Számos alkalommal írtunk róla, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer Magyarországon nem képes betölteni a feladatát. Ezt jól mutatják az idei év sorozatos botrányai, sőt, az EU antikorrupciós jelentése is felhívta a figyelmet a problémára. Tavasszal arról is értekeztünk, hogy milyen elemeket kellene tartalmaznia egy jó vagyonnyilatkozati rendszernek, továbbá fontos része volt a korrupcióellenes és az önkormányzati átláthatóságot szorgalmazó minimumprogramunknak is a vagyonnyilatkozatok rendbetétele.

Az év során több kormánypárti politikus is jelezte, valóban szükség van egy szigorúbb és átláthatóbb rendszerre, az LMP még saját törvényjavaslatot is készített, de továbbra sem történtek érdemi lépések.

Ma a TI Magyarországgal és az atatszo.hu-val közösen levelet írtunk minden parlamenti képviselőnek és az igazságügyi miniszternek, hogy lépjenek fel a hatályos szabályozás mielőbbi reformjáért, ugyanis joggal várja el minden állampolgár, hogy az adójukból fizetett választott tisztviselők, valamint a közszféra más dolgozói érdemben adjanak számot a vagyonuk eredetéről.

Levelünkben a következő javaslatokat fogalmaztuk meg:

Valódi nyilvánosság

• Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok.
• Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető.
• A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljes körűen hozzáférhető a világhálón.

Valódi tartalom

• A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.
• A vagyonnyilatkozat tartalmazza az országgyűlési képviselő minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, akkor is, ha az nem jár jövedelemmel.
• A vagyonnyilatkozat nem nyilvános melléklete tartalmazza az abban szereplő ingatlanok és ingóságok azonosítására alkalmas adatot (cím, helyrajzi szám, rendszám, engedélyszám, stb.). Ezen adatokhoz a mentelmi bizottság és a hatóságok férhetnek hozzá.

Valódi ellenőrzés

• A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.
• A vagyonnyilatkozatok és a nyilatkozók adóbevallásának automatikus összevetése.
• Automatikus vagyonosodási vizsgálat a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.

Valódi büntetés

• A Büntető Törvénykönyv önálló bűncselekményként rendelje büntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
• Fenyegesse börtönbüntetés és a közhatalmi, valamint közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltás azokat, akik hamis, vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tesznek, vagy a vagyonnyilatkozatukat nem nyújtják be.
• Az is legyen büntetendő, ha valaki gondatlanságból mulasztja el vagy sérti meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

Javaslataink sorsáról és a következő lépésekről természetesen folyamatosan beszámolunk itt a k.blogon.

Közösségi finanszírozás segítségével valósítjuk meg Budapest első korrupciós sétáját. 

A közösségi finanszírozás online módszerét hat évvel ezelőtt indította be az amerikai Kickstarter. A vásárlóerő közvetlen véleményére építő kezdeményezésből akkora siker lett, hogy 2013-ban már mintegy 3 millió ember összesen 480 millió dollár értékben (kb.120 milliárd forint) adott össze pénzt. Az újabb és újabb klónok megjelenését követően Magyarországra 2012-ben ért el a lendület, majd megjelent a NIOK által üzemeltetett civil kezdeményezések kisebb költségvetésű programjait segíteni akaró adjukössze.hu is.

Nekünk egyrészről azért tetszik, mert beleillik a már kialakult hazai, alapvetően projekt alapú civil finanszírozás rendszerébe: közvetlenül azoktól érkezik a támogatás, akik a meghirdetett kezdeményezés céljával azonosulni tudnak. Persze ez aktívabb részvételt kíván meg a támogatóktól, mint az 1% felajánlások, így a kezdeményezések gazdáinak is keményen meg kell dolgozniuk az adományokért, cserébe azonban a végeredmény is látványosabb és sokatmondóbb.

Másrészről azért szeretjük, mert a közösségi finanszírozású projektek - publikusságuk folytán - átláthatók és követhetők. A direkt adományozás szemmel láthatósága és a szigorú elszámolás következtében nem kell attól tartani, hogy az adományozók pénze máshoz kerül, mint akinek szánták, vagy hogy végül nem a meghirdetett projekt létrejöttét fogja szolgálni. Ebben a rendszerben az is nyilvánvalóvá válik, melyek azok a kezdeményezések, amelyek túlélhetnek és sikeressé válhatnak az internet hideg közegében, pusztán a támogatók kegyeire bízva.

