háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (4) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (89) adatok (98) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (6) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (245) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (12) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (14) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) Corvinus Zrt. (1) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (19) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (65) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (79) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (25) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (84) információszabadság (75) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (5) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (7) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (52) jogállamiság (13) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (27) kampányfinanszírozás (44) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (4) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (3) közösértékeink (2) közpénz (38) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (72) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (89) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mesterséges intelligencia (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (6) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (14) naih (1) NAV (4) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (20) nyitott önkormányzat (2) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (70) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (17) partimap (8) pártok (10) pénzmosás (4) pénzügyminisztérium (7) per (19) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (43) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtóadatbázis (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (3) tasz (14) tényleges tulajdonos (1) tényleges tulajdonosi nyilvántartás (1) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) UBO (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (28) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (12) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Róluk, de nélkülük: hozzáférhetetlen a szülészeti statisztika az érintettek számára

attilaj // 2020.08.31.

Címkék: magyarország egészségügy adatok hálapénz átláthatóság adatigénylés ígyszültem

A legtöbb európai ország lakóinak valószínűleg fogalma sincs, hogyan kapcsolódik össze a szülőszoba és a boríték, nálunk azonban senkinek sem kell magyarázni az összefüggést. A Hálaadás - blogsorozatban korábban írtunk a hálapénz-rendszer kialakulásáról, a szülészeti ellátásra gyakorolt hatásairól és arról, milyen esetekben számít a hálapénz átadása és elfogadása bűncselekménynek. Ezúttal egy olyan problémát vizsgálunk, amelyre megoldási javaslatot is nyújtunk: ez a nyilvános szülészeti adatok hiánya. Milyen adatokat gyűjtenek ma a szülészetben Magyarországon, mi történik ezekkel, miért lenne szükség átláthatóságra ezen a téren - és mit lehet tenni a nagyobb átláthatóságért?

 

adatos_cover.png

 

A szülészeti adatok elérhetetlensége azért különösen érdekes a mai Magyarországon, mert a szülészeti adatgyűjtésnek kifejezetten nagy hagyománya van hazánkban. A világon először Tauffer Vilmos, magyar orvos kezdett szisztematikus adatgyűjtésbe a XIX. század végén. Ennek ellenére a XX. századfordulója óta egyre fejlődő, a ‘30-as évek óta egységesített adatszolgáltatás eredményeit csak egy igen szűk réteg tudja behatóbban tanulmányozni. A szülészeti adatgyűjtés a múlt században több változáson is átesett, módosult a felmérésben szereplő adatok köre és az ezeket kezelő intézmények is többször cserélődtek. Ma három helyen, az ÁEEK-nél (Állami Egészségügyi Ellátó Központ), a NEAK-nál (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) és a KSH-nál (Központi Statisztikai Hivatal) gyűjtik a szóbanforgó adatokat. Mindhárom intézmény más célból és más fókusszal gyűjt információt, az adatlapok között vannak átfedések is, ez az elemzések érvényességének vizsgálata miatt szerencsés, hiszen így összevethetőek az azonos adatsorok (1, 2 ).

 


Címkék: magyarország egészségügy adatok hálapénz átláthatóság adatigénylés ígyszültem

Szólj hozzá!

Lassan teljesülnek az orbáni ígéretek, harmadánál jár a Modern Városok Program

MerényiM // 2020.08.11.

Címkék: adatok átláthatóság infografika adatigénylés modern városok

A Modern Városok Programot fél évtizede a megyei jogú városok egyedülálló, több ezer milliárdos fejlesztéseként harangoztak be és sajtóképes Orbán-látogatásokkal is megtámogatták. Később hosszas levelezésünk nyomán a kormany.hu-ra is felkerültek a támogatói okiratok és azok módosításai. Most, hogy számos vidéki nagyváros élén új, ellenzéki vezetés áll, a Programért pedig új szereplő, Gyopáros Alpár felel, kíváncsiak voltunk, milyen ütemben váltódnak konkrét fejlesztésekre az orbáni ígéretek. A Miniszterelnökségtől ezúttal részletes választ kaptunk.

 

2015-11-17-orban_viktor_szombathelyen_0.jpg

 

270 jóváhagyott projektelem: 31 megvalósult (11%), 56 részlegesen megvalósult (21%), 183 még nem valósult meg (68%). Röviden így summázható a Modern Városok Program (MVP) előrehaladása. 

 

Szijjártó dönthetett a koronabeszerzések mentesítéséről

MerényiM // 2020.08.08.

Címkék: adatok közpénz közbeszerzés átláthatóság adatigénylés

A minisztériumokkal április óta tartó, kitartó levelezésünk nyomán végre kiderült, melyik miniszter adott közbeszerzés alóli mentességet a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó beszerzéseknek. A fürkészést és portyázást irányító Szijjártó Péter külügyminiszter volt az, aki a veszélyhelyzet idején ezekről döntött, ráadásul 100 esetben saját minisztériuma beszerzéseit is mentesítette.

