Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése szerint a Kormány hamarosan kezdeményezni fogja a Büntető Törvénykönyv módosítását, a tervezett változtatások pedig érintik a kódex korrupciós fejezetét is.

Kevesebb mint két éve lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, amely a korábbi Közélet tisztasága elleni bűncselekmények cím helyett a köznyelvhez közelebb állóan Korrupciós bűncselekmények címszó alatt szabályozza azokat a magatartásokat, amelyek jogtalan előny ígéretével vagy elfogadásával kapcsolatban valósítanak meg bűncselekményt.

A tervezett változtatások között van technikai jellegű és néhány érdemi is. Az érdemi módosítások célja

• a hálapénz legalizálása*,
• bővíteni a korrupciós bűncselekmények körét és
• szélesíteni a büntetés kiszabása során a korlátlan enyhítés lehetősét.

A tervezet egyértelművé teszi, hogy “nem vesztegetés, amikor egy gazdálkodó szervezet részéről eljáró személy a másik féltől az e személy által kapott szolgáltatással való megelégedettsége kifejezéseként utólag, a teljesítést követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást”, feltéve hogy ez nem kötelességszegés céljával történik. A változtatás célja, hogy világosan rendeződjön a hálapénz jogi megítélése. A Btk. ugyanis vesztegetésként bünteti, míg a Munka Törvénykönyve  éppenhogy lehetőséget ad a hálapénz elfogadására (a munkáltató előzetes hozzájárulásával). Mindemellett a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe változatlanul kimondja, hogy minden orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorítása, illetve végleges megszüntetése érdekében. Látni kell, a kormány által tervezett módosítás a hálapénz legalizálásáról szól. Ennek megítélésről már jó ideje vitáznak a szakmai felek, vannak érthető érvek a megoldás mellett, ugyanakkor erkölcsileg igencsak vitatható a szabályozás helyessége.

Korábbi hiányosságokat szeretne pótolni az előterjesztés azzal, hogy kiterjesztené a hivatalos személyeket terhelő feljelentési kötelezettséget, és Korrupciós bűncselekmények feljelentésének elmulasztása alcímmel - “a korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében” - a fejezetben szereplő összes bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés elmulasztását büntetendővé teszi. Jelenleg egy hivatalos személy (pl. bíró, ügyész, közjegyző, országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő stb.) csak akkor követheti el ezt a bűncselekményt, ha az információ, amiről hitelt érdemlő tudomást szerzett, a vesztegetés aktív (ígér vagy ad) vagy passzív (elfogad) formájával kapcsolatos.

Nem csak jogszabályokkal lehet küzdeni a korrupció ellen. Támogasd a K-Monitort!

A büntetés kiszabása során szélesebbé válik a korlátlan enyhítés lehetősége. Ez olyasmi, mint a vádalku. A minisztérium várakozása szerint ez arra fogja ösztönözni a még fel nem derített korrupciós bűncselekmények elkövetőit, hogy az enyhébb büntetés reményében segítsék az ügy feltárását.  A korrupt ügyletek bizalmi jellege és az érintett felek érdekközössége miatt ugyanis a korrupciós bűncselekményeket nagy fokú látencia jellemzi. Még ha a hatóságok tudomására is kerül egy ügy, igen nehéz a bűncselekmény bizonyítása. A törvénytervezet azért, hogy minél többen tegyenek feltáró jellegű beismerő vallomást, befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is - tehát az összes korrupciós bűncselekménynél egységesen - lehetőséget ad az ügyet elbíráló bíróságnak, hogy a bűnösség megállapítása után korlátlanul enyhítse vagy különös méltánylást érdemlő esetben akár mellőzze az elkövetővel szemben a büntetést.

A K-Monitor szerint jelentős részben szükséges módosításokról van szó, azonban a hálapénz legalizálása nem jelentheti a probléma valódi orvoslását, ezért ezen a téren mielőbbi átfogó lépések megtételét sürgetjük. A paraszolvencia elleni fellépés nem nélkülözheti az érintett ágazat dolgozóit is bevonó, társadalmi szemléletváltozást célzó, nem jogi jellegű eszközök kidolgozását.

Arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a korrupció elleni hatékonyabb fellépésnek eddig sem elsősorban jogalkotási, hanem jogalkalmazási akadályai voltak. Egyes bűncselekményfajták esetében az ismertté vált korrupciós ügyek gyakran el sem jutnak a bíróság elé, mivel a nyomozóhatóságok és az ügyészség nem tárják fel megfelelően a gyanús eseteket.

 * a Pénzcentrum május 12-i cikke szerint mégsem legalizálják a hálapénzt.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42

Nem egyedi eset a BKK hirdetések cenzúrázása. Nem csak a melegrandi.hu társkereső oldal buszos hirdetéseivel volt gond, ősszel a K-Monitor plakátjait utasította el a BKK reklámpartnere.

2014 őszén jelent meg a K-Monitor okostelefonos alkalmazása, amely térképen jeleníti meg az elmúlt évtized legjelentősebb korrupciós helyszíneit, vitatott közőpénzköltéseit és EU-finanszírozással megvalósult beruházásait. Az applikáció ismertségének növelése érdekében hét darab plakátot szerettünk volna kihelyezni különféle metróállomásokon, a BKK partnere azonban elzárkózótt ettől.

Mivel a plakátok kihelyezési pontjait mi választhattuk meg, olyan, speciálisan helyhez kötött hirdetéseket készíttettünk, amelyek a hozzájuk közel eső, az okostelefonos alkalmazásban is megtalálható korrupciós helyszínek, vagy ismert közpénzes ügyek közül mutattak be egyet-egyet (pl. a Postapalota a Széll Kálmán térnél, vagy az Eiffel Palace irodaház a Nyugati Pályaudvar közelében). A kreatív anyagok határidőre elkészültek, a hirdetési díj is átutalásra került, így komoly meglepetést okozott, amikor kiderült: a BKK partnere, a JCDecaux Hungary Zrt. elutasította a plakátok kihelyezését. Döntésüket azzal is indokolták, hogy a plakátok befolyásolnák a BKK érdekeit, az érintett plakáthelyek ugyanis a BKK tulajdonát képezik. A reklámszervező cég, amellyel kapcsolatban voltunk, egy későbbi levelében úgy fogalmazott: a JCDecaux a provokatív tartalom miatt nem fogadja be a reklámanyagot.

Az egyik plakát terve

Természetesen furcsának és meglehetősen visszásnak találtuk, hogy a korrupciós helyszíneket bemutató telefonos alkalmazás plakátjait etikai okokból nem helyezhették ki. Azt sem értettük, hogyan sérülnének a BKK érdekei a reklámanyagok nyilvánosságra kerülésével, illetve hogy mit jelent pontosan a “provokatív tartalom” kifejezés, így a JCDecaux-hoz fordultunk felvilágosításért. Telefonos érdeklődéseink során annyit sikerült megtudnunk, hogy felthetően a cég egyik vezetője hozta meg az elutasító döntést plakátjaink ügyében, de sajnos vele akkor nem sikerült beszélnünk.

Így továbbra sem kaptunk egyértelmű választ arra, milyen kifogások merültek fel a plakátterveinkkel kapcsolatban, és nincs információnk arról sem, milyen “etikai” követelményeknek kellett volna eleget tennünk ahhoz, hogy hirdetéseink a helyükre kerülhessenek. Jellemző ugyanakkor, hogy azzal senkinek nem volt problémája, hogy a napokban kihelyezzenek egy olyan térkép-plakátot, amelyen semmi sincs ott, ahol a valóságban.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42

Izgalmas írás jelent meg tegnap a New York Timesban. Szinte még el sem kezdődött Hillary Clinton kampánya az elnökség megszerzéséért, máris politikai atombomba robbant a családi fészekben.