Mindezek mellett még egy igen komoly oka van annak, hogy nagyra becsüljük a közösségi finanszírozás intézményét, esetünkben konkrétan az adjukössze.hu-t. Az egyes civil kezdeményezések közösségi támogatása lehetővé teszi, hogy a szervezetek - legalábbis egyes projektjeik esetében - tovább dolgozhassanak, és olyan kiemelten fontos területeken folytathassák hiánypótló tevékenységüket, mint az oktatás, az egészségügy vagy a jogvédelem.

Járjuk körbe a korrupciót!

Mostani kezdeményezésünk során a novemberben megjelent térképes mobilalkalmazásunkhoz kapcsolódó városi sétára gyűjtünk. Az alkalmazás segítségével a jelentős, konkrét helyszínekhez köthető korrupciós vagy korrupció-gyanús ügyeket mutatjuk be, hogy láthatóvá váljon, ki, hol és mire költi a pénzünket. Az app tartalmának fejlesztése közben arra jutottunk: érdekes, izgalmas és tanulságos volna, ha lehetőség lenne az érintett helyszínek körbejárására. A Hosszúlépés. Járunk? csapatot találtuk meg, mint partnerszervezet, akikkel közösen ötleteltük ki a városi séta tervét. Ők már korábban gondolkoztak ilyesmin, főképp a Millenium-korabeli közpénzkezelések kapcsán - külön érdekes lesz felderíteni, hány olyan épület van Budapest belvárosában, amelyhez több korrupciós ügy is kapcsolódik -  akár száz éves eltéréssel.

A korrupciós sétával kapcsolatos személyes lelkesedésünk egybevág a K-monitor tevékenységének egyik fő céljával, a közpénzek elköltéséval kapcsolatos állampolgári figyelem és tudatosság felkeltésével. Nagyszerű eszközt látunk a kiscsapatos, másfél-két órás sétában arra, hogy a közösségi élményen keresztül az elmúlt évtizedek egy-egy korrupciós ügye elvont fogalom helyett kézzelfoghatóvá és láthatóvá váljon a jól ismert, hétköznapi helyszíneken. Az évek óta épülő adatbázisunk alapján egy újszerű, kreatív és élvezhető termék létrehozásán dolgozunk.

Első gyűjtésünkben 30 nap alatt 500 000 forintot szeretnénk összekalapozni. Az ok, amiért bele mertünk vágni a viszonylag rövid idejű és magas összegű kampányba, mert bízunk abban, hogy a közösség, amelyet 2007-es indulásunk óta építettünk, anyagilag is hozzájárul kezdeményezésünk sikeréhez.

Eddig 104 000 forintot sikerült összegyűjtenünk. Most arra kérünk, hogy támogasd te is a korrupciós séta megvalósítását! Az 5000 forintot és afeletti összeget adományozók részt vehetnek Budapest első, korrupciós helyszíneket bemutató sétáin. 

A K-Monitor megismétli szeptemberi újrakezdők és középhaladók számára tartott táblázatkezelő tanfolyamát december 9-én és 11-én.

Jelentkezés ezen a linken!

A képzéseket Zágoni Rita és Schumann Róbert fogják tartani. Egy csoportban maximum 15 fő fér el. Az e-mail címet csak kapcsolattartásra használjuk. Kérünk, hogy a jelentkezési ívet december 5-ig töltsd ki, hogy időben tudjunk értesíteni arról, melyik alkalomra osztottunk be.

Helyszín: Független Médiaközpont, 1052 Budapest, Régiposta u. 4. I/10.
Dátum: december 9. (kezdő) ls december 11. (haladó), mindkét napon 10-tól 13 óráig.

A foglalkozás a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg.

November 20-án, csütörtökön került sor az Önkormányzati Minimum program első találkozójára a Müsziben. Nagy örömünkre szolgált, hogy az önkormányzati átláthatóság megteremtésére indított kezdeményezéshez csatlakozók közül 13 budapesti képviselő részt vett a K-Monitor és a Transparency International workshopján.

