Május végén teszik közzé a cégek az előző évi beszámolóikat, nyilatkozva árbevételükről, nyereségükről és az esetlegesen kifizetett osztalékról. Ez egyelőre még a NER oligarcháinak is kötelező, bár trükközésre azért itt is van mód. Az elmúlt napokban a K-Monitor munkatársai több tucat cégbeszámolót néztek végig, hogy ellenőrizzék és kiegészítsék a korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisban megjelenő történeteket. Közösségi oldalunkon számos érdekességről adtunk hírt a héten, több sztorira a sajtó is felfigyelt. Ez most egy rövid összegzés arról, mit találtunk a 2022-es beszámolókban.

On 30 May, there will be yet another hearing in the Council in relation to Hungary in the framework of the procedure under Article 7(1) TEU that is aimed at determining whether there is a clear risk of a serious breach by Hungary of the values the EU is founded on. Since the initiation of the procedure by the European Parliament in 2018, only a couple of hearings have been conducted under this procedure, and even though the rule of law and democratic backsliding of Hungary has continued, no recommendations have been put forth by the Council.

A K-Monitor önkormányzati szakértője május elején Mexikóvárosban járt a részvételi demokráciával foglalkozó nemzetközi ernyőszervezet, a People Powered éves összejövetelén, amelynek a K-Monitor is tagja. A következőkben egy szakmai élménybeszámolót olvashattok a tízmilliós megapolisz részvételi demokratikus eszközeiről és ennek párhuzamairól a magyar helyzettel.

A részvételi demokrácia erősödése Latin Amerikából indult, a nyugati világban és itthon is egyre több helyen használt részvételi költségvetést Brazíliában, Porto Alegrében "találták fel". Mexikóba a 2000-es években érkezett meg a részvételi hullám, nem függetlenül az itthonról jól ismert zárt (predomináns) pártrendszer versengőbbé válásától.

Már a 2010-es évek végétől visszatérő kritika volt a magyar országjelentésekben és a jogállamisági jelentésekben, hogy a kormány nem rendelkezik megfelelő, hatékony struktúrákkal a társadalmi párbeszédre, az érdekeltek bevonására. Ezt nem csak az bizonyítja, hogy stratégiailag fontos dokumentumokat nemhogy a nyilvánossággal, de még az érdekeltekkel sem osztottak meg (gondoljunk csak az egészségügy átalakítására, vagy a mi szempontunkból különösen fájó Középtávú Korrupcióellenes Startégiával), de néha a fontos állami szervekkel sem.  A törvényjavaslatok titokban születtek, a társadalmi egyeztetést megkerülendő, számos fontos törvényjavaslatot kormánypárti egyéni képviselői indítványként nyújtottak be a Parlamentbe.

Tavaly nyáron, a jogállamisági eljárás során a kormány gyakorlatilag elsőként azt jelentette be, hogy változtatni fog ezen a gyakorlaton, ezért kilátásba helyezték a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló Jet. módosítását, amelyről akkor itt írtuk le a véleményünket.

fotó: istockphoto

A májusban újabb tárgyalásához érkező Völner-Schadl ügynek egyre több részlete kerül nyilvánosságra. Schadl Györgynek az évek során sikerült egy olyan kiterjedt és szövevényes hálózatot kiépítenie, amiben a korrupció számos különböző árnyalatait figyelhetjük meg “apró szívességektől” a több száz milliós kenőpénzekig. A viszonyok könnyebb átláthatóságáért a sajtóhírek alapján adatvizualizációt készítettünk, amiben megmutatjuk, hogy ki milyen funkciót töltött be a Schadl-koordinátarendszerben.

Az évtized egyik legjelentősebb korrupciós botrányaként számon tartott ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt zajló eljárásban több vádlott már elismerte, hogy esetenként több százmilliós összegeket fizettek Schadl Györgynek azokért a kinevezésekért, melyeket Schadl - Völner Pál, azóta lemondott igazságügyi államtitkár segítségével - intézett. A vád szerint Schadl 2018 és 2021 között 83 millió forintnyi készpénzzel hálálta meg az államtitkár közbenjárását. A végrehajtók és az ügy egyéb mellékszereplőinek beismerő vallomása után a Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbírságot szabott ki. A terhelő vallomások ellenére mind Schadl, mind Völner ártatlannak vallotta magát a 2023 februári előkészítő és a májusi rendes tárgyaláson is.

