Január utolsó, február első napján visszatérő téma, hogy miért borzasztó Magyarországon a vagyonnyilatkozati rendszer, a sajtó pedig kötelező kínként minden évben végigpásztázza a parlamenti képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozatait. Minden évben akad egy két képviselő, akiről kiderül, hogy képtelen volt hibátlanul beadni a vagyonnyilatkozatát és rendszeresek az olyan esetek, amikor valószínűsíthető, hogy direkt nem szerepeltek információk az illető vagyonnyilatkozatában. Az uniós feltételességi eljárás miatt sokat variáltak az elmúlt két évben a vagyonnyilatkozati rendszeren, de az évről évre csak rosszabb lett.
kép: Imagen AI
A vagyonnyilatkozat a demokratikus országok korrupcióellenes eszköztárának fontos eleme, célja, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a képviselők és döntéshozók vagyonosodása a hivatali idejük alatt (és jó esetben egy darabig utána is), és ezáltal szankcionálható legyen, ha hatalmukat saját és közvetlen környezetük gyarapodására használják fel. Egy jól működő vagyonnyilatkozati rendszernek további funkciói is vannak: segíti a korrupció megelőzését, mert a nyilvánosságnak és a szankciók kockázatának visszatartó ereje van, illetve erősítheti a társadalom bizalmát a politikai, állami vezetők irányába, amennyiben hitelt érdemlően meggyőződhetnek az állampolgárok arról, hogy képviselőik tisztességesen, törvényesen, példamutatóan végzik a munkájukat.