Még 2013. január végén ünnepelte az orosz napilap, a Pravda, hogy a Roszatom megszerezte a kanadai Uranium One bányászati céget. Ennek nem kisebb a jelentősége, minthogy ezzel a Roszatom a világ egyik legnagyobb uránkitermelőjévé vált, ugyanis az Uranium One Közép Ázsiától egészen az USA-ig birtokol bányákat, az üzlettel pedig Putyin közelebb került ahhoz a tervéhez, hogy uralhassa a világ nukleáris ellátó piacát. (A Roszatom, mint tudjuk, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tervei szerint Magyarországon épít majd új atomerőművet Pakson.)

De mi köze mindehhez a Clinton családnak?

A kanadai bányászati ipar több meghatározó alakja, akik felépítették majd eladták a Roszatomnak a szóban forgó céget, hosszú idő óta hű támogatói a Clinton család politikai karrierjének. Kanadai nyilvántartások tanúsága szerint az Uranium One orosz kivásárlásának idején a Clinton Alapítvány dollármilliókat (2,35 millió dollárt, ami nagyjából 600 millió Forint) kapott a cég kanadai tulajdonosának családi alapítványán keresztül. Nem kevésbé gyanús az az 500 ezer dollár sem, amelyet a Clinton Alapítvány attól a Kremlhez közelálló orosz befektetési banktól kapott, amely az orosz piacon az Uranium One részvényeit kínálta megvételre. Az Uranium One ázsiai üzeleteiről és az ezzel párhuzamosan a Clinton Alapítványnak juttatott pénzekről készült infografika itt található.

Kép: Uranium One

A Clinton alapítvány így összességében csaknem hárommilló dollárhoz jutott, úgy, hogy minderről csak kanadai nyilvántartásokból lehetett rájönni: Hillary Clinton annak ellenére nem hozta nyilvánosságra ezeket az információkat, hogy külügyminiszteri kinevezésekor ígéretet tett a Fehér Háznak, hogy a Clinton Alapítvány minden adományozójának nevét nyilvánosságra hozzák azért, hogy még a gyanúját is elkerüljék bármilyen összeférhetetlenségnek.

Milyen összeférhetetlenség?

A történet szépsége, hogy amerikai uránbányákat nem lehet csak úgy adni-venni, hiszen minden ilyen ügylet vastagon nemzetbiztonsági kockázatokat rejt. Éppen ezért, több szövetségi kormányhivatalnak az engedélye is kell ahhoz, hogy ilyen üzleteket tető alá lehessen hozni. Egyikük éppen az a külügyminisztérium (State Department), amelynek az engedély kiadásakor a vezetője nem más volt, mint Hillary Clinton, aki reményei szerint nemcsak a volt elnök felesége, hanem egyben a következő elnöke is lenne az USA-nak. Már ha ezek után egyáltalán eljut a demokrata párti jelöltségig, majd megnyeri magát az elnökválasztást is, amelyet 2016. november 8-án tartanak majd.

A történetet felgöngyölítő New York Times tucatnyi interjút készített a cikk megjelenése előtt, átvizsgáltak számtalan kanadai, amerikai és orosz nyilvántartást. A Clinton Alapítvány és az Uranium One közötti kapcsolatot az a Peter Schweizer tárta fel, aki korábban a jobboldalinak tekintett Hoover Intézet munkatársa volt. A New York Times munkatársai cikkük írásakor betekinthettek Schweizer megjelenés előtt álló könyvébe, amelynek címe: „Clinton Cash”.

Arról, hogy a Clinton Alapítványnak juttatott támogatások szerepet játszottak-e abban, hogy az amerikai hatóságok engedélyezték az urán-üzletet, a New York Times-nak nincsenek információi, Hillary Clinton szóvivője pedig közleményében azt állította, hogy még senki nem szolgált bizonyítékokkal annak alátámasztására, hogy Hillary külügyminiszterként a Clinton Alapítvány támogatóinak érdekeit szolgálta volna.

Az eset ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Hillarynak milyen nehézségekkel kell szembenéznie újabb elnökválasztási kampánya során, illetve hogy milyen etikai kérdéseket vet fel az a tény, hogy úgy volt az USA külügyminisztere, hogy közben a férje által vezetett alapítvány 250 millió dolláros vagyonának jelentős részét külföldi támogatóktól kapta. Felvetődik az a probléma is, hogy az amerikai kampányfinanszírozási szabályok szerint a jelöltek nem fogadhatnak el külföldi adományokat, bár azt semmi nem akadályozza, hogy ez áttételesen történjen meg olyan szervezeteken keresztül, mint amilyen például a Clinton Alapítvány.

A teljes cikk angolul itt olvasható.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42 

Idéntől ismét lesznek K-Monitor hírlevelek, az elsőt most itt a blogon is megosztjuk. Itt, illetve a poszt alján lehet feliratkozni.

2015 márciusában közzétett állásfoglalásaink

A köztársasági elnökhöz fordultunk a paksi beruházás anyagainak titkosítása miatt

Az Országgyűlés 2015. március 3-án elfogadta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét, mivel 30 évre megismerhetetlenné teszi a beruházás adatait. Az alkotmányellenes jogszabály miatt az atlatszo.hu, az Energiaklub, a K-Monitor, a TASZ és a TI Magyarország a köztársasági elnökhöz fordult. Áder János köztársasági elnök sajnos figyelmen kívül hagyta aggályainkat és aláírta a parlament által elfogadott törvényt.

A K-Monitor és a TASZ értékelte a kormány antikorrupciós programját 

A korábbiaknál lényegesen ambiciózusabb korrupcióellenes programtervet készített a Belügyminisztérium alatt működő Nemzeti Védelmi Szolgálat a következő négy évre. A leginkább nagyvonalakban felvázolt tervek számos esetben megegyeznek a civil szervezetek szakmai javaslataival, ugyanakkor kérdéses, hogy rendeletek és törvények formájában hogyan fognak majd kinézni. A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy van-e valódi politikai szándék egy ilyen program végrehajtása mögött. A teljes állásfoglalást itt, annak rövid összefoglalóját pedig blogunkon érheted el.

Légy részese!

Járjuk körbe a korrupciót!
Kíváncsi vagy, hogy mire költik az adódat? Tudni szeretnéd, hogy ki és mennyiért építette a hidat, amin épp átautózol? Elindítottuk adománygyűjtő kampányunkat Budapest első korrupciós sétájára. Az Adjukössze oldalán keresztül te is támogathatod a séta megvalósítását. Támogasd most a kezdeményezésünket! Az 5000 forintot adományozók sétajegyet kapnak ajándékba. 

Térképen a korrupció
A K-Monitor új okostelefonos alkalmazásával a felhasználók térképen kereshetnek rá az utóbbi évek legfontosabb, konkrét helyszínhez (pl. épülethez, utcához, hivatalhoz, stb) köthető korrupciós ügyeire, vitatott közpénz-költéseire és uniós finanszírozású beruházásaira. A térképen elhelyezett ügyeket összekötöttük a hozzájuk kapcsolódó hírekkel, személyekkel és intézményekkel is. Az app-ról részletes leírást itt találsz. Töltsd le te is!

