módosítása, amely szerint ha a kötelező társadalmi egyeztetésre vagy a beérkezett vélemények nyilvános értékelésére nem kerül sor, akkor a törvényjavaslatot ne lehessen tárgysorozatba venni, az ne kerülhessen az Országgyűlés elé.

Ugyanígy feltételként lehetne szabni a tárgysorozatba vételhez, hogy ha társadalmi egyeztetésre nem került sor, akkor a miniszternek a benyújtáskor csatolnia kelljen a törvényjavaslathoz egy részletes indoklást arról, hogy a törvényjavaslat miért esik a kivételek alá, amelyek esetében nem kötelező, illetve nem megengedett a társadalmi egyeztetés. A kivételek felülvizsgálatának azért is helye volna, mert ezek egy részéről csak az Országgyűlés dönthet, nem lehet például róluk népszavazást tartani, így különösen indokolt lenne az érdemi társadalmi egyeztetés a jogalkotást megelőzően. Emellett fontos lenne annak törvénybe foglalása is, hogy a kötelező társadalmi egyeztetés elmaradása vagy az értékelési kötelezettség megsértése esetén az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az így meghozott törvényeket, kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket.

Mindehhez azonban valódi kormányzati elköteleződésre lenne szükség a mindannyiunkat érintő szabályok meghozatalában való érdemi társadalmi részvétel erősítése mellett – mind az EU, mind a magyar állampolgárok irányába. A polgári és közösségi részvétel, beleszólás serkentésének sokféle, idehaza is ismert eszköze, módszere van – csak élni kellene ezekkel a törvény „kozmetikázása” helyett.

 

A K-Monitor számos szakértői javaslatot fogalmazott már meg a helyi szintű társadalmi részvétel erősítéséről. A formális véleményezés helyett Európa számos országában valódi, érdemi párbeszéd valósul meg. Rendszerszintű változásról, szemléletváltásról nem szól a Kormány javaslata, pedig erre lenne szükség.

Olvasd el a javaslatainkat a valódi társadalmi részvételért!

 

Az álláspontot megfogalmazó tíz civil szervezet:

Ökotárs Alapítvány
Levegő Munkacsoport
Társaság a Szabadságjogokért
Állítsuk meg a Gyilkos Robotokat
Transparency International Magyarország
Amnesty International Magyarország
Humán Platform
Háttér Társaság
K-Monitor Közhasznú Egyesület
Magyar Helsinki Bizottság

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Háborús veszélyhelyzetre hivatkozva halogatják a választ az orosz cég hat milliárdos állami támogatásáról

MerényiM // 2022.07.25.

Fekete humor a magyar külügytől: háborús veszélyhelyzetre hivatkozva halasztották el 45 nappal a válaszadást az Arnest nevű orosz cég 6,8 milliárdos állami támogatásáról. Szijjártóék még tavaly augusztusban állapodtak meg Lavrovval, hogy az orosz aeroszol-üzem (eddig előzmény nélküli módon) magyar kormányzati támogatással épül meg Alsózsolcán. Oroszország ezt követően lerohanta Kelet-Ukrajnát, európai szankciók sorát váltva ki, ám a magyar fél ennek ellenére áprilisban aláírta a támogatási szerződést az oroszokkal. Kikértük az iratot, hogy megismerjük, mit vállalt az orosz cég a magyar milliárdokért, de a Külügy sajátos módon a háború miatt bevezetett veszélyhelyzetre hivatkozva meghosszabbította a válaszadási határidőt. Az ügyben érdeklődő ellenzéki képviselő még rosszabbul járt.

 

1_23.png

 

Még a választások előtt kampányeseménynek is beillő bejelentés történt: az orosz Arnest egy olyan gyárat épít a Miskolc melletti Alsózsolcán, amely a világ legmenőbb kozmetikai márkáit szolgálja majd ki. Munkahelyek jönnek létre, a "pragmatikus" magyar-orosz kapcsolatok tehát közvetlen előnyökkel járnak. Az Arnest 17 milliárd forintos beruházásából 6,8 milliárdot a magyar állam áll egyedi kormánydöntéssel. A hírek eleinte 256 munkahely létrehozásáról szóltak, a KKM honlapján azonban már az jelent meg: munkahelyek tekintetében "nincs többletvállalás".

Arról persze nem szólt a fáma, hogy az orosz cég tulajdonosa, Alekszej Szagal a Kreml legfelsőbb köreiben is járatos, és egyben az Orbán-kormány letelepedésikötvény-bizniszének egyik haszonélvezője. Szagal felesége, Jelena Szagal Putyin elnök pártjának és az orosz törvényhozásnak a tagjaként egyike volt azoknak, akik az orosz politikusok és milliárdosok közül 2013 után magyar állampolgársághoz jutottak letelepedési kötvénnyel, írta meg a HVG

Történt azonban valami, ami legalábbis elgondolkodtató egy ilyen beruházás magyar állami támogatását illetően: Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az orosz cégek elleni európai szankciók következtében az Arnestnek el is kellett adnia angliai (irvine-i) érdekeltségét, és az sem volna meglepő, ha azok a nagy nyugati cégek, amelyeknek eddig beszállítóként dolgozott, szintén elfordulnának tőle. 

Április 8-án mégis aláírták a támogatási szerződést az oroszokkal: ezen a napon már javában zajlott az orosz offenzíva. Ezen a napon Kramatorszk városában ötven civil halálos áldozata volt egy rakétatámadásnak, ami egy olyan vasútállomást célzott, ahol több ezer menekült várakozott kijutási lehetőségére a kelet-ukrajnai háborús térségből. A kormány azonban vállalta a kockázatot, amit az orosz cég beruházása jelent. Egyelőre semmi nyoma, hogy a magyar beruházást értékesítenék, a magyar leányvállalat taggyűlésére május 9-én Nevinnomyssk városában került sor.

Ez idén eddig a harmadik legnagyobb összegű (ismert) leszerződött támogatás: egy török üveg csomagolóanyagüzem 12,6 milliárdot, az olasz Kométa húsüzeme 10,8 milliárdot kap a költségvetésből a következő években a beruházására a KKM adatközlése szerint.

