A 2022-es választási osztogatás után, a brutális infláció mellett a korábban elindított beruházások egy részét - benne a kampányban beígért beruházásokat is - elkaszálta a kormány. Lázár János építési miniszterhez került a feladat, hogy áttekintse, mik azok a beruházások, amelyeket nagyobb politikai arcvesztés nélkül le lehet állítani. A folyamat - főként Budapest esetén - emlékezetesre sikerült: a Vitézy-Fürjes érában indult, vasúti és kerékpáros fejlesztések még ingerült megjegyzéseket is kaptak a minisztertől a kiszivárgott iratok szerint. Máshol a lakosok tiltakozását is kiváltotta, hogy a messzi jövőbe tolódnak a régóta ígért közlekedési fejlesztések.

Most egy újabb lista került ki Lázárék a Parlament formális beleszólása nélkül folyó újratervezésének nyomán, Vadai Ágnes írásbeli kérdésére küldtek el egy listát 270 felfüggesztett beruházásról. Térképre raktuk a lista tartalmát, és összevetettük az egy évvel ezelőtti listával. Megnézheted, hogy a te környékeden milyen beruházásokat fújtak le!

Since the late 2010s, it has become a recurring criticism in Hungarian Country Reports and Rule of Law reports that the government does not have adequate and effective structures for social dialogue and stakeholder engagement. Documents of strategic importance have not been shared with the public nor with stakeholders (think of the health care reform, or the Medium-Term Anti-Corruption Strategy, which is particularly painful from our point of view), and sometimes not even with important public bodies. The bills were drafted in secret, bypassing public consultation, and many important bills were submitted to parliament as individual motions by government party MPs.

Last summer, during the course of the conditionality mechanism, one of the first announcement of the government was to introduce changes to this practice, and to amend Act CXXXI of 2010. On Public Participation in Developing Legislation (which we wrote about here).

fotó: istockphoto

Május végén elkészült a Kormány tájékoztatása az EU-s nyomásra létrehozott paritásos szervezet, a Korrupcióellenes Munkacsoport még idén március 13-án elfogadott első, éves jelentéséről, amely többek között javaslatokat tartalmazott a korrupciós kockázatok kezelésére. A jelentés elfogadását a K-Monitor képviseletében eljáró munkacsoporti tag nem támogatta.

A jelentést a Kormánynak két hónapon belül (azaz május 13-ig) kellett megtárgyalnia, majd tájékoztatnia róla a Munkacsoport elnökét, aki egyben az Integritás Hatóság elnöke is. Az Integritás Hatóság elnöke tájékoztatta a Munkacsoportot, majd az Eufetv 52.§ (3) bekezdésének megfelelően a tájékoztatás kikerült mind a Munkacsoport, mind a Kormány honlapjára. Ennek tartalmáról előzetesen a 24.hu is közölt cikket – bár meglepetésként ért minket az anyag megjelenése a sajtóban, elmondható, hogy mivel az nem pusztán a Munkacsoport, hanem a széleskörű nyilvánosság számára is készült, aligha tartalmazott titkolni szánt információkat. Ebben a posztban összefoglaltuk, mit gondolunk a Kormány reakciójáról.

A Munkacsoport március 13-án elfogadott jelentésének különlegessége, hogy tartalmazott olyan javaslatokat, amelyekkel mind a kormányzati, mind a nem-kormányzati szereplők egyet tudtak érteni, és olyanokat is, ahol a vélemények megoszlottak, döntően amiatt, hogy a kormányzati szereplők nem fogadták el a civil oldalról érkező javaslatokat.

A konszenzussal elfogadott javaslatok ezzel szemben nagyrészt eleve a kormányzati oldal felől érkeztek, és habár az kevésbé vonható kétségbe, hogy a korrupcióellenes fellépést szolgálják, mindenképpen kevésbé ambiciózusak. Így nem is lehet meglepő, hogy a kormány a konszenzussal elfogadott javaslatok döntő többségét (amely a Kormány számára határozott meg feladatokat) támogathatónak ítélte meg. 

