Pénteken közzétette a kormány a közérdekű adatigénylések teljesítéséért megállapítható költségtérítések mértékéről szóló rendelet tervezetét. Erre azért volt szükség, mert  a nyáron elfogadott, az információszabadságot súlyosan korlátozó törvénymódosítás egyebek mellett kiterjesztette az adatigénylések teljesítéséért kérhető költségek körét. A nyilvánosságra hozott tervek szerint:

- 10 oldal fölött számítható fel másolási költség az alábbiak szerint:

Színes másolásért oldalanként 25 Ft /oldal

Fekete-fehér másolásért 5 Ft / oldal

Optikai adathordozón nyújtott másolásért 580 Ft / adathordozó

- Postázásért a postaköltség

- Munkaerő-ráfordítás akkor számolható fel, ha az meghaladja a 8 munkaórát. Ebben az esetben is legfeljebb 1100 Ft /óra lehet maximum.             

Ez alatt az adatok felkutatása, rendszerezése, másolása és a nem nyilvános adatok felismerhetetlenné tétele értendő.

Elektronikus adatközlés esetén csak akkor számolható fel munkaerő-ráfordítás, ha elektronikusan korábban nem létezett az adat, vagy ha az elektronikus közlés költségesebb, mint a másolás.

- 10.000 Forint fölötti költségek esetén az adatigénylés teljesítése a költségek előzetes megtérítéséhez köthető.

Akkor ez most jó vagy rossz? A rendelet előnye, hogy valamennyire szabályozza, hogy pontosan miért és milyen mértékig lehet pénzt kérni. Ezzel elébe lehet menni néhány hajmeresztő költségtérítési igénynek, persze vitás kérdések így is adódhatnak majd. Ugyanakkor a korábbi gyakorlat szerint jóval magasabb oldalszám fölött tekintették a bíróságok elfogadhatónak, hogy az adatgazda költségtérítést kérjen.

Az adatigénylések okozta munkateher kezelésre a kormány nyilvánvalóan rossz irányba indult el. Erre rámutattunk korábban a szlovák modell ismertetésével, ahol minden közpénzes szerződést automatikusan nyilvánosságra hoznak. Egy ilyen megoldással hosszú távon még spórolna is az állam.

Az is látszik, hogy a kormányt valójában nem az az adatigénylések okozta extra munka zavarta, hanem az, hogy civilek és újságírók az információszabadság intézményén keresztül ellenőrizni tudják tevékenységét. Jól mutatja ezt a nyári törvénymódosítás összes többi rendelkezése. Ahogy korábban írtuk, a költségtérítés kiterjesztésén túl az adatgazda a jövőben:

- Ráfoghatja szinte bármire, hogy olyan döntéselőkészítő anyag, amely a jövőben is valamilyen döntés előkészítésére használható, így nem nyilvános (eddig a döntéshozatalt követően erre nem lehetett hivatkozni). A rendelkezés elfogasásával például a Daimler vizsgálat adatai se kerülhettek volna nyilvánosságra.

- Szerzői jogvédelem alatt álló anyagokba (pl. egy állami pénzből rendelt Századvég, vagy Hagyó-féle BKV tanulmány) csak betekinteni lehet, de nem kell elektronikusan megosztani.

- Anonim adatigénylések elutasíthatóak.

- Megismételt adatigénylések elutasíthatóak (akár olyan esetben, amikor valaki azért ismétli meg, mert nem érkezett kielégítő válasz).

- Az EU-ban, vagy valamelyik másik tagállamban előállított adatok kiadásához az EU vagy a tagállam hozzájárulása kell (ez az adatszolgáltatás végtelen lassításához vezet, ráadásul alig van ma valami, ami nem az EU pénzéből készül, így könnyen találhatunk majd valamilyen hivatkozási alapot erre a passzusra).

Ui: A pénteken közzétett tervezett véleményezési határideje a mai nap. Ha valaki esetleg letölti a kormány tervezetét, mindenképp tekintse meg az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálati lapot is.

kép innen