 Az ügyben közérdekű adatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést, amiből kiderül, reálisak-e még azok a feltételek, amelyekért cserébe az orosz fél közel 7 milliárd Ft magyar költségvetési pénzhez jut. A KKM azonban fifikás módon éppen a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45 napra tolta ki a válaszadást. Ezt még egyszer, újabb 45 napra teheti meg, így várhatóan ősznél hamarabb nem jutunk adatokhoz, így egyelőre azt sem tudjuk, történt-e kifizetés az oroszoknak a szerződés alapján.

A Külügyminisztérium válasza:

tajekoztatas_page-0001.jpg
2_4.jpg

 

Az ügyben Tompos Márton (Momentum) írásbeli kérdéssel fordult a KKM-hez az alábbi kérdésekkel:

Vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt Alexej Sagal (Алексей Сагал), az Arnest Group tulajdonosa és vezetője?

Vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt Jelena Sagal (Елена Сагал) nevű orosz állampolgár, és ha igen, személye megegyezik-e az Arnest Group tulajdonosának feleségével?

A letelepedési kötvény vásárlása összefüggésben van-e az Arnest Group befektetésével?

Miért kötötte meg a minisztérium az Arnest Hungary Kft.-vel a 6,7 milliárd forint összegű támogatási szerződést az orosz agressziót követően, illetve az uniós szankciók fényében?

Milyen szakmai érvek szerepelnek egy olyan beruházás közpénzből történő támogatása mögött, ami nem teremt új munkahelyeket?

 

Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára azonban nem fárasztotta magát érdemi válasszal, így továbbra sem tudhatjuk, miért tartja még mindig jó ötletnek a KKM, hogy a költségvetési megszorítások közepette a magyar adófizetők pénzét bizonytalan orosz beruházások támogatására fordítja. Az érdemi válaszadás megtagadása - szemben a mi adatigénylésünkkel - ebben az esetben nem peresíthető.

 

2_5.jpg

 

Egyedi döntéssel a Külügy évről évre több száz milliárd forintot fizet ki multicégek "munkahelyteremtő beruházásainak" támogatására. Ez nagyobb összeg, mint amennyit a kormány például a katás vállalkozásoktól adó formájában beszedett. A támogatások legnagyobb haszonélvezője mindezidáig a német nagytőke (kiemelten az autóipar) volt, de az elmúlt években a legtöbb pénz már keleti (török, dél-koreai, kínai) befektetések kapták.

A kormányzat gazdaságpolitikai és diplomáciai prioritásainak megítélése a közpénzek átláthatóságával foglalkozó szervezetként nem a mi asztalunk, az azonban visszás, hogy a kormány csak PR-közlemények szintjén kommunikál a multikkal kötött milliárdos szerződésekről. Most, amikor egy támogatási döntés jelentős politikai és gazdasági kockázatot jelent, a Kormány jól láthatóan nem hajlandó transzparensen érvelni a döntése mellett, nem teszik közzé a támogatások dokumentumait, hanem a háborús veszélyhelyzettel takarózik. Senki nem vitatja, hogy az államnak legitim feladata vidéki beruházások támogatása. Ha azonban valóban előnyös szerződéseket hoznak tető alá a külföldi nagyvállalatokkal, vajon miért kell rejtegetni a közvélemény és ezen beruházások melósai elől a szerződések tényleges feltételeit?

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 

Hungarian Government to Introduce Criminal Justice Reform to Tackle Corruption While Pressure on Courts Mounting

Jogi Munkacsoport // 2022.07.24.

Címkék: english

Although NGOs have been demanding for almost a decade, the government has only now taken steps to allow more effective prosecution of corruption - in the hope of receiving money from the EU’s Recovery and Resilience Fund. Soon, anyone who wants to take the role of a prosecutor in a stalled investigation will be able to do so. A new bill to amend the Criminal Procedure is a step forward, but it also hides a number of pitfalls for citizens who want to fight corruption. And the new rules will put judges at the Budapest Regional Court (Fővárosi Törvényszék) under unprecedented social and political pressure in addition to an increased caseload.

KÖZELEDIK A VÁRVA-VÁRT BÜNTETŐELJÁRÁSI REFORM (magyar)

polt_peter_teaser.jpg

Prosecutor General Péter POLT along with the speaker of the National Assembly László KÖVÉR and PM ORBÁN's crony Lőrinc MÉSZÁROS

Közeledik a várva-várt büntetőeljárási reform: Növekszik a nyomás a bíróságokon

Jogi Munkacsoport // 2022.07.22.

Címkék: bíróság korrupció ügyészség civilek jogalkotás RRF

Bár a civilek tíz éve kérik, a kormány végül csak a helyreállítási alapból érkező támogatás reményében tett lépéseket a korrupciós cselekmények hatékonyabb üldözése érdekében. Hamarosan bárki az ügyész szerepébe léphet, aki fel akar lépni egy leállított nyomozás ellen. A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása előrelépésnek tekinthető, de számos csapdát is rejt a korrupció ellen fellépni kívánó aktív polgárok számára. Az új szabályok pedig korábban nem látott társadalmi, politikai nyomás és megugró ügyteher alá helyezik a Fővárosi Törvényszék nyomozási bíráit.

 

polt_peter_teaser.jpg

Lebőgtek a kamupártok, tapasztalt fideszesek csúsztak el a banánhéjon, a milliárdokról idén sem született elszámolás

MerényiM // 2022.07.20.

Címkék: kampány adatok kampányfinanszírozás adatigénylés

Éveknek tűnik az április 3-i választások óta eltelt idő. Gazdasági válság körvonalazódik, újrarajzolták a kormányzati struktúrát és meglepő belpolitikai irányváltásokban is bővelkedett az elmúlt három hónap. Korrupcióellenes szervezetként kapkodjuk a fejünket: egyik nap antikorrupciós munkacsoport alakul, másik nap megreformálják az általunk is sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszert, de úgy, hogy a vagyonról többé már nem kell nyilatkozni. A kampányfinanszírozás átláthatatlansága azonban nem változik. Idén is kikértük és közzétesszük a kampánytámogatások elszámolásait.

 

fidesz-gyurcsanyozas-plakat-kampany-vers-valasztas_image_41dbc8e9a9ea2f09c8efca7146e7.jpg

Fideszes, kormányzati és CÖF-ös FIdesz-kampányplakátok a 2022-es választások előtt

 

Idén csak milliók, és nem milliárdok tűntek el

Bár a választási kampány történései a múltba tűnnek (Márki-Zay, Gattyán, "Előre, nem hátra!", "Gyermekvédelmi népszavazás!"), a kampánypénzekkel csak mostanra számoltak el, és ha valamihez Brüsszel javaslatai ellenére sem nyúl a kormány, az a kampányfinanszírozás rendszere. Bár a pártok és a jelöltek négy évenként több milliárdos összeget kapnak - egyébként helyesen - a kampányukra, ezekkel - helytelenül - igen felületesen, a Közlönyben kell csak elszámolniuk.

