Egyre több állami szerv nyúl algoritmusokhoz és mesterséges intelligenciára (MI) épülő rendszerekhez: kockázati pontszámot rendel adózókhoz, előszűri a segélykérelmeket, felismer rendszámokat a kamerák képén, vagy éppen chatbotként válaszol az ügyfélszolgálaton. Ezek a rendszerek egyre inkább beépülnek a közhatalmi döntéshozatalba, miközben kívülről szinte semmit sem tudunk róluk. Ki fejlesztette? Milyen adatokon tanult? Mekkora súlya van a döntésben egy ember mérlegelésének, és mekkora a gépének? Tesztelték-e, hogy nem hátrányos-e valamely társadalmi csoportra nézve?

Blogbejegyzésünkben azt vesszük sorra, milyen konkrét eszközökkel élhet ma egy kutató, újságíró, vagy érdeklődő állampolgár Magyarországon, ha egy konkrét állami MI-rendszerről akar megtudni valamit. Végigvesszük a közérdekű adatigénylést, a már létező – bár töredezett – hazai nyilvántartásokat, azokat az uniós adatbázisokat, amelyek már most nyilvánosak, a holland és a finn regisztereket mint követhető mintákat, és azokat a friss uniós átláthatósági kötelezettségeket, amelyekre 2026 augusztusától hivatkozni lehet.

Korábbi évekhez hasonlóan, a K-Monitor idén is elkészítette a politikai pártok értékeit és szakpolitikai elképzeléseit feltérképező Voksmonitor kérdőívet, mely segítségével bárki összehasonlíthatja politikai álláspontjait a választásokon induló pártokéval.  Az idei kérdőívünk 44 kérdésen keresztül próbálta az országot megosztó ügyek minél nagyobb körét bemutatni, érintve olyan szakpolitikai témaköröket, mint az Alföld elsivatagosodása, az álláskeresési járulék növelése vagy Magyarország jövője az Európai Unióban. A több, mint 35.000 kitöltés érdekes és tanulságos tapasztalataiból a Vox Populi választási kalauz készített részletes elemzést, mostani blogposztunk pedig áttekintést nyújt a kérdésekre érkező válaszokból és bemutatja a kitöltők által legkritikusabbaknak vélt pontokat.

Hogyan készül egy Voksmonitor kérdőív?

A kérdőív témáit a K-Monitor munkatársai állították össze, megpróbálva azokat a kérdéseket megtalálni, amelyek különleges relevanciával bírnak a pártok, civil szervezetek vagy akár a társadalom egésze számára. Az így létrejött kérdéssort továbbítottuk az áprilisi választásokon pártlistát állító öt pártnak, lehetőséget adva arra, hogy maguk jelenítsék meg álláspontjaikat az adott kérdésekről, szükség esetén akár indoklással is. Végül három párt (Mi Hazánk, MKKP, DK) élt a kitöltés lehetőségével, a további két párt álláspontjait (Fidesz, TISZA) pedig a K-Monitor rekonstruálta a pártok programjai vagy politikusainak megnyilvánulásai alapján. A pártok válaszai elérhetők és összehasonlíthatóak ezen az oldalon, itt.

Kötelezettségek, eddigi lépések, nyitott kérdések és a következő hónapok feladatai

 Fortepan / Inkey Tibor

Bő két éve, hogy az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét (MI Rendelet), amely 2024 augusztusában lépett hatályba, és azóta fokozatosan, több lépcsőben válik alkalmazandóvá. Magyarországnak, mint minden uniós tagállamnak, nemcsak a vállalatokra és fejlesztőkre vonatkozó szabályokat kellett volna időben átültetnie, hanem ki kellett volna építenie azt az intézményi hátteret is, amely a MI Rendelet betartatásáért felel. Ez a folyamat jócskán csúszott, több fordulatot vett, és máig maradtak olyan nyitott kérdések, amelyek még megválaszolásra várnak. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen kötelezettségek terhelik ebben a kérdésben Magyarországot, mi történt eddig, hol vannak a bizonytalanságok, és mi vár még ránk a következő hónapokban, években.