Fontosnak tartjuk, hogy azok, akik részt vesznek az önkormányzatok munkájában, és tenni akarnak azok tisztább működéséért, személyesen is találkozzanak egymással és velünk, hogy közösen kereshessünk megoldásokat azátláthatóság útjában álló problémákra. Az első találkozó alkalmával egyik célunk az volt, hogy egyértelművé tegyük: azért tartjuk fontosnak a négy minimum-pontban megfogalmazott elektronikus/internetes átláthatóságot, mivel ez lehet a biztosítéka annak, hogy a közérdekű adatok valóban mindenki számára elérhetők legyenek. Az átláthatóság többet jelent, mint az a tény, hogy a közérdekű adatok tetszőleges formában és a virtuális tér egy tetszőleges zugában elérhetők; a cél az, hogy a közérdekű adatok közérthetőek és egyszerűen megtalálhatóak, feldolgozhatóak legyenek.

A K-Monitor elvégezte az önkormányzatok honlapjainak átláthatósági értékelését. A találkozó arra is alkalmat adott, hogy - a végső értékelések elkészülte előtt - felvázolhassuk a vizsgálati szempontjainkat, illetve beszámolhassunk eddigi tapasztalatainkról. Sajnos jelenleg a vizsgált huszonhat önkormányzati weboldalból egy sincs, amely teljes mértékben megfelelne az Önkormányzati Minimumban foglalt követelményeknek. A települések költségvetései esetében sokszor csak az azokról szóló rendeletek olvashatók, amelyek megfelelő segédanyagok, a megértést segítő táblázatok, grafikonok nélkül gyakran értelmezhetetlenek azok számára, akik éppenséggel nem szakértők. Ahogy a találkozón részt vevő képviselők közül többen jelezték: gyakran ők maguk sem látják át teljes egészében saját kerületük költségvetéseit, és olyan testületi ülésre is akadt példa, ahol érdemi vita nélkül, sőt, a kiadások részleteinek ismerete nélkül fogadták el az adott évi büdzsét.

A testületi illetve bizottsági ülések dokumentációinak nyilvánosságra hozatala körül sem jobb a helyzet: míg a lezajlott ülések jegyzőkönyvei általában elérhetők, az előterjesztések és határozatok már ritkábban, az egyes döntéseket előkészítő segédanyagok pedig szinte sehol sem lelhetők fel. Érdemes kitérni a következő esedékes ülésekre is, amelyeknek a legtöbb esetben még az időpontját is homály fedi. Bár a testületi és bizottsági munkaterveket egy évre előre meghatározzák, tehát a rendes ülések időpontjai elvben előre tudhatók, ezek a munkatervek az interneten elérhetetlenek, ráadásul még ezek megléte sem garancia arra, hogy tudjuk, mikor tervez döntéseket hozni a közgyűlés: a találkozón olyan esetről is hallottunk, hogy egy önkormányzat szinte minden megtárgyalandó ügy kapcsán rendkívüli testületi ülést hívott össze, így a munkatervtől eltérve, előre kiszámíthatalan időpontokban hozhatták meg határozataikat.

Hiába a kötelezettség, akad önkormáyzat, amely honlapján az ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kötött szerződései adatainak listáját sem teszi közzé, bár szerencsére nem ez a jellemző, ahogy az önkormányzatok közbeszerzési tervei is jellemzően hozzáférhetők az érdeklődők számára. Magukat a szerződéseket azonban igen ritkán lehet megtalálni, a kisértékű szerződéseket pedig szinte sosem hozzák proaktív módón nyilvánosságra.

Sokkal több jót a testületi tagok vagyonnyilatkozatai esetében sem mondhatunk: ritkán szerepelnek a site-okon, és akkor is gyakran csak a legutóbbi évre vonatkozó dokumentumok érhetők el. Pedig a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságának lényege éppen az volna, hogy követhető legyen belőlük egy-egy képviselő vagyoni helyzetének alakulása, ami, értelmeszerűen, csak akkor valósulhat meg, ha több évből származó vagyonbevallásai összevethetők egymással. A workshopon résztvevő képviselők közül többen is arról számoltak be: éves vagyonnyilatkozatuk leadásakor előző évi bevallásukat eredeti, felbontatlan borítékukban kapták vissza. A programon részt vett László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke is, aki bemutatta a szervezet üvegfalu projektjét.

A workshop nagy eredménye volt, hogy maguk a képviselők mondhatták el egymásnak és nekünk, milyen nehézségekkel kell szembenézniük saját önkormányzataikban, ha tenni akarnak az átláthatóságért. A beszélgetés során természetesen felmerült a Zuglóban beterjesztett átláthatósági rendelet is, amelynek elfogadása mindenképp jelentős lépés az önkormányzatok traszparencijához vezető úton. Mivel a találkozón résztvevő képviselők közül többen is jelezték, hogy egy a zuglóihoz hasonló tervezetet kívánnak benyújtani saját önkormányzatukban is, a rendelet szövegét a Transparency International és a K-Monitor kiegészítésekkel elküldi az Önkormányzati Minimum képviselői csapatának, az önkormányzati honlapok értékeléseivel együtt.

