A Focus című német hetilap beszámolója szerint a 44 céget tömörítő Német Kutató Gyógyszergyártók Szövetsége (VfA) átláthatósági kódex segítségével szeretné csökkenti a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök felírásához kapcsolódó korrupciót.

A szervezet elnöke szerint a betegeknek joguk van megtudni, hogy orvosaik mely gyártókkal állnak szerződéses viszonyban, és milyen kedvezményekhez jutottak tevékenységük során. Nyilvánossá válna, hogy mely cég fizeti egy orvos továbbképzését, részvételi díját egy konferenciára vagy a repülőjegyét valamilyen szakmai rendezvényre. A tervezet szerint az orvosoknak a gyártótól kapott ajándékokról is jelentést kellene írniuk.

A Német Orvosi Kamara és a Transparency International németországi tagszervezete is üdvözölte a kezdeményezést, amely 2016-tól válna kötelezővé.

A K-Monitor emailben megkereste a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségét, hogy elképzelhetőnek tartja-e Magyarországon hasonló szabályozás bevezetést, kérdésünkre azonban nem kaptunk egyelőre választ.

Forrás: Medscape,Focus

A Fonyó Károly vezette Mundus Invest 51 százalékos tulajdonrészt szerzett a Borsod megyei kormányhivatalok takarítását végző B+N Referencia Zrt.-ben.

Még 2011 április ötödikén jött létre 6 millió forintos törzstőkével a Mundus Invest Zrt. ingatlankezelő, melynek a cégadatok szerint egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója Fonyó Károly, Simicska Lajos bizalmi embere. A vállalat ugyanabba a rózsadombi irodaházba van bejegyezve, ahová Fonyó Megapolis Media nevű cége (a Metropol című ingyenes napilapot kiadó MTG Metro Gratis száz százalékos tulajdonosa) és az EuroAWK nevű közterületi médiavállalkozása, valamint a Simicska-Nyerges céghálóba tartozó Publimont közterületi reklámcég is. (Simicska hirdetős cégeinek egyébként egész jól indult ez az év is.)

A Mundus Invest még alakulásának hónapjában, április 26-án többségi, 51 százalékos tulajdonrészt szerzett a B+N Referencia Kft.-ben, amelyet 2011 július 30-án zártkörűen működő részvénytársasággá alakítottak át. A közterületi médiapiacon pozíciót szerző Fonyó a cégpapírok szerint korábbi közterületes konkurenciáinak üzletébe szállt be. A B+N Referenciában több olyan üzletembernek is volt érdekeltsége, akik korábban a közterületi médiapiacon épp a Simicska-plakátbirodalom ellenpólusának számító Multireklám, később Epamedia cégekben töltöttek be tisztségeket, mint például Tombor András vagy Kis-Szőlgyémi Ferenc. Kis-Szőlgyémi megtartotta a tulajdonrészét, a részvénytársaság vezérigazgatója pedig Szij László Csaba lett.

A 2011-es évet 1,48 milliárdos forgalom mellett 51 millió forintos nyereséggel záró B+N Referencia számos állami megbízásnak örvendhet. A takarítócég dolgozott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatalnak Edelényben, Ózdon, Mezőkövesden, Kazincbarcikán valamint Encsen, Mezőcsáton, Putnokon, Tiszaújvárosban és Tokajban. Szintén tavaly óta a cég végzi a BKV Zrt.-számára a HÉV telephelyeinek és járműveinek takarítását és az utasforgalmi területek tisztítását is. A vállalkozás továbbá dolgozott tavaly a Szellemi Tulajdon Hivatalának is. Az NMHH-val tavaly két ízben szerződtek: egyrészt egy hatvani világításfelújításra, másrészt a Pintér Sándor belügyminiszter korábbi tulajdonába tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.vel közösen a hatóság ingatlanjainak üzemeltetésére 323 millióért.

