Bő 60 millió forint: ennyit költöttek el az önkormányzati választáson induló jelöltek októberben a nyomtatott és elektronikus médiában politikai hirdetésekre az ÁSZ által közzétett, sajtótermékektől kapott információk alapján. Ez iszonyatosan pici összeg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 91 sajtótermék (76 nyomtatott és 15 elektronikus) juttatta el tájékoztatóját az ÁSZ részére az ország minden részéből - 18-an közülük végül nem közöltek politikai hirdetést. Összehasonlításul: a Facebook által közzétett adatok szerint ott nagyságrenddel többet, 366 milliót hirdettek el a pártok. Mutatjuk az adatokat!

Az általunk digitalizált adatokat a magyar médiaviszonyok átalakulásával összhangban kell értelmezni: a pártos sajtótermékek ugyan kampányüzemmódban működtek, de hivatalos hirdetést a KESMA-birodalom kormánypárti cégeiben alig helyeztek el, országos lapban a Fidesz-jelöltek hivatalosan nem is hirdettek, noha főbb kampányüzeneteiket épp ezekben az orgánumokban olvashattuk. (Az Origo például nem is küldött árlistát az ÁSZ-nak, ők elvben nem jelentettek meg politikai hirdetéseket. A versengő, demokratikus politikai piacra jellemző mintát, miszerint egy-egy nagy lapban minden oldal jelöltjei hirdetnek, országosan is alig látni. Az átlátható, nyomonkövethető hirdetések csak egy egyre szűkülő része a kampánypénzeknek, erről tudunk most adatokat közölni.

A fentiek elsőre egy szigorú, átlátható kampányfinanszírozási szabályozás részelemének tűnhet, de ez sajnos nincs így. Az önkormányzati kampánypénzekről nem készül átfogó elszámolás, a nyomtatott és elektronikus sajtóban történő költések átláthatósága pedig koránt sem mutatja teljesen meg, mennyi pénzt költenek valójában egy-egy jelölt vagy párt népszerűsítésére. Az itt bemutatott ÁSZ-adatokból nem látszik a nem jelöltként, jelölő szervezetként hirdetéseket vásárlók (kisebb részben a civilek, nagyobbrészt a kormányzat) aktivitása, illetve rejtve marad a magyar médiára egyre jellemzőbb pártos lakájmédia működése, ahol bizony nettó pártkampány zajlott a választások előtt is. A KESMA-birodalom, vagy más, kampánytevékenységet folytató revolverlapok tevékenysége így nem kerül az ÁSZ elé, nem vizsgálják, rajtuk keresztül valósul-e meg tiltott kampányfinanszírozás. Az önkormányzati kampány jellemző eleme volt az önkormányzati lapok propagandaszócsővé alakítása, ám az ÁSZ közzétételében természetesen ez sem látszik, hisz emögött nem volt lepapírozott kampánypénz-áramlás, hanem közpénzt költöttek kampányaktivitásra. Ezzel még nincs vége az adatokhoz fűzött széljegyzeteink, korlátozó megjegyzéseink sorának. Fontos azt is látni, hogy az ÁSZ a sajtótermékek által megküldött - és itt közzétett - tájékoztatók tartalmáért, jogszabályi előírásoknak megfelelőségéért felelősséget nem vállal, ők csak a sajtótermékek által közölt adatokat publikálják.

Az a tény, hogy papíron mindössze 61 millió forintot költöttek el a nyomtatott és elektronikus, helyi és országos orgánumokban kampányra, élesen mutatja a magyar nyilvánosság állapotát. Egy működő demokráciában, a politika és a médiát tulajdonló gazdasági csoportok tisztább viszonyrendszerében ez az összeg ennek a többszöröse kellene, hogy legyen, hiszen a kampány országosan milliárdokat emésztett fel. Az a pénz azonban jórészt nem tiszta, átlátható csatornákon folyik. Az adatokat mégis közzétesszük, hiszen az az ÁSZ oldalán szkennelt pdf-ekben érhető el, így van hozzáadott értéke, hogy mi ezeket a dokumentumokat digitalizáltuk. Másrészt - jelezve, hogy itt bizony egy igen részleges, torz prizmán át látjuk a politika és a média viszonyát - fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok megismerhessék, kik és mennyi pénzből küzdenek a szavazataikért. Óvnánk azonban mindenkit attól, hogy az alábbi diagramokból azt a következtetést vonják le, hogy a magyar médiában az ellenzék volt fölényben. A kampány intenzitásának értékeléséhez, kormány és ellenzék lehetőségeinek összehasonlításához további kutatásokat (lett volna) szükséges végezni.

