háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

Hírek

  • Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (54) adatok (67) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (5) amsterdam (1) antikorrupció (40) anti korrupció (27) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (182) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (8) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (11) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (12) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (15) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (40) EU (2) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (6) exszabi (1) ezaminimum (12) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (4) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (10) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (1) ígyszültem (1) infografika (58) információszabadság (46) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) ITM (1) izland (3) játék (3) jobbik (2) jogalkotás (22) jogállamiság (1) jordánia (1) k-monitor (19) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (18) kampányfinanszírozás (30) kamupártok (7) kdnp (1) KEHI (2) kekva (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (9) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (29) korrupciófigyelő (4) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (4) közbeszerzés (46) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (30) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (53) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (67) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (3) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (2) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (42) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (13) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (27) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (17) tasz (13) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (13) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Így oltottak - felmérés az oltakozás menetéről

attilaj // 2021.07.09.

Címkék: egészségügy koronavírus

A 2021-es év egyik lefontosabb témája az koronavírus elleni oltás volt. Heteken, hónapokon át foglalkoztatta a társadalmat, hogy lesz-e elég oltás, lehet-e bízni a különféle vakcinákban, melyik korcsoport mikor jut oltáshoz, és persze az, hogy ki milyet kap. Mára azok, akik regisztráltak, túlnyomórészt hozzájutottak a vakcinához. 

 

igyoltottak_cover.png

 

Most, hogy lecsengőben az oltási láz, a K-Monitor úgy gondolja, fontos felidézni, ki hogyan kezelte azt a helyzetet, amikor a vakcina hiánycikk volt, a többség pedig izgatottan várta, mikor hívják be oltásra és milyen vakcinát ajánlanak fel számára.


10 komment

Jordán hallgatók magyar ösztöndíjjal: válaszokat várunk!

MerényiM // 2021.06.29.

Címkék: oktatás külföld jordánia külügyminisztérium átláthatóság antikorrupció Szijjártó Péter adatigénylés naffa

A 2013-ban elindított Stipendium Hungaricum a Kormány által a „keleti és déli nyitás” külpolitikája jegyében alapított ösztöndíjprogram, melynek keretében egyre növekvő számú hallgató érkezhet magyar egyetemekre. Meglepő módon a legtöbben a 10,5 millió lakosú Jordán Hásimita Királyságból tanultak magyar egyetemeken: kétszer többen, mint Kínából, sőt, több jordán tanult be így magyar egyetemeken (2020/21 őszén közel 1000 fő), mint ahányat Nógrád megyéből állami finanszírozású szakokra minden képzési szinten és munkarendben felvettek. FRISSÍTVE A MINISZTÉRIUM VÁLASZÁVAL.

Szülj okosan! - Szerepjáték a várandósságról

attilaj // 2021.06.26.

Címkék: játék egészségügy hálapénz

A napokban készült el a várandósok számára egy különleges kiadvány. A tájékoztató egyéni kezdeményezésből, egy háromgyerekes jogász édesanya tollából született, és a skandináv egyszerűségű “Tájékoztató várandósok részére” címet viseli. A magas színvonalon, meleg hangon megírt kiadvány biztosítja olvasóit arról, hogy „gyermeket világra hozni alapvetően csodálatos, felemelő, erőt adó élmény”, de informál arról is, hogy ma Magyarországon nem egyszerű a várandósoknak felkészülni a szülésre. Nemrég megjelent szerepjátékunk a hazai szülészeti ellátás útvesztőjéről ad képet.

Az EMMA Egyesület munkatársa beszélt a játékról a Klubrádióban.

szulj_okosan_1.png

 

Aki nem akarja a szerencsére bízni, hogy megadatik-e maga és gyermeke számára a szép, „egészséges” szülés esélye, érdekeik és jogaik érvényesülésének lehetősége, annak energiát kell szánnia arra, hogy felkészüljön a nagy napra. A napra, amely nem csak az ő életét fogja megváltoztatni, de hatással lesz a születendő gyermek személyiségére, későbbi testi-lelki egészségére is. Ha a várandós szeretné elkerülni, hogy esetleg áldozatául essen a kórházi rutinnak, hogy ő és babája egy legyen az aznapi „esetek” közül, akkor informálódnia és terveznie kell.


