Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezné a kormány civil szervezetek alapítóit, csak épp Orbán Viktor felejtette ki vagyonnyilatkozatából, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója.

Az ellehetetlenítési törvény tervezete szerint vagyonnyilatkozatot kéne tenniük azon szervezetek alapítóinak, akiket a kormány jegyzékbe vett mint szuverenitást veszélyeztető szervezetet. A tegnap kiszivárgott módosító ezt tovább cizellálta azzal, hogy egész pontosan az alapítványoknál az alapítói jogokat gyakorló alapítóknak kellene nyilatkozniuk.  

Találtunk azonban valakit, akinek már most is vagyonnyilatkozatot kell tennie, csak valamiért vagyonnyilatkozatában éppen az ilyen funkcióját nem tünteti fel évek óta: Orbán Viktor "A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" alapítója és az alapítói jogok gyakorlója hosszú idők óta. Ez ügyben május 12-én a K-Monitor az országgyűlés mentelmi bizottságához fordult, Hargitai János elnök azonban elutasította vagyonnyilatkozati eljárásra vonatkozó kezdeményezésünket. 

kép: Átlátszó.hu

Az Ogytv. 1. melléklet B részének I. pontja szerint a nyilatkozatot adó köteles megjelölni a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó megbízatásának keletkezését megelőző három évben végzett foglalkozása(i)t, állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i)t vagy megbízatása(i)t, valamint gazdálkodó szervezetben vagy más, jogi személyben és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)t. 

Fake news 2018-ból. A rendszer azóta csak rosszabb lett.

A törvények százairól és ezermilliárdnyi közpénzekről szavazó parlamenti képviselőkre vonatkozó, Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati szabálya ugyan nem részletezi olyan részletességgel a tagságokat, funkciókat, mint a semmilyen hatalmat nem gyakorló civil szervezeteknek és a sajtónak szánt ellehetetlenítési törvény, mégis egyértelmű, hogy az országgyűlési törvény vonatkozó része minden érdemi szerepre vonatkozik, amit egy képviselő valamilyen szervezetben betölt. Az alapítvány alapítója nyilvánvalóan ilyen funkció, ha az illető változatlanul az alapítói jogok gyakorlója, hiszen az alapító rendelkezik az alapítvány céljairól, és nevezi ki, illetve meneszti az alapítvány legfőbb döntéshozó szervének, a kuratóriumnak a tagjait (nem véletlenül volt a kormánynak fontos, hogy eldobja magától az alapítói jogokat a Kekvák esetében). Ezt nemcsak a K-Monitor látja így, legalább nyolc olyan képviselőt találtunk, akik vagyonnyilatkozatukban beszámoltak ilyen tisztségükről.

• Becsó Zsolt feltüntette, hogy alapító a Polgári Pásztóért, a Polgári Salgótarjánért és a Polgári Bátonyterenyéért Alapítványoknál. 
• Bányai Gábor jelezte, hogy alapítványi tagsággal bír, noha nem jelölte meg, hogy milyen alapítványban. 
• Dr. Kovács Zoltán feltüntette, hogy alapító az Összefogás Pápa Város Beteg Gyermekeiért Alapítványnál. 
• Németh Szilárd feltüntette, hogy alapító a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiánál (ami alapítványi formában működik).
• Nacsa Lőrinc feltüntette, hogy alapító az Európa Szívében Alapítványnál.
• Németh Zsolt feltüntette, hogy alapító a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítványnál.
• Szatmáry Kristóf feltüntette, hogy alapító a Magyarországi Németek Kultúrájáért Alapítványnál és a Stefanidák Közössége a Magyar Nemzetért Alapítványnál.
• Vejkey Imre feltüntette, hogy alapító a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítványnál.

A kettős mércét tovább szépíti, hogy a felcsúti fociklub bőven részesült külföldi pénzekből az elmúlt bő tíz évben, 600 millió forintnyi EU-s pénzt kaptak a felcsúti kisvasút építésére, és éveken át részesültek 15-30 millió forintos UEFA juttatásokban is, de ez szóra sem érdemes. Az viszont igen, hogy mi tekinthető korrupt működésnek. A Felcsút kiemelkedően sok tao-támogatásnak (több tíz milliárd adóforint) örvendhetett az elmúlt évtizedben, egy olyan törvénynek köszönhetően, amelyet a miniszterelnök pártjának képviselői terjesztettek elő és szavaztak meg, illetve jutott közvetlenül is sok milliárd forint támogatáshoz olyan cégektől, amelyek rendszeres kedvezményezettjei állami megrendeléseknek. Az említett kisvasútra, pedig konkrétan Orbán Viktor hagyta jóvá a támogatást, tehát lényegében a saját alapítványát kínálta meg (1297/2015. (V. 7.) Korm. határozat): 

Ha van igazán kézzelfogható lecsapódása a korrupciónak a civil szférára, akkor ez a “Felcsúti Utánpótlás Neveléséért” Alapítvány esetében állapítható meg. Nem véletlenül törekedett a Kormány 2016-ban arra, hogy teljesen átláthatatlanná tegye a tao-pénzek útját, és titkolózott tavaly is a Felcsúti, hogy mennyi jegybevétele volt a közpénz felhasználásával épült kisvasútnak. Lenne tehát mit átláthatóvá tenni, de a kormány inkább azokat vegzálja, akik ezt szóvá teszik.

A sokat hivatkozott brüsszeli mérföldkövek egyike, amelyek miatt nem jut hozzá az ország az EU-s forrásokhoz éppen a vagyonnyilatkozatok rendbetétele. A kormány azonban továbbra se lépett annak érdekében, hogy ellenőrizzék és szankcionálják a hibás vagy valótlan vagyonnyilatkozatokat, pedig erre tavaly májusi határidővel vállalást is tett.

A K-Monitor egyébként idén már 13 parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatát javíttatta, de ez számukra nem jár semmilyen szankcióval. Orbán Viktorról most pattantunk le harmadszorra, láthatóan ő érinthetetlennek számít a mentelmi bizottság számára. Az elnök, Hargitai János a legutóbbi vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményező levelünkre már nem is bajlódott érdemi indokolással, válasza hű lenyomata az eljárás komolytalanságának: “a kezdeményező ugyan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és annak tartalmát, azonban a kezdeményezésében felsorolt indokok nem támasztják alá a kezdeményezés megalapozottságát, így az nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárásnak, ezért az nyilvánvalóan alaptalan”.