A workshopon részt vettek: Váradi László, I. kerület; Zalai Judit (Hajdu Nóra képviseletében), II. kerület; Béres András, III. kerület; Juhász Péter, V. kerület; Juhász Tímea és Heltai László, VI. kerület; Moldován László, VII. kerület; Tóth Balázs, X. kerület; Makk Katalin, XIII. kerület; Horváth Zsófia és Petrovai László, XVIII. kerület; Völgyesi Krisztián és Mach Péter, XX. kerület

Szombaton jelent meg az atlatszo.hu-n, hogy a Kormány a költségvetést megalapozó törvényjavaslatba rejtett passzusokkal próbálja korlátozni a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatások átláthatóságát, továbbá meszűntetne számos összeférhetetlenségi szabályt, így például azt, amely szerint a döntéshozók, a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatóak. A törvényjavaslat elfogadása csökkentené a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, illetve jelentős mértékben növelné a közpénzek elköltése terén a korrupció kockázatát, ezért az atlatszo.hu, a K-Monitor és a TI Magyarország közösen levelet írt a parlamenti képviselőknek, hogy ebben a formában ne szavazzák meg a jogszabályt.

A törvényjavaslat 295. §-a ugyanis hatályon kívül helyezni rendeli a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontját. Ez az a törvényi passzus, amely jelenleg megtiltja, hogy közpénzből fizetett támogatásban részesüljenek az olyan társadalmi szervezetek, amelyek a támogatásra irányuló pályázat kiírását megelőző öt évben politikai párttal együttműködési megállapodást kötöttek, vagy politikai párttal közös jelöltet állítottak a választásokon. A törölni kívánt rendelkezés pont az olyan korrupciós ügyek megelőzésére szolgál, mint amilyen a Zuschlag­-ügy volt.

Ezen túlmenően a törvényjavaslat 54. § 62. pontja az államháztartás alrendszereiből nyújtott minden költségvetési támogatást kivonna a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény hatálya alól. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény jelenleg a közpénzek elköltésére irányuló döntések átláthatósága érdekében a támogatás iránti pályázatok széleskörű nyilvánosságát írja elő, valamint a közpénzre pályázók és az ilyen pályázatokat elbírálok között szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény e módosítása felszámolná ezeket a nyilvánossági és összeférhetetlenségi követelményeket, ami súlyos következményekkel járna a közpénzköltések átláthatóságára nézve.

Összeférhetetlenségi szabályok hiányában a jövőben nem lesz törvényellenes az, ha egy közpénzek odaítéléséről döntő állami vezető a családtagjának vagy a cégének a közpénzből fizetendő támogatás iránti pályázatát bírálja el. A nyilvánosságra hozatalt előíró rendelkezések eltörlése miatt pedig az ilyen közpénzdöntések nem lesznek megismerhetőek, ahogyan a pártokhoz közel álló civil szervezeteknek juttatott közpénztámogatások sem.

A törvényjavaslat imént írt két rendelkezésének változtatás nélkül történő életbeléptetése súlyos csapást mérne a közpénzköltések átláthatóságára és az államháztartás számon kérhetőségére - írtuk levelünkben.

Kép: atlatszo.hu

A britek augusztusban fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok bármikor és bármilyen médium segítségével tudósítsanak az önkormányzati ülésekről. Bármilyen furcsa is ez, a magyar jog már nagyon régóta lehetővé teszi ezt, így most mi köröztük le a Nyugatot.

A brit kormány honlapján található 10 érdekesség közt az új, „tudósításhoz való jog”-ról azt olvashatjuk, hogy a törvény alapjául szolgáló korábbi jogszabályt még Margaret Thatcher terjesztette elő még kezdő parlamenti képviselő korában. A törvény azt engedélyezte, hogy az újságírók írásban tudósíthassanak az önkormányzatok üléseiről. Egészen augusztus 6-ig ez a törvény volt életben, így épp időszerű volt a frissítése: végre lehet Facebookra és Twitterre is írni az épp zajló ülésekről. Sőt, videókat is lehet felvenni és megosztani.