Ezen dolgozunk most

Anti-korrupciós minimum
Az atlatszo.hu oknyomozó portállal és a Transparency International Magyarországgal együttműködésben korrupció elleni minimumprogramot dolgoztunk ki a 2014-es választásokra, hogy nyomást gyakoroljunk politikai döntéshozókra, és közel két és fél évtizeddel a rendszerváltás után kerüljön sor végre érdemi lépésekre a korrupció ellen. A program eredményeiről itt tudhatsz meg többet. 

Adatozz okosan!
A Norvég Civil Alap támogatásával 2013 végén indult projekt célja, hogy elterjessze a nyílt adatok minél professzionálisabb használatát  a magyar civil szférában, és fejlessze az adathasználatot a különböző területeken működő civil szervezetek körében. A projektről bővebben itt olvashatsz.

Kockázatelőrejelzés a közbeszerzésekben
A Transparency Internationallel közös projekt során egy olyan kockázatjelző és előrejelző rendszert fejlesztünk, amely segít azonosítani a gyanús közbeszerzéseket. A kétéves projekt első felében, 2014-ben egy kutatás végzünk arról, hogy milyen indikátorok használhatóak egy ilyen előrejelző rendszerben, és azok milyen dokumentumokból (pl. közbeszerzési felhívások, eredményhirdetések, teljesítésigazolások, cégtár stb.) szerezhetőek be.

Önkéntesek a K-Monitornál
Az év elején meghirdetett önkéntes felhívásunkra tucatnyi ember jelentkezett, a jelentkezőkkel kétszer tartottunk ismerkedő estet. A cél az, hogy az önkénteseink részt vegyenek a K-Monitor egyik alapprojektjének, a K-Monitor Adatbázisnak a gondozásában. 

További futó és már lezárult projektjeinkról itt olvashatsz.

Március legjobb korrupcióval kapcsolatos írásai szerintünk

Így kaptak Tiborczék szabad utat a milliárdokhoz
Büszke üzenet fogadja az Elios Innovatív Zrt. nevű energetikai cég honlapjának látogatóit. Azt írják: a vállalkozás a “szakmai eredményeinek és kiváló szakembergárdájának köszönhetően” vált “Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő energetikai cégévé”.
(Direkt36)

Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek
Portik Tamás beszélt az Átlátszónak ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról. Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is. (atlatszo.hu)

Előre, kurvák, gengszterek!
A visszaélésekkel és maffiakapcsolatokkal vádolt egykori agrárdiplomata, Kiss Szilárd történetének III. része. (Index)

További K-Monitor események márciusból

Zöld bárók profitálnak az unió támogatásaiból - blogposzt
Az előző évekhez hasonlóan 2014-ban is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei taroltak az agrártámogatások kiosztásánál. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek. Blogposztunkban színes ábrákon mutatjuk be a tavalyi évben kioszott agrártámogatásokat.

K-Monitor Hackathon
Játékosan tanítani a szegregációról, megmutatni, befolyásolják-e az állami reklámköltések a médiapiacot, vagy milyen véleménye van az édesanyáknak a várandósgondozásról – ezek mind lehetnek egy hackathon témái. A K-Monitor összehozta a civileket egy tucatnyi fejlesztővel és adatelemzővel, hogy közösen dolgozzanak társadalmi ügyekkel foglalkozó projekteken. Erről itt olvashattok bővebben.

Pert nyertünk a MÁK ellen
A Fővárosi Ítélőtábla 2015. március 12-én helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amelyben a bíróság kötelezte a Magyar Államkincstárat, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. A per tárgyáról itt olvashatsz bővebben.

Fény derülhet a Daimler-ügyre
Első fokon pert nyert a K-Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes-buszbeszerzés ügyében folytattak le. Az ítélet nem jogerős. A Daimler-ügyről itt tudhatsz meg többet. Mindkét perben a Társaság A Szabadságjogokért látta el a képviseletünket. (A pert másodfokon is megnyertük.)

Iratkozz fel a hírlevelünkre itt:

Jogerősen is pert nyert a K-Monitor és a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, így az MNV a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megfelelően köteles kiadni a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzését vizsgáló 2010-es jelentést. Ezzel végre kiderülhet, milyen körülmények között került sor a nemzetközi botrányokkal övezett busztenderre.

Az MNV jelentés itt olvasható.

Le Marietta, a K-Monitor munkatársa a Társaság A Szabadságjogokért képviseletével azután indított pert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megtagadta a közérdekű adatigénylés teljesítését, a vesztegetés gyanújába került buszbeszerzést vizsgáló jelentés kiadását. A megtagadás különlegessége, hogy az előző kormányhoz köthető korrupciógyanús esettel foglalkozó vizsgálati jelentés megállapításait az elszámoltatással kampányoló Fidesz kormány évek óta titkolja. A Daimler cég piszkos ügyeiről és az első fokú eljárásról itt írtunk korábban.

A Fővárosi Törvényszék októberi, első fokú ítélete ellen az MNV fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla elé. A tegnapi tárgyaláson az MNV képviselője elismerte, nincs folyamatban olyan intézkedés, amit a K-Monitor által kért jelentésre alapoznának. Ezzel beismerte hogy az államnak ténylegesen nincs jogi indoka a titkolózásra. A bíróság helyben hagyta a törvényszék ítéletét és kötelezte az alperest a jelentés kiadására.

Fotó: SgTransport, CC-BY 2.0

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42

Játékosan tanítani a szegregációról, megmutatni, befolyásolják-e az állami reklámköltések a médiapiacot, vagy milyen véleménye van az édesanyáknak a várandósgondozásról – ezek mind lehetnek egy hackathon témái. A hétvégén a K-Monitor összehozta a civileket egy tucatnyi fejlesztővel és adatelemzővel, hogy közösen dolgozzanak társadalmi ügyekkel foglalkozó projekteken.

A Mérték Médiaelemző Műhely csapat: Urbán Ágnes (jobb szélen) és Uszkiewicz Erik (bal szélen) Lukács Andrással és Zágoni Ritával dolgozott az állami reklámköltések vizualizációján.

A K-Monitor "Adatozz okosan" programjában civil szervezeteknek segítünk adatfelhasználással összekötött érdekérvényesítési projekteket megvalósítani. Még nekünk is új volt, hogy hogyan lehet az ilyen kezdeményezéseket jól támogatni mind szakmai szempontból, mind megfelelő technológiai segítséget találni melléjük. A munka megkezdésére találtuk ki, hogy tartunk egy hackathont, ahol öt civil szervezet dolgozhat a saját projektjein. Az előkészítő munka során igyekeztünk velük tisztázni milyen adatokból milyen projektet szeretnének létrehozni. Ez volt a munka egyik legnehezebb része, hiszen egy civil szervezetben nem feltétlen van szabad fejlesztői vagy projekt menedzseri kapacitás, a magyar szektor egyik jellegzetessége a leterheltség és a kapacitáshiány, így ezt a munkát is sokszor nehéz volt elindítani. Nagyon büszkék vagyunk a hackathon résztvevőire, hogy erejükön felül még fektettek energiát abba, hogy egy hackathon projektet előkészítsenek.