Hiába gyűjti össze és nézi át ezt a Kincstár, átfogó adatbázis nem születik arról, pontosan kik és mennyi kampánypénzt mire használtak fel. Rendszeresen civilek adatigénylései nyomán értesül a közvélemény arról, hogy milyen visszásságok történtek a költségvetésből kifizetett kampánytámogatások körül.

1642171261_7338028_6142037.pngIdén kevésbé drága kampányunk volt, lévén a kormányoldal politikai megfontolásból 71 jelöltre emelte az országos listaállításhoz szükséges beugró szintet, így a korábban 14 jelölttel százmilliós összeget felmarkoló baráti társaságok hoppon maradtak. A 2014-es és 2018-es kamupárt-ügyekből ismert nagy halak: Seres, Stekler és Gődény ugyan próbálkoztak - büntetőeljárások sorát vonva magukra az aláírások hamisításával - de a vírustagadást zászlajára tűző NÉP párt végül ugyan állíthatott listát, de nem reszkírozta meg a kampánypénzek felvételét. Szintén adatigénylésre, utólag tudtuk meg, hogy a Normális Élet Pártja ugyan felvett 490 millió kampánytámogatást, de azt a választást követően teljes mértékben visszafizette. Ha nem tette volna meg, 1% alatti eredménye miatt a pártvezetésnél és a jelölteknél is a NAV kopogtatott volna.

A kampánypénz lista után járó része tehát újonnan létrehozott, kifejezett bizniszpártokhoz nem került. A NÉP esetén a kamupárt megnevezés is vitatható, hiszen politikai programmal is felléptek, noha Gődény a mai napig tartozik a költségvetésnek a 2018-as Közös Nevezős pénzzel. Azt meg, hogy mire költöttek a nagyobb pártok, nem lehet megtudni, lévén erről részletes elszámolást nem kell leadniuk a pártoknak, a Közlönyből nagyjából annyi derül ki, hogy elköltötték a pénz a kampányra és kész.

 

Ezzel együtt idén is lefutottuk a kötelező köröket, hogy a kampánypénzek Kincstárnak benyújtott elszámolásait megismerhesse a közvélemény. Nemrég megkaptuk:

   Azon egyéni jelöltek listáját, akiknél visszafizetési kötelezettség keletkezett, amiért nem adtak le elszámolást / az elszámolást a Kincstár nem fogadta el / a jelölt kiesett, vagy 2% alatti eredményt ért el, és a pénzt nem fizette vissza.

   10 ismertebb egyéni jelölt nagyjából 1,1 milliós kampánytámogatásának részletes, számlaszintű elszámolását (ilyet az egyéni jelölteknek be kell nyújtani, a pártoknak a százmilliókról nem!)

   Azon egyéni jelöltek után járó támogatások elszámolását, amelyekről a jelöltek lemondtak a pártjuk javára (ez jellemzően néhány tízmilliós összegről szól, a Fidesz és a Mi Hazánk esetén nem volt lemondás)

 

A megkapott adatok itt érhetőek el.

 

A Kincstár idén az egyéni jelöltektől összesen 47 millió Ft-ot szeretne viszontlátni a kampánypénzek után. Érdekesség, hogy néhány tapasztaltabb Fideszes képviselőnek sem sikerült az elszámolás: Bús Balázsnál 2 Ft, Pánczél Károlynál 200 ezer Ft, Pócs Jánosnál 500 ezer Ft nem volt rendben, ezeket a Kincstár visszaköveteli az elszámolás hibája miatt. A Kincstár a Mi Hazánk jelöltjei által leadott számlák közül is rostált. Az ellenzékiek és a kutyapártosok a pártjuk javára mondtak le, így őket hiába keresnénk a tartozók listáján. Néhány jelöltnél tudatos csalásra utal, hogy a teljes pénzt követeli a Kincstár, lévén a pénzfelhasználásról nem is adtak le elszámolást. A NAV az elmúlt években nem volt túl sikeres ezen pénzek behajtásában.

Az egyéni jelöltek esetében 10 ismert jelölt elszámolását kértük (Böröcz László, Márki-Zay Péter, Sára Botond, Németh Szilárd, Koncz Zsófia, Lázár János, Rétvári Bence, Menczer Tamás, Hende Csaba, Toroczkai László). Maximum nagyjából 6 millióból kampányolhattak, ebből bő egymilliót adott az állam, amiről részletesen el kellett számolni és számlákat bemutatni. Legtöbbjük a jól bevált trükköt alkalmazta: egyetlen cégtől hozott számlát "kampányolásra", nekik fizették ki a teljes összeget, és ők költöttek.

Rétvári Bence attól a Kucsák Gábortól nyújtott be számlát, aki a váci jobboldal ismert figurája, és akit még Orbán Viktor is felkeresett otthonában a kampányban! Hende Csaba esetén a helyi kormánypárti rádió volt a kampányoló szervezet, még a terembérletet is ők fizették (a sajtóban megjelent ügy le lett papírozva), míg a budapesti jelölteknél egyazon cég,.az RTDCOM Kft. számlája lett becsatolva. Többen (Menczer Tamás, Sára Botond) facebook-költéseket csatoltak be - mások nem, noha dokumentáltan ők is költöttek pénzt a közösségi médiás kampányra. Az, hogy átlépték-e a költési limitet, ebből nem derül ki.

A pártok elszámolásai sem igazán beszédesek:
nem az országos lista után kapott százmilliókról, még kevésbé a teljes kampányra felhasznált milliárdokról számolnak el, csakis az egyéni jelölteltől megkapott milliókról. A Gattyán-féle Megoldás Mozgalom nemes egyszerűséggel egy számlát csatolt be a kampányt szervező Legnagyobb Vállalkozás Kft.-től, az ellenzéki pártok pedig a saját jelöltjeik után járó pénzt döntően egy nemfideszes plakátcégnél (Hungaroplakát) költötték el.