Erik Pickles brit önkormányzati miniszter szerint a helyi demokráciának szüksége van a helyi újságírókra és bloggerekre, hogy ők tudósítsanak és elemezzék az önkormányzat munkáját. Az emberek pedig egyre inkább a digitális felületeken olvassák a híreket, így az új, tudósításhoz való joggal a független sajtó védelme is erősödik az önkormányzati fenntartású újságokkal szemben.

A Civil Kapocs Egyesület tagjai. Forrás: Civil Kapocs Facebook

A K-Monitor egyik partnere a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Adatozz okosan” program keretében a Civil Kapocs, egy alsónémedi szervezet, amelynek tagjai 2012 óta rögzíti és vágatlanul teszi hozzáférhetővé YouTube-csatornáján a képviselő-testületi és bizottsági ülések felvételeit. Az ülések felvételei mellett a saját honlapjukon az ülések meghívóját és az előterjesztéseket is közreadják.

Juhász Zoltánt, a szervezet vezetőjét kérdeztük arról, nem ütköztek-e ellenállásba amiatt, hogy felvételeket készítenek az ülésekről. A képviselők és a bizottsági tagok csak eleinte ódzkodtak, a kamera jelenléte később teljesen természetessé vált. Az 1990-ben érvénybe lépett önkormányzati törvény világosan leírja, hogy a kép- és hangfelvétel készítésének joga hozzátartozik a széleskörű nyilvánosság megteremtéséhez. Juhász szerint ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a munkájuknak pozitív hatása van, és összességében az önkormányzatban dolgozóknak is hasznos, mert a felvételeket fel lehet használni például az ellentmondások tisztázásánál.

Alsónémedi egy körülbelül ötezer lakosú nagyközség Pest megyében, itt már annyira megszokták az önkormányzatban, hogy jön a Civil Kapocs, hogy egyszer még meg is várták a pár percet késő felvételkészítőket. A lakosoknak is jó hozzáférést jelent az önkormányzati munkához a Civil Kapocs videó és jegyzőkönyv archívuma, az emberek, ha nem is nézik végig, de azért átpörgetik a gyakran 1-2 óra hosszú felvételeket is, hogy megnézzék az érdekesebb részeket. Egy ülést általában 70-80 alkalommal néznek meg, a nagyobb érdeklődést vonzó helyi ügyeknél (ilyen volt például a temető felszámolásának története) ennek többszörösére nőtt a nézettség.

A brit jogszabály megváltozása kapcsán megkérdeztük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóságot arról, hogy a magyar törvények is lehetővé teszik-e azt, hogy az interneten, közösségi médiában azonnal megossza valaki, mi történik egy önkormányzati képviselői vagy bizottsági ülésen. Azt válaszolták, hogy a nyilvánosságra vonatkozó szabályozás ugyanúgy érvényes ebben az esetben is, kivéve, ha zárt ülésről van szó. De ez Nagy-Britanniában is így megy, a zárt ülésről nem lehet tudósítani, viszont azt előre be kell jelenteni, és csak megfelelő indokkal lehet csak zárttá tenni egy ilyen, közügyeket érintő megbeszélést.

*****

A K-Monitor támogatja az önkormányzatok átláthatóvá tételét,
csatlakozzon az Önkormányzati Minimum kezdeményezéshez,
és iratkozzon fel ehhez kapcsolódó hírlevelünkre itt!

A főpolgármester-választás lezajlott, ismerjük a végeredményét, most érdemes kicsit elidőznünk a választási csatazaj elülte után, hogy mit is várnának el a budapestiek a Főpolgármesterüktől és testületétől.

A K-Monitor ez évben immáron harmadszor igyekezett a Voksmonitor programjával segíteni a választói orientációt. Ősszel a főpolgármester-választáshoz készítettük el az alkalmazást.

Ebben húsz olyan állítást fogalmaztunk meg, amelyek Budapest jelene és jövője szempontjából relevánsak lehetnek, amelyek olyan területeket, témákat fednek le, amelyekkel Budapest főpolgármesterének hivatali évei alatt jó eséllyel majd foglalkoznia kell. Természetesen az állításokkal lefedett területek, konkrét intézkedési tervek egy része szerepelt a főpolgármesterségért kandidáló szereplők programjában vagy azokról állást foglaltak, illetve a kérdéses területekkel a különböző médiafelületek a közelmúltban rendszeresen foglalkoztak.