A csapatok az utolsó segítő visszajelzéseket az ötleteikre a pénteki Budapest Open Knowledge Meetupon kapták, ahol nem véletlenül a HashtagCharity és a budapesti Arduino közösség mutatkozott be előttük. A HashtagCharity tulajdonképpen egy startup, ami arra épít, hogy nagy cégek, civil szervezetek (ötletgazdák) és önkénteskedni vágyó fejlesztők igényeit hangolja össze egy projektmenedzsmentre alkalmas felületen egy támogató "projekt angyal" segítségével. Az ő esetükben a civil szervezetek és a fejlesztők közti közös munka összehangolása volt az "Adatozz okosan" szempontjából hasznos információ. Az Arduino Budapest pedig egy olyan kezdeményezés, amely az oktatásra helyezi a hangsúlyt, és arra, hogy a közösség találjon olyan projekteket ki, amin együtt lehet dolgozni. Az Arduino nevű mikro-számítógép a közösségi munkában majdnem csak ürügy arra, hogy összejöjjenek az emberek.

A meetupon a hackathonra készülő csapatok elmondták az ötletüket, amivel még sikerült segítőket találniuk a másnapi munkára. Végül az öt csapatunkhoz nagyjából tucatnyi fejlesztő és adatelemző jött el szombaton a Google Groundra. Az ismerkedést a csapatokkal tízperces speed dating bemutatkozásokkal oldottuk meg, ami után a segítők választottak maguknak egy civil szervezetet, akikkel a nap folyamán együttdolgoztak.

Az ötletgazdák és az ötletek

Születésház: Babies Born Better

A Születésház Egyesület a nők gyermekvállaláshoz kapcsolódó érdekvédelmével foglalkozik, a csapat Schmidt Erika vezetésével a Babies Born Better kérdőíves felmérés szabad szavas válaszait kezdte el feldolgozni. A Születésház 18 kérdéses kérdőívének 750 kitöltője volt, ezeket xls formátumban kapták meg feldolgozásra a felmérést gondozó EU-s intézménytől. Itt a csapat legnagyobb kihívása az adattisztítás volt, a nap folyamán több mint 7000 cellát néztek át és gondoztak az OpenRefine segítségével. Ötletgazda: Schmidt Erika (Születésház). Csapattagok: Balogh Kitti, Divényi János, Pethő András, Toldi Ádám.

Civil Kapocs Archívum

A Civil Kapocs több mint 20 ezer szkennelt dokumentumot szeretne a saját alsónémedi archívumuk részévé tenni. A dokumentumok nagyrészt az önkormányzati működés dokumentumai, jegyzőkönyvek, hirdetmények, amelyeket számítógépes szövegfelismerő (OCR) szoftverekkel nem lehet tökéletesen digitalizáni, ezért a csapat egy olyan platformon kezdett el dolgozni, amelyen önkéntesek javíthatnák a 80-90 százalékban jól felismert szövegek hibás részeit. A nap végére addig jutottak el, hogy fizetős OCR-szolgáltatással szöveges pdf-fé alakított fájlokon tudták a szöveg pozícióját meghatározni, és kiemelni. A Civil Kapocs beszámolója a hackathonról itt olvasható. Ötletgazda: Juhász Zoltán, Dr. Nagy Vilmos (Civil Kapocs). Csapattagok: Csősz Ignác.

Kampány a Szexmunkások büntetése ellen

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének célja a hackathonon az volt, hogy egy olyan infografikát hozzanak létre, amely közérthetően szemlélteti, hogy az önkormányzatok 15 évnyi mulasztásban megnyilvánuló jogsértései (nem hoztak meg szükséges helyi jogszabályokat) miatt lehetséges az, hogy szexmunkásokat súlyos összegekre büntet a rendőrség, és sokan éveket tölthetnek a börtönben emiatt. Alább egy részlet látható a készülő infografikából. Az infografika alapjául a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2012-es adatai szolgáltak. Ötletgazda: Kőbányai István (Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete önkéntes). Csapattagok: Lakatos Márton, Milena Marin, Sohajda Ferenc.

Állami reklámköltések - Mérték Médiaelemző Műhely

A Mérték Médiaelemző Műhely már korábban is használta az állami reklámköltés adatbázist (Kantar), de most az eddigieknél látványosabb formában szerették volna megjeleníteni az állami intézmények hirdetési preferenciáit. A csapat az állami reklámköltések torzító hatását a Many Eyes és a Tableau szoftverekkel kezdte el interaktívan megjeleníteni. Ötletgazda: Urbán Ágnes, Uszkiewicz Erik (Mérték Médiaelemző Műhely). Csapattagok: Lukács András, Zágoni Rita.

Szegregáció magyar településeken

A szegedi Motiváció Műhely a Parable of the Polygons projekt mintájára kezdett el egy olyan játékon dolgozni, amely az iskolai oktatásban segít elmagyarázni a fiataloknak, mit jelent a szegregáció és hogyan működnek az ehhez kapcsolódó társadalmi folyamatok. A csapat a hackathonon a játék alapjául szolgáló modellen dolgozott, és elkészítettek egy infografikát is, amelyet a játék népszerűsítéséhez használnak majd. Ötletgazda: Fejes József, Kelemen Valéria, Szűcs Norbert. Csapattagok: Dávid Zoltán, Késmárky Attila, Póda Csanád, Szabó Péter.

A K-Monitor hackathonja nem klasszikus értelemben vett verseny volt, de mégis volt díjunk, mégpedig utazás egy csapat 2 tagja részére a Metamorphosis Foundation szkopjei hackathonjára. A zsűri (Bukovics István, DemNet, Léderer Sándor, K-Monitor, Mázsás István, MeetOFF, Szatmári Elemér, XPX) végül megosztotta az első helyezés díját a Civil Kapocs projektje és a Szexmunkások érdekérvényesítő kampánya közt. A versenyeztetést megnehezítette, hogy szinte az összes csapat ún. proof of concepteken dolgozott, azaz első sorban a megvalósíthatóságot igyekeztek bizonyítani, és a technológiai megközelítések is nagyon változók voltak. A K-Monitor részéről inkább az volt a cél, hogy mindenkinek lehetőséget nyújtsunk arra, hogy tapasztalatot szerezzen az erősen adatfeldolgozás-igényes projektekkel való munkában. 

Ha tetszik valamelyik ötlet, és segítenél a csapatnak befejezni, írj egy emailt a le.marietta@k-monitor.hu címre.

Köszönjük a résztvevőknek, a segítőknek, hogy velünk töltötték a március 28-át! A K-Monitor mellett a szervezésben részt vettek még Zágoni Rita, Varjú Zoltán (Precognox) és Milena Marin (Open Knowledge Foundation). Külön köszönet Kovács Lászlónak (Balabit), hogy segített a hackathon előkészítésében. A helyszínt a Google Magyarország biztosította. Az "Adatozz okosan" program a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg. Fotók az eseményről itt.

Az előző évekhez hasonlóan 2014-ban is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei taroltak az agrártámogatások kiosztásánál. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek.

Tájkép

2014-ben összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamilyen agrártámogatást. Valójában ennél kevesebben osztozhattak az agrárpénzeken, ha figyelembe vesszük az összeérő tulajdonosi szálakat, az egy címre bejelentett cégeket, magánszemélyeket. Becslésünk szerint így nagyságrendileg 80-100 ezer egyéni vagy társas vállalkozás, magánszemély/család részesült a mezőgazdasági támogatásokból.