A CBSZ vagyonőrző és takarítócéggel közös megbízást nem véletlenül hagytuk a végére: Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis miniszteri kinevezése után - ahogy az Origo korábban megírta - eladta cégét a titokzatos Prostasia Zrt.-nek, melynek tulajdonos-vezérigazgatója Kántor Tibor, Simicska Lajos igazgatóhelyettese az APEH-időkből. Hogy a Prostasia is valójában Simicska Lajos-féle céges kapcsolati hálóhoz tartozhat, abból valószínűsíthető, hogy ugyanaz a könyvvizsgáló cég, a Status Audit auditálja, amely a legtöbb Simicskához köthető céget.

A Nemzetközi Labdarugó Szövetség, a FIFA antikorrupciós testülete sürgős reformokat sürget a szervezetben és az Európai Tanács bizottságát is arra bíztatja, gyakoroljon nyomást a változások érdekében.

“Nagyon sokat jelentene, ha az Európai Tanács bizottsága csatlakozna azoknak a kórusához, akik változást sürgetnek” - írta Mark Pieth, a FIFA tanácsadója. A szakértő decemberi beadványában arra is céloz, hogy számos akadály hárul a jövő év májusára ígért antikorrupciós- és átláthatóságot biztosító reformok elé.

A FIFA tanácsadója kitér rá, hogy a FIFA vezető testületének tanácsokat adó csoport - melynek rajta kívül ügyvédek, korrupció-szakértők és a sportág képviselői is tagjai - működésének januári kezdete óta egyre több ellenállásba ütközik. “A legalapvetőbb javaslatokkal szemben is nagy az elutasítás, több európai labradugó szövetség részéről is” - írja Pieth.

Sepp Blatter, a FIFA elnöke egy korábbi sajtótájékoztatón - Forrás: Reuters

Az Európai Tanács PACE bizottsága legközelebb Párizsban találkozik majd,  ahol a FIFA vezetésének további bírálata várható. A csoport Sepp Blatter 2011-es FIFA elnöki újraválasztásával kapcsolatban is vizsgálatokat sürget.

Forrás: AP

Michael Kuria, az FCPA blog egyik állandó szerzője, első pillantásra meglepő megállapításra jut legutóbbi írásában. Kutatása szerint a világ 50 legkorruptabb országának többségében működik legalább egy, a korrupciós ügyek megelőzésével, felderítésével és felszámolásával megbízott központi korrupcióellenes ügynökség. A 10 legkevésbbé korrupt országban viszont általában nem tartanak fent központi korrupcióellenes hatóságot. Úgy fest tehát - állapítja meg Kuria -, hogy a központi korrupcióellenes intézmény léte és a korrupció visszaszorítása között fordított kapcsolat áll fent.

Az indonéz korrupcióellenes hatóság központja Jakartában - Fotó: Reuters

A szerző véleménye szerint mindez azért lehetséges, mert ha létezik egy központi korrupcióellenes hatóság,  akkor azt korrupt politikusok és bürokraták “szállhatják meg”, vagy vonhatják valamiképp a hatáskörük alá, így ellehetetlenítve az eredeti célkitűzések elérését.

A szakértő szerint nagyon kevés példa akad olyan központi korrupcióellenes hatóságokra, amelyek valóban sikereket értek el a korrupció visszaszorítása terén. Pozitív kivételként a szingapúri és a hong kongi hatóságokat emeli ki, megjegyezve, hogy e szervezetek két fontos tekintetben térnek el a többi intézménytől: mindkettő egy viszonylag kicsi és erőteljesen urbanizált szigeten működik, emellett hatalmukat és függetlenségüket szigorú törvények biztosítják. Ezeket a törvényket mind Hong Kong, mind Szingapúr esetében hatalmas, már-már a kormányzat, illetve az államaparátus fennmaradását veszélyeztető közéleti botrányok után fogadták el.

A szingapúri vagy a hong kongi modellt átvevő országok közül Kuria szerint egy sem tudott valódi sikert felmutatni. Ebből kiindulva a szerző azt javasolja, hogy más módon közelítsünk a korrupció elleni harchoz. Ahelyett, hogy egy központi intézménytől várjuk a megoldást, a társadalmi reformokkal érdemes kezdeni: elérni azt, hogy a társadalom többsége számára elfogadhatatlan legyen a korrupció, így téve a korrupcióellenes harcot a politikai túlélés zálogává a vezetők számára.

A teljes, angol nyelvű cikk itt olvasható.