Részletes kereső az ÁSZ-adatokhoz:

Oszlopdiagram a közzétett hirdetési összegek területi eloszlásához: Hihető? Országos sajtótermékekben a Fidesz nem hirdetett szerződés alapján. Megyei, helyi lapokban is csak Csongrád megyében nyúltak érdemben ehhez az eszközhöz. Más kérdés, hogy a megyei lapok már rég a párt szócsöveinek számítanak. Másfelől, az ellenzéki jelöltek költései is csak ehhez képest tűnnek nagynak, az ő teljesen pártos médiájuk valamivel kisebb, így nem csoda, hogy mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk, ha független orgánumokban is meg akartak jelenni a hirdetéseikkel. (teljes nézet)

A teljes adatbázist itt töltheted le.

Támogass minket, hogy tovább monitorozhassuk a közpénz-költéseket, tovább dolgozhassunk a kampánypénzek nyilvánosságáért, és egy tisztességes kampányszabályozásért! 

A K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda határozatlan idejű (félállású) munkaviszonyra irodavezetőt keres decemberi kezdéssel. Olyan embert keresünk, aki az iroda működtetése és a szervezet pénzügyi adminisztrációja mellett talpraesett, proaktív és elkötelezett a szervezet missziója és értékei iránt.

Főbb feladatok:

A társadalmi konzultáció fontos eleme a demokratikus részvételnek, itthon azonban alig találkozhatunk vele lényeges döntések előkészítése során. A fogalom hallatán a nemzeti konzultáció derenghet fel, ám a valódi párbeszéd nem ilyen. Varsóban az önkormányzat rendeletben teremtett lehetőséget a főbb ügyek megvitatására: konzultációt nemcsak a politikai szereplők, de civilek és polgárok is kezdeményezhetnek, a folyamatban pedig bárki részt vehet. Azoknak a településeknek, akiket nemcsak a kampányban érdekel az emberek véleménye, ajánljuk figyelmébe a lengyel főváros példáját! Nekünk is van véleményünk a helyi közügyekről, a téma pedig az utcán hever.

Az önkormányzatiság arról szól, hogy a helyben meghozott szabályok, döntések, megtermelt közszolgáltatások minél inkább a lakosok igényeit szolgálják. Azt is joggal feltételezhetjük, hogy egy település lakói gyakran pontosan tisztában vannak a helyi közügyek, problémák természetével, hisz ezek tőlük karnyújtásnyira találhatók, nincs az a kormánytag vagy központi hatóság, aki náluk jobban tudná, mire van szükségük. Ha a városvezetés nem veszi figyelembe, kell-e a helyieknek az általa megálmodott presztízsberuházás, rövid úton megbukhat. De hogyan jut el az állampolgárok véleménye olyan formában a döntéshozókhoz, hogy azok valóban a helyiek akarata szerint dönthessenek? Nos, az itthon ismert "konzultáció" erre nem alkalmas eszköz, hiszen ott a politikusok eleve meghatároznak és priorizálnak egyes ügyeket, és ahhoz kérnek tömeges, nem is pontosan körvonalazható felhatalmazást. Varsó városában ezzel szemben egy sokkal szofisztikáltabb, demokratikusabb folyamatot intézményesítettek, ami ugyan (szemben pl. Gdansk hasonló gyakorlatával) nem bír közvetlen kötőerővel, de a döntéshozók számára így is rizikós nem figyelembe venni a konzultáció eredményét.

K-Monitor organized a two days event in June 2019 to discuss inspiring practices and emerging trends on citizens’ participation in local decision making. The event was attended by representatives of local governments and civil society actors from Hungary, Spain, France, Italy and Romania.

Az önkormányzati választásokat követően számos helyen új polgármester kezdi meg a napokban munkáját. Az hogy mennyire gördülékeny a váltás és mennyire hatékonyan indul egy új polgármester első 100 napja, sokban múlik azon, hogy az önkormányzat új vezetése az adott önkormányzat működésével, fejlesztéseivel, problémáival mennyire tud képbe kerülni. Ebben a blogposztban sorra vettük a főbb területeket, amire az új polgármestereknek oda kell figyelniük, amikor átveszik a stafétát. 

(FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS)

A BM idén egy hosszabb útmutatót is készített a választások utáni önkormányzati teendőkről, de a formális átadás-átvétel legfontosabb sarokpontjait egy 2000-es rendelet határozza meg, amely elég tág teret enged a résztvevő feleknek, hogy mennyire részletesen rögzítik az átadást-átvételt. Politikai szempontból fontos lehet, történik-e kézfogás a felek között, vagy átadja-e a település Facebook-oldalának kódját az új stábnak a régi városvezetés, a szabályok azonban az alábbiak jegyzőkönyvi rögzítését tartják a legfontosabbnak:

• az átadó polgármesternél lévő ügyek iratainak, valamint a polgármesternél lévő minősített iratok felsorolása,
  
• a polgármester munkáltatói jogkörébe tartozó, folyamatban lévő ügyek iratainak felsorolása,
  
• tájékoztató az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetéről, a tartozásokról és követelésekről, illetve a hitelállományáról,
  
• a polgármester hivatali bélyegzőinek felsorolása, lenyomata és a szigorú számadású nyomtatványok felsorolása.
  
• Tájékoztatás a folyamatban lévő tárgyalásokról, tájékoztatás a folyamatban lévő peres ügyekről.

Az ÁSZ 15 nappal a választások után teszi közzé, mennyit költöttek a pártok a hagyományos médiában, az viszont már látható, hogy mennyiért reklámozták magukat a jelöltek a Facebookon. Fontos észben tartani, hogy ezen adatok elemzésével csak a kampány egy viszonylag olcsó és bizonyos választói csoportokat elérni képtelen formájáról nyerünk közelítő képet. A teljes kampány során elköltött, feltehetően sok milliárd forint nagyjáról alig bírunk információval. Az öt évvel ezelőtti kampány becsült költéseiből következtethetünk az önkormányzati kampánypénzek nagyságára, és a reklámozó pártok közötti anyagi erőviszonyokra, a legnépszerűbb közösségi oldalon azonban kiegyenlített volt a verseny. 

A hirdetési adatokat az önkormányzati választásokat megelőző három hónapra vonatkozóan töltöttük le a Facebookról. Az alábbi ábrában rákereshetsz, hogy egy adott településen a Facebookon hirdető jelöltek, szervezetek, vagy a választáshoz köthető más szereplők mennyi pénzt költöttek Facebook-reklámokra. A településeket és a kampányolókat azok oldalai alapján kötöttük össze. Szólj, ha hibát észleltél! A 100 forintnál kisebb összegben költő szereplőket kihagytuk. Ugyanígy nem jelenítettük meg azokat az egyébként amúgy sem nagy összeget kitevő költéseket, amiket nem tudtunk egyértelműen politikai kampányhoz kötni (pl. a K-Monitor 40 ezer forintért hirdette az Ez a Minimum! kezdeményezését és a választókat segítő Voksmonitort).

If you live in Budapest, and you feel engaged in the local community, you can vote on the 13th of October in the local elections. A lot of people living here are not Hungarians and therefore might not speak the language and do not understand much of what’s going on during the campaign. To help them, we created our Voting Advice Application with the 40 most important local issues. You tell your position, and Voksmonitor calculates which candidate you most agree with based on your answers. Shall we start?

The local elections in Hungary is held in every five years, in autumn.  If you have a residence permit, “a lakcimkartya” (an address card), you can vote in the local elections on the 13th of October.  You might have received a letter send to your registered address (‘Értesítő a szavazóköri névjegyzékbe vételről’). The polling stations are open from 6 am to 7 pm. You have 3 votes:

- Assembly members of the districts are elected in electoral neighbourhoods with first-past-the-post voting system, with a smaller number of seats being distributed as "compensation" mandates between lists of losing candidates.

- Mayors of the districts of Budapest AND Budapest itself are directly elected in a one-round, FPTP.

It is a pity, that the Hungarian National Election Office did not find it important to share information on the upcoming municipal elections in English. More info here. 

go full-screen

Support K-Monitor Watchdog for Public Funds

• and contribute to Democracy in Hungary,
• be part of the development of innovative tools,
• and help us advocate transparency and accountability.