The PARTIMAP homepage has been updated! 🎉

Over the past few months, we’ve been working hard to make the PARTIMAP homepage clearer, more informative, and easier to navigate. As a result, our homepage has a fresh new look, bringing together everything you need to know about what PARTIMAP can do, how it works, and what kind of possibilities map-based surveying can offer.

This update however, is more than just a visual redesign. Development continues behind the scenes, and we are working on several new features. The new homepage is only the first visible result of this ongoing development.

We will be sharing with you what we’ve been working on recently and giving you a closer look at the new features coming to PARTIMAP in mid-October!

Július végén mutattuk be a K-Monitor új, kísérleti alkalmazását, a Parlamonitort, amellyel könnyebben kereshetők és böngészhetők az Országgyűlés munkájával kapcsolatos nyilvános adatok. Azóta sem álltunk le a fejlesztéssel: új funkciókkal bővült az oldal, amelyek segítségével összehasonlíthatjuk a politikusok parlamenti aktivitását, térképen böngészhetjük a felszólalásokban említett településeket, megtalálhatjuk lakóhelyünk országgyűlési képviselőjét, és a bizottsági munkába is részletesebb betekintést nyerhetünk. Mutatjuk, mi változott az elmúlt hetekben!

Kormányváltás után a politikai prioritások megváltozásának a költségvetésben is látszódnia kéne - már, ha van elérhető adat vagy valamilyen vizualizáció a költségvetésről, ahol a két állapotot össze lehet hasonlítani. Tizenhat év kétharmados Fidesz-kormányzás alatt szinte természetesnek tűnt, hogy nem zajlik vita a költségvetésről, az adatokhoz alig lehet hozzáférni, a tervezett számokat pedig úgysem veszi senki komolyan, hiszen a kormány bármikor átírhatja őket egy tollvonással. Erről a problémáról évek óta írunk: a költségvetésnek láthatóvá kéne tennie, hogy a kormány milyen célokat kíván elérni az adóforintjainkból ahhoz, hogy azokat utána számon is lehessen kérni a döntéshozókon. 

A Tisza nem csupán tartalmában, de formájában is új kormányzást ígért: bízunk benne, hogy ez átláthatóbb költségvetési gazdálkodást és az állampolgárokat is megszólító, társadalmi vitát fog jelenteni. Amíg ez nem történik meg, a K-Monitor addig is elkészíti a saját közérthető vizualizációját Magyarország központi költségvetéséről.

Ha egy algoritmus dönti el, kit ellenőriz valamely hatóság, ki kap támogatást, vagy melyik kérelem kerül előre a sorban, akkor az állampolgároknak joguk van tudni, hogy ez a rendszer létezik, mire használják és ki felel érte. A különböző országokban számos eszköz szolgálja ezt a célt: nyilvános mesterséges intelligencia (MI)-regiszterek, kötelező hatásvizsgálatok, egyéni tájékoztatási kötelezettségek és bíróságon kikényszerített forráskód-hozzáférés. Összegyűjtöttük a legfontosabb jó gyakorlatokat, és végiggondoltuk azt is, minek az átvétele lehet megfontolásra érdemes Magyarországon.  Őszi MI-blogbejegyzéssorozatunk 3. része

A K-Monitor régóta foglalkozik az állami algoritmusokkal. 2018 és 2019 között cseh, grúz, lengyel, szerb és szlovák partnerekkel közösen térképeztük fel, hol használ az állam automatizált döntéshozatalt a régióban. A kutatás egyik fő megállapítása az volt, hogy az algoritmikus döntéshozatal átláthatósága  a vizsgált országok egyikében sem megfelelő, a forráskódokat pedig a hatóságok rendre szerzői jogra vagy üzleti titokra hivatkozva tagadták meg. A folytatásként készült AlGOVrithms 2.0 jelentésben a magyar fejezet többek között a NAV csalásfelderítő rendszereit, a rendőrség Véda-KAFIR-Robotzsaru rendszerét és az Oktatási Hivatal pályaválasztást „támogató” algoritmusát mutatta be.

Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendelete (MI Rendelet) tudatos mozgásteret hagy a tagállamoknak arra, hogy maguk rendezzék, miként használhatja az állam a MI-t a polgáraival szemben. Olaszország 2025-ben ezt a mozgásteret egy átfogó nemzeti kerettörvénnyel töltötte ki, amelyhez persze végrehajtási rendeletek is kapcsolódnak. Bár az Európai Unióban más tagállam még nem fogadott el hasonló jogszabályt, Olaszország a globális színtéren mégsincs egyedül ezzel a lépéssel: Dél-Koreától Brazíliáig a világ számos országa a koherens kerettörvények felé mozdul. Jelen blogbejegyzésünkben amellett érvelünk, hogy Magyarországnak is érdemes lenne követnie ezt az utat.  Őszi MI-blogbejegyzéssorozatunk 2. része

illusztráció: ChatGPT 

Az MI Rendelet uniós szinten egységes, kockázatalapú keretet ad, a betartatás intézményi hátterének kiépítését azonban a tagállamokra bízza. Korábbi bejegyzéseinkben már végigkövettük, hogyan teljesítette Magyarország ezt a feladatot csúszva, és a beharangozott önálló MI Hivatal helyett a hatósági feladatokat meglévő szervezetekhez telepítve.