Összesen 19 ezren töltötték ki a Voksmonitort, és fejezték ki adott állításokkal való egyetértésükkel vagy egyet nem értésükkel, hogy mit várnak el egy főpolgármestertől. És egyben e 19 ezer kitöltő számára megmutattuk, hogy mely jelölt terveihez, attitűdjeihez állnak legközelebb az általa elvártak.

A budapesti kitöltők öt kérdés kapcsán igen egyértelműen foglaltak állást. Így a szavazók jelentős többsége azt várja el, hogy a fővárosi költségvetés közérthetőbb legyen, a főpolgármesternek és hivatalának a kormánnyal szemben nagyobb autonómiája legyen, szigorodjon a műemlékvédelem, a 3-as metró esetében a felújítás helyett új metrószerelvények kerüljenek megvásárlásra, több térfigyelő kamera kerüljön üzembe helyezésre, valamint növekedjen az önkormányzati lakások száma (a szociális lakásprogram kapcsán).

További hat olyan terület rajzolódott ki, ahol a budapesti választók 60-70 százaléka ugyanazt szeretné (legyen a Nagykörúton a gyalogos- és autóforgalomtól független bicikliút; a Lánchídon ne szűnjön meg az autóközlekedés; ne a Városligetben épüljön fel a múzeumnegyedet; a fővárosi kulturális intézmények számára biztosítsanak nagyobb autonómiát; legyen átfogó fővárosi tűcsere program; a Sziget Fesztivált pedig ne támogassa anyagilag a fővárosnak), azonban már markánsan megjelennek az ellentétes véleményen állók.

A maradék nyolc intézkedési terület erősen megosztotta a budapestieket. E nyolc területből kettőt mindenképpen kiemelnénk:

Az egyik ilyen a tarlósi vezetés talán legtöbbet bírált intézkedésének, a hajléktalanok egyes közterületekről való kitiltásának megítélése. A budapesti szavazók közel ugyan akkora hányada gondolja úgy, hogy a jelenlegi rendeleten változtatni kell, mint ahányan azt tartják, hogy az megfelelő.

A másik terület a Római gát megépítése. A kitöltők közel fele ellenzi a megépítését, de igen sok a kérdéshez bizonytalanul hozzáálló.

Elvárások a főpolgármesterrel és hivatalával szemben

Nagyításért kattintson a képre

A következő blogposztunkban folytatjuk a Voksmonitor eredményeinek elemzését, bemutatunk néhány fontos témát és demográfiai érdekességet.

A Voksmonitorról

A Voksmonitor a K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektje, amelynek célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben.

Az alkalmazás a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket hetekkel az alkalmazás elindítása előtt eljuttattuk a a jelöltekhez. Bodnár Zoltán, Staudt Gábor és a később visszalépő dr. Magyar György tisztelt meg minket a válaszok kitöltésével, míg Csárdi Antal és Bokros Lajos nem reagáltak megkeresésünkre, Tarlós István pedig jelezte, hogy nem kíván válaszolni. Közvetlen válaszok hiányában a K-Monitor a jelöltek (és a mögöttük álló pártok) programját és kommunikációját – illetve a főpolgármester esetében írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok

Köszönjük az Indexnek, a hvg.hu-nak és a sok egyéni felhasználónak, akik megosztották az alkalmazást saját felületeiken.

Montenegró egyik fő korrupcióellenes harcosa ellen olyan lejárató hadjáratot indított egy helyi bulvárlap, hogy még a montenegrói ombudsman is elszégyellte magát.

A kormányközeli Informer nevű napilap olyan fotókat tett közzé, amelyek állítólag Vanja Calovic-ot, a MANS nevű korrupció ellen küzdő civil szervezet vezetőjét ábrázolják megszégyenítő, szexuális tartalmú fotókon. A képekről valójában nem lehet megállapítani, hogy ki szerepel rajtuk. A MANS vezetőjét lejárató fotók a címlapon jelentek meg, a kiadvány megjelenését a montenegrói parlament, az ombudsman, helyi civil szervezetek és a média többi szereplője is elítélte. Az alapjogok bírósága betiltotta a megjelent számok terjesztését. 