A tavalyi támogatások kifizetésére nagyságrendileg 726 milliárd forint állt rendelkezésre. A teljes keretösszeg 83 százalékát az uniós támogatások fedezték. A legtöbben (43%) területalapú támogatásban részesültek. Az egy hektárra jutó „elméleti” területalapú támogatás összege 70 442 Ft volt, de a tényleges kifizetés ennél kevesebb lett, mivel a termelők 2014-ben is túligényelték a 4,829 millió hektáros hazai bázisterületet. Azonban a 2013-as évhez viszonyítva így is mintegy 10 ezer forinttal többet kaptak az igénylők hektáronként, hozzávetőlegesen 69 000 Ft körüli összeget.

A támogatások eloszlása – a korábbi évekhez hasonlóan – 2014-ben is egyenlőtlen képet mutatott (ez idéntől változni fog). A támogatási rendszer haszonélvezői a nagybirtokok, a támogatottak felső tíz százaléka kapja ugyanis a támogatások több mint 80 százalékát (ők összesen 574 milliárd forinton osztoztak). Ezzel szemben például az alsó húsz százalék részesedése nem éri el összesen a fél százalékot sem. A kiosztott támogatások átlagértéke egyébként hozzávetőlegesen 1 millió 700 ezer forint.

A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás illetve két közintézmény nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott (ez a támogatások több mint 10 százaléka). A legnagyobb kedvezményezett cégcsoportok nagyjából ugyanazok, mint az elmúlt években:

Zöldbárók

Ha visszaosztjuk a területalapú támogatások összegét az egy hektárra jutó támogatások összegével, nagyjából megbecsülhetjük, hogy mekkora földek után kapnak támogatást a kedvezményezettek. Az alábbi ábrákkal szeretnénk érzékeltetni a legnagyobb birtokok nagyságát.

Nyerges-Simicska és Csányi területek vs. Budapest

A Simicska-Nyerges agrárbirodalom 5,949 milliárd forint támogatáshoz jutott (Mezort Rt. és a Ceglédi Mérnők Zrt. alá tartozó cégek), ami 750 millió forinttal több mint a megelőző évben. A közel 6 milliárdból a területalapú támogatásuk 1,71 milliárd forintot tett ki, ami 110 millió forinttal haladja meg a 2013. évit (vélhetően a nagyobb hektáronkénti támogatási összegnek köszönhetően). A fennmaradó 640 milliós plusz az agrár-környezetgazdálkodási támogatás-növekedésből jött össze (úgy, hogy közben az állattartó telepek korszerűsítésére kapott támogatások 830 millió forinttal csökkentek 2013-hoz képest).

Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekeltségei és támogatások

Csányi Sándor és az érdekeltségeibe tartozó cégek, illetve családtagjai 2014-ben összesen 5,944 milliárd forint agrártámogatásban részesültek (2013-ban 4,997 milliárd Ft-ban). A tárgyévi területalapú támogatásuk összesen 1,95 milliárd forintra rúgott, ami több mint fél milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket – itt jelentős területszerzés lehet a félmilliárdos növekedés elsődleges mozgatórugója. A másik félmilliárdos növekmény az „Öntözés, melioráció, vízgazdálkodás” jogcímen kapott támogatásokból adódik a Bonafarm csoport esetében (közben náluk is az állattartó telepek korszerűsítésre adott támogatások csökkenése miatt jelentős támogatás-kiesések figyelhetőek meg).

Csányi Sándor érdekeltségei és támogatások

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 2014-ben is a Forráscsoport, azaz Leisztinger Tamás érdekeltségei kerültek 3,787 milliárd forinttal, amelyből 42 százalék a területalapú támogatás (1,6 milliárd Ft.) aránya. A Forrás csoport agrárbevételei így 670 millió forinttal nőttek egy év alatt. Megjegyzendő, hogy esetükben a területalapú támogatás összege 21 millió forinttal csökkent, azaz vélhetően kisebb nagyságú földterület után kaptak 2014-ben támogatást mint egy évvel azt megelőzően. Gazdát cserélt több cég is a Leisztinger birodalomban, sajtóhírek szerint azonban az új tulajdonos Studió-V. Kft. is a nagyvállalkozó érdekeltéségébe tartozik.

Leisztinger Tamás érdekeltségei és támogatások

A Hód-Mezőgazda Zrt. a Harsányi család kapcsolódó érdekeltségi köreivel együttesen 2,505 milliárd forint mezőgazdasági támogatást kapott tavaly, amiből 806 millió forintot tett ki a területalapú juttatás (32%). Ez a 2013-as teljes támogatási szinthez képest jelentős növekedést mutat.

A Harsányi család érdekeltségei és támogatások

Az ötödik legtöbb agrártámogatást realizáló csoport a Tedej Zrt. (Tedej cégcsoport és a Bódi család érdekeltségei) összesen 2,163 milliárd forinttal, amelyből a területalapú támogatás 453 millió forintot tett ki. A Tedej csoport 2013-hoz képest 210 millió forint támogatási mínusszal zárt, azonban a területalapon kapott agrárpénzek esetükben nőttek, mintegy 89 millió forinttal.

Bódi László és a Tedej csoport érdekeltségei és támogatások

A többi érdekcsoport és cég agrártámogatása a kétmilliárdos összeghatár alatt szóródott, azonban kiemelendő, hogy a legmagasabb támogatási összegeket kapók között – a fenti csoportokhoz tartozók mellett – megtalálható minden olyan cég, amelyet  az első Orbán-kormány, illetve Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt privatizáltak.

Dorogi Árpád és Helmut Gsuk érdekeltségei és támogatások

Mádl István érdekeltségei és támogatások

Állam

A támogatottak körében kiemelt helyen találhatók az állami cégek, intézmények is. Kétmilliárd forintot meghaladó támogatásban részesült az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (2,2 milliárd Ft.), amely teljes egészében „Állati hulla ártalmatlanítása” jogcímen került hozzájuk. Komoly összegek vándoroltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (1,6 milliárd Ft. – főként állatbetegségek megelőzésére, felszámolására), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (1,45 milliárd Ft.), a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (1,4 milliárd Ft. – elsődlegesen tájékoztatási tevékenységre).

A 2014-ben jelentős támogatási összeghez jutott még a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (1,6 milliárd Ft. – területalapon és agrár-környezetgazdálkodásra), a Kiskunsági NP (765 millió Ft.), a Hortobágyi NP (718 millió Ft.), a Körös-Maros NP (670 millió Ft.), a Fertő-Hanság NP (581 millió Ft.). A nemzeti parkok kapcsán azonban megjegyzendő, hogy a többi támogatása (Aggtelek, Balaton Felvidéki, Őrségi, Duna-Ipoly, Duna-Dráva, Bükki) együttesen alig eléri a 600 millió forintot.

Barátok, rokonok

Tavalyhoz képest több helyen változott az Orbán Viktorhoz közeli felcsúti személyek agrártámogatása. A polgármester, Mészáros Lőrinc és az érdekeltségébe tartozó cégek (Aranykorona Zrt., Búzakalász 66 Kft.) esetében összességében, elsőre csökkenés figyelhető meg: 88 millió forinttal kevesebb agrártámogatást kaptak mint egy évvel korábban – 330,6 millió Ft-ot 2014-ben. A csökkenés oka az Aranykorona Zrt. körül keresendő: 2013-ban külön 135,5 millió forinthoz jutottak állattartó telepek korszerűsítése címen, amelyet ismételten nem nyertek el 2014-ben. (Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy Mészáros L. tavaly sertéstelepet épített Alcsútdoboz határán – Búzakalász 66 Kft., amihez 350 milliós uniós támogatást kaptak és egy másikat is vásárolt Csákvár és Vértesboglár között, továbbá vett Bicske mellett egy 280 hektáros, dombos területet kis tóval – ezek után majd idéntől tudja felvenni – a sertéstartás esetén megemelt – támogatásokat.) Az említett csökkenés mellett azonban a területalapú folyósítások értéke Mészárosék esetében messze meghaladta a 2013-as szintet, 225 millió forintot tett ki – köszönhetően a polgármester földszerzéseinek.