Akkori elemzésünkben három érdemi problémát emeltünk ki: (1) a felügyeleti jogkör ugyanahhoz a tárcához került, amely a MI-fejlesztések ösztönzéséért is felel; (2) a kormányváltás utáni átszervezés eleinte bizonytalanná tette, melyik minisztérium gyakorolja ténylegesen a piacfelügyeletet; és (3) sem a hatóságok erőforrásairól, sem a beszámolók nyilvánosságáról nincs érdemi garancia. Hozzá kell tennünk, hogy Kormány statútumrendeletének augusztusi végi módosítása, és a Tudományos és Technológiai Minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata a második visszásságot rendezte (az  MI helyettes államtitkárság létrehozatalával és a piacfelügyeleti hatósági hatáskör odatelepítésével). Ugyanakkor a fennmaradó két probléma nem véletlenszerű: abból fakadnak, hogy a magyar szabályozás a minimumot teljesítette (kijelölte a MI Rendelet által kötelezően előírt hatóságokat), de nem töltötte ki azt a mozgásteret, amelyet a MI Rendelet a tagállamokra bízott, illetve szabályozatlanul hagyott: annak rendezését, hogy az állam maga hogyan használhat MI-t a polgáraival szemben.

Már korábbi  hat jogalkotási javaslatunk is azt vetítette előre, hogy álláspontunk szerint ezt a mozgásteret nem ágazati jogszabályok sokaságára, hanem egyetlen, átfogó nemzeti kerettörvényre érdemes bízni. A legmeggyőzőbb mintát erre Olaszország adja, amely velünk azonos uniós jogi környezetben, ugyanazon MI Rendelet kontextusában cselekedett.

Megújult a PARTIMAP főoldala! 🎉

Az elmúlt időszakban sokat dolgoztunk azon, hogy a PARTIMAP főoldala átláthatóbb, informatívabb és könnyebben használható legyen. Ennek eredményeként most megújult a főoldalunk, ahol egy helyen mutatjuk be, mire használható a PARTIMAP, hogyan működik, és milyen lehetőségeket kínál a térképes kérdőívezés.

A megújulás azonban nemcsak a külsőről szól. A háttérben folyamatosan zajlanak a fejlesztések is, és több új funkción dolgozunk. Az új főoldal ennek a folyamatnak az egyik első látható eredménye.

Október közepén pedig megmutatjuk, hogy mi minden készült el az elmúlt időszakban és milyen újdonságokkal bővül a PARTIMAP.

Addig is nézzük meg, mit találsz most az új oldalon!

This autumn, the procedure under Article 7 of the Treaty on European Union concerning Hungary, which has been ongoing since 2018, will be on the agenda of the General Affairs Council once again. At the heart of the procedure lies the risk of a serious breach of the EU’s fundamental values – these include respect for human dignity, freedom, democracy, equality, the rule of law and respect for human rights. This procedure covers a number of issues related to the rule of law and human rights that are not addressed by other EU procedures.

Az ősz folyamán újra napirendre kerül az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás. Az eljárás középpontjában az uniós alapértékek súlyos megsértésének veszélye áll – ezen alapértékek közé tartozik az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. Ez az eljárás számos olyan jogállamisági és emberi jogi problémát fed le, amelyet más uniós eljárások nem érintenek. 

Az Európai Bizottság a múlt héten tette közzé a COM(2026)516 jelzésű dokumentumot, amelyben azt javasolják a Tanácsnak (vagyis a tagállamok vezetőinek), hogy teljes egészében oldja fel Magyarországon a jogállamisági feltételrendszerhez fűződő korlátozásokat, mivel a jogállamisági hiányosságok már nem veszélyeztetik közvetlenül az uniós költségvetést. Ha a Tanács elfogadja a Bizottság javaslatát, az azt fogja jelenteni, hogy Magyarország újra hozzáférhet a három kohéziós operatív program forrásaihoz, és a magyar egyetemisták, illetve egyetemekhez kötődő kutatóintézetek újra részt vehetnek az Erasmus illetve a Horizon programokban.

Belgium, Brüsszel. Kilátás a Városháza tornyából, a kupolás épület az Igazságügyi Palota (Palais de Justice). 1973. 
Fortepan / Jakab Antal

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közel kétezer orvos részvételével készült kutatásából. A válaszokból egy olyan egészségügy képe rajzolódik ki, amelyből a borítékot nagyrészt sikerült kiszorítani, a protekciót és a magán- és közszféra összefonódását azonban nem. A visszaélések bejelentésére éppen azok a csoportok a legkevésbé hajlandók, amelyeket a legtöbb nyomás ér.