Társadalmi problémákhoz kapcsolódó adatokokból kellett az ELTE és a Közgáz hallgatóinak 12 óra alatt minél kreatívabb, eredetibb és összetettebb elemzést készíteniük a K-Monitor, az ELTE Survey Statisztika mesterszak és az ELTE Data for Good kutatócsoportjának múlt pénteki közös hackathonján.

Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy hallgatók 3-4 fős csapatokban, feldolgozzák a megadott civil témakörök adatait, elemzési technikákat próbáljanak ki, és újszerű, érdekes összefüggéseket mutassanak be az adatvizualizáció eszközeivel. A munkára dedikált rövid, de intenzív idő a kísérletezés mellett gyakorlatias megoldásra sarkallja a résztvevőket, akiket mentorok és az adott témák civil gazdái segítettek. A nap végén a csapatok prezentációkban mutatták be elért eredményeiket, ezt követően külsősökből álló szakmai zsűri értékelte a munkákat.

A választható témakörök alapjául civil kezdeményezések és szervezetek által felvetett közügyekkel kapcsolódó adatbázisokat válogattunk. Ezzel kettős célunk volt: Megmutatni, hogy milyen fontosak az adatok a hatékony civil érdekképviseleti munkához, illetve a szakmájuk elején álló hallgatókkal megismertetni, hogy tudásukkal milyen fontos társadalmi célokat segíthetnek.

A most megrendezett hackathonon az öt csapat öt téma-adatszett feldolgozásával foglalkozott.

Felzárkózó települések - Férgek csapat

A Belügyminisztérium felzárkózó települések programja az ország 300 legelmaradottabb települését kívánja segíteni. A Férgek csapata azt vizsgálta, hogy valóban a legelmaradottak települések kerültek-e a BM listájára, a program összeállításában mennyire érvényesültek a jogszabályban leírt szempontok. A csapat célja az volt, hogy rávilágítsanak, a Belügyminisztérium elvileg objektív szempontok szerint összeállított listájából mely pontokon hiányoznak települések programból. Ezáltal tisztább képet kapjunk róla, mely helyeken nem akar vagy nem tudja a felzárkózást elősegíteni az állam.

Járókelő.hu - A Négy Jani

Évente több mint tízezer bejelentés érkezik a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő felületén több ezer felhasználótól. Az online felület statisztikáiban a Négy Jani csapat mélyedt el és készített ezeken alapuló ábrákat, ami egy lépés ahhoz, hogy jobban megértsük a részvételiségen alapuló platform működését, a felhasználók viselkedését és a közhatalmi szervek működését.

K-Monitor Sajtóadatbázis - data for 4, 4 for data

A K-Monitor sajtóadatbázisa önkéntesek segítségével bő 15 éve gyűjti a korrupcióval és közpénzek felhasználásával kapcsolatos híreket, aminek folyamán mára egy közel 50.000 cikket tartalmazó adatbázis épült fel. A csapat számos fel- és továbbdolgozási ötleten dolgozott, így többek között hasonló cikkek szövegalapú felismerésén, az önkéntesek munkáját segítő címkejavaslat ajánló algoritmuson. Az elvégzett munka nyomán alapul szolgálhat a havi 35.000 látogatót vonzó Sajtóadatbázis automatizálásához.

Periféria Központ: ingatlan végrehajtási adatok - Keltikék

A Keltikék csapat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ingatlan árveréseire vonatkozó adatbázisát dolgozta fel, ami a Periféria Központ hozott az eseményre. A gyorselemzéshez készült kódot a GitHubon lehet megtekinteni. Az MBVK honlapján publikált árverés alá került ingatlanok listájának vizsgálatával lehetőség nyílik a hazai társadalom adósságának új szempontú megértésére, a végső stádiumba került adósságok rendszerszintű áttekintésére. Sőt abba is betekintést nyerhettünk, hogy a korrupciós botrányba keveredett szervezet milyen áron adott túl az adósok ingatlanjain.

