(A képen Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság elnöke látható.)

A járvány eddigi legsúlyosabb, harmadik hullámának levonulásával sem történt érdemi javulás a korrupció területén – sőt, a 2022-es választási év közeledtével egyre jobban felerősödtek a korábban már tapasztalt tendenciák: a kormány változatos eszközöket vetett be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe. Eközben az állami működés átláthatósága sem javult, a járványügyi adatközlés továbbra sem (volt) kielégítő. De természetesen a jövő évi választásokat sem várja a kormány ölbe tett kézzel: miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat egyre kevésbé leplezetten hozzák rendkívül hátrányos helyzetbe, hatalmas költségvetési osztogatás veheti kezdetét: ennek részben az átláthatatlan Gazdaságvédelmi Alap, részben pedig az uniós helyreállítási pénzek lehetnek a forrásai – az Európai Bizottság rosszallása ellenére.

Ötödik jelentésünk a 2021. júniusa és 2021. szeptembere közötti időszakot tekinti át.

A teljes jelentés innen tölthető le.

Bemutatjuk, hogy

• A járványhelyzet a vizsgált időszakban tapasztalható örvendetes javulása ellenére az állami tájékoztatás továbbra is elégtelen, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az adatkezelők elzárkózó magatartása miatt akadályozott volt.
• Egyes politikai szabadságjogokat továbbra is járványügyi szempontból indokolatlannak tűnő korlátozások alá vetnek, azonban a kormány saját politikai céljai mentén lazított a szabályozáson a népszavazások kapcsán.
• A kormány szelektíven, néhol leplezetlenül a pártállás szerint támogatja a helyi önkormányzatokat, miközben a Fővárosi Önkormányzatnak nem adják át a közösségi közlekedés működtetéséhez törvényben biztosított normatívát.
• A Norvég Alap forrásaihoz Magyarország - a kormány politikai ellenállása miatt - nem jutott hozzá; az ennek helyébe lépő források szétosztása után számos kedvezményezett kormánypárti kötődésére, vagy éppen politikai pozíciójára derült fény.
• A helyreállítási forrásokhoz szintén kétséges, hogy mikor juthat Magyarország, mivel a Helyreállítási Terv nem tartalmaz megfelelő antikorrupciós vállalásokat.
• A Kormány továbbra is átláthatatan alapokat hoz létre és tart fenn a költségvetésben, amelyből ellenőrizetlenül csoportosíthat át a legkülönbözőbb célokra. Mindeközben a választási évhez közeledve szabadjára engedték a hiányt és a visszautasított EU-s hitelnél kedvezőtlenebb feltételekkel került sor rekordméretű kötvénykibocsátásra.
• Továbbra is zajlik az állami vagyonok kimentése a kormány szereplői által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványokba.
• A Kormány óriási, átláthatatlan és évtizedekre szóló koncessziós szerződéseken keresztül biztosítaná teljes üzletágak kiszervezését.
• Számos ágazatban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítottak fejlesztéseket, ezzel is kedvezve a NER-hez köthető üzleti körnek, vagy részesítettek direkt támogatásban az ehhez a körhöz köthető beruházásokat.
• Alapítványokon, állami cégeken keresztül óriási összegeket kaptak a Kormányt kiszolgáló tudásközpontok.

Összességében elmondható, hogy a nyári időszakot intenzív jogalkotás helyett az intenzív választási költekezés előkészítésére használta a kormány. Emellett tovább folytatódott az állami feladatok és vagyonok kiszervezése, ami biztosíthatja a jelenleg kormányzó érdekcsoport befolyását egy vesztes választás, vagy a parlamenti ⅔ elvesztése esetére. A kormánytól független szereplők gyengítése, ellehetetlenítése változatlanul központi eleme a döntéshozatalnak, erre a kiemelkedő példa, hogy a kormány inkább lemondott több tízmilliárd forint norvég támogatásról, annak érdekében, hogy az összeg egy töredéke se kerülhessen esetleg kritikus civil szervezetekhez.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres vagy eseti adománnyal!