Az Orbán-családhoz szintén közel álló Flier-család esetében több mint 100 millió forinttal növekedett a mezőgazdasági támogatás teljes összege: ez 2014-ben 276 millió Ft-ot jelentett, melynek mindössze 21 százaléka volt területalapú támogatás. A 276 millió forintból 226 millió forintot tettek ki az „állattartó telepek korszerűsítése” jogcímen elnyert összegek, ugyanerre 2013-ban „csak” 118 milliót kaptak (s itt sem lehet elfeledkezni arról, hogy Flierék is átadtak 2014-ben egy állattartó telepet, amire további 430 milliót kaptak a Darányi-terv segédletével.)

A miniszterelnök rokonságává vált Tiborcz család esetében a növekedés nem számottevő, mintegy 2,6 millió forinttal kaptak többet mint 2013-ban.

A Magyar Narancs több cikkében is foglalkozott Lázár János nagybátyának juttatott támogatásokkal. Gyapjas Károly cégei (Gorzsai Zrt, Gorzsai Takarmánytermelő Kft.) 2014-ben összesen nagyjából 676 millió forint támogatáshoz jutottak, ebből a területalapú támogatások 185 millió forintra rúgnak.

A Jövő

Idén megváltozik az agrártámogatások rendszere, ez jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat, a támogatások elosztása igazságosabbá válhat. A nagygazdák szerint károkat fog okozni az új rendszer. Bizonyos méretkategória felett a nagy területen gazdálkodó agrárgazdasági vállalkozások korlátozásokra számíthatnak, míg a kisebb területen gazdálkodók, főként az állattartók és a kertészeti tevékenységgel foglalkozók számára új lehetőségek nyílhatnak. 

A vonatkozó kormányhatározat szerint az egységes területalapú támogatási rendszer keretében – közösségi jogszabályi előírások alapján – új elemként kerül bevezetésre a támogatás-átcsoportosítás (degresszió) rendszere, amely szerint egy adott évre a mezőgazdasági termelőnek nyújtható egységes területalapú támogatás maximális összege 176 000 euró (kb. 53 millió Ft) – kb. 1200 hektárra számított összeg – lehet, az ezt meghaladó összeg elvonásra kerül. Továbbá, ha egy adott évre a mezőgazdasági termelőnek nyújtandó egységes területalapú támogatás összege meghaladja a 150 000 eurót (kb 45 millió Ft) – de nem haladja meg a 176 000 eurót –, akkor az egységes területalapú támogatás 150 000 eurót meghaladó része a 150 000 eurót meghaladó rész 5%-ával csökkentésre kerül. A támogatás teljes megvonása – az előzetes számítások szerint – hozzávetőlegesen 500 nagygazdaságot érinthet. Ezek a gazdaságok adják egyébként a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy negyedét (600 milliárd forintot) és legalább 60 ezer embert foglalkoztatnak.

Az izgalmas kérdés tehát az, hogy miként fogja befolyásolni a támogatási rendszer átalakulása a mezőgazdaság működését? Hiányozni fognak-e a nagygazdaságoknál az elvont támogatások, képesek lesznek-e a kistermelők érdemben hozzájárulni a mezőgazdaság fejlődéséhez. Természetesen az se volna meglepő, ha számos nagygazda megpróbálná kijátszani az új szabályokat... Jövőre majd erről is beszámolunk.

(Juhász Attila - Schumann Róbert)

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42

Visszatérő témáink egyike a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszerének elégtelensége. Kíváncsian várjuk, mit és hogyan fog ezen változtatni a kormány korrupcióellenes programja, de addig is utánajártunk, kik voltak azok a képviselők, akik vagyonnyilatkozatuk kitöltésekor megfeledkeztek egyes üzleti érdekeltségeikről vagy céges tisztségükről.

A vagyonnyilatkozatok kitöltési útmutatója szerint a bevallások gazdasági érdekeltségekre vonatkozó szakaszában a következőknek kell szerepelniük: “a magyarországi vagy külföldi gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetnél fennálló tisztség vagy tulajdonosi érdekeltség, mindenkor a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően.” Nem elég tehát csak azokat a cégeket megnevezni, amelyekben a kitöltő tulajdonrésszel bír: az illető képviselőnek fel kell tüntetnie azt is, ha mondjuk egy vállalat felügyelőbizottsági vagy elnökségi tagja. Még az sem számít felmentésnek a jelentési kötelezettség alól, ha a bevallás kitöltőjének közvetlen bevétele nem származik az adott cégből. Mindezzel néhány képviselő talán nincs tisztában, néhányan talán csak feledékenyek; akárhogyis, amikor összevetettük azoknak a cégeknek a listáját, amelyekben a képviselőknek érdekeltségük van, és azokét, amelyeket szerepeltettek a vagyonnyilatkozataikban, nem találtunk mindent rendben.

Előre kell bocsátanunk, hogy kutatásunkat online céginformációs adatbázisok információira alapoztuk, amelyek esetlegesen eltérhetnek a hiteles cégbírósági adatoktól, valamint névazonosságokból adódó tévedések is előfordulhatnak. Mindazonáltal, hogy a fentiekből eredő hibákat kiküszöböljük, levélben fordultunk az érintett képviselőkhöz, hogy erősítsék meg vagy cáfolják információinkat. Megkereséseink többségére egyáltalán nem kaptunk választ, két esetben azonban nem csak azt tudtuk meg, hogy a szóban forgó képviselők valóban megfeledkeztek egy-egy olyan cég bevallásáról, amelyben érdekeltségük van, de leveleink hatására ki is egészítették vagyonnyilatkozataikat. A Vagyonnyilatkozatok tartalmát a "Vagyonnyilatkozatok hajnala" eseményünkön dolgoztuk fel.

A fideszes Szűcs Lajosnál az Omnium 2001 nevű, főtevékenységként szakmai középfokú oktatással foglalkozó bt.-ről érdeklődtünk, amelyet, bár 2001 óta kültagja, nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Szűcs válaszában jelezte, hogy a bt.-t, amely sem állami sem uniós forrásokra nem szerződött, felesége alapította, ő maga annak munkájában nem vesz részt, és pusztán azért szerepel a neve a cégkivonatban, mert egy bt. létrehozásához legalább két tagra van szükség. Volner Jánost a Magyar Gárda Pest Megye Kft.-vel találtuk meg, amelynek 2008 óta tagja, bevallásából azonban kimaradt. A Jobbik frakcióvezető-helyettese levelünkre küldött válaszából kiderült, úgy tudta, az alapítása óta “teljesen inaktív” kft. már felszámolásra került. Az igazság az, hogy a kft.-ellen még 2009-ben az APEH rendelt el végrehajtást, adószámát 2011 januárjában törölték, de a cég hivatalosan még létezik (erről bővebben itt vagy itt olvashatnak). Megkeresésünk után mind Szűcs Lajos, mind Volner János módosította vagyonnyilatkozatát, az országgyűlés honlapján már megtalálhatók a kiegészített bevallások.