A K-Monitor a Korrupcióellenes világnap alkalmából közzé tette félidő-értékelő elemzését, melyben az Orbán-kormány eddigi korrupcióval kapcsolatos intézkedéseit vizsgálja. Az elemzés szerint a választási ígértek ellenére a korrupciós helyzet 2010 óta nem javult Magyarországon: a politikai-gazdasági visszaélések mindennaposak, míg a kormány jogszabályi és strukturális változtatásai új korrupciós kockázatokat eredményeztek.

A kétharmados többség példa nélküli lehetőséget teremtett az Orbán-kormány számára, hogy fellépjen a korrupció ellen, és az elszámoltatásra ígéretet is tettek választási kampányukban. A K-Monitor elemzői szerint azonban a ciklus első félideje alatt hozott intézkedések nem vezettek semmilyen érzékelhető pozitív változáshoz. Ennek okát lényegében a Fidesz kormányzására jellemző tényezőkben látják: a központosító jellegű strukturális átalakítások a jelenlegi politikai elit hatalmát erősítik, az új törvények sokszor egy-egy személy, vagy gazdasági csoport érdekeit jelenítik meg, míg a nem ritkán túlárazott állami megrendelésekhez rendre kormányközeli cégek jutnak.

Az elemzés tételesen foglalkozik az egyes törvényi szabályozások és intézkedések korrupciós kockázati hatásával: vizsgálja többek között az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a médiatörvény, a bírósági törvény valamint a közbeszerzések kérdéskörét és a strukturális problémákon kívül felhívja a figyelmet a hatalomkoncentrációt erősítő, valamint a kontrollintézmények szerepét gyengítő intézkedésekre. Ezek többsége a korábbi intézmények jogköreinek erőteljes nyírásával, valamint a vezető pozíciók pártemberekkel történő feltöltésével valósul meg.

Az elemzés több korrupcióellenes intézkedést is bemutat, kiemelve a kormány két évre szóló korrupció-megelőzési programját, amely olyan fontos elemeket is tartalmaz, mint a közérdekű bejelentők védelmének szabályozása vagy a közbeszerzésekkel, támogatások elosztásával kapcsolatos törvények, rendeletek felülvizsgálata. E program gyengesége azonban, hogy csak az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott tisztviselőkre irányul, így számos korrupciós kihívásra egyáltalán nem ad választ.

A program hitelességét rontja továbbá, hogy a K-Monitor, illetve más kutatók elemzései alapján 2010 után is hasonló mennyiségben tapasztalhatóak az aktuális kormánypárthoz kötődő konkrét korrupciógyanús ügyek, mint a korábbi ciklusokban. Sőt, az eddig szokásos pártok közötti 70/30-as leosztás helyett, szinte minden ágazatban néhány, egyértelmű kormányzati kötődéssel rendelkező cég vált rendszeres kedvezményezetté a közbeszerzésekben és állami megbízásokban. A miniszterelnök által létrehozott Elszámoltatási és Korrupció-ellenes Kormánybiztosság azonban nem vizsgálta sem a jelenlegi sem az 1998-2002 közötti Fidesz-kormány korrupcióval kapcsolatos ügyeit, annak ellenére, hogy erre a kormányhatározat alapján lehetősége lett volna.

A K-Monitor szerint korrupciós szempontból a ciklus hátralevő időszakának legfőbb kérdése, hogy milyen mértékben fokozódik a kormánypárti hatalomkoncentráció, illetve lesz-e kézzelfogható eredménye a kormány által meghirdetett korrupcióellenes intézkedéseknek.

Szerbia leggazdagabb emberét, Miroszlav Miskovicsot hamarosan kihallgatja a rendőrség üzleti tevékenységével kapcsolatban - adta hírül cége, a Delta Holding. A szerb miniszterelnök-helyettes néhány héttel ezelőtt szólította fel a hatóságokat a Deltával szemben korábban felhozott korrupciós vádak kivizsgálására.

Miroszlav Miskovics a volánnál - Fotó: www.poslovni.hr

Novemberben a szerb miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter, Alekszander Vucsics azzal vádolta Miskovicsot, hogy a háttérben elmozdításáért és a kormányzó nacionalista Szerb Progresszív Párt megdöntéséért szervezkedett, a korrupcióval szemben tett erőfeszítéseik miatt.