K-Monitor közbeszerzési adatai - Fizikus(ok)

Az Európai Unió nyomására készült közbeszerzési eredménytájékoztatókat tartalmazó adatbázis adatait a K-Monitor készítette elő, ezekben merült el a Fizikus(ok) csapata. Magyarországi közpénzköltésekhez kapcsolódó jelentős mértetű adatbázis mélyebb megértése azért is célunk, hogy megértsük a közbeszerzési rendszer mélyebb problémáit, és értékeljük, hogy mennyire használhatóak a kormány által publikált adatok.

A zsűri a megadott értékelési szempontok alapján győztesnek a Felzárkózó települések - Férgek csapatát hírdette. Gratulálunk!

Egy hackathonon az idő rövidsége nyomán ritkán születik azonnal publikálható kész elemzés. Ahhoz, hogy az elkezdett munkákból a civil kezdeményezések számára is hasznos termékek szülessenek, a Code for Hungary közösségi kezdeményezésünkkel támogatjuk az együttműködést az adatgazdák és a civil ügyek képviselői között.

 Az esemény a Holland Nagykövetség támogatásával valósult meg.

Although the European Commission has suspended billions of Euros of EU funding due to the seriousness of corruption, strengthening whistleblower protection in Hungary did not become a remedial measure under the conditionality mechanism or a milestone in the Hungarian RRP, as it happened in some other member states. Yet there has been a need for a reform, as the Hungarian Whistleblower Act adopted in 2013 does not provide sufficient protection for whistleblowers, nor is it in line with the relevant EU directive. The Hungarian Government submitted a new bill on the protection of whistleblowers to the Parliament in February that aims to comply with the EU's directive. Although the Parliament adopted the bill, the President of the Republic did not sign it, criticizing its provisions on the protection of the Hungarian way of life. This blogpost assesses the content of the regulation.

Despite relevant measures within the conditionality mechanism and the RRP to carry out and even increase the number of public consultations (Milestone 235), this week the Hungarian government has again proven that there is no serious commitment behind its promises.

Step 1: Weakening the Transparency of Local Governance 

On 27 April 2023, citizens learned from the Hungarian Gazette that the Government has issued a decree which abolishes an important form of public participation at the local level.

The law on Local Governance provides that municipalities should hold a public hearing at least once in a calendar year (Art 54).  At the public hearing, the citizens and local CSOs may ask questions and make recommendations concerning local public affairs. The law also sets that response to such recommendations or questions should be given right at the public hearing or within fifteen days after the hearing at the latest. Due to a recent government decree, these statutory rules will not apply from 29 April.

Invoking emergency powers related to the war in Ukraine, the Hungarian government set in Government Decree No. 146/2023 that local governments are not obliged to ensure citizens’ in person participation at the hearing. Setting detailed rules for any citizens' participation are left to the municipalities themselves. Consequently, municipalities that wish to liberate themselves from public scrutiny and critical questions can therefore exclude citizens from the hearing by a local decree.

As the Government Decree includes no explanatory memorandum, no reason can be identified that could justify the law. Since the war in Ukraine has no, or no significant effect on the operation of Hungarian municipalities, it is obvious that the government misused its emergency powers again when issuing special legislation, avoiding any consultation and approval by the parliament.

The public hearing is a form of a council session, which should be open to the public. The Kúria, which is the highest court of Hungary, has emphasized the principle of publicity in several decisions: 

‘public power, including the exercise of local public power, is the basis of democratic functioning, one of the cornerstones of the rule of law (...) Therefore, the principle of publicity of the council meetings prevails as a general rule (...). Publicity means partly the participation in the council meetings and partly the possibility of getting access to the information made by council. These two together give rise to publicity and, as a consequence, the possibility of access to public interest data, which also creates the possibility of exercising control over the functioning.’ (Decision No. Köf.5.020/2016/3.)