 

Ez persze csak a kampány-jéghegy csúcsa

Érdekesek tehát ezek az elszámolások, amelyek helyenként még egy képviselői Facebook profil belsejébe is bepillantást engednek, de nem a lényegről szólnak:

   A közterületen és a médiában jól láthatóan ömlöttek a kormánypártok hirdetései, de hiába kerültek ki ezek a reklámok nyilvánvalóan Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP érdekében, a médiaköltések jelentős részét az adófizetők állták és nem számítottak pártkampánynak. Több példa volt arra, hogy a kormánypárti politikusok közfunkciójukat fölhasználva kampányoltak, ezzel szintén előnybe kerülve ellenfeleikkel szemben, az elszámolásokba ez sem került be.

   A Fidesz az ÁSZ adatai szerint - írd és mondd - kettő millió forintot költött a sajtóban a kampányára. Ezzel ellentétes információ a fenti elszámolásokból sem derült ki: a népszavazási reklámok mellett a sajtótermékek saját kontójukra is kampányoltak, fizetni ezért közvetlenül nem kellett.

   De még az sem teljesen átlátható, miből plakátolta tele az országot a Fidesz a párt és a jelöltek plakátjaival (a kormánypropaganda és a CÖF mellett), hiszen a saját pénzes kampánnyal és az országos lista után járó kampánypénzzel nem kellett részletesen elszámolni - sem nekik, sem az ellenzéknek. Az utcán a Fidesz nyolcszoros túlerőben volt. 

Van tehát egy viszonylag bőkezű állami kampánytámogatás, aminek ugyanakkor csak egy nagyon apró részéről kell elszámolni tételesen, és még az így képződő adatokat sem adja ki automatikusan az állam. A kampányba médiacégektől, helyi vállalkozóktól, kampányra használt civil szervezetektől és még ki tudja honnan befolyó milliárdokról pedig egyáltalán nem kell elszámolni, így az sem derül ki, betartják-e a törvényben leírt költési plafont. Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy kimondjuk: régen sem tartották be, és 2022-ben sem. De mivel a Számvevőszék csak az elé kerülő elszámolásokat hajlandó ellenőrizni, a közvetett bizonyítékokat nem, így várhatóan a 2022-es kampánnyal is minden rendben lesz.

 

A K-Monitor A politika finanszírozásának és a politikai reklámozás átláthatóbbá tétele a visegrádi régióban című projekt keretében szlovák, cseh és lengyel partnereivel közösen elemzi a visegrádi államok politikafinanszírozását és javaslatokat dolgoz ki annak átláthatóbbá tételére.

 

Tavaly 648 milliárdnyi közvagyon került "térítésmentes átadásra"

MerényiM // 2022.07.15.

Címkék: átláthatóság infografika adatigénylés MNV kekva

648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2021-ben. Ez döntően azokat az ingatlanokat és intézményeket jelenti, amelyeket a kormánypártok közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak játszottak ki tavaly, a választásokra készülve. A kitalicskázott vagyonról nem a Vagyonkezelő, hanem a kétharmados parlamenti többség döntött - ám ezen döntésekhez nem volt árcédula adva, így csak most látjuk összegszerűen azt, mekkora részt is hasított ki az egyetemi modellváltás és a kapcsolódó kulturális magánalapítványok létrehozatala a közvagyonból. Az alapítványok vagyonával ma már a kormányközeli kuratóriumok gazdálkodnak.


 

1_22.png

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eszközállomány-csökkenése térítésmentes vagyonátadás miatt

 

Sokak figyelmét elkerülhette, hogy a járvány leple alatt ezer milliárd forint értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. A kuratóriumok élére többek közt olyan személyek kerültek, mint Csányi Sándor, Lázár János, Varga Judit, Demeter Szilárd, Varga Mihály vagy Orbán Balázs. Egyetemek, földek, kastélyok, üdülők, kollégiumok, sportpályák, irodaházak váltak köztulajdonból egy magánjogi szereplő tulajdonává a Parlament kétharmados döntései nyomán.

Az alapítványok vezetőit a jelenlegi kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem tudja leváltani. A puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére.

Az eltették.hu oldalon térképen mutattuk be az alapítványi tulajdonba került ingatlanvagyont.

 

Szkennelt pdf formátumban lett nyilvános a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-as beszámolója a rábízott, 10 ezer milliárd Ft-ot is meghaladó nemzeti vagyon tekintetében. A választások előtt a kormány ellenszolgáltatás nélkül kormánytagok és politikaközeli káderek vezette alapítványokba tolta át a közvagyon egy jelentős részét, de döntés született (főként ingatlanok) kormánypárti önkormányzatoknak, egyházaknak, vagy az állam és a kormánypárti holdudvar határán fekvő alapítványoknak.

 

A közvagyon csökkenése a beszámolóban is jól látszik (9. melléklet).

Döntően a közérdekű alapítványoknak adott ingyenes vagyonjuttatások miatt 2021-ben 648 milliárd "térítésmentes átadásra" került sor: a kitalicskázásra csak az elmúlt években kaptak rá: a "térítésmentes átadás" 2020-ban 150 milliárd, előtte 50 milliárd, azelőtt 10 milliárd körüli volt. 

Az összeg tehát a rezsim magánjellegű intézményekbe történő vagyonkitalicskázását mutatja, azonban náhány megjegyzést mindenképpen érdekel:

Természetesen nem állítható, hogy a közvagyonjellegét elvesztő vagyonelemek nem szolgálnának többé közcélt (köznapi szóval ellopták volna őket).

Azt azonban állíthatjuk, hogy eltette őket a politikai elit, hiszen közvetlenül ők (miniszterek, államtitkárok és az ő klientúrájuk) döntenek innentől magánemberként például a modellváltó egyetemek gazdálkodásáról. Egy demokratikus jogállam kormányánál jelentősebb befolyást szereztek a kulturális-politikai irányvonal meghatározását illetően. Hogy miért közérdek az, hogy az állami vagyont magánalapítványoknak adtuk át, a mai napig nem világos.

Ez a hatalmas összeg sem tükrözi, mekkora vagyon ment át az alapítványokhoz, hiszen egy egyetemi campus könyvbeli értéke nem vethető össze azzal, mintha mondjuk egy kormánypárti vállalkozó a saját zsebéből építene meg egy hasonló intézményt. Ezt tükrözik az általunk kiperelt dokumentumok is, amelyek mutatják: az értékcsökkentett épületek papíron nem érnek keveset, de a gyakorlatban egy vidéki város egész városrészét jelentik, amely a legnagyobb foglalkoztató stb. Ezt az eltették.hu is jól mutatja.