Magyarországon a rendszerszintű korrupció a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legsúlyosabb akadályává vált, miközben az antikorrupciós keretrendszer nem volt képes sem a korrupciós cselekmények hatékony szankcionálására, sem az áldozatok kompenzálására. A magas szintű korrupció következmények nélküli működése gyengíti a társadalmi ellenállást, mivel a polgárok gyakran reménytelennek látják a fellépést, és a korrupció okozta károkat hosszú távon a társadalom egésze viseli. 

Ezért a K-Monitor 2025-ben projektet indított, hogy konkrét ügyek elemzésével, szakértői interjúkat magába foglaló kutatással és közpolitikai javaslatokkal erősítse a korrupciós bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, valamint segítse a korrupció áldozatainak jogi elismerését. 

Kiemelt célunk volt annak vizsgálata, hogy milyen jogi megoldások tehetik lehetővé a korrupció által okozott károk megtérítését, valamint a polgárok aktívabb részvételét a korrupció elleni fellépésben. Emellett célunk volt a büntetőeljárásban 2022-ben bevezetett felülbírálati indítvány jogintézményének értékelése és továbbfejlesztési lehetőségeinek feltárása, mivel a jelenlegi szabályozás hatékonysága ellentmondásosnak tekinthető.

A projekt során feltárt szabályozási és jogalkalmazási problémákat a K-Monitor javaslataival együtt tesszük közzé. 

Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy sem a sértett fogalmának esetleges újraértelmezése, sem pedig a civilek büntetőjogi fellépését lehetővé tevő felülbírálati indítvány intézménye nem helyettesíti az antikorrupciós intézményrendszer független és funkciójának megfelelő működését. A polgárok és watchdog szervezetek büntetőeljárásban való szerepvállalása csak serkenteni tudja az antikorrupciós intézményrendszer működését, de nem képes ellátni a nyomozati hatáskörökkel felruházott, hivatali rendben és professzionálisan működő, infrastruktúrával ellátott állami szervek antikorrupciós munkáját. A polgárok aktívabb részvételét lehetővé tevő jogintézmények azonban fontos szerepet játszhatnak az antikorrupciós intézményrendszer működésbe hozásában.

A Kossuth Lajos téri Igazságügyi palota, Fotó: Molnár Noémi Fanni 

Az állam többször is úgy módosította az adásvételi szerződést, hogy azzal a kerület és az állam is rosszul járt, a Balázs Attila cége viszont jól. Még tízmilliárd forintot is rádobtak az eredeti 244 milliárd forintos vételárra, így 255 milliárd lett a zuglói irodakomplexum végleges ára. A választás előtt még gyorsan elutaltak 90 milliárdot is Balázs Attila cégének.

Fotó: Zugló Online

A Fidesz-kormány 40 milliárdos állami garanciával segítette a Bosnyák téri irodakomplexum építését. A Tiborcz István üzlettársaként elhíresült Balázs Attila cége, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. ugyanis 50 milliárd forint értékben kötvényeket bocsátott ki a beruházás finanszírozására. A kötvénykibocsátásra az állami Start Garancia Zrt. pedig 40 milliárd forintig garanciát vállalt. Minderre 2022 márciusában került sor, ami azért érdekes, mert az állam csak egy évvel később vette meg a zuglói irodakomplexumot. Igaz, a zuglói beruházás ekkor már megkapta a nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt, és az akkor Varga Mihály gazdasági miniszter alá tartozó Start Garancia feladata épp az ilyen beruházásoknak nyújtott állami kezességvállalás volt.

Intenzív parlamenti munka követte az áprilisi választásokat. Az Országgyűlés az alakuló ülése óta 21 napot ülésezett, és két és fél hónap alatt 29 törvényről szavazott. A miniszterelnök 112 felszólalás során összesen 15 óra 39 percet beszélt. Az ellenzéki képviselők közül Toroczkai László (Mi Hazánk; 41 felszólalás, 4 óra), Apáti István (Mi Hazánk; 41 felszólalás, 3 óra 48 perc) és Rétvári Bence (KDNP; 51 felszólalás, 3 óra 45 perc) használta fel a legtöbb beszédidőt. 2010-ben ugyanebben az időszakban, több mint 50 törvényről szavazott az Országgyűlés. A 2026-ban megválasztott 199 képviselőből 182-en szólaltak eddig fel. A legkevesebb alkalommal szavazó képviselő Lázár János volt, aki a szavazások csupán 19%-án vett részt.

