Három hónapja mutattuk be a K-Tesztet, amelynek kitöltői megtudhatták, mennyire hajlamosak a korrupcióra. A teszttel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a korrupció létrejöttében szerepet játszó tényezők mindennapi döntéshelyzeteinknek is részei.

Attól még nem leszünk korruptak, ha nem gyűjtjük szelektíven a hulladékot, vagy éppen kidobjuk felesleges ruháinkat ahelyett, hogy felajánlanánk őket a rászorulóknak. Az azonban nagy valószínűséggel állítható, hogy amennyiben mindennapi cselekvéseink következményeinek mérlegelése során saját, illetve közvetlen környezetünk érdekét, kényelmét a tágabb közösség érdekei elé helyezzük, az is inkább nehezünkre fog esni, ha valódi korrupciós helyzetben kell majd a közérdek szem előtt tartásával ellenállnunk a csábításnak.

A K-Teszt elsősorban a kitöltőknek készült, ebben a formájában nem korrupciós felmérés. Ezért nem is szeretnénk az eredményekből messzemenő következtetéseket levonni, azonban az eddigi válaszok feldolgozása során úgy gondoltuk, hogy néhány statisztikát érdemes lehet kiemelni.

A K-Tesztet összesen 31991 fő töltötte ki, közülük majdnem 900-an külföldről, hiszen a kérdőív angolul is elérhető. A tesztben felbukkanó szituációkat két csoportba sorolhatjuk: egy részük a barátokhoz, ismerősökhöz való lojalitást (pl.: “A munkahelyed továbbképzést szervez, amelyen kötelező a részvétel. A munkatársad családi okokból nem tud részt venni, és megkér, írd alá helyette a jelenléti ívet.”), másik részük pedig a szolidaritást, a köz iránti bizalmat mérte (pl.: “A természetben túrázol, amikor észreveszed, hogy egy teherautóról építési törmeléket öntenek egy közeli tóba”). Az ezekhez a szituációkhoz kapcsolódó kérdésekre adott válaszok alapján szociálpszichológusok által kidolgozott módszer segítségével kaptuk meg az úgynevezett korrupciós hajlandósági indexet. Minél magasabb az index értéke, a kitöltő nagy valószínűséggel annál nehezebben lenne képes nemet mondani, ha olyan helyzetben találná magát, ahol felmerül a korrupció lehetősége. Mivel a korrupciós hajlandóságnak nincs mértékegysége, az eredmények csak egymáshoz képest értelmezhetők: a teszt kitöltői a korábbi kitöltők eredményeiből számolt átlaghoz képest kapják meg saját eredményüket.

A tesztben bemutatott szituációk közül az országúton kocsival lerobbant barátnak nyújtott segítség az a helyzet, ahol a kitöltők legnagyobb hányada helyezné előtérbe a baráti lojalitást. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy ez a döntési helyzet az, amely a legkevesebb kellemetlenséggel jár. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a baráti segítségnyújtás az online fotópályázat esetében jelentősen kisebb értéket ért el.

A teszt azt mutatja, hogy a korrupciós hajlandóságot a nem, a kor és a településméret is befolyásolja. A férfi válaszadók átlagosan magasabb indexértékkel rendelkeznek, mint a nők, azaz a férfiak hajlamosabbak arra, hogy egyes döntési helyzetekben kevésbé tartsák szem előtt tágabb közösségük érdekeit. Az életkor előrehaladtával az adatok csökkenő trendet mutatnak. Míg a 24 év alattiak inkább magas korrupciós hajlandóságot értek el, addig az 50 éven felüliekre alacsony korrupciós indexérték a jellemző. A nem túl lelkesítő eredmény összecseng a TI 2012-es felmérésével, amely szerint a "fiatalok többnyire elutasítják a korrupciót, azonban a gazdasági kilátástalanság legtöbbször felülírja morális elveiket, így egy jó egyetemre való bejutás, vagy jó állás reménye vonzóbb számukra, mint tisztességesnek maradni." A településméret növekedése is pozitív együttjárást mutat a korrupciós hajlandósági indexszel, azaz minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy magas értéket ért el a teszten. Emögött természetesen az is rejlhet, hogy kisebb közösségekben erősebb az ott élők közötti összetartás, együttműködés.

Érdekes, hogy nincs összefüggés az index értéke és aközött, milyen reakciókra számítunk barátainktól az egyes szituációkban. Intuitíve azt gondolhatnánk, hogy ha a barátainkról azt feltételezzük, olykor hajlamosak figyelmen kívül hagyni tágabb közösségük érdekeit, mi magunk is könnyebben feledkezünk meg a szűkebb ismerősi körünkön kívül esőkről. A tesztet kitöltők válaszai alapján azonban azt mondhatjuk, hogy az egyes szituációkban való viselkedést nem befolyásolja a baráti körben kialakult/vélt magatartás. Ez az eredmény pozitívnak tekinthető, hiszen azt mutatja: a kitöltők jelentős része tisztában van saját felelősségével, és döntéseit elsősorban nem közvetlen környezete vélt vagy valós normái alapján hozza meg. Persze akár úgy is értelmezhetjük a dolgot, hogy a kitöltők jelentős része a környezetét korruptabbnak, rosszabbnak tartja, mint saját magát.

Vámos Krisztina - Ranschburg Zoltán

Tesztünk alapján Budapesten a korrupciós hajlandóság alacsonyabb az országos átlagnál, a kerületek közti különbségeket azonban érdemes megfigyelni. A körök mérete az adott kerületből érkező kitöltések számát, a színárnyalatok pedig a korrupciós hajlandóság szintjét jelölik.

A K-Teszt továbbra is elérhető és kitölthető a k-teszt.hu oldalon!

Korrupciós hajlandósági index korcsoportok szerint:

Korrupciós hajlandósági index településméret szerint:

Korrupciós hajlandósági index nemek szerint:

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd Te is a K-Monitort.