A kitalicskázott vagyonnak az MNV "átadásai" csak egy része: több esetben más vagyonkezelőtől, vagy közvetlenül az államtól mentek át ingatlanok a klientúrához.

 

nevtelen_terv_34.png

Néhány ismertebb alaptványnak térítésmentesen átadott vagyonelem...

 

Azon túl, hogy elképesztő egy ekkora vagyont kezelő cégnél a kereshetetlen, fénymásolt formátum, az is megdöbbentő, hogy ezekről a vagyonelemekről nincsen felsorolás sem itt, sem a "közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok" oldalán. Azt gondolná az ember, hogy ha egy alapítvány tízmilliárdos értékű állami vagyont kap, akkor ügyel a transzparenciára, de a gyakorlatban több alapítványnak még honlapja sincs, nemhogy felsorolás az adófizetők jóvoltából kapott javakról.

A jogalkotó sem igazán helyezett hangsúlyt a vagyonátadás megtárgyalása során erre: a törvények olykor bemutatták az átadandó vagyon (könyv szerinti) értékét, máskor nem. Konkrétan tehát lehetetlen pontosan megmondani, mekkora értékű vagyonelemekről mondott le a Kormány, amikor a haveri alapítványokat kistafírozta. Az elosztogatott vagyon pontos összetétele ebből a beszámolóból sem derül ki, de a nagyságrend beszédes. 

 

Ha elmélyülnél az egyetemi és más KEKVA-alapítványoknak átadott vagyon dokumentumaiban, böngéssz az MNV-től a K-Monitor által perben megkapott szerződésekben.

Ez ugyan részletesen tartalmazza a vagyonátadásokat, de egyáltalán nem teljeskörűen. Arról azonban ebből már képet kaphatsz, hogyan áll össze a fenti összeg. Egy egyetemi-főiskolai épület 1-3 milliárdot ér - erre mondjuk, hogy ma megépíteni persze ennek a tízszerese lenne...

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 

Rendszerszintű változtatásokat kér a kormánytól az uniós jogállamisági jelentés

MerényiM // 2022.07.14.

Címkék: eu korrupció jogállamiság

Az Európai Bizottság tegnap hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el. 

 

orban-viktor-eu-zaszlok.jpg

Fotó: Orbán Viktor facebook oldala

 

Az Európai Bizottság idén harmadik alkalommal készítette el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az évente kiadott jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése minden tagállamban, valamint a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd és együttgondolkodás elősegítése.

Az Európai Bizottság jelentése Magyarország esetében minden vizsgált területen egyenként is súlyos, összességében pedig rendszerszintű problémákat azonosított. Érdemi javulás egyik területen sem tapasztalható a jelentés szerint, bizonyos területeken pedig még tovább is romlott a helyzet. Mindez azért is aggasztó, mert ahogy az uniós helyreállítási alapról a magyar kormány és a Bizottság között jelenleg is zajló tárgyalások, vagy a nemrég elindított, az uniós pénzek védelmét szolgáló ún. feltételességi mechanizmus is mutatják, az ország összesen majdnem 28 milliárd euró összegű, azaz mai áron számolva közel 11 000 milliárd forintot kitevő vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek.

Noha a kormány a közelmúltban ismertette négy vállalását az uniós követelmények tiszteletben tartásáról, ezek egyrészt eleve elégtelennek tűnnek, másrészt még a végrehajtásuk esetén is kérdéses, hogy tényleg hatásosak lennének-e. Az idei jogállamisági jelentés fontos újítása, hogy konkrét és számonkérhető ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok kormányai számára az uniós alapértékeknek való megfelelés érdekében. Az ajánlások megmutatják, hogy mely területeken lenne szükséges változtatni a jogszabályokon és a gyakorlaton. A kormány számára is számos ilyen ajánlást fogalmazott meg az Európai Bizottság, minden területen rendszerszintű változtatásokat kérve. 

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat vette figyelembe: többek között civil szervezetek, újságírók vagy akár bírók is megoszthatták álláspontjukat a jogállamiság helyzetéről. Ezzel a lehetőséggel élve januárban kilenc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire. Az Európai Bizottság jelentése számos ponton tükrözi a civil szervezetek beadványában megfogalmazott aggályokat, ahogy azt a Bizottság legfontosabb megállapításait és ajánlásait összefoglaló lenti lista is mutatja.

 

Jogállamiság, különleges jogrend és korrupció összefüggéseit vizsgáltunk 2021-ben a TASZ-szal közös Korrupciófigyelő című elemzéssorozatunkban is.

 

A Bizottság először is emlékezteti a magyar kormányt arra, hogy hajtsa végre az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, és szüntesse meg a kötelezettségszegési eljárásokban megjelölt uniós jogsértéseket. Emellett a kormánynak kezelnie kell a 7. cikkes eljárás és a feltételességi mechanizmus, valamint az EU ún. országspecifikus ajánlásaiban azonosított jogállamisági problémákat.

 

1. Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok változatlanul fennállnak. A megoldatlan rendszerszintű problémák zöme a bíróságok igazgatási rendszerén belül a fékek és ellensúlyok hiányára vezethető vissza.

  • Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogkörei továbbra sem teszik lehetővé, hogy hatékony felügyeletet gyakoroljon az igazgatási jogkörökkel felruházott Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett, és további garanciákra van szükség az OBH elnök esetleges önkényes döntéseivel szemben. 

  • Az Európai Bizottság szerint a hatékony felügyelet hiánya lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke önkényes módon dönthessen a bírák előmeneteléről és jutalmazásáról. A jelentés rámutat arra, hogy a jogszabályi környezet 2021-ben hogyan járult hozzá a bírói előmenetellel kapcsolatos önkényes döntések meghozatalához. A Bizottság a nevesített esetek körében az alábbi fejleményeket tartja aggályosnak:

  • a Kúria ítélete szerint a pályájuk elején határozott időre kinevezett bírák nem támadhatják meg az alkalmatlanná minősítésről szóló döntést, ilyen módon már azelőtt el lehet őket távolítani a bírói pályáról, hogy egy független és pártatlan bíróság érdemben felülvizsgálná a minősítést;

  • a Kúria ítélete szerint bíróság előtt nem támadható meg az OBH-elnök azon döntése sem, amellyel indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánít egy bírói pályázati eljárást;

  • az OBH elnöke nem minden megüresedett álláshelyre ír ki pályázatot, és gyakran pályázat nélkül nevez ki bírókat; 

  • az OBH elnöke és a bírósági vezetők törvényi korlátozások nélkül dönthetnek a bírák részére osztható jutalmakról, és nincsenek világos feltételei annak sem, hogy egyáltalán milyen bírói tevékenység alapján adható jutalom;

  • az igazgatási vezetők teljesen szabad kezet kaptak a közigazgatási ügyekben eljáró bírók kijelölésére. A Bizottság a bírák függetlensége szempontjából aggályosnak találta, hogy bármelyik bírót önkényesen el lehet távolítani a közigazgatási ügyekben eljáró bírák köréből.  