Az ördög ugyanakkor itt is a részletekben rejlik: a legtöbb esetben a Kormány pusztán arra vállalt kötelezettséget, hogy a javaslatokat beépíti, vagy éppen már be is építette a készülő és június 30-ig elfogadandó új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiába. Ez mindenképpen örvendetes, ugyanakkor tekintve, hogy az új NKS végrehajtási határideje 2025. december 31-ig tart, a valóságban még jócskán el lehet húzni az egyébként sem túl izmos intézkedések megvalósítását. Még problémásabb, hogy pillanatnyilag maga a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia tervezete sem érhető el nyilvánosan: ezt a Kormány nem bocsátja társadalmi egyeztetésre (szemben például más kormányzati stratégiákkal, mint például a Nemzeti Aktív Turisztikai, vagy a Nemzeti Kerékpáros stratégiával). Tudomásunk szerint az NKS tervezetét a kormányzati és állami szereplőkön kívül csak azokkal a felekkel osztották meg, amelyek konkrétan szerepelnek a helyreállítási terv végrehajtásához kapcsolódó mérföldkövekben: vagyis az OECD-vel, a GRECO-val, az Európai Bizottsággal, valamint a Munkacsoporttal. Fontosnak tartottuk volna az egyeztetés lehető legszélesebb körben történő megvalósítását, más érdekelt csoportok (gazdasági szereplők, szakszervezetek, egyéb civil szereplők) bevonását egy olyan stratégia megalkotásába, amelyben tükröződnek a különböző felek javaslatai.

Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy a konszenzusos javaslatok között is van néhány olyan, amelynek megvalósításától várható előrelépés: ilyen lenne például a hazai támogatások szigorúbb ellenőrzése vagy a többszintű (lebonyolító-kezelő) rendszer felülvizsgálata. (A technikainak tűnő javaslat ugyanis például korlátozhatná annak a lehetőségét, hogy bizonyos támogatások végső kedvezményezetti köre azért kerüljön ki a szigorúbb ellenőrzési és nyilvánossági követelmények alól, mert alkalmasint nem költségvetési szerveken, hanem több lépcsőben, állami tulajdonú gazdasági társaságokon keresztül kerülnek végső soron szétosztásra. Hogy egy közismert példát mondjunk erre: ilyen például a Kisfaludy-támogatások esete, ahol a Kabinetiroda a Magyar Turizmus Ügynökségnek, az pedig a Kisfaludy2030 Zrt.-nek nyújt támogatást. A pályázatok végső kedvezményezettjeire vonatkozó adatokat azonban már nem tartalmazza az Országos Támogatásellenőrzési Rendszer (legalábbis annak nyilvánosan elérhető része), sem pedig az olyan adatbázisok, mint például az újonnan létrehozott KIF). Kíváncsiak vagyunk, hogy erre a lépésre tényleg rászánja-e magát a Kormány, hiszen eddig látszólag éppen az ellenkező irányba, azaz a támogatások lebonyolításának kiszervezésére tettek lépéseket, amely az átláthatóságot és kontrollt csökkenti.   

Örömteli ugyanakkor, hogy a Kormány a nem konszenzusos (tehát civil oldalról megfogalmazott, de a kormányzati szereplők által nem támogatott) javaslatokkal kapcsolatban is fogalmazott meg véleményt, még akkor is, ha ez a vélemény döntő többségében nem más, mint a javaslat elutasításának indokolása. A munkacsoport tagjaiként ezek az érvek nem értek minket különös meglepetésként, hiszen többségében már a jelentés elkészítésekor megfogalmazták őket a kormányzati szereplők. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk elmondani, hogy az elutasított javasaltok között is számos olyan található, amelyet továbbra is kiemelten fontosnak tartunk:

ilyen például a pályázati adatok széles körben való hozzáférhetővé tétele: noha valóban létezik a palyazat.gov.hu-n támogatáskereső, mivel ez azonban csupán 300 találat exportálását teszi lehetővé, teljességében alkalmatlan a statisztikák és elemzések elkészítésére, összefüggések kiszűrésére - már csak azért is mert sok esetben az adatok feltöltése is hiányos (A 2014-2020-as ciklus Vidékfejlesztési Támogatásaival kapcsolatban például jellemzően igen kevés adat került megadásra.) 