 

wizz_11-1068x712.jpeg

 

Orbán Viktortól nem lehet kérdezni - adatigényléssel sem

A koronajárvány miatti veszélyhelyzet idején naponta érkeztek hírek arról, hogyan szerez be a kormány “fürkészei és portyázói révén” egészségügyi eszközöket, döntően Kínából. Nagy beszerzők voltak még az egészségügyi intézmények és az önkormányzatok is. A maszkok és lélegeztetőgépek darabszámát élénk figyelem övezte: Orbán Viktor miniszterelnök személyesen látogatott el a Külügyminisztériumba, ahol az operatív helyiségben a fehér táblára tollal voltak felírva a remélt mennyiségek. Többek közt ezek lehettek azok az állami beszerzések, amelyeket a veszélyhelyzetre hivatkozva az eredeti közbeszerzési szabályokat megkerülve folytattak le. Habár felvethető, hogy az erőteljes politikai nyomás és a centralizált, kézi vezérelt, szakértők helyett káderekre alapozó kormányzati működés túltermelte ezeket az eszközöket, miközben minőségi problémák is akadtak, azzal nem érdemes vitatkozni, hogy a járványhelyzet (és különösképp a nélkülözhetetlennek tűnő kínai eszközök gyors megszerzése) indokolhatta a közbeszerzési szabályok valamifajta lazítását. Ugyanakkor, mivel közpénzek elköltéséről van szó, a nyilvánosságot ezen beszerzések esetén is biztosítani kellene, annál is inkább, mert az eddig megismert tételek komoly anomáliákat rejtenek. Tudható például, hogy a Külügy közel 240 milliárdból sokkal drágábban vett lélegeztetőgépeket, mint egy állami egészségügyi háttérintézmény.

Más országokban az elektronikus közbeszerzési értesítőkben a speciális eljárásban bonyolított beszerzések is megjelentek - az eljárási szabályoknak megfelelően esetleg csak egy tájékoztatóként. A K-Monitor partnerszervezeteivel ajánlásokat is megfogalmazott a közbeszerzések nyilvánosságára, de - senki se lehet próféta saját hazájában! - a járványhoz kötődő beszerzéseknek itthon csak egy kisebb része (döntően pl. orvosi egyetemek által, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban folytatott beszerzései) - lettek megismerhetőek a Közbeszerzési Értesítőből.

Hosszú és komoly türelmet igénylő folyamat volt, amelynek eredményeként a június 18-án véget ért veszélyhelyzet idején mentesített közbeszerzésekről információhoz jutottunk. A közérdekű adatok megismerhetőségének “22-es csapdája”, amikor nem lehet pontosan tudni, melyik állami szerv kezeli a megismerni kívánt adatokat. Ez történt a mostani esetben is.

A Kormány 48/2020. (III. 19.) Korm.rendelet 4. § szerint: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő jogosult a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggő vagy a védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzését a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzés) a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának [a Miniszterelnök] egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósítani. A mentesítési kérelemről a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja soron kívül dönt. A Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja [a Miniszterelnök] a Kormány másik tagjára delegálhatja a mentesítési kérelemről való döntési jogkörét.

A mentesítéssel az ajánlatkérő a beszerzést közbeszerzési eljárás vagy egyéb beszerzési eljárás lefolytatása nélkül az értékhatár (Kbt. 15. § (1)) elérése vagy meghaladása esetén jogosult megvalósítani, lehetőség szerint három ajánlat bekérésével, kivéve kivételes sürgősség esetén, amely esetben egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre. Meg kell vizsgálni, hogy a beszerzés nem fed-e át központosított más beszerzéssel, nem foglalható-e bele már meglévő keretmegállapodásba. Az adatlapon, amelyen kérelmezni kell a mentesítést, részletesen indokolni kell a beszerzési igényt, és ki kell térni a beszerzés elmaradásának várható következményeire. Összességében tehát Uniós engedéllyel igen széles, de mégsem teljesen önkényes, az EU-s forrásokra eleve nem alkalmazható mozgástér nyílt az ajánlatkérő állami szervek számára (bővebben erről itt). Mi pedig szerettük volna megtudni, hogy milyen beszerzések valósultak meg így (volt-e köztük olyan, ami neccesen függ össze a COVID-19 elleni védekezéssel), illetve mekkora összeget érintett mindez, ezért adatot igényeltünk.

A rendelet fényében a mentesítésekről vagy a miniszterelnök, vagy egy általa kijelölt kormánytag dönt. A gond viszont az, hogy a miniszterelnök közvetlen döntéseiről nagyon nehéz információt szerezni, mivel a Kormányszóvivő, illetve Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár sem volt a segítségünkre: kérdéseinkre nem válaszoltak. Személyesen adatigénylést Orbán Viktornak nem küldhetünk, a minisztériumi struktúrában pedig nem egyértelmű, mely minisztériumhoz kell fordulni, ha közvetlenül Orbán döntéseire vagyunk kíváncsiak. Először a Miniszterelnökséghez fordultunk, mely azért tűnt jó választásnak, mert a Közbeszerzési Hatósággal ők leveleztek a COVID-közbeszerzések ügyében. Arra voltunk kíváncsiak, a miniszterelnök vagy más miniszter dönt a mentesítési kérelmekről. Illetve kértük, bocsássák rendelkezésünkre a kormányrendelet elfogadásától a mentesítési kérelmek listáját, amely tartalmazza azok benyújtóját, az egyes beszerzések tárgyát és értékét, továbbá, hogy azokat jóváhagyták-e.