  • Az Európai Bizottság ismét számon kérte a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat, amelyek az ország legfelsőbb bírósága feletti politikai befolyás kockázatát hordozzák magukban.

  • Azt is ajánlja a Bizottság, hogy a bírákat ne lehessen felelősségre vonni, ha a munkájukat végezve előzetes döntéshozatalt kezdeményeznek az EU Bírósága előtt. Ez történt Vasvári Csaba bíró esetében, akinek a perében az EU Bírósága is kimondta: csak a bírón múlhat, hogy ilyen eljárást kezdeményez-e. 

  • A Bizottság szerint az ügyelosztás területén sem oldódtak meg a már korábban is jelzett súlyos problémák. A Kúria ügyelosztási rendje például nem mondja meg, hogy az egyes tanácsokon belül kik lesznek azok a bírák, akik az adott perben ítélkezni fognak. Az ügyfelek sem ellenőrizhetik, hogy milyen szabályok alapján jelölték ki az ügyükben ítélkező bírókat. Ráadásul ezt az ügyelosztási rendet a Kúria elnöke egymaga állapíthatja meg. A Bizottság szerint erősebb jogköröket kellene adni a Kúrián belül a bírói testületeknek a kúriai elnök ellenőrzésére.  

  • Aggasztó a kinevezések rendszere is a Kúrián. Továbbra sincs akadálya, hogy olyan bíró kerüljön annak az élére, aki  egy percet sem dolgozott rendes bíróként korábban, ahogyan Varga Zs. András esetére is igaz. A rendes pályázati eljárásokat rendkívüli kirendelésekkel kerülik meg, de az is előfordul, hogy nem a szakmailag legfelkészültebb, hanem a politikai hátszéllel rendelkező jelölt kapja meg az állást: így került például Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár a legmagasabb bíróság bírói székébe. A Bizottság azt ajánlja, szigorítsák a kúriai elnökké választás feltételeit, és a pályázaton kívüli kinevezések lehetőségét szüntessék meg a Kúrián.  

 

2. Korrupció elleni keretrendszer

A kormány által csúcsra járatott korrupció több ezer milliárd forintban mérhető kárt okoz a magyar embereknek, az Európai Unió ugyanis befagyasztotta a Magyarországnak járó támogatásokat.

A Bizottság mindaddig nem fizeti ki a koronavírus okozta válság utáni kárelhárításra szánt Helyreállítási Alapból jelenleg lehívható 5,8 milliárd euró, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást, amíg a kormány nem tesz hathatós intézkedéseket a rendszerszintű korrupció visszaszorítására. Az EU által biztosított kedvezményes hitelről pedig az érdemi egyeztetések meg sem kezdődtek a két fél között, miután a kabinet konkrét terveit nem, csupán szóbeli igényét jelentette be annak felvételére.

Szintén a jogállami követelmények módszeres semmibevétele az oka annak, hogy az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetéséből Magyarország számára elérhető összesen mintegy 22 milliárd eurónyi, vagyis nagyjából 9 ezer milliárd forintra rúgó forrás sem hozzáférhető egyelőre.

 

1440x810_cmsv2_019f0151-c79b-5887-a12e-ccf9ef0689a6-5848302.jpg

 

A Bizottság a jogállamiságról most kiadott jelentésében különösen kritikus a korrupció elleni intézkedések hatásosságát illetően. A jelentés kiemeli, hogy az ügyészség továbbra sem küzd eléggé elszántan a közpénzeket érintő visszaélések ellen a kormány számára kellemetlen esetekben, amit tetéz, hogy a vádhatóság jóformán senki által nem ellenőrizhető módon dönt a korrupciós eljárások megszüntetéséről. Változatlanul súlyos probléma a közbeszerzési eljárásokban a valódi verseny alacsony szintje, amit az is jelez, hogy 100 közbeszerzési eljárásból 39 esetben egyetlen cég tesz ajánlatot. A jelentés a vagyonnyilatkozati rendszer súlyos hiányosságait is kiemeli. A jogszabályoknak társadalmi egyeztetés nélküli, gyorsított eljárásban történő elfogadása pedig aláássa a kiszámíthatóságot és a kormányzásba vetett bizalmat.

A súlyos és ismétlődő kritikákra aligha lesz elégséges megoldás a magyar kormány által a múlt héten vállalt néhány intézkedés. Az ügyészség által megszüntetett korrupciós nyomozások esetében önmagában a bírói felülvizsgálat csak szépségtapasz. Ehhez hasonlóan azzal a vállalással, miszerint a jövőben 15 százalék alá csökken az egyajánlatos közbeszerzések aránya, a kormány inkább  csak saját magát leplezte le, hiszen elviekben a hatalomnak semmi köze nincsen ahhoz, hogy kik és hányan indulnak az állami tendereken. 

A közhatalmi tisztségviselők és a politikusok gazdagodásáról még a jelenlegi, eleve működésképtelen vagyonnyilatkozati rendszernél is kevesebb hiteles információval szolgáló megoldás tervezett bevezetése pedig nem több politikai cinizmusnál, függetlenül attól, hogy a kormány ezúttal éppen az Európai Parlamentet tekinti hivatkozási alapnak. Arról nem is beszélve, hogy az államvezetés képtelen elszakadni a senkivel nem egyeztetett és erőből áttolt döntésekkel történő kormányzás módszerétől. Ezt legfrissebben az adószabályok átírásával szétverni tervezett KATA-rendszer példázza, amire éppen pár nappal azután került sor, hogy a kormány megígérte a Bizottságnak az ilyen típusú jogalkotás felszámolását.