Ezek a kimutatások a K-Monitor új, kísérleti alkalmazásából, a Parlamonitorból származnak, amely a parlament.hu nyilvános adatainak egy részét dolgozza fel és közli újra könnyebben áttekinthető, kereshető és összehasonlítható formában.

A K-Monitor indítványának köszönhetően nyomozni kell a Balásy Gyula cégeinek kiszervezett 2025. októberi “Nemzeti Konzultáció” ügyében, amit az Orbán-kormány a Tisza Párt állítólagos adóemelési programja miatt indított. A közérdekű kormányzati kommunikációnak áltcázott kampányfinanszírozás 12 milliárd Forintba került az adófizetőknek.

2026. június 19-én közös szakmai műhelybeszélgetést tartott a K-Monitor és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszéke. A rendezvény két, egymáshoz szorosan kapcsolódó témát érintett: a korrupciós cselekmények sértettjeinek helyzetét, valamint a kiegészítő pótmagánvád intézményét. Beszámolónkban összefoglaljuk a szakmai műhelybeszélgetés során elhangzottakat.

Fotó: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épülete, Thaler Tamás/Wikipedia

Az elmúlt években Magyarországon a társadalmi egyeztetés sokszor inkább formális kötelezettség volt, mint valódi párbeszéd. A jogszabálytervezetek véleményezésére gyakran rövid határidő áll rendelkezésre, a beérkező észrevételek sorsáról pedig ritkán kapnak visszajelzést az érintettek. Eközben világszerte egyre több ország kísérletezik olyan digitális részvételi platformokkal, amelyek nemcsak véleményeket gyűjtenek, hanem átláthatóbbá és követhetőbbé teszik a döntéshozatali folyamatot is.

A kép természetesen MI segítségével készült

Ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedhet az a kezdeményezés is, amelyet a kormány a napokban jelentett be. Ha megfelelő garanciákkal működik, egy ilyen rendszer valóban javíthatja a társadalmi egyeztetés minőségét. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a technológia önmagában nem elég: a platform sikerét végső soron az dönti el, hogy a döntéshozók mennyire hajlandók figyelembe venni a beérkező javaslatokat, és ezt mennyire átlátható módon teszik.

Cikksorozatunk korábbi részeiben szakértői interjúk alapján vizsgáltuk, milyen jogi és gyakorlati akadályok nehezítik a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzését Magyarországon. A vagyonvisszaszerzés a büntetőeljárás azon eleme, amelynek célja nem az elkövető felelősségre vonása, hanem a bűncselekményből származó vagyon felkutatása és elvonása — attól függetlenül, hogy az adott vagyon éppen kinek a kezében van. Ez egy többszakaszos folyamat: a vagyon azonosításától és felkutatásától a biztosításán (lefoglalás, zár alá vétel) át egészen a végleges elvonásig (elkobzás, vagyonelkobzás). 2018 óta ez a büntetőeljárás kifejezett alapfeladata, nem csupán másodlagos, az elkövető megbüntetése mellett esetlegesen elvégzett tevékenység.

Ebben a bejegyzésben a számokra fókuszálunk: közérdekű adatigényléseink és a hivatalos évkönyvek adatai alapján elemezzük a 2018 és 2025 közötti időszakot. Fontos egy dolgot előre tisztázni: hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényt. Ez egy új, a kormánytól függetlenül működő, kizárólag az Országgyűlésnek felelős szerv, amelynek elsődleges feladata kifejezetten a közvagyont (állami és önkormányzati vagyont) érintő, feltételezett visszaélések feltárása és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzése lesz. Ez egy más, részben szűkebb  hatáskör, mint amit ez a poszt tárgyal: az NVVH semmiképp azonos az alább bemutatott Vagyon-visszaszerzési Hivatallal (VVH), amely az általános, nem kifejezetten közvagyoni bűnügyi vagyonvisszaszerzésért felel (kábítószer-kereskedelem, korrupció, csalás és más vagyont generáló bűncselekmények is ide tartozhatnak).