A Miniszterelnökség 30 napot is meghaladva a "ki dönt?" kérdésre szó szerint megismételte a fenti jogszabályi rendelkezést, a mentességek listáját pedig nem adta ki arra hivatkozva, hogy nem minősül adatkezelőnek. Azt, hogy pontosan ki az adatgazda, nem árulta el. Ekkor május eleje volt. Hasonló tartalmú adatigénylést küldünk a Miniszterelnöki Kabinetirodának (őket tünteti fel Orbán munkáltatójaként), de tőlük sem kaptunk se választ, se érdemi eligazítást. A további szóba jöhető minisztériumok közül a Belügyminisztérium - félreértve a kérdést - elárulta nekünk, hogy ő maga milyen mentesítést kért (az egészségügyi reform kapcsán bízta meg közbeszerzési eljárás nélkül a BCG tanácsadócéget), az EMMI pedig azt közölte, nem illetékes.

 

letoltes_1.jpgAugusztus 7-én, jóval a törvényes határidő után a Külügyminisztérium fedte fel Mr. X-et: Szijjártó Péter külügyminiszter volt az, akinek Orbán a mentesítésekről való döntés feladatát delegálta. Nehezen magyarázható logikával azonban csak a Külügyminisztérium saját eljárásaival kapcsolatos mentesítési kérelmeinek kapcsán tekinti magát adatgazdának, hiába bírálta el Szijjártó a teljes állami szektor ÖSSZES közbeszerzés alóli mentesítési kérelmét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha meg akarjuk tudni, mely beszerzések kerülték ki a közbeszerzési törvényben meghatározott eljárást, akkor egyenként az összes beszerzőnél kérdezősködünk kell, noha ezek a mentesítési kérelmek mind megfordultak a külügyminiszter előtt is. Ez szinte lehetetlen, hiszen nincsen nyilvános lista arról, kik azok az állami szervek, akik mentesítést kértek a közbeszerzéseikre, de több száz ilyen intézmény létezhet. Ez ugyanakkor a Külügy álláspontja, amit a K-Monitor vitat, nem lenne meglepő, ha az ügy a bíróság, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt kötne ki. A Külügy ugyanakkor elküldte nekünk saját mentesített közbeszerzéseinek listáját, amiből összesen 100 beszerzés látszik, közte pl. a Wizzair szállításai, illetve számos, a sajtóban már korábban megnevezett cég, amelyek egészségügyi eszközöket szállítottak. Ez tárgy és összeg híján ugyanakkor továbbra sem teremt átláthatóságot a 300 milliárdos lélegeztetőgép és egyéb védőeszköz-beszerzések területén, ezért további adatigénylésekre lesz szükség, hogy végre kiderüljön, pontosan mit, mennyiért és milyen eljárásban szereztek be a Szijjártó által irányított (és általa mentesített) fürkészek és portyázók.

 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium döntési listája a mentesített közbeszerzésekben érintett cégek nevével és a velük kapcsolatban meghozott mentesítő döntések számával itt böngészhető:

A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő, mentesítést kapott beszerzési döntések listája
Ssz. Döntésben értintett partner Meghozott döntések száma
1 Ghibli Szállítmányozási Kft 1
2 Ghibli Raktárlogisztikai Kft. 1
3 R-Bag Hungária Kft. 10
4 Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt. 1
5 Hellmann Worldwide Logistics Kft. 5
6 Wizz Air Hungary Ltd. 15
7 Honvédelmi Minisztérium 1
8 KKM Subsidium Kft. 2
9 Allianz Hungária Zrt. 1
10 Aerojet 1
11 OTT One Kft. 1
12 DHL Express Magyarország Kft 1
13 Gyömrői-Sarok Kft. 2
14 OTP Travel 3
15 Valton Master Car 1
16 Luxury Limousine Service Kft. 1
17 GR Technologies SDN BHD 3
18 Pro Concept Kft. 1
19 TMT Kft. 1
20 Zhong Tou Investments Ltd. 1
21 Marosport Kft. 1
22 Clinomics Inc. 1
23 Manjusaka Jewelers Co. 1
24 Cathay Advisory Ltd. 3
25 China Master International (HK) Limited 1
26 Fourcardial Tanácsadó Kft. 2
27 Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft. 1
28 Jiangxi Luxin Technology Co., Ltd. 1
29 Beijing Hezhong-Huimei International Trading Co., Ltd. 1
30 BYD Auto Indrustry Co. Ltd. 1
31 BUNZL Magyarország Kft. 2
32 MEDIREX Zrt. 1
33 Shanghai Medical Instruments Impt.&Expt. Co., Ltd. 1
34 Celitron Medical Technologies Ipari és Szolgáltató Kft. 1
35 Limitless Medical Kft. 2
36 Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. 1
37 Profound Bratislava s.r.o. 1
38 TBÉSZ Zrt. 1
39 Szegi Medical Center Kft. 1
40 Dutchmed Kft. 1
41 Pannon Cargo & Sped Trans Kft. 1
42 Endo-Plus Service Kft. 1
43 Külképviseletek részére ellátmány kiutalása szerződéskötésekhez, megrendelésekhez, repatriálás szervezéséhez 20

 

fokkin.gif

Morzsákat kaptak a vidéki szálláshelyek Mészáros hoteljeihez képest

MerényiM // 2020.07.27.