Olyannyira igazak a fenti sorok, hogy a Tájékoztatót az szülészeti-nőgyógyászati szakfelügyelő is jóváhagyta szakmailag, a védőnők szakfelügyelője ajánlása nyomán pedig szakmai segédanyagként minden védőnő meg fogja kapni az elkövetkezendő időszakban, sőt, minden édesanya is. De hogyan tervezzen és hogyan készüljön egy édesanya? Mit jelent pontosan, hogy “informálódnia és terveznie kell”? A K-Monitor és az EMMA Egyesület játékra invitálja a várandósokat, és mindenkit, akit foglalkoztat, hogy milyen dilemmákkal néz szembe ma egy várandós anya Magyarországon.

A Szülj okosan! szerepjátékot 5 perc alatt végigjátszhatod - közben egyszerre nő a tudásod és az empátiád. A friss várandós, Éva szerepébe bújva fogas kérdésekkel szembesülhetsz, és óvatosan érdemes mérlegelned a megoldások között - döntéseid eredményeképpen ugyanis nőhet vagy csökkenhet a lelki egészséged (a játékban: motiváltság), a fizikai jólléted, és az sem mindegy, hogy a döntéseidnek mi az anyagi vonzata. Remek tippeket kaphatsz a játékban ha a tippek ikonra kattintasz, amelyek felugró ablakban fontos információ-morzsákat tartalmaznak.

A játékban az egyes dilemmákhoz hasznos tippeket is találsz!

A játékban nincs győzelem vagy vereség - de a hazai szülészeti ellátás útvesztője jobban megfoghatóvá válik, körvonalazódik a játék többszöri végigjátszása során.

A játék során legalább 3 de legfeljebb 13 döntést kell meghoznod, s minden döntésed az alábbi három dimenziót érinti:
Pénz: 400.000 forint kezdőtőkével indulsz. Ez viszonyítási alapként szolgál, ami megmutatja, egy-egy döntésednek milyen anyagi következményei lehetnek.
Fizikai jóllét: Tágan értelmezett egészséged értékét mutatja. Tested békességének és nyugalmának megőrzése nem kis munka, érj el legalább 75-ös értéket a kezdeti 100-ból!
Motiváltság: Hónapokon keresztül döntéseket hozni mindenkinek megterhelő. Igyekezz figyelemmel lenni lelked egészségére is! Ha legalább 75 pontot megtartasz a kezdeti 100-ból az jelzi, hogy sikerült megtartanod a pozitív hozzáállásodat!

Lássunk két dilemmát a játékból! Az ultrahanggal kapcsolatban még csak-csak könnyű döntést hozni, de a szülésindítás kérdése kinyitja Pandora szelencéjét…

 

Ultrahang: kötelező, kötelezően ajánlott vagy eltúlzott vizsgálati kényszer?

Az első ultrahangra készülve Éva nagyon várja, hogy megláthassa csöppnyi babáját. Az állami ellátórendszerben végezve a vizsgálatot a következő helyzet áll elő: “az ultrahangon hiába kértem az orvost, nem fordította felém a képernyőt, hogy láthassam a kisbabámat.” Dilemma: Te hogyan döntenél Éva helyében a második ultrahanggal kapcsolatosan? Maradni fogsz az állami rendszerben, ahol jellemző a sorbanállás, az orvos sokszor késik, és gyorsan akar “letudni”, esetenként nem túl kedvesen, vagy megéri neked legalább egyszer magánellátásba menni a jobb, gyorsabb és kedvesebb ellátás reményében? A játékban választhatod azt is, hogy nem mész el egy ultrahangra, mert azt hallottad, hogy például Skandináviában nem is ultrahangozzák a magzatokat, csak ha feltétlen szükséges - no és ott nem is 8-10 alkalom a legminimálisabb, amikor meg “kell” jelenni várandósgondozáson, hanem sokkal kevesebb. De mi van, ha az orvosod megharagszik rád, ha kihagyod azt az alkalmat? Mit kockáztatsz, és mit nyersz a döntéseddel? A fizikai és mentális jóllét, illetve a “mennyibe fáj” dimenziók mentén hol áll ez a második ultrahang? Mennyi pénzt ér meg neked az, hogy biztosan láthasd a babád arcát egy percre?

A játék egy másik lehetséges dilemmája, hogy mit lépsz, ha tudni akarod, hogy milyen esetekben szükséges a szülésindítás. „Tegnap megszületett a barátnőd kislánya. Gyógyszeresen indították meg a vajúdást, ami a barátnődet nagyon megviselte. Egymásnak ellentmondó véleményeket olvasol az interneten. Megkérdezed az orvos véleményét, aki azt mondja, hogy a kórház protokollja határozza meg, hogy mikor szükséges a szülésindítás.”