Vanja Calovic

Ez már a második az alkalom néhány hónapon belül, hogy a MANS ellen lejárató kampányt indít az Informer, amely egyébként is gyakran támad a kormányt kritizáló csoportokat. Az elsőt azután indították, hogy a szervezet számos szabálytalanságot, feltételezhetően politikai korrupciót és szavazatvásárlást tárt fel több önkormányzatnál is a májusi helyhatósági választásokon. A mostani támadást a Montenegró fejlődéséről szóló európai bizottsági beszámoló megjelenése után indították. A bizottság a MANS által nyilvánosságra hozott szabálytalanságok kivizsgálását és a felelős hatóságok elszámoltatását kérte. Az ezután indult lejárató kampányt az Egyesült Államok montenegrói nagykövetsége, az EB, az EBESZ és az Európa Tanács is elítélte.

A K-Monitor munkatársai is mélyen elítélik a MANS ügyvezető igazgatója, Vanja Calovic ellen indított lejárató kampányt. Az ilyen kommunikáció súlyosan visszaveti a szólásszabadságot és sérti az emberi jogokért harcoló aktivisták méltóságát. Nemcsak a MANS működését veszélyezteti ez az eljárás, hanem más civil szervezeteket és aktivistákat is visszatarthat attól, hogy korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket tárjanak fel. Egyetértünk a MANS álláspontjával: szükség van arra, hogy az ilyen esetekben a helyi hatóságok azonnal lépjenek fel és szigorú szankciók révén óvják a szólás szabadságát.

Fotó: Civil Rights Defenders

Örömmel tudatjuk, hogy – a K-Monitor webes felületének közelgő megújulásával szinkronban – a mai naptól elérhető a K-Monitor új okostelefonos alkalmazása. Az app segítségével a felhasználók térképen kereshetnek rá az utóbbi évek legfontosabb, konkrét helyszínhez (pl. épülethez, utcához, hivatalhoz, stb.) köthető korrupciós ügyeire, vitatott közpénz-költéseire és uniós finanszírozású beruházásaira. A térképen elhelyezett ügyeket összekötöttük a hozzájuk kapcsolódó hírekkel, személyekkel és intézményekkel is.

Az applikáció célja, hogy megmutassa: a közpénz – így vagy úgy – mindenhol körülvesz minket. Saját profil létrehozásával lehetővé válik az egyes személyek, települések, intézmények vagy ügyek követése is, így felhasználóként mindig értesülhetünk a legfrissebb, számunkra érdekes és fontos hírekről.

Ahogyan eddigi tevékenységünk során sem, most sem minősítjük a cikkekben megjelenő szereplőket és intézményeket. Az, hogy egyes cégek, intézmények vagy konkrét személyek szerepelnek az app adatbázisában, nem jelenti a korrupció bizonyítottságát - csak és kizárólag annyit, hogy nevük közpénzekkel foglalkozó, vagy közpénzekkel való visszaélés gyanúját felvető cikkben jelent meg.

Az alkalmazás mától elérhető változata az első éles teszt verzió, így - minden igyekezetünk ellenére - a használat során előfordulhatnak olyan hibák vagy apróbb kellemetlenségek, amelyek a fejlesztés során elkerülték a figyelmünket. A K-Monitor várja a felhasználói véleményeket, észrevételeket, hogy azok alapján tovább tökéletesíthessük az alkalmazást.

Ugyanígy a tartalommal kapcsolatban is nyitottak vagyunk az új ötletekre: ha a felhasználók úgy érzik, az adatbázisunkból fontos történet hiányzik, az alkalmazáson keresztül lehetőségük van cikkeket küldeni a tartalomszerkesztőknek, hogy a lehető legteljesebb ügytérképet hozhassuk létre.

 Az applikáció ingyenesen letölthető az App Store-ból és a Google Play áruházból.

Még néhány mondat az app használatáról

A K-Monitor app térképes felületén piros gombostűk jelölik az adott helyszínhez kapcsolódó korrupciós vagy vagy a sajtó szerint problémás ügyet, kék gombostűk pedig a megjelölt helyszínen EU-támogatással megvalósult vagy megvalósuló beruházásokat. Az egyes ügyekkel vagy EU-projektekkel összefüggő hírek, személyek, intézmények vagy egyéb ügyek az adatlapok alján, a kapcsolódó entitások listájában találhatók.

A képernyő bal felső sarkában található „K” betűre bökve található az applikációban szereplő személyek, ügyek, intézmények, EU projektek és települések listája.

Az alsó menü baloldali ikonja a híreket jeleníti meg, tőle jobbra a térképes nézet gombja található, utána következik a követés, a jobb alsó sarokban pedig a profil menüpont.