Címkék: adatok támogatás idegenforgalom infografika mészáros lőrinc nerhotel

A napokban 14 ezer vidéki szálláshely 45 milliárd Ft összértékben nyert pármilliós állami támogatást magyar költségvetési forrásból. A listán számos politikailag is exponált személy is felbukkan: a legpikánsabb sztori talán Simicska Lajos két "panziója", de Szatmáry Kristóf és Becsó Zsolt fideszes képviselők, illetve az Orbán-családdal szoros kapcsolatot ápoló Zaid Naffa jordán tiszteletbeli konzul és lánya is örülhettek. Naffáék 8 szálláshelye már nem csekélység, ezzel együtt a támogatottak nagy száma mutatja: az ágazat jelentős része, hátszéltől függetlenül fejlesztési pénzhez jutott, ami önmagában örvendetes. A koronaválság miatti megroggyanáson ez ugyanakkor aligha segít, az állami vis major alap megnyitására pedig hiába várnak a gyakran még mindig zárva lévő szállodások. De miért beszélünk annyit a NER HOTEL-ekről és politikai tőkés nyomulásról, ha a kis, független szállásadók is pénzhez jutnak? Ehhez feldolgoztuk a mostani támogatási kör adatait. Nézzük az arányokat!

 

nevtelen_terv_8.png

 

A feldolgozott adatok forrása a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció – magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek fejlesztése (TFC-M-1.1.2-2020) döntési listája.

A Kisfaludy-programot a Rogán Antal Kabinetirodája alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben indította el. Ennek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshely-fejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon (elsősorban vidéken), amelyből 150 milliárd forintot a Kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. A kiemelkedő nagyságrendű pénzosztást nemcsak azért érte kritika, mert a támogatások számonkérése, ellenőrzése és a támogatásért cserébe várt teljesítmény nem éppen szigorú, de már jóval 2017 előtt szárnyra keltek olyan pletykák, hogy a pénzekre az idegenforgalomban csak 2014 után megjelent, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező NER-es pénzemberek fognak rástartolni. Az eddigi döntési körök ez utóbbi gyanút alaposan beigazolták: különösen a nagy kapacitású szállodákra kiírt - a mostani pályázat keretösszegének kétszeresét kiosztó - pályázaton taroltak a szűken vett NER-klientúra erős emberei: Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és mások.

 

Hány szálláshelyet ér az adófizetőknek Mészáros hotellánca?

k-m.pngEgy korábbi körben Mészáros Lőrinc Hunguest hotelláncának 14 vidéki szállodája összesen 17,7 milliárd Ft-ot kapott fejlesztésre. Ha ezzel az összeggel hasonlítjuk össze a mostani pályázatok nagyságrendjét, meglepő arányokat tapasztalunk. Ez az összeg ugyanis önmagában több, mint amennyit most a 25 legtöbb támogatást kapott vidéki város összesen 5166 szálláshelye elnyert. Figyelembe véve, hogy Mészáros két tucat luxusszállodája összehasonlíthatatlanul bővebb szolgáltatást nyújt és egyenként lényegesen több vendéget fogad, mint a most pénzhez jutott kis szálláshelyek, így is brutális belegondolni, miért finanszírozza ennyire feltételekhez alig kötött ingyenpénzzel az állam ezeket a hoteleket, amikor ennek megfelelő összegből több, mint 5000 szálláshely fejleszthető, lényegesen több család megélhetéséhez járulva hozzá, mint a Hunguest kéttucat szállodája esetében (a cég teljes bejelentett létszáma 2020-ban 1786 fő). Miközben szólnak érvek a nagyobb jövedelem- és adótermelő képességű hotelek támogatása mellett is, a Privátbankár nagyszerű összefoglalója pontosan bemutatja a rendszer problémáit. Ha a pénzért cserébe még annyit sem vár el az állam, hogy a hotelesek ne kezdjenek tömeges leépítésbe - ahogyan azt a Hunguest megtette -, illetve ha kérdéses megtérülésű fejlesztések támogatásával torzítja a versenyt, valamint ha politikai alapon szelektálnak a pénz osztásánál, a százmilliárdos pénzeső nem fogja tudni hosszú távon versenyképesebbé tenni a turisztikai ágazatot. Pedig egy ekkora programnak minimálisan is ezt a célt kellene maga elé tűznie.

Az aránytalanságok a fenti példán is kitapinthatóak: Mészáros Hunguest-je önmagában több pénzt kapott a Kisfaludy-programból, mint Hajdúszoboszló, Siófok, Balatonfüred, Eger, Gyula, Harkány, Zalakaros, Miskolc, Keszthely, Hévíz és további 15 kedvelt turistacélpont több ezer magánszálláshelye ÖSSZESEN. Ők nyilván nem építenek wellness-részleget, ezzel együtt az ezekre a helyekre látogató több százezer vendég számára már néhány millió Ft támogatásból nagyobb komfortot tudnak biztosítani. Ha az államnak a kispénzű hazai vendégek is számítanak, akkor nehéz a Mészáros-birodalom állami gyarapításán túl más motivációt is látni a mögött, hogy a Hunguest Grandhotel Galya fejlesztése önmagában több állami támogatást ér meg, mint az 55 ezer lakosú Eger összes, több mint 300 szálláshelyének fejlesztése. Innen nézve a Turisztikai Ügynökség morzsákat szór ugyan több ezer turizmusból élő magyar vállalkozásnak, de a nagy pénzt a haveri befektetőknek szánja.