“Hosszú és kimerítő vizsgálat zajlott le a Delta Holdinggal szemben, amely során a vállalat minden felvetésre választ adott.” - fogalmazott a vállalat nyilatkozatában, hozzátéve, hogy “Miroszlav Miskovics állampolgári kötelességének megfelelve aláveti magát az idézésnek”.

Ez év júliusi kormányra kerülése óta a nemzeti-baloldali szerb vezetés sok gesztust tett a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolásáért. Ezek az ügyek Szerbia uniós csatlakozásának is súlyos feltételei.

Múlt heti parlamenti beszédében Vucsics bejelentette, hogy a kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely nyomon követi Szerbia leggazdagabb állampolgárainak vagyonának forrásait, az antikorrupciós erőfeszítések részeként. A törvényt a miniszterelnök-helyettes szerint legkésőbb jövő év februárjában kezdheti megtárgyalni a parlament.

A szerb hatóságok 24, Szlobodan Milosevics bukása óta megkötött privatizációs ügyletet vizsgáltak - mondta Vucsics. Az elmúlt hónapokban a szerb rendőrség több mint egy tucat befolyásos üzletembert tartóztatott le, köztük két exminisztert a korábban kormányzó Demokrata Pártból, akiket korrupcióval, csalással és hivatallal való visszaéléssel vádolnak.

Forrás: Reuters

Holtan találták a svájci hatóságok munkáját segítő, 44 éves orosz üzletembert angliai villája közelében. Alekszander Perepilicsnij 3 éve kért menedéket Nagy Britanniában, hogy egy svájci nyomozás részeként egy speciális orosz pénzmosási módszer vizsgálatát segítse. Perepilicsnij kollégái és médiaértesülések szerint korrupt hivatalnokokról szolgáltatott bizonyítékokat.

Édesanyja siratja Szergej Magnickijt 2009-ben / Forrás: Reuters

Az üzletember a 2009-ben elhunyt Szergej Magnickij, az orosz korrupció ellen küzdő ügyvéd halálában érintettekkel kapcsolatban is szállíthatott információkat. A november 10-én, kiemelten őrzött, Londontól délre fekvő villájánál holtan megtalált tanú a negyedik, tisztázatlan körülmények között elhalálozott személy, akinek köze volt a Magnickij-ügyhöz. Magnickij halála világszerte az orosz korrupció és a hatalommal szembeszegülők megtörésének szimbóluma lett.

Perepilicsnij 2010-ben állt elő a Magnickij-ügyhöz kapcsolódó bizonyítékokkal, amelyek közvetve segítették a svájci hatóságokat is, hogy elindíthassák a vizsgálódást. Az üzletember a hírhedt, orosz hivatalnokok és alvilági figurák által szőtt hálózattal, a Kliujev Csoporttal szemben adócsalás miatt indított eljárásban is tanúként szerepelt. Az angol The Independent forrásai szerint Perepilicsnij biztosított minden dokumentumot, amely a svájci nyomozás megnyitásához vezetett, ezek között például bankszámla-kivonatokat és különböző fedőcégek listáját is.

“A halál oka egyelőre ismeretlen, az eddigi vizsgálatok nem szolgáltak magyarázattal, ezért további tesztek elvégézése szükséges” - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban egy rendőrségi szóvivő. Az “angliai Beverly Hills”-ként is emlegetett, zöldellő golfpályákkal és biztonsági ellenőrzőpontokkal tarkított környék lakói a Reuters munkatársának elmondták, hogy az áldozat holttestét sötétedés után, futóruhában találták meg. Brit sajtóértesülések szerint Perepilicsnij jó egészségnek örvendett, mielőtt összecsuklott holttestére találtak a havi 20 000 dollárért bérelt ingatlan közelében.

A svájci ügyészségi hivatal közleményében hangsúlyozta, hogy Perepilicsnij tragikus halála semmilyen módon nem akadályozhatja a nyomozást.