Éva karaktere, akinek a bőrébe bújunk a szerepjáték során, már a játék elején értesül erről a konkrét szülészeti beavatkozásról. Rosszul hangzik és szeretné majd a saját szülésekor lehetőség szerint elkerülni, de nem tudja pontosan, mi is az a szülésindítás, és mikor csinálják. Miért indították gyógyszeresen a barátnője szülését? Az övét is meg fogják? A facebook csoportok és a szóbeszéd szerint számos kórházban már a baba születésének kiírt időpontja utáni napon, napokban beindítják a szülést, még akkor is, ha semmi probléma nem áll fenn, pedig állítólag valami protokollok szerint sem feltétlen kellene ennek így történnie, - és persze a való világban a gyermekek nem szoktak igazodni az orvos által saccolt időponthoz (mindössze 4%-uk születik a kiírt időpont napján).

Mit mond a szülésindukcióról a Tájékoztató?
A Tájékoztatóban az áll, hogy „Az alább felsorolt eljárások hasznosak/szükségesek lehetnek bizonyos esetekben, pl. magas kockázatú anyáknál, ugyanakkor károsak lehetnek alacsony kockázatú nők számára. Ezért ezek kizárólag orvosilag indokolt esetben alkalmazandók:
- gyógyszeres szülésindítás (...)”

Inkább bemondásra elhiszed az nőgyógyászodnak, hogy van a kórházadban protokoll a normál, élettani szülésre, az valóban evidencia-alapú és nálad is be fogják tartani, vagy inkább írsz a kórháznak egy emailt, hogy megtudd, milyen ellátást fogsz kapni, és hogy megtudd, mibe fogsz beleegyezni?

Ha elhiszed az orvosodnak, hogy majd minden a körülményekhez képest a lehető legjobban és leginkább evidenciaalapú módon fog menni, és nem érdeklődsz tovább, akkor senki nem fogja elárulni neked, mik azok a szülészeti irányelvek, miért vannak helyi protokollok, azok miért nincsenek leírva, és eleve miért különböznek az irányelvektől. Spoiler: élettani szülésről ráadásul nincs is irányelv.

Ha a kórházat ki is hagyod a történetből, és az országos irányelvekre keresel rá, hamar rájössz, hogy a szülészeti ellátás rendszere mennyire átláthatatlan. Az országos szakmai irányelvek csak egy rövid ideje elérhetőek az ÁEEK honlapján azok számára, akik tudják a megfelelő keresőszavakat - és amely szervezet amúgy már 2020 végén megszűnt, csak még nem volt idő az új szervezetben átírogatni a linkeket - viszont szinte minden releváns irányelv (császármetszésről, túlhordásról, szülésindukcióról) hosszú évek óta lejárt. A legújabb, „A családbarát alapelvekre épülő szülészeti és újszülött ellátásról” című 2019-es irányelv nagyon korszerű és evidencia-alapú, de nem a hagyományos értelemben vett irányelv, ugyanis a jó gyakorlatokat nem előírja a kórházak számára, hanem csak mintegy „engedélyezi” őket. Ezekre egyrészt nehéz hivatkozni egy szülés során, másrészt egy épp szülő anyának nem kellene, hogy feladata legyen az irányelvek betartatása.

Ha mélyebben érdekel a téma, és/vagy nincs meg benned a tökéletes bizalom a kórház felé, dönthetsz úgy a játék során, hogy a kórháznak emailt írsz és kikéred a protokollt. Többféle eredmény lehetséges. A játék több ezer anya tapasztalata alapján íródott, a valószínű kimenetek ezek alapján a következők:

  • A kórháztól lehet, hogy semmilyen válasz nem fog jönni.
  • Ha mégis jön, „Az osztályvezető főorvos válasza szerint a protokoll szakembereknek íródott, hiszen ők hoznak szakmai döntéseket az adott szituációban, neked a beleegyező nyilatkozatot kell aláírnod. Azon gondolkodsz, hogy így honnan tudsz tájékozódni arról, hogy milyen lehetőségeid vannak egyáltalán a kórházban. Nyugtalanít a bizonytalanság.”
  • Ha felhívod őket telefonon, „A nővér ideges hangon oktat ki arról, hogy ők egy kórház, nem okmányiroda, bőven lesz időd olvasgatni majd, ha már ott leszel. Ingerülten válaszolsz, hogy nálad jobban senki sem várja, hogy túl legyél már ezen az egészen. Egész délután ezen rágódsz.”
  • A személyzet és az orvos hozzáállása a legnagyobb valószínűség szerint nem fogja tükrözni azt a törvényadta (konkrétan az 1997-es egészségügyi törvény-adta) jogodat, amely szerint a kivizsgálásodat és kezelésedet érintő döntésekben részt vehetsz; sem azt nem fogja beteljesíteni, hogy „az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget (...) az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről.”
  • Ha a játékban a magánorvost választod, nem biztos, hogy sokkal jobban jársz: „Az orvos udvariasan közli veled, hogy az nem fogja segíteni a szülést, ha őhelyette a papírban bízol. A legfontosabb a közös érdek, hogy mindenki jól legyen. Te azzal teheted a legtöbbet, ha azt csinálod, amit ő mond. Ha ilyen ideges vagy, szívesen megvizsgál, hátha az megnyugtat.”

Ezek a legvalószínűbb kimenetek.

Ha többször is újrajátszod a játékot, vagy olvasgatod a tippeket, amelyekre minden helyzetben kattinthatsz, rájössz, hogy ez a kérdés nem is a szülésindításról szól. Hanem arról, hogy módodban áll-e tájékozódni. A tájékozódás mennyi idődbe és energiádba kerül? Mennyi neheztelő pillantást vagy konkrét elutasítást fogsz kapni a személyzet részéről? Ha már a tájékozódás is nehéz, hogyan tudod hallatni a hangodat, védeni az érdekeidet a várandósság és a szülés során? Hogyan tudsz beleszólni abba, ami történik a saját testeddel és a megszületendő gyermekeddel? A rákészülés erre a ritkának és specifikusnak tűnő helyzetre -nevezetesen, hogy hogyan lehet elkerülni a szülés mesterséges megindítását élettani várandósság esetén - elég messzire vezet.

Mit mond tehát a szülésindításról a játék?

A szülésindítás feltételei, javallatai, ellenjavallatai és ezek elérhetőségének hiánya csak rámutat arra a tágabb kérdéskörre, hogy átláthatatlanul működik a szülészeti ellátás, és minden esetben kérdésként merül fel, hogy mivel tudja elérni a rendszerbe bekerülő egyén, hogy kompetens szülőként vehessen részt a saját várandóssága és szülése megélésében. A játék látszólagos könnyedséggel mutat rá arra a valójában húsbavágó tényre, hogy mekkora munkát kell elvégeznie annak a tájékozódni kívánó anyának vagy apának, aki valóban szeretné megtudni, hogy mire számítson a szüléskor és az utána következő kórházi tartózkodás során.

Mi a szülésindukcióval kapcsolatos gyakorlat?

A 2008-as (és 2011-ben lejárt) szakmai protokoll szerint „A terhességek mintegy 15-20%-ában végzünk szülésindukciót”. A K-Monitor anyai szülésélmény-felmérése szerint a 2010 és 2020 között Magyarországon szült anyák 29%-ánál indították a szülést - pusztán a nem császármetszéses szüléseken belül számolva. Sajnálatos, hogy a hálapénz-fizetéssel is összefügg (legalábbis 2020 végéig összefüggött) a szülésindítás: akik nem fizettek hálapénzt, abban a csoportban “csak” 26% volt ez az arány, az átlagosnál alacsonyabb hálapénzt fizető csoportban 29%, az átlagos, illetve az átlagosnál magasabb hálapénzt fizető csoportokban pedig 32%.

  • Ha érdeklődőként játszod a szerepjátékot, elgondolkoztató, vagy akár mellbevágó lehet szembesülni azzal a bizonytalansággal és sok esetben tehetetlenséggel, amely a várandós nők osztályrésze a mai Magyarországon a szülészeti ellátásban.
  • Ha már szült édesanyaként játszol, sokszor ráismerhetsz az általad már átélt dilemmákra, az alulinformáltság és tehetetlenség súlyára, amelyet el kellett hordoznod, és amely egy átláthatóbban, megbízhatóbban működő rendszerben nem a Te terhed lenne.
  • Ha éppen várandósként játszol, jó döntést hoztál, hogy már a játék során szembesülsz azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a legtöbb várandós így is, úgy is szembesül az idő előrehaladtával a szülészeti ellátórendszerben. Reméljük, hogy a tippek és trükkök elég muníciót fognak adni a továbblépéshez, és ahhoz, hogy a lehető legszebb szülésed legyen.