 

809179.jpg

Elindult a NER Hotel! Térképre vittük a politikailag exponált hoteleket és vendéglátóhelyeket a Balatonnál, Budapest belvárosában és az egész országban! Ha érdekel, kinél cseng a kassza a nyaraláskor, itt könnyen utánanézhetsz! 

 

Kik kaptak, hol kaptak? Térképen a nyertesek (Budapest kimaradt)

Országosan 14 ezer vidéki magánszálláshely 45 milliárd forint összértékben nyert támogatást a meghirdetett pályázaton - a fővárosi szállásadók nem pályázhattak. A nyertesek már megkapták a bírálatról szóló értesítéseket és készülnek a fejlesztések megvalósítására, melynek keretében szobánként 1 millió, házanként maximum 8 millió forint használható fel az év végéig. A forrásból bármilyen korszerűsítésre lehet költeni, bútorcserére, napelemre, vagy lehet bővíteni, szaunát, medencét építeni - azt viszont csak "szúrópróbaszerűen" ellenőrzik, hogy szabályos volt-e a pénz felhasználása. A döntési lista adatait digitalizáltuk és térképre vittük.

A közzétett adatokból nem látszik, milyen fejlesztésekre kerül sor, így ez alapján ellenőrizni sem lehet, megvalósult-e a beígért fejlesztés - vagy éppen egy magáningatlan fejlesztéséhez járult hozzá az állam, mint a múltban számtalan esetben. Az alábbi keresőt használva ugyanakkor bárki rákereshet, hogy a településén mely szálláshelyek jutottak támogatáshoz, illetve országos szinten is képet kaphatunk arról, mely turisztikai desztinációk pályáztak legnagyobb sikerrel az állami támogatásra. Ami miatt fontosnak tartjuk, hogy ezt minél többen lássák, az nem a felháborodás, sokkal inkább a rezsim működési logikájának megértése. Világos, hogy a programból a leggazdagabb magyarok luxusszállodáit finanszírozzák az adófizetők, ami visszás. A rezsim azonban ezzel párhuzamosan több tízezer embert tesz érdekeltté. Akik most pénzhez jutnak, nem fognak tiltakozni a politikai tőkéseket helyzetbe hozó kifizetések ellen, sőt a rezsimtől a jövőben is remélnek hasonló juttatásokat. Demagóg lózung ezt annyival elintézni, hogy a támogatásokat a haverok "ellopják". A rendszer ellentmondásait csak egy olyan, világos célokat és eszközöket felmutatni képes alternatív program alapján lehetne hatásosan bírálni, ami nemcsak a politikai szólamok szintjén, de az érintett vállalkozások többsége számára konkrétan is vonzó alternatívát képes kínálni a zárt klikkeket kiszolgáló jelenlegi renddel szemben.

A grafikonok egész oldalas nézetben az alábbi linken érhetőek el. 

nevtelen_terv_8_1.png

 

 

 

Ha fontosnak tartod, hogy ilyen és ehhez hasonló adatos anyagok szülessenek, támogasd a K-Monitort egyszeri vagy rendszeres adományoddal!

fokkin.gif

Willy Fog megkerüli a Földet, amíg a minisztérium kiizzad egy kamuválaszt

MerényiM // 2020.07.16.

Címkék: költségvetés pénzügyminisztérium adatigénylés kamupártok

A Pénzügyminisztérium, ami ellen nemrég másodfokon nyertünk közadatpert, eddig is pályázott a legrosszabb adatgazda címére. A jog eszközeivel és azon túl is mindent meg szoktak tenni, hogy a kért adatokat lehetőleg ne, de ha mégis, akkor a lehető legkésőbb adják ki. E kérések éppen csak olyan apróságra, mint az adóforintjaink milliárdjairól rendelkező magyar költségvetésre vonatkoznak. A konszolidált fazonú Varga Mihálynak papírja van róla, hogy az EU legátláthatatlanabb költségvetését működteti. Nem lepődtünk meg, hogy innen kaptuk az első olyan választ, ami a rendeleti úton meghosszabbított, 45 napos határidőt jelöli meg áprilisi adatkérésünk megválaszolására. A 45 nap lejártával, épp a veszélyhelyzet visszavonása előtt a PM újabb 45 nappal, július végéig tolta ki a határidőt. 78 nap elteltével azonban válaszoltak, sajnos azonban nem a feltett kérdésre.

 

summer_sunrise_desktop_wallpaper.png

 

Csak az ellenzéki városokat sarcolják, vagy mindenkit?

Április végén forró téma volt a gazdaságvédelem nevében végzett, rendkívüli felhatalmazású költségvetés-szabászat. Még ekkor kértük ki, milyen átcsoportosításokat végzett Varga Mihály, ám a válaszadást egy - szintén rendkívüli, 45+45 napos adatigénylést késleltető - rendelet hosszúra nyújtotta. Alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a vitákat kiváltó, Józsefvárost és a Ferencvárost érintő önkormányzati forráselvonások mellett másoktól is átcsoportosított-e a koronajárványra hivatkozva a Kormány már megítélt forrásokat, vagy csak a két ellenzéki, Kocsis Máté képviselte kerület érdemelte meg ezt.