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Kormány a jelek szerint megelégszik a jelenleg gyakorlatilag használhatatlan Központi Információs Közadat-nyilvántartással, amely az átláthatóságot lenne hivatott magasabb szintre emelni. Ezt a közzétételt azonban nem lehet adatbázis-szerűen használni. Ugyanígy, bár örvendetes, hogy az EKR-en a legtöbb közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződés megtalálható (bár korántsem az összes), sok esetben  itt is hiányos közzététellel találkozunk (sőt, gyakran épp azok a mellékletek hiányoznak, amelyekből megállapítható lenne, hogy milyen tényleges munkára, szolgáltatásra vagy termékre vonatkozik a szerződés, illetve hogy mi alapján számítják ki az árat.)

Szintén kiemelten fontosnak tartjuk az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdésének felülvizsgálatát: épp a Kormány által is idézett alkotmánybírósági határozat miatt – az alvállalkozói szerződések lényeges részének titokban tartása ugyanis nagymértékben megnehezíti a közpénz útjának követését.

Something has changed since Hungarian PM Viktor Orbán was photographed in a restaurant in Rome with his wife and son. Viktor Orbán has since paid more than HUF 2 million (appr. €5,800, exchange rates as of 27 April) to the Ministry of Foreign Affairs for, the Ministry claims for the travels of his family members. However, documents proving the payments have not been released in response to K-Monitor's data request. 

After the trip to Rome, articles have regularly appeared about the circumstances of the use of the government plane. In addition to the outrage about the cost of the trips, the interest from the press is further justified by the facts that

• the government has still not explained the legal basis for the civilian use of government aircraft operated by the armed forces, and
• no data were provided on the maintenance of the planes and the real total cost of the trips. Based on inter-ministerial reallocations, this amounts to billions of HUF for the travel of government officials because of the large number of trips, but only a few million in related costs are admitted to the press.

The costs are spread over several ministries. Although investigative newspaper Átlászó has recently obtained that on-board wifi and supplies sometimes run into millions of HUF, the largest item (fuel costs) is not shown in the costs of official trips. After the Rome trip, Bertalan Havasi, Deputy State Secretary in charge of the Press Office of the Prime Minister, said, in response to a press request, that Orbán would pay for his family members' expenses himself, as has been his practice so far. 

pic: Viktor Orban's Facebook page

Public institutions (budgetary bodies) in Hungary have to publish their contract data from 29 November on through the government's new database on public spending. K-Monitor tested the site and had a devastating experience. Our impression was that the site is designed to be useless and serves the sole purpose of formally fulfilling a commitment towards the EU. The site’s main aim, to help find contract data of the beneficiaries of public funds, remains impossible. Journalists still won't be able to check out contracts of top government crony Lőrinc Mészáros, however users can admire palm trees, pedestrian crossings and speedboats on the website full of captchas. 

 pic: Prompart

Fizetett szakmai gyakornokot keres a nyári hónapokra a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda. Ismerd meg egy magyar korrupcióellenes civil szervezet munkáját! Jelentkezz hozzánk legkésőbb június 23-ig, ha érdekel a közélet és zavar, hogy a korrupciós ügyek eltűnnek a süllyesztőben!

Gyakornokként elsősorban a hazai korrupcióval kapcsolatos cikkeket összegyűjtő sajtóadatbázisunk megújításába, adatbázisaink alapján elemzések készítésébe és fordításba kapcsolódhatsz be. Feladataid lennének többek között a hazai sajtó figyelése, friss és archív cikkek feltöltése az adatbázisba, illetve rövid szövegek, bejegyzések írása az adatbázisban szereplő személyekről, intézményekről. Fontosnak tartjuk, hogy egyes tartalmaink angol nyelven is megjelenjenek, így kisebb fordítási munkákban is számítanánk a segítségedre.

Amit nyújtani tudunk:

• részvétel a K-Monitor szakmai munkájában,
• betekintés egy civil szervezet működésébe;
• érdemi feladatok szakértő segítséggel;
• a munka időtartamának egyetemi szakmai gyakorlatként való igazolása;
• fizetés a határozott idejű (július-augusztus) szakmai gyakorlat idejére.

