háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (86) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (69) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (234) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (9) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (3) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (17) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (17) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (70) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (4) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (15) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (2) közpénz (36) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (4) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) naih (1) NAIH (13) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (63) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (15) partimap (6) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Csúszdára ülteti az önkormányzatokat a Kormány - a haderőfejlesztés mögé szorul településeink működése

mrnymkls // 2024.01.04.

Címkék: önkormányzat adatok infografika

Az év végén a Kormány beismerte: nem sikerült teljesíteni az 5,2%-ra módosított hiánycélt, és a növekedés sem jött össze 2023-ban. A Pénzügyminisztérium által kiadott előrejelzésből nagy vonalakban az is látszik, hogy 2027-ig milyen költségvetési kiadásoknál lesz továbbra is bőkezű a kormány, és hol tervezi lefaragni a költségeit. Nincs meglepetés: továbbra is az önkormányzatokon spórolnának.

A dokumentum alapján az Orbán-kormány minden eddiginél komolyabb megszorítást tervez az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál: az összeg nem hogy az inflációt nem követi majd le, de számszerűen is csökkenne, miközben a jelentősebb saját adóbevételekkel rendelkező településekre kivetett "szolidaritási adó" tovább növekszik. A központi költségvetésből az önkormányzati rendszer felé folyó nettó finanszírozás így rekordalacsony szintre csökkenne.

Mindez a települések működőképességének felborulásával fenyeget. Ennek következményeit az energiaválság során már megismerhettük, amikor országszerte tömegesen zártak be önkormányzati fenntartású közintézményeket. A burkolt megszorítás politikai haszna, hogy a válságtünetekért a helyi polgármestereket lehet felelőssé tenni, ráadásul a kormány érdemi alkotmányos védelem nélkül önkényes különbséget tehet a települések között, támogatva a kormánypárti és tovább sanyargatva a vele ellentétes színezetű városokat.

 

nevtelen_terv_1_5.png

 

A tavalyi év utolsó napjaiban kiadott kormányzati makrogazdasági előrejelzéséből derült ki, hogy a kabinet elvétette az októberben 5,2 százalékra emelt hiánycélt, vagyis újabb évben volt képtelen teljesíteni a költségvetést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségvetési hiány a Gyurcsány-kormány időszakának mélypontját idézi. Ez ugyanakkor nem gátolja meg őket abban, hogy újabb és újabb százmilliárdos beruházásokat készítsenek elő a szövetséges "nemzeti tőkés osztály" gazdasági érdekei mentén. Buda-parti irodák, zuglói városközpont, Maxi-Dubaj, gyárberuházásokhoz adott pénzügyi és infrastrukturális támogatások, reptér - ez csak néhány példa a közelmúltból.

Mindeközben a jóléti, oktatási, egészségügyi, közösségi közlekedési, közüzemi infrastruktúra megszorításokat szenved el. A lakosság számára fontos fejlesztéseket fújtak le, Lázár János pedig az eleve igencsak feszített gazdálkodású állami vasúttársaság vezetőin kérte számon egy elkerülhetetlen 32 milliárdos beruházás finanszírozásának előteremtését ahelyett, hogy arra a fenti beruházások költségének töredékét kormányzati szinten biztosította volna. A költségvetési gazdálkodás egy demokráciában társadalmi prioritásokról szól, itthon azonban a Parlament csak jelképes kontrollt gyakorol, a Kormány lényegében egy szűk elitcsoport érdekeinek megfelelően szabadon rendelkezik a közforrásokról, és amikor ég a ház, akkor rendre másra mutogat. A pedagógusok béremelése kapcsán például hónapok óta a "brüsszeli postásra" várnak.

Ennek a társadalmi érdekeket és a demokratikus képviseleti szerveket felülíró populista költségvetési taktikának az egyik látványos technikája az önkormányzatok kivéreztetése.

 

Te meg tudnál élni a 2018-as bevételeidből?

Az önkormányzati szektorral kapcsolatos pénzügyminisztériumi adatok azt vetítik előre, hogy tovább emelnék a valódi önkormányzáshoz szükséges saját bevételek elvonását az átláthatatlan, valódi társadalmi szempontú újraosztást meg nem valósító "szolidaritási adóval". Eközben az inláció követése nélkül befagyasztanák az önkormányzatoknak a feladataikra juttatott forrásokat az idei szinten. Így a központi költségvetés szektorral kapcsolatos nettó kiadása 2027-ig drasztikusan, 700 milliárd forint alá csökkenne - vagyis még a COVID előtti 2018-as évet sem érné el, noha az önkormányzatok költségei a vágtató infláció, bérek és energiaárak miatt jelentősen megnőttek.

A prognózis azt is megmutatja, miért félrevezető "szolidaritási hozzájárulásról" beszélni: 2024 után a költségvetésbe az önkormányzatoktól befolyó összeg nő, miközben ez a többletforrás nem jelenik meg a kifizetett támogatás oldalán. A tehetősebb települések többletforrásából megvalósuló fejlesztéseket a környékbeli települések lakói is élveznék, a szabad források elvonása azonban nem teremt igazságos helyzetet, a pénz csupán befolyik a közös kasszába, ahonnan nem jut vissza a településekhez.

 A csúszdát formázó narancssárga grafikon azt mutatja: bár alkotmányos feladata a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak támogatása, a Kormány kivonulna a helyi közügyek finanszírozásából.

 

Az "önkormányzatok támogatása" megnevezés azt sugallja, hogy itt a központi kormányzat kegyéről van szó, amivel pénzbőség idején önzetlenül segíti a független önkormányzatok fejlődését. Ez azonban nincs így: ezek a források az önkormányzatok alapvető, törvényben meghatározott feladataihoz nyújtanak (kis települések esetén sokszor szinte kizárólagos) finanszírozást. Az Alaptörvény is előírja, hogy a helyi önkormányzat a részére megállapított kötelező feladat- és hatáskör ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. A feladat marad, a támogatás azonban elveszíti az értékét. A feladatfinanszírozás a 3200 magyar település bevételének nagyjából harmadát adja.

Ennek oka, hogy szemben más országokkal, vagy a 2013 előtti magyar helyzettel, a magyar önkormányzatok (néhány, jelentős iparűzési adóbevétellel rendelkező településtől eltekintve) nem jutnak közvetlenül bevételhez a helyiek által befizetett adókból (pl. a személyi jövedelemadó megosztásával, a gépjárműadó megtartásával). Az Orbán-kormány 2013 után ezeket a saját bevételeket elvonta azzal az ígérettel, hogy közvetlenül fogja finanszírozni a feladatokat, ám a biztosított összeg már korábban sem fedezte a kiadásokat, így a települések ahelyett, hogy a lakosok igényeire reagálva közszolgáltatásokat fejlesztenének, minden bevételüket arra kell fordítsák, hogy legalább a kötelező feladataikat el tudják látni. Ez alól csupán néhány jómódú önkormányzat kivétel, de az ő szabadságukat és mozgásterület a szolidaritási adóval jelentősen csökkentették. 

Az előre jelzett nettó önkormányzati finanszírozás nemcsak az infláció és az előző évi támogatás által