Részvételi költségvetést a megyei önkormányzatokba!

MerényiM // 2020.07.10.

Címkék: önkormányzat részvétel

Van-e ma Magyarországon értelme megfogalmazni egy konstruktív közpolitikai javaslatot, ami nincs ellentétben a kormány által hangoztatott célokkal? Tegyünk egy próbát: részvételi költségvetést a magyar megyékbe! Döntsenek a helyi közösségek a településektől elvont iparűzési adóról!

 

nevtelen_terv_4.png

 

Ha egy normális országban élnénk, a politikai viták úgy zajlanának, hogy a hatalmon lévők beazonosítanak egy társadalmi célt, amihez nyilvános vitában, alternatívákat ütköztetve kiválasztanak egy megfelelő eszközt. Itthon ettől már elszoktunk: a kormányzat egyik napról a másikra, az érintettek ellenállását ignorálva tol át fontos döntéseket. Valódi céltételezés, számon kérhető vállalások nincsenek, a közvélemény számára gumicsontként bedobott “érvek” általában fügefalevélként szolgálnak a nyers hatalompolitika számára.

Így történt ez a nagyberuházások iparűzési adójának településektől való einstandolása kapcsán is. A gödi Samsung akkumulátorgyár esetében Gulyás Gergely érvelt ugyan azzal, hogy a cél a bevételek arányosabb elosztása (ne egyetlen település, hanem egy teljes térség profitáljon belőle), ám a valódi cél a kivétel nélkül kormánypárti többségű megyéken keresztül a kormányzati kontroll kiterjesztése volt. Göd helyett az adó Pest megyéhez került, ám a megyének esze ágában sem volt a pénzzel igazságosan és felelősen gazdálkodni. Első intézkedésként a járványhelyzet után lecsökkentették a terület iparűzési adóját 1%-ra, ezzel kedvezve a dél-koreai multinak. A megmaradó forrással pedig minden bizonnyal a megyei többség önkényes belátása szerint rendelkezik majd. Mivel az önkormányzatokkal szemben a megyéknek nincs kézzel fogható közfeladatuk (pl. közvilágítás, idősek ellátása), így nem is kérhető számon, kinek és mire adják majd oda ezeket a forintokat.

 

98182119_3199256626761852_4574723121856118784_o.png

 

Képzeljünk el azonban egy olyan országot, ahol valóban az igazságos forráselosztás a megoldandó cél, vagyis az, hogy az érintett térség (pl. járás) többi települése is részesüljön a gyár termelte javakból, ne pedig a megyei önkormányzat ossza el önkényesen a könnyen jött pénzt. Ez nem ördögtől való cél, de pusztán a megyékre bízni a döntést nem elég. A megyei önkormányzatokról tudni kell, hogy valódi feladatuk és bevételeik nincsenek, évek óta kádertemetőként működnek, a települési önkormányzatoknál még kevésbé átláthatóak, a nyilvánosság nem követi a munkájukat, sokan talán nem is tudják, hogy a megyei képviselőkre is szavaznak a választásokon, ha nem nagyvárosban élnek. A megyékhez befolyó új források elosztásának azonban lenne egy sokkal vonzóbb módja is, melynek megvalósulásához természetesen nem fűznénk nagy reményeket.

Ez a részvételi költségvetés, amivel a helyben érintett (pl. a járáshoz tartozó) polgárok döntenek a pénzről. Két legyet lehetne ütni egy csapásra: a helyi közösségek számára fontos fejlesztések valósulhatnának meg, amire máshonnan nincs pénz, olyanok, amelyeket a helyiek közvetlen döntéssel a legtöbbre értékelnek, ahol a leginkább hasznosnak látnak egy plusz adóforintot. Másrészt a lakosok bevonásával a demokratikus állampolgári kultúra is erősödne. Jól hangzik? Van is rá példa, nem is olyan messze.

Tudj meg többet a részvételi költségvetésről! Csatlakozz a RK Magyarország Facebook csoporthoz, és értesülj a legfrissebb hazai fejleményekről!

Több szlovákiai megyében az elmúlt években indult el a részvételi (participatív) költségvetés nemcsak városi, de megyei szinten is! Ebben masszívan le vagyunk maradva a régiós országoktól: míg a lengyeleknél, románoknál (és Székelyföldön!) vagy szlovákoknál (és a Csallóközben!) már alap a lakosok bevonása a költségvetési döntésekbe, itthon épp csak néhány budapesti kerület kísérletezik a módszerrel. Szlovákia azért is jó példa, mert a megyei RK a magyarok lakta nagyszombati megyében könnyen megismerhető, hiszen a hírekben és a megye oldalán magyarul is lehet róla tájékozódni. Ráadásul a modell abból a szempontból is példaértékű, hogy nemcsak online ötletverseny, de települési szinten, lakossági fórumok révén élőben is keresik a kapcsolatot a lakosokkal. A benyújtott javaslatokról pedig végül települési szinten mindenki szavazhat, ráadásul a kisebbségi projektek is eséllyel indulnak. A tavalyi sikeres év után a megye a 2020-as költségvetésében 250 ezer eurót (kb. 82 millió Ft) különített el az RK céljaira. Az összeg az egyes járások között a Nagyszombat megyében állandó lakhellyel rendelkező lakosság számának arányában kerül elosztásra. Ennyi pénzzel például Pest megye is bőven diszponál a Samsungtól “elnyert” adóbevétel okán.