Miközben a kormány továbbra sem mutat igazi elszántságot a korrupció leküzdésére és a bizalom helyreállítására, még a saját, elkésett és elégtelen vállalásait sem képes a gyakorlatban érvényre juttatni.

 

3. Médiapluralizmus

  • A jelentés szerint meg kell erősíteni a médiahatóság, illetve a Médiatanács funkcionális függetlenségét. Ezzel kapcsolatban a jelentés problémaként azonosítja például, hogy a Médiatanács tagjait a kormánypárt egymaga jelöli. A jelentés kitér arra is, hogy a Klubrádió és a Tilos Rádió a Médiatanács döntése alapján vesztették el a frekvenciájukat, és hogy a Klubrádió ügye miatt kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.

  • Az állami média anyagi és szerkesztői függetlenségével kapcsolatos problémák kezelése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy erősítsék meg az állami média működésének függetlenségét, illetve a szerkesztői szabadságot célzó szabályokat és mechanizmusokat a közszolgálati médiára vonatkozó európai sztenderdek figyelembevételével.   

  • A jelentés szerint a kormányközeli sajtótermékek állami reklámköltésekkel való megtámogatása egyenlőtlen médiapiaci helyzetet eredményez. A Bizottság ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy szülessen olyan jogszabály, amely biztosítja az állam és az állami cégek általi hirdetések tisztességes és átlátható elosztását a médiatermékek között.

  • Az újságírók továbbra is változatos akadályokkal szembesülnek a munkájuk során. A bizottsági jelentésből természetesen nem hiányozhat a 2021-es év egyik legnagyobb botránya, a Pegasus-ügy sem. Bár a többek között ügyvédeket – köztük a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét – és független újságírókat érintő titkos megfigyelések kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és az ügyészség is vizsgálódott, de egyikük sem állapított meg jogsértést a kémszoftver alkalmazása miatt. Magyarországon a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés engedélyezése és ellenőrzése nincs bírói kontrollhoz kötve, így azt gyakorlatilag a kormány engedélyezi saját maga (az irányítása alatt álló titkosszolgálatok) számára. A jelentés arra is kitér, hogy külső kontroll hiányában például az ügyvédek megfigyelése komoly aggodalomra ad okot, mert gyengíti a függetlenségüket és aláássa az ügyvédi titoktartás intézményét.

  • A közérdekű adatokhoz való hozzáférés továbbra is nehézségekbe ütközik: továbbra is él például az a szabály, amely 15 napról 45 napra emeli a közérdekű adatigénylésekre való válaszadás határidejét. Emellett a hatóságok sok esetben bírói döntés ellenére sem adnak ki közérdekű adatokat. 

 

4. Fékek és ellensúlyok rendszere

  • A jogalkotási folyamat átláthatatlansága és rossz minősége, így például a társadalmi egyeztetés teljes hiánya továbbra is probléma a Bizottság szerint. A kormány emellett olyan szabályok megalkotására használta a COVID-járvány örvén kapott felhatalmazását, amelyeknek nem volt közük a járvány kezeléséhez – így korlátozta például a sztrájkjogot.

  • Az alapvető jogok biztosát a függetlenségének hiányával kapcsolatos aggályok miatt „lefokozták”: elvesztette nemzeti emberi jogi intézményi „A” státuszát. A jelentés kitér arra is, hogy a Velencei Bizottság súlyos kritikákat fogalmazott meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése és az alapvető jogok biztosa hivatalába olvasztása kapcsán.

  • Az állami szervek nem hajtják megfelelően végre az európai és magyar bírósági döntéseket. Magyarország az Emberi Jogok Európai Bírósága által az elmúlt 10 évben ún. vezető ügyekben hozott ítéletek 71%-át nem hajtotta még végre.

  • A jelentés szerint problematikus, hogy közhatalmat gyakorló szervezetek is megtámadhatnak bírósági döntéseket az Alkotmánybíróság előtt. A Bizottság emellett súlyosan aggályosnak ítélte az AB 2021. decemberi döntését, amely tulajdonképpen feltételhez kötötte az EUB ítéleteinek való megfelelést.

  • A jelentés szerint a civil szervezeteken továbbra is nagy a nyomás. A Bizottság ezért külön ajánlásban hívja fel a kormányt arra, hogy szüntesse meg a civil szervezetek szabad működésének útjában álló, azt megnehezítő akadályokat. Erre a nehezítésre példa a „közélet befolyásolására alkalmas” szervezetekről szóló törvény, ami alapján az Állami Számvevőszék a közelmúltban civil szervezetek százainál kezdett vizsgálatot. Emellett a civilek állami támogatásának részrehajló és politikailag elfogult elosztását is kiemeli a jelentés. 

  • A jelentés a korábbi évekhez hasonlóan ismét kitér arra, hogy a független civil szervezeteket gyakran bélyegzi a kormány, illetve a hozzá közel álló sajtó „külföldi érdekeket szolgálóknak”, „politikainak” és „ügynöknek”. Az elmúlt időszakban elsősorban a szexuális és nemi kisebbségeket képviselő civil szervezetek kerültek a támadások középpontjába: itt említi meg a jelentés, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a propaganda-népszavazás után összesen 9 millió forintra büntette az érvénytelen szavazatokra buzdító civileket.

 

Sajnálatos, hogy a számos felsorolt probléma ellenére a Bizottság csak a civil szervezetek kapcsán fogalmazott meg ajánlást. Emellett sajnos az idei jelentés sem tér ki arra, hogy kormánytöbbség módszeresen felszámolta azon intézmények, így például az Alkotmánybíróság függetlenségét, amelyek feladata, hogy a végrehajtó hatalom ellensúlyai legyenek.

 

Az Európai Bizottság összefoglaló jelentése itt, a Magyarországra vonatkozó külön jelentés pedig itt érhető el. A civil szervezetek beadványának angol eredetije itt, magyar fordítása pedig itt olvasható.

Települési COVID-adatok: hatalmas területi különbségek, továbbra sincs korrekt tájékoztatás

MerényiM // 2022.07.13.

Címkék: egészségügy adatok infografika adatigénylés covid

Különböző, egymással összevethetetlen adatsorokat ad ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ahelyett, hogy visszamenőleg közzétenné a COVID-járvány települési lebontású hivatalos adatait. Ilyen bontást kezdettől nem publikálnak, de még a döntéseiket megalapozni kívánó önkormányzatok sem mindig jutottak hozzá saját adataikhoz a járvány tetőpontján. A K-Monitor kétszer visszamenőleg, aggregálva már megkapta ezt az adatsort: ezt használta több önkormányzat és statisztikus kutatók is (!). Januárban újra próbálkoztunk, majd a válasz elmaradása után bírósághoz fordultunk. Ettől megijedve a tisztifőorvostól hirtelen jött válasz, ám nem az és nem úgy, ahogyan azt mi kértük.