Nem reagált viszont levelünkre Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, az FTC elnöke és az FTC Zrt. igazgatóságának tagja, bár vagyonbevallásában utóbbit elmulasztotta megemlíteni, így azt sem tudhatjuk, hogy származik-e bármilyen jövedelme ebből a tisztségből. Nem válaszolt levelünkre Varju László, a DK független parlamenti képviselője sem, aki az Europaimpex Kft.-t felejtette ki vagyonnyilatkozatából, amely “vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel” foglalkozik, és amelynek Varju 2013 óta tagja. A képviselők azonban leggyakrabban a felügyelőbizottsági tagságaikról feledkeztek meg: a fideszes Petneházy Attila a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft.-ben, párttársa, Dr. Pósán László pedig a Debreceni Nyári Egyetem Nonprofit Közhasznú Kft.-ben betöltött felügyelőbizottsági tagságáról nem nyilatkozott. Tiffán Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa 2014. januárja óta a Siklósi Várszínház Nonprofit Közhasznú Kft. felügyelőbizottságának tagja - bár ezt vagyonnyilatkozatában hiába is keresnék.

Reméljük, hogy a jövőben a kormány terveinek megfelelően - vagy azoktól függetlenül - valóban megvalósul egy olyan rendszer, amelyben a képviselők végre rákényszerülnek, hogy komolyan vegyék a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket, mert a valóságnak nem megfelelő bevallások szankciókat vonnak maguk után. Jelenleg ugyanis következmények nélkül lehet utólag javítgatni a hiányos és hibás vagyonnyilatkozatokat. Mi szankcionálni nem tudunk, de ellenőrizni igen, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a képviselők közt vagyonnyilatkozat-írás közben olykor felüti a fejét a feledékenység.

(Az alábbi táblázatban azokat a képviselőket tüntettük fel, akik nem reagáltak megkeresésünkre, de vélhetően van olyan céges tisztségük, amit nem vallottak be)

Ez a blogposzt arról szól, hogy igenis lehet helyi önkormányzati rendelet alkotni az információszabadságot érintő kérdésekben, sőt ez a legmegfelelőbb módja annak, hogy egy képviselőtestület hitet tegyen az átlátható működés mellett.

Az Atlatszo.hu, a K-Monitor Egyesület, a Political Capital és a Transparency International Magyarország által tavaly ősszel indított önkormányzati minimumprogramhoz csatlakozó képviselőjelöltek vállalták, hogy megválasztásuk esetén az adott önkormányzatban megpróbálják előmozdítani a proaktív adatközzétételt és az átláthatóságot.  Ennek első eredményeként XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának képviselő-testülete már az alakuló ülésén elfogadott egy önkormányzati rendeletet, amely egyebek mellett:

-          előírta a polgármester, az alpolgármesterek, a helyi önkormányzati képviselők és a képviselőtestület bizottsági tagok nevének, illetményének, tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak, továbbá vagyonnyilatkozatainak elérhetővé tételét;

-          az önkormányzat által kötött szerződések esetében teljes körű – értékhatártól független - elektronikus közzétételt irányzott elő (a személyes, illetve minősített adatok, valamint üzleti titkok megszorítóan értelmezett körének kivételével)

-          kötelezővé tette a közgyűlési előterjesztések, valamint az önkormányzat munkatervének, és az elfogadott rendeletek tárának elektronikus formában történő elérhetővé tételét

-          bevezette az átláthatósági biztos intézményét, aki a nyilvánossági követelmények ellenőrzésére hivatott, illetve azok bővítésére/szigorítására kezdeményezésekkel élhet.

Az üdvözölt rendelkezéseken persze majd még lehet finomítani, például az önkormányzat döntéshozatali ügyrendjével kapcsolatban további ex ante nyilvánossági szabályok bevezetésével, vagy az átláthatósági biztos működési garanciáinak lefektetésével, de a rendelet elfogadása mindenképp komoly lépés volt az átláthatóság iránti elkötelezettség jegyében. A rendeletet a kormányhivatal is megvizsgálta, és mint az nemrég kiderült, nem emelt ellene kifogást.

A minimumprogramhoz csatlakozott képviselők többsége viszont jobbára nem a zuglói vagy épp olyan képviselő-testület tagja, amelyben az őt indító politikai csoportosulás rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges többséggel, ezért várható volt, hogy az elfogadott rendelethez hasonló tervezetek benyújtásával testületi viták tüzében kovácsolódik az átláthatóság új önkormányzati szabályozási kerete. Belpolitikai viszonyokat ismerők arra számíthattak, hogy a nyilvánosság megteremtésének és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog helyi szintű megjelenítésének kezdeményezését szakpolitikát demagógiával helyettesítő érvekkel kezdik ki (ld. Kocsis Máté – papírgyártás), az viszont a meglepetés erejével hatott, hogy gyakran épp a helyi önkormányzatok jegyzői tartják a rendeletalkotást megengedhetetlennek, és helytelenül interpretált formális jogalkotástani szempontok miatt érdemi politikai vitára már korlátozott keretek között vagy egyáltalán sor sem kerül. Szerencsére ezzel együtt akad számos jobboldali és baloldali önkormányzat is, amely napirendre tűzte a kérdést, és valamilyen módon fellépett az önkormányzati adatok átláthatósága érdekében.

A továbbiakban a „rendeletet e témában nem lehet alkotni” típusú érvek cáfolatát kívánjuk elvégezni, hátha ezzel helyi szinten is feléled a jogalkotási kedv. Előzetesen azonban megjegyeznénk, hogy univerzális rendelettervezet nem létezik (noha ajánlottunk egy mintát), ezért az egyes helyi önkormányzatok sajátosságainak (vagyis az önkormányzati honlapokon elérhető tartalmak, illetve az ezek közzétételére vonatkozó jelenleg is  fennálló kötelezettségek) leltározását előterjesztés előtt ajánlatos a képviselőknek elvégezni, és a rendeletek (preambulum)szövegét ennek megfelelően kialakítani. Ez természetesen az alábbi “megengedhetőségi érvek” használatát azonban nem befolyásolja.  

„Az önkormányzat nem alkothat rendeletet, mert a szóban forgó tárgykört már más, magasabb szintű jogszabály szabályozza”

A szóban forgó tárgykör a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzététele és megismerése, és az érv azt feltételezi, hogy ha magasabb szintű jogszabály e tárgykört érinti, nem marad helyi önkormányzati mozgástér a szabályozásra.

Az Alaptörvény azt szögezi le, hogy az önkormányzati rendelet nem lehet egyéb jogszabállyal (törvény, rendelet) ellentétes. A 32. cikk (2) bekezdése értelmében az önkormányzat "törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve (=és/vagy) törvényben kapott felhatalmazás alapján" alkothat rendeletet. Tehát kifejezetten delegált rendeletalkotási jogosítványok nélkül is lehetséges a helyi közügyek rendeleti szabályozása, ha az nem ellentétes más jogszabállyal. Az a tény, hogy egy másik jogszabály (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a továbbiakban: Infoszab tv) is rendelkezik hasonló életviszonyok szabályozásáról, még nem jelenti azt, hogy az általa nem szabályozott kérdéseket egy önkormányzati rendelet a jogforrási hierarchia alacsonyabb fokán nem vonhatja részlet- illetve komplementer szabályok megalkotását célozva – a hatókörébe, ahogy azt a közzéteendő adatok körének konkretizálásakor a rendelet is teszi.