Egy sikeres projekt ötezer eurót (kb. 1,6 millió Ft) nyerhet el, a kívánt összeget maga az előterjesztő határozza meg. Lehetőség van önrész vállalására is. A hangsúly a civilek, állampolgárok megmozgatásán van: falvak, városok és intézmények nem pályázhatnak, ezért a községeknek érdemes elgondolkodniuk, milyen szerveződések vagy társulások tudnak olyan pályázatot benyújtani a település engedélyével, amely leginkább megcélozza a közjó és az életminőség javítását. Nagyszombat megyében a tervezetnek a következő területek legalább egyikére kell irányulnia: közterületek újbóli életre keltése (revitalizációja), közösségek, szomszédsági kapcsolatok ösztönzése és fejlesztése, vagy új közszolgáltatások kialakítása, esetleg a meglévők elérhetőségének javítása. (További részletek)

Hogy mindez elképzelhetetlen itthon? Pedig a magyarok is tudnának legalább olyan jól dönteni, mint északi szomszédaink, vagy saját megyéik pártkáderei! Szomorú, ha ez itthon sci-fi, pedig a demokrácia világszerte  ebbe az irányba fejlődik! A javaslatunk ennyiben halálosan komoly, érdekes volna megnézni, hogyan reagálnak a nyilvánosságtól és az innovatív kezdeményezésektől elszokott megyék egy ilyen kezdeményezésre!

 

 boll-cover.pngA helyi szintű részvételi költségvetés valódi hatalmat ad a lakóknak az önkormányzati források egy részének elosztására. Az erről szóló kiadványunkat itt olvashatod el.

Ha egyetértesz, oszd meg a bejegyzést, hogy mások is lássák!

 

Trollkodni akart a minisztérium, de végül elsunnyogták

tangentopoli // 2020.06.28.

Címkék: információszabadság átláthatóság

Tavaly évvégén módosult az adatigénylések teljesítéséért kérhető összegekről szóló jogszabály. Egy salátarendeletbe rejtett vad paragrafus tájékoztatás címszó alatt 5000 forinttal büntette volna azokat, akik elektronikusan amúgy elérhető adatokat igényelnek. A módosítást februárban visszavonták, nyomaira azonban rábukkantunk. Érdekes módon a büntetés fel sem merült a másik oldalon, vagyis a hiányos, a törvénynek eleget nem tevő állami honlapok közzétételei esetében. Csak annál, aki kérdezni mer.

 

A módosítás indoklásából kiderül, hogy az új szabályozás célja az indokolatlan adatigénylések megelőzése lett volna. Nem nézted meg elég alaposan, hogy hova rejtettük azt a szerződést a honlapunkon? Akkor fizess, legközelebb majd óvatosabb leszel.

A büntetőpasszus a NAIH-nál is kiverte a biztosítékot, Varga Judit igazságügyi miniszternek írt állásfoglalásukban kifejtették, hogy miért abszurd az új szabály: "a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigénylések teljesítésekor nem szolgáltatást nyújtanak. Az adatigénylések teljesítése bizonyos mértékű munkaerő-ráfordítást szükségképpen igényel, ez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog intézményi biztosításának velejáróra, így annak költségei csak különösen indokolt esetben háríthatók át az adatigénylőre".

A NAIH tételesen is felsorolja, hogy miért elfogadhatatlan a módosítás:

- Az adatigénylés főszabály szerint ingyenes.

- Az Infotörvény megnevezi azokat az eseteket, amikor kérhető költségtérítés, a módosításban rögzített eset nincs ezek között.

- A módosításnak büntető-nevelő szándéka van, költségtérítés azonban csak valós költségekhez kapcsolódhat.

- A digitális korban pont az elektronikus adatnyilvánosság felé kéne haladni, érthetetlen, hogy pont abban az esetben szabnak ki büntetést, amikor elérhetőek elektronikusan az igényelt adatok.

- A módosítás pontatlan, nem világos, hogy mit ért nyilvános forrás alatt.

- Amúgy pedig kijátszható (!) a jogszabály az adatigénylés teljesítési módjának megfelelő megnevezésével.

+ A rendelet módosítása szembe megy az Infotv 30.§ (2) bekezdésével, amely kifejezetten kimondja, hogy már nyilvánosságra hozott adatok igénylése esetén az adatigénylés a nyilvános forrás megjelölésével is teljesíthető.

A NAIH állásfoglalása két hónapos átfutással meghallgatásra talált, a módosítást idén február végén visszavonták. A kormány trollkodása egészen idáig elkerülte a figyelmünket. Fél évnyi távlatból ezzel a blogposzttal szeretnénk megemlékezni erről az egészen méltatlan próbálkozásról, amely egyszerre tanúskodik a jogalkotó szándékáról és törvények hiányos ismeretéről.

a kép forrása: zominumizmatika.hu

Elindult a NER HOTEL - Tudd meg, kinél költöd a pénzed!

MerényiM // 2020.06.17.