A te jelentkezésedet várjuk, ha

• elkötelezett vagy a tiszta közélet iránt;
• jártas vagy politikai-közéleti témákban, rendszeresen olvasod a hazai sajtót;
• releváns felsőfokú végzettséget szereztél, vagy jelenleg ilyen képzésben veszel részt és kifejezetten határozott idejű szakmai gyakornoki helyet keresel;
• képes vagy a precíz és önálló munkavégzésre;
• jó íráskészséggel rendelkezel;
• nem okoz gondot a legfontosabb irodai programok (Microsoft Excel, Word, Google Sheets/Docs) használata.

A munkavégzés helye és ideje:

• 2023. július-augusztus
• heti 20 óra rugalmas munkavégzés,
• rugalmas időbeosztás, részben a VI. kerületi (Bajza u. 23.) irodánkban, részben otthonról.

Jelentkezés módja:

• Küldd el magyar nyelvű önéletrajzodat és egy oldalas motivációs leveledet az info@k-monitor.hu e-mail címre! Ha van olyan ügy vagy téma, amivel kifejezetten foglalkoznál, 
• Nézz utána, igazolhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel a K-Monitor a szakmai gyakorlatodat!

Határidő:

Jelentkezz minél előbb, de legkésőbb 2023. június 23-ig! A beérkező pályázatokat elbírálását folyamatosan végezzük, a szóbeli interjúkra június 23. után kerül sor. Kezdés: július 3.!

Május végén teszik közzé a cégek az előző évi beszámolóikat, nyilatkozva árbevételükről, nyereségükről és az esetlegesen kifizetett osztalékról. Ez egyelőre még a NER oligarcháinak is kötelező, bár trükközésre azért itt is van mód. Az elmúlt napokban a K-Monitor munkatársai több tucat cégbeszámolót néztek végig, hogy ellenőrizzék és kiegészítsék a korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisban megjelenő történeteket. Közösségi oldalunkon számos érdekességről adtunk hírt a héten, több sztorira a sajtó is felfigyelt. Ez most egy rövid összegzés arról, mit találtunk a 2022-es beszámolókban.

On 30 May, there will be yet another hearing in the Council in relation to Hungary in the framework of the procedure under Article 7(1) TEU that is aimed at determining whether there is a clear risk of a serious breach by Hungary of the values the EU is founded on. Since the initiation of the procedure by the European Parliament in 2018, only a couple of hearings have been conducted under this procedure, and even though the rule of law and democratic backsliding of Hungary has continued, no recommendations have been put forth by the Council.

A K-Monitor önkormányzati szakértője május elején Mexikóvárosban járt a részvételi demokráciával foglalkozó nemzetközi ernyőszervezet, a People Powered éves összejövetelén, amelynek a K-Monitor is tagja. A következőkben egy szakmai élménybeszámolót olvashattok a tízmilliós megapolisz részvételi demokratikus eszközeiről és ennek párhuzamairól a magyar helyzettel.

A részvételi demokrácia erősödése Latin Amerikából indult, a nyugati világban és itthon is egyre több helyen használt részvételi költségvetést Brazíliában, Porto Alegrében "találták fel". Mexikóba a 2000-es években érkezett meg a részvételi hullám, nem függetlenül az itthonról jól ismert zárt (predomináns) pártrendszer versengőbbé válásától.

Már a 2010-es évek végétől visszatérő kritika volt a magyar országjelentésekben és a jogállamisági jelentésekben, hogy a kormány nem rendelkezik megfelelő, hatékony struktúrákkal a társadalmi párbeszédre, az érdekeltek bevonására. Ezt nem csak az bizonyítja, hogy stratégiailag fontos dokumentumokat nemhogy a nyilvánossággal, de még az érdekeltekkel sem osztottak meg (gondoljunk csak az egészségügy átalakítására, vagy a mi szempontunkból különösen fájó Középtávú Korrupcióellenes Startégiával), de néha a fontos állami szervekkel sem.  A törvényjavaslatok titokban születtek, a társadalmi egyeztetést megkerülendő, számos fontos törvényjavaslatot kormánypárti egyéni képviselői indítványként nyújtottak be a Parlamentbe.

Tavaly nyáron, a jogállamisági eljárás során a kormány gyakorlatilag elsőként azt jelentette be, hogy változtatni fog ezen a gyakorlaton, ezért kilátásba helyezték a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló Jet. módosítását, amelyről akkor itt írtuk le a véleményünket.

fotó: istockphoto