A követés funkcióval beállíthatjuk, hogy az alkalmazás értesítést küldjön, amennyiben az általunk kiválasztott településsel, szereplővel, üggyel, EU-projekttel vagy intézménnyel kapcsolatban új hír érkezik az adatbázisba.

A követés funkció használatára regisztráció után nyílik lehetőség. A regisztrált profillal rendelkező felhasználók a profil menüpont alatt a jobb felső sarokban található felhő-ikon segítségével küldhetnek be cikkeket a tartalomszerkesztőknek.

Első fokon pert nyert a K-Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes-buszbeszerzés ügyében folytattak le. A K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

A 2010-ben kirobbant, korrupt buszbeszerzesekről szóló Daimler-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-ös Mercedes-buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.

Az MNV 2010-ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-ös Mercedes-tendert . A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban, pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.

A vizsgálat teljes zárójelentését sosem hozták nyilvánosságra, ezért a K-Monitor azt közérdekűadat-igényléssel kérte ki. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert.

A K-Monitor közérdekű adatigénylését az MNV azzal az indokkal utasította el, hogy a zárójelentés döntéselőkészítő iratnak minősül. Ez meglehetősen furcsa egy olyan ügyben, ahol egy lezárult vizsgálat zárójelentése a per tárgya. Ráadásul az adatkezelő maga adott ki sajtóközleményt arról, hogy milyen intézkedéseket tett – tehát milyen döntéseket hozott – a jelentés alapján.

Az MNV a tárgyaláson azzal az érveléssel próbálkozott, hogy a lezárult tender vizsgálatáról szóló zárójelentés alapján elméletileg még a jövőben is hozhat döntéseket és foganatosíthat intézkedéseket, bár elismerte, hogy jelenleg semmilyen döntéshozatali eljárás nem folyik a jelentés értékelése körében. Szerencsére a bíróság – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – elutasította ezt az érvelést, mivel az a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog kiüresedéséhez vezetne.

A Daimler-ügyben tavaly októberben folytatódott a nyomozás Görögországban. Német és görög pénzügyi ellenőrök jelentek meg a városi közlekedési társaságnál 2007-es és 2008-as buszvásárlások dokumentumait kérve. A Press Project nevű görög oknyomozó híroldal szerint a görög állami intézmények luxusautókat, katonai járműveket, teherautókat, buszokat, célgépeket, tűzoltókocsikat és mentőautókat is vásároltak közbeszerzések keretében a Daimlertől.

Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) 2010-es anyaga szerint a Daimler 1998-tól kezdve nyert el közbeszerzéseket korrupció révén, összesen 56 millió dollárt fizettek ki kormányzati tisztviselőknek huszonkét országban, köztük Boszniában, Horvátországban, Kínában, Lettországban, Nigériában, Oroszországban, Vietnamban és Magyarországon is. A SEC szerint a Daimler legalább 90 millió dollár hasznot könyvelhetett el az illegálisan szerzett megbízások révén.

A német cégnél külön bankszámlákat tartottak fenn kenőpénzek utalására, de gyakori volt a készpénzes vesztegetés, az ajándékozás és az extra vagy túlárazott szolgáltatások árából való „visszacsorgatás” is. Az amerikai vizsgálat azt találta, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozott, ahol fals közvetítők és tanácsadók segítségével, amerikai számlákon keresztül kapták meg a kenőpénzt állami tisztviselők. Ezért voltunk különösen kíváncsiak a vizsgálat teljes zárójelentésére.

Az információszabadságot szabályozó törvény szerint a döntés meghozatalát követő 10 éven belül csak akkor lehet megtagadni az adat kiadását, ha az MNV törvényes működési rendjét, külső befolyástól mentes ellátását, álláspontjának kifejtését veszélyeztetné. Mivel ezt sem tudja alátámasztani az MNV, ezért a bíró úgy döntött, hogy ki kell adni a zárójelentést, amire a vagyonkezelőnek 15 napja van. Az ügy jogi megítélése kristálytiszta és az MNV esetleges fellebbezése csak a jelentés kiadását elodázó lépés lenne. Az ügy fejleményeit folyamatosan közzétesszük a jövőben.

Dokumentumok:

A Daimler-ügy a K-Monitoron.

Ellenkérelem

Az MNV jelentése

Fotó: SgTransport, CC-BY 2.0