Címkék: budapest térkép magyarország adatok közpénz idegenforgalom infografika mészáros lőrinc nerhotel

2018-ban kezdtünk el dolgozni egy olyan applikáción, amelynek segítségével utána lehet járni a politikailag exponált szereplők és a velük közeli kapcsolatban állók által birtokolt szállodák, vendéglátóhelyek tulajdonosi hátterének. Néhány éve, amikor a politika-közeli vállalkozói réteg elkezdett pozíciókat foglalni a hazai turizmusban, még csak találgatás volt, ami azóta bizonyossággá vált: EU-s és hazai forrásokból a kormányzat minden lehetséges módon támogatni fogja egy hozzá kötődő kör terjeszkedését a turizmusban. A kedvezményes hitelek, vissza nem térítendő állami támogatások, áron aluli ingatlanprivatizációk legfőbb kedvezményezettje egy olyan szűk csoport, amit különböző rokoni, üzleti és személyes szálak fűznek a döntéshozókhoz. A NER HOTEL célja hiteles, naprakész információt biztosítani ezekről az összefüggésekről, egyfelől hozzájárulva az informált fogyasztói döntésekhez, másfelől pedig vitát generálni arról a politikai-gazdasági rendről, amit leegyszerűsítve NER-nek nevezünk, és ami leereszkedve a politikai viták felhőrétegeiből a mindennapjaink részévé kezd válni.

 

809179.jpg

 

A projektet felkaroló száz fős támogatói körnek és önkéntes programozók csapatának hála mostanra elkészültünk a publikus változattal. Köszönjük a közösségi adományozóknak, hogy megteremtették a projekt anyagi hátterét, és köszönjük mindazoknak, akik visszajelzéseikkel támogatták a projektet. A javaslatokat, beküldött információkat továbbra is várjuk!

Rogán tavaly lekörözte a többi kormánytagot

MerényiM // 2020.06.14.

Logaritmikussá kellett alakítanunk az ábránkat, hogy egy oldalra férjen a tavaly 232 millió Ft jövedelmet bevalló Rogán Antal és mondjuk a 25,5 milliós jövedelmű Orbán Viktor. A miniszterek, államtitkárok SZJA-bevallásából az összevont adóalap, az abból fizetett adó és a külön adózott jövedelmek adatai megismerhetőek, ezt digitalizáljuk önkénteseinkkel az elmúlt években. A kormánypozícióért és képviselőségért felvett jövedelmek és jutalmak mellett egyéb bevételek is megjelennek a számokban. Hogy mi, azt csak a vagyonnyilatkozattal összenézve találgathatjuk - Rogán esetében gyanús ingatlanügyek dobták meg a tavalyi összeget, a korábbi években pedig az elhíresült találmányból származó összeg emelte őt a többi kormánytag fölé. Azt, hogy az ingatlanvagyonát pontosan hogyan hozta össze a miniszter, csak egy ennél szigorúbb vagyonnyilatkozati és közzétételi rendszerben tudhatnánk meg.

  kormanytagok_adobevallasbol_nyilvanos_adatai_2019.png 

Az Orbán-kormány vezetői évről évre jobban keresnek: bevallott, leadózott jövedelmük 2017-ben még 1,1 milliárd, 2018-ban 1,65 milliárd, tavaly pedig már 1,95 milliárd Ft volt. A helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok fizetése ebben nincs is benne. Az is látszik az adatokból, hogy a kormánytagok jó része részesül nemcsak az alacsony szja-kulcs áldásaiból, de a magas jövedelműeket segítő különböző adókedvezményekből is: tavaly összesen több, mint 56,5 millió Ft adókedvezményt vettek igénybe. Hozzávetőleg annyi, amennyit a 73 feltüntetett szereplő külön adózó jövedelmeiből hozott össze 2019-ben. Aki tovább kutakodna, mit tartalmazhat az összeg, az a lenti táblázat fejlécét összenézheti az adatok forrásával, a 19SZJA nyomtatvány mezőivel. Fontos azonban látni, hogy mivel itt a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok szerepelnek, ez nem azonos a kormánytagok teljes tavalyi jövedelmével. A cégekből származó bevétel - amit a vagyonnyilatkozatban szintén fel kell tüntetni, de a bonyolult tulajdonosi viszonyok miatt előfordul, hogy mégsem látható - nem szerepel az adatokban. 

Így érezzük a korrupciót

tangentopoli // 2020.06.12.

Címkék: eurobarometer transparency

Két érdekes felmérés is megjelent szerdán: az Európai Bizottság a korrupciós Eurobarométert tette közzé (a két évvel ezelőttiről itt írtunk), a Transparency International Magyarország pedig a CEU-val és a Tárkival készített korrupcióval kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáló kutatást. Az alábbiakban a két kutatás legizgalmasabb eredményeit mutatjuk be. 

 

4363265760_5509662a36_b.jpg

Ugandai antikorrupciós hirdetés ("A korrupció öl! Állítsd meg! - innen - )

 

Az Eurobarométer számai szerint az uniós országok között nálunk vannak legkevesebben, akik elutasítják a korrupciót. A két évvel ezelőtti értékhez képest kicsit javult a kép (akkor 35%-on álltunk), de így is megelőzött Lettország, utolsók lettünk a listán:



süti beállítások módosítása