 

Ha úgy érzed, hogy a játék nehéz érzéseket kavart fel benned, ne feledd: nem te vagy a hibás, és nem vagy egyedül. Ha szeretnél valakivel beszélni arról, hogy mit éltél át a szülésed során, vagy milyen félelmeid és aggodalmaid vannak a jelenlegi szüléseddel kapcsolatban, az EMMA Egyesület ingyenes zöld számán képzett önkéntesek várják a hívásod.

baba_logo_cumitlan.pngAz igyszultem.hu szülésémény-térképen már több mint 15.000 anya valós beszámolját olvashatod! Olvasd el 2020 őszén készült részletes elemzésünket!

Ha idén szültél, nagy segítség ha kitöltöd a kérdőívet, aminek eredményeiből hamarosan vizsgálni tervezzük az új egészségügyi szabályozás hatásait.

Nemcsak Magyarországon okoz korrupciós kockázatot a EU-s helyreállítási alap

tangentopoli // 2021.06.16.

Címkék: támogatás közbeszerzés átláthatóság EU nyílt adat

Az Európai Unió az elkövetkezendő években 672,5 milliárd eurót, mintegy 230 ezer milliárd forintot fordít a világjárványból való kilábalásra. Átláthatóságot és számonkérhetőséget segítő mechanizmusok híján a hatalmas pénzösszeg könnyen a korrupció és a visszaélések forrásává válhat - derül ki európai civil szervezetek gyorsjelentéséből.

Az Open Procurement EU Koalíció 22 EU tagállamot vizsgáló elemzése egyebek mellett arra jutott, hogy 20 tagállam nem tervezi nyilvánosságra hozni a helyreállítási pénzek végső kedvezményezettjeit. 

Az elemzés azt is megállapította, hogy csupán Svédország vállalta, hogy proaktívan nyilvánosságra hozza az audit jelentéseit és az Európai Bizottság részére készített beszámolóit. Ez azért is probléma, mivel a Európai Bizottság nem publikálja ezeket a jelentéseket, csak a tagállamokon keresztül válhatnánk megismerhetővé.

Hét ország egyáltalán nem biztosítja a helyreállítási alapból történő költések átláthatóságát: Ausztria, Horvátország, Dánia, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia.

„Az átláthatósági vállalások elképesztő hiánya teljesen aláaknázza a civil társadalom és a tényfeltáró újságírók fontos felügyelő szerepét.” nyilatkozta Nick Aiossa, a Transparency International EU munkatársa. 

A K-Monitor megkapta a települési COVID-halálozási adatokat

MerényiM // 2021.05.29.

Címkék: egészségügy adatok adatigénylés koronavírus

Február végén kértük ki, 90 nap után kaptuk meg azokat az adatokat, amelyek megmutatják: a járvány kezdetétől pontosan egy év alatt, március 4-ig hányan hunytak el a COVID-járványban az egyes településeken. A géppel olvashatatlan, szkennelt válaszban Müller Cecília Nemzeti Népegészségügyi Központja (NNK) arról számol be, a harmadik hullám felíveléséig 1990 település szenvedett emberveszteséget, összesen 15659 honfitársunk hunyt el. Azóta ennek sajnos majdnem a duplájánál tartunk - a friss adatokat újabb adatigénylésben kérjük ki, a válaszadás a korábbi tapasztalatok alapján augusztus végére várható.

 

nevtelen_terv_5.png

 

A most - óriási lemaradással - közölt adatokból eddig egyedül a budapesti halálozási számok voltak lekövethetőek a hivatalos oldalon (ezúttal kerületenkénti adatokat nem kaptunk), a települési bontást a járvány kezdete óta nem közöltek - sokszor még az önkormányzatokkal sem. Korábban bemutattuk, hogy - különösen a márciusban belendülő harmadik hullám - a helyi politikusok között is látható többlethalálozást okozott. A széleskörűbb adatközlés nem csak azért volna fontos, hogy jobban megértsük és megismerjük, milyen (egyenlőtlen) hatással volt a járvány a különböző településeken, de arra is lehetőséget teremtene, hogy független kutatók vizsgálják ezeket az összefüggéseket. Hollandiában például így néz ki az adatközzététel.



süti beállítások módosítása