A Kúria egyébként a Köf.5.024/2014/11. számú határozatában erősítette meg a 17/1998. (V. 13.) AB határozat azon tételét, miszerint a képviselő-testület törvényben szabályozott tárgykörben kiegészítő szabályokat eredeti jogalkotói hatáskörében is alkothat, amíg azok magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesek. Helyi közügy esetén ugyanis lehetséges - külön törvényi felhatalmazás híján is – kiegészítő jellegű helyi jogalkotás.

„Nem alkotható rendelet, mert már ott a közzétételi szabályzat és a szabályozás nem lehet indokolatlanul többszintű”

Az Infoszab tv 30. § (6) bekezdése értelmében "a közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie". Ha eltekintünk attól, hogy a szabályzat tartalmi kérdéseit - interpretációtól függően - rendelet vagy de facto szabályzat keretében is rendezheti az önkormányzat (vagyis a rendeleti út továbbra sem kizárt egyéb módszer nevesítése mellett), akkor is le kell szögezni, hogy a szabályzat csak végrehajtási kérdésekben igazít el, és valójában csak egy közjogi szervezetszabályozó eszköz (vagyis nem jogszabály). A normatív határozatként vagy normatív utasításként kiadható szabályzat ún. intern aktus, amely csak magára az érintett szervre, illetve a közigazgatási jogi szempontból irányítása alá tartozó szervekre nézve határozhat meg magatartási szabályokat.

Az Infoszab tv 37. § (3) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy "jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg" (tehát csak rendelet, nem pedig egyéb közjogi szervezetszabályozó eszköz vethető be önkormányzati szinten a további közzéteendő adatok érdekében).

További pikantériát kölcsönöz a dolognak, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv (a továbbiakban JAT) vonatkozó szabályai értelmében ["24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg."] egyébként épp a normatív utasítás/határozat - vagyis közjogi szervezetszabályozó eszköz – formájában elfogadott szabályzat jogszabálysértő, amennyiben az Infoszab tv rendelkezéseit megismétli.

„Nem kell rendelet, mert már úgyis kint vannak az adatok és a vagyonnyilatkozatok”

A rendeletalkotás egyik érdemi pontja, hogy a proaktív közzététel kötelezettségét terjeszti ki a címzettek általános körére. A jogi aktusok kötőereje nagyobb, a címzettek köre szélesebb (tehát például az önkormányzati vállalatok, illetve azok vezetői is leginkább ezen az úton kötelezhetőek), és helyi közügyek rendezését, valamint a jogállamiság - talán nem mindenki számára avitt - követelményének megfelelést szolgálják azáltal, hogy nem csak informális eszközökkel és a gyakorlatban jogszabályokként viselkedő, ám valójában a jogszabályok érvényesülését redukáló iránymutatásokkal (közjogi szervezetszabályozó eszközök) szabályoznak életviszonyokat. Nem nehéz azt sem belátni, hogy egy jelenleg létező – akár dicséretes - gyakorlat jogszabályi keretek nélkül könnyebben megváltoztatható, vagy bármikor eltörölhető különösebb következmények nélkül.

Reményeink szerint a fenti érvek segítséget jelentenek a jegyzői csúsztatások aggodalmak eloszlatásához, és így jogi szempontból elhárulhat minden akadály az előremutató átláthatósági szabályozás elől. Vagy legalábbis nem lehet többé azok mögé bújni.

A különböző médiumok tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tételéért indított kampányt az Access Info Europe. Az információhoz való szabad hozzáférésért küzdő szervezet kezdeményezését civilek, közintézmények és a média képviselői is támogathatják aláírásukkal.

Az Access Info több ország bevonásával felmérést készített arról, mennyire átláthatók a tulajdonviszonyok a médiában. Az eredmények elég lehangoló képet festenek: a nyomtatott sajtó esetében a vizsgált húsz országból (19 európai állam és Marokkó) tízben még maguk a médiaszabályozó hatóságok sem tudják, kik a médiumok valódi tulajdonosai, de az online sajtótermékek tekintetében még nagyobb a homály: a húszból mindössze hat országban tudható, kik állnak valójában a médiumok mögött.

A szervezet kutatása szerint a legtöbb országban a jogi szabályozás nem biztosítja a kellő átláthatóságot a médiatulajdonlásban. A rádiós és televíziós műsorszolgáltatók tulajdonosainak személye a húszból csak kilenc országban ismerhető meg a szabályozó szervek illetve a cégtárak adatbázisaiból. A legtöbb vizsgált országban jelenleg nincs szabályozás, ami előírná az egyes médiumok tényleges tulajdonosai, haszonélvezői nyilvántartását, továbbá a médiatulajdonosok (különös tekintettel a nyomtatott és az online sajtóra) adatainak megismerésére, nyilvánossá tételére sincs egységes módszer.

kép forrása: European Federation of Journalists

Kutatásuk eredményein felbuzdulva az Access Info munkatársai összeállítottak egy tízpontos javaslatcsomagot a médiában uralkodó tulajdonviszonyok átláthatóbbá tételére. A szervezet szerint szükség van arra, hogy a tulajdonosok adatai a médiahatóságok és a nyilvánosság számára is elérhetők legyenek, méghozzá könnyen, érthető formában, és nem utolsó sorban, ingyenesen. Az adatokat rendszeresen kellene frissíteni, és nyílt, újrafelhasználható formában kellene elérhetővé tenni őket. Az alapvető információkon (név, cím, stb.) kívül fontos, hogy az esetleges összeférhetetlenség is szűrhető legyen azáltal, hogy az egyes médiatulajdonosok egyéb cégekben vagy politikai szervezetekben betöltött szerepe is nyilvánosságra kerüljön.

Az Access Info a tulajdonosokra vonatkozó információk teljes nyilvánosságán túl kezdeményezi, hogy az is megismerhető legyen, kik lehetnek hatással az egyes médiumok működésére (igazgatók, igazgatósági tagok, stb.), illetve hogy ezek a szereplők milyen mértékben vesznek részt a döntéshozatalban. A javaslatok között szerepel, hogy minden állam gondoskodjon tiszta és átlátható jogi keretrendszerről, és állítson fel erős, szankcionálási jogkörrel felruházott médiahatóságot, amely független felügyelő szervként ellenőrizheti a médiumok működését. E céljának megfelelően az Access Info szorgalmazza, hogy európai együttműködés keretében kerüljenek kidolgozásra az adatgyűjtési és kezelési mechanizmusok.

A médiarendszer átláthatatlansága Magyarországon is probléma. Számos médiumról nem tudni, csak jó eséllyel sejteni, hogy kik a valódi tulajdonosok, vagy kiknek a pénzéből működnek, jöttek létre. Persze a tulajdonosi viszonyokon túl még sorolhatnánk a médiával kapcsolatos problémákat (pl. kiszámíthatatlan szabályozási környezet, szimpla korrupció, hirdetői, állami nyomásgyakorlás, sok esetben a szerkesztőségi autonómia hiánya, vagy a szabályozó hatóság működése), de a tulajdonosok transzparenssé tétele talán a legkönnyebben kikényszeríthető lépés ezen a területen.

Az Access Info jelenlegi kampányának célja a csatlakozó médiumok és civil szervezetek támogatásával az, hogy elérjék, hogy a kormányok jól működő törvényi szabályozást hozzanak létre a média tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tételére. A kezdeményezést a K-Monitor is támogatja.