 

nevtelen_terv_5.png

 

Kértünk valamit, kaptunk valami mást

Január 12-án közérdekű adatigényléssel fordultunk a Müller Cecília vezette NNK-hoz, hogy adják ki nekünk a COVID-járvány újabb hullámának adatait települési bontásban.

Kérem, hogy küldjék meg számomra a SARS-CoV-2 (Covid-19) koronavírusban 2022. január 10. napjáig Magyarországon fertőzöttek, valamint az elhunytak számát település szerinti bontásban.

Amennyiben az adatok kronologikusan is elérhetők (azaz bizonyos időközönként, például napi bontásban, és nem aggregáltan a teljes kért időszakra), úgy kérem, ebben a formában küldjék meg a részemre.

Kérem, az adatokat gép által olvasható formátumban (például xls, csv, xml, json  vagy más, hasonló formátumban), és ne szkennelt formában küldjék meg részemre az info@k-monitor.hu email címre. 

Ekkor még életben volt a szabály, hogy a járványra hivatkozva az állami szerv 45+45 napig halaszthatta a válaszadást. Erre sor is került, türelemmel vártunk. Ám 3 hónap elteltével az NNK lényegében kitérő választ adott a hivatalos megkeresésünkre: adatok helyett a koronavirus.gov.hu oldalt ajánlották a figyelmünkbe. A lepattintós válaszról beszámoló Facebook posztunkra még egy lájkot is kaptunk az állami szervtől!

 

Nem hagytuk annyiban, pert indítotttunk. Valószínűleg a bírósági iratok kézhez vétele indította arra az állami szervet, hogy 7 hónappal a kérdés után választ küldjön nekünk. Ebben azonban nem pont azt, és nem pont úgy küldte meg, amit kértünk. A megküldött pdf file-ok innen tölthetőek le.

  Arról persze szó sem lehetett, hogy az NNk a teljes nála lévő adatbázist átadja kronologikusan, vagyis napról napra. Kérésünk ellenére aggregált adatokat küldtek.

  Géppel félig-meddig olvasható pdf file-okat kaptunk, miközben az adatok nyilvánvalóan táblázatos formában állnak a rendelkezésre. A hosszú nevű települések például lelógnap a megküldött táblázatból. Az adatokat géppel olvasható formába hoztuk.

 

1_21.png

A 3 és az alatti számok kipontozva, a hosszú nevű települések pedig lelógnak.

  A korábbi két alkalommal a megadott napig, aggregálva küldték el az adatokat. Ehhez képest most önkényesen a 2020-as és 2021-es évekre küldtek aggregált adatokat.

  Ez még mind rendben is lenne, de a korábbi két alkalommal ellentétben, amikor minden település adatát megkaptuk, ezúttal Müller Cecíliáék adatvédemi aggályokat fogalmaztak meg, és a települések több mint felére vonatkozóan nem közöltek adatot. Az indok a következő volt: 

Tekintettel arra, hogy a fertőzött, illetve az elhalálozás időpontjában koronavírus fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi, heti, de még havi szinten is a települések jelentős részében legfeljebb 1-2 fő, az azonosítási, felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat településenként, évenkénti bontásban (2020 és 2021-es évre) adom meg, s a még ezt követően is fennmaradó, 3 vagy az alatti esetszám esetén a számokat kipontozva.

   Emiatt viszont az adatbázis nem összehasonlítható sem a hivatalos adatközlés országos-megyei adataival, sem a mi korábbi, települési adatbázisunkkal, sem pedig az Átlátszó által 2021-2022 januárja közötti időszakra megkapott, a miénkkel egyébként összefésülhetetlen, de napi szintű adatokkal. A kistelepülések évenkénti 1,2,3 elhunytja "kipontozásával" 2020-21-re 35.410 halott személyt tartalmaz a megküldött adatbázis, miközben a hivatalos statisztika szerint a tavalyi év végéig 39.186 személy hunyt el koronavírussal Magyarországon.

 

A halálozási adatok - a korábban közölt települési szintű fertőzőttségi adatokkal együtt - ezen a linken böngészhetőek és tölthetők le további elemzés céljából. A most megkapott adatokat az "Elhunytak száma 2021.12.31-ig" oszlopba rendeztük, ám ahol egyik vagy másik évben "..." szerepelt a kapott statisztikában, ott mi is "..." - ot írtunk ki. A teljes adatsor - benne a fertőzések hivatalos 2020-21-es adatai - az NNK levelével innen letölthetőek.

 

Figyelem, ezek nem az aktuális, hanem tavaly december végi, 2020-2021-es aggregált adatok! Az azóta eltelt időszak adataihoz egy újabb adatigénylésre, és vélhetően újabb több hónapos várakozásra lesz szükség. A kistelepülési adatokért megyünk tovább az ügyben az NNK indított perünkben, hiszen abszurd az indok, hogy pusztán a COVID-halálozások száma "felfedné" bármely elhunyt személyes adatait.

Az alábbi ábrán a 10 ezer főnél nagyobb települések  2020 és 2021 évi aggregált COVID-halálozási aránya látható. Ezek mindegyikére vonatkozóan van adatunk a megkapott adatbázisból, hiszen sajnos mindenhol, mindkét évben háromnál többen hunytak el. Jól látszik, hogy míg a budapesti agglomeráció településein ez az arány alacsony (ezerből 2-3 fő), addig ennél lényegesen magasabb az arány Nógrád megyében, illetve több szegény, periférikus kelet-magyarországi kisvárosban. Ez összecseng a kutatók második hullám utáni megállapításaival. Éppen ezek a területi egyenlőtlenségi mintázatok és ezek összefüggései más jövedelmi-egészségügyi-infrastrukturális tényezőkkel lennének azok a pozitív érvek, amelyek miatt az államnak kutya kötelessége lenne a kutatók és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátania ezeket az adatokat. Emíg erre nem kerül sor, mi továbbra is adatigénylésekkel igyekszünk hozzájutni az adatokhoz.

 

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 



süti beállítások módosítása