Forrás: Reuters

A munkavállalók whistleblowinghoz való viszonyát vizsgálja a lengyelországi Báthory Alapítvány friss közvélemény-kutatása. Eszerint a megkérdezettek 70 százaléka szükség esetén azonosulna a közérdekű bejelentő szerepével, nem maradna néma. A válaszadók 69 százaléka az esetleges visszaéléseket a cég vezetésének, míg 64,5 százaléka az illetékes hatóságnak jelentené, ám a túlnyomó többség a biztonság kedvéért ezt inkább név nélkül tenné meg. A válaszadók 25 százaléka sem a cégvezetést, sem az illetékes hatóságot nem értesítené. A  jelentés azokra a tényezőkre is kitér, amik miatt a lengyelek mégsem szívesen jelentik be a munkahelyen tapasztalt visszaéléseket. 

Az összeállítás szerint a többség két okból vonakodik a munkahelyi visszaélések bejelentésétől. Az egyik tényező, hogy nincsen megfelelő jogi védelem a bejelentők számára - ezt a problémát a válaszadók közel kétharmada említette. A másik indok a kiközösítéstől való félelem. A válaszadók többsége negatív reakcióra számít a munkaadójától, a munkahely elvesztése mellett a retorzióktól és zaklatástól is sokan tartanak. Ráadásul a lengyel társadalomban - ahogy a volt szocialista országok többségében - negatív tartalmakkal is bír a közérdekű bejelentés fogalma, ezért sokak szerint egy ilyen lépést a munkatársak többsége sem tartana helyesnek. Ennek fontosságát hangsúlyozza a kutatás egy másik megállapítása is, miszerint a válaszadók 30 százaléka fontosabbnak tartja a főnökhöz való lojalitásnál a kollégákkal való jó viszonyt.

A tanulmány arra is kitér, hogy a közérdekű bejelentés társadalmi elfogadottsága a szabálytalanság jellegétől is függ. A bejelentésnek legnagyobb támogatottsága korrupciós ügyekben és olyan esetekben van, amikor a visszaélés közvetlen veszélyt (pl. biztonsági szabályok megsértése, munkavégzés ittasan) vagy kárt okoz másoknak. Ugyanakkor a fusizó, saját zsebre dolgozó, de közvetlen kárt nem okozó kollégák jelentését jóval kevésebben helyeslik. 

Forrás: ERCAS

A K-Monitor whistleblowingról szóló összeállítása itt olvasható.

Ha vasúti hídfelújítás, akkor Közgép. A cég ismét a MÁV-nak dolgozik, több mint hétszázmillió forintért. A beszerzés hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt.

A mai Közbeszerzési Értesítőben újabb Közgépes megbízásra lettünk figyelmesek. A cég ezúttal vasúti hidak és acélszerkezetek felújítását és állagmegóvását fogja végezni a MÁV számára.

A MÁV három részre bontott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásából kettőt a Közgép Zrt., egyet pedig az A-HÍD Építő Zrt. nyert meg. Az első csomagban szereplő munkákért a Közgép 474 070 700 forintot, a harmadik csomagért pedig 241 000 000 forintot kap, míg az A-HÍD csak 55 millióért dolgozik.

A jelenlegihez hasonló megbízása 2011 augusztusában is volt már a cégnek. A MÁV akkor szintén a Közgéppel és az A-Híddal kötött nettó 4,56 milliárd forint értékű keretszerződést a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására. Akkor a munkák elvégzésére kiírt közbeszerzésen csak a fenti két cég nyújtott be érvényes ajánlatot, míg három versenytársa, a Hídfelújítás 2011 Konzorcium (tagjai: a Porr Építési Kft., a Jakosa Építő Kft. és a Kevefém Ipari Szolgáltató Kft.), a Swietelsky Vasúttechnika Kft. valamint a Magyar Aszfalt Kft. részvételi jelentkezését érvénytelenítette a vasúttársaság – írja a MÁV-ra hivatkozva a Napi Gazdaság.

Egy idén júniusban nyilvánosságra került videó szerint a túlnyomórészt uniós forrásból megvalósított vasúti beruházásoknál megfigyelhető, hogy a kiírt közbeszerzési eljárásokon konzorciumi tagként feltűnően sokszor kap milliárdos megbízást a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.