Public Consultation on the CATL Battery Plant Constructed in Debrecen (photo: dehir.hu)

Looking back at the events of last months, there can be no doubt that the Government’s intent was to silence citizens’ initiatives that were recently formed against large investments backed by the state. In a number of instances local residents have used municipal forums to protest against the construction of battery factories in Hungarian cities. Critical voices and persistence of the protests outside of the capital were clearly against the interests of the government. From now on, municipalities can easily get rid of their own citizens in hearings if they wish so.

Step 2: Hijacking the Law-making Procedure

On 3 March 2023, the Government submitted a bill to the Parliament on digitizing asset declarations to fulfill a milestone of the RRP. The submission of the bill had not been preceded by any public consultation or a consultation with the newly established Anti-Corruption Task Force.  

On 27 April, the Committee on Legislation dominated by the MPs of the government submitted changes to the bill, replacing the entire content of it by removing digital asset declarations and inserting the provisions of the judicial reform - instead of introducing a new bill*. This is a breach of the House Rules of the Parliament. The explanatory memorandum of the Committee does not even try to justify why this odd move in the law making procedure was necessary. Nor is there any information on the disappearance of the provisions on asset declarations either, which have already been discussed in the plenary and the judicial committee and which are RRF milestones (172) and were part of the remedial measures in the conditionality mechanism. With this move the government obviously aimed to avoid any further consultation of the judicial reform with Hungarian stakeholders.

Amendment 1 - the Title: Instead of the "Amendment of Asset Declaration Rules in the Interest of Reaching an Agreement with the EC", "Amendments of Laws on the Judiciary in Conncection with the RRP".

* Update: A detailed analyis of this issue was published by Amnesty International Hungary, EKINT and the Hungarian Helsinki Committee on 29 April. 

Az elmúlt időszakban robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül a számítógépes döntéshozatalt támogató informatikai eszközök. Míg pár éve a "mesterséges intelligencia" szóösszetételt a közbeszédben még gyakran egyfajta jövőbeli fantáziaképként emlegettük, ma már ez a jelen idejű technológia elválaszthatatlan részét képezi, amely egyre nagyobb teret nyer a szórakoztatóiparban, az oktatásban, kereskedelemben -- és az államigazgatásban is. Egy egyedülálló kutatássorozat keretében immár harmadik alkalommal vesznek részt a K-Monitor szakértői abban a munkában, ami a közép-kelet-európai régióban, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Koszovóban vizsgálja a közigazgatásban, illetve a közhatalmi szférában használt algoritmusokat. A kutatás legújabb szakaszát az Open Data Kosovo koordinálta.

A kutatás 2021-es szakaszában azt állapítottuk meg, hogy a régióban -- vélhetően részben annak köszönhetően, hogy a COVID-pandémia miatt hatalmas igény formálódott az elektronikusan elérhető szolgáltatásokra -- egyre több automatikus döntéshozatali mechanizmust alkalmaznak a közhatalmi szervek, és ezzel párhuzamosan a terület jogi szabályozásában is óriási mozgolódás kezdődött: Lengyelországban és Magyarországon is ebben az időszakban fogadták el például a mesterséges intelligencia stratégiát. Az újabb, 2023-as pillanatfelvétel azonban vegyes képet mutat, kevés új eszközt tudtunk azonosítani, és azt tapasztaltuk, hogy a szabályozási keretrendszerben sem történtek hatalmas előrelépések. A kutatás uniós tagállamai esetén ez többek között azzal is magyarázható, hogy az elmúlt két év során és jelenleg is annak az EU-s jogi keretrendszernek a fejlesztése zajlik, amelynek során megszülethet az Unió Mesterséges Intelligencia-rendelete --  az egyes tagállamok saját szabályozásukat részben ehhez fogják majd igazítani. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a technológiai fejlődés nem áll meg pusztán attól, hogy az etikai és alapjogi alapelvek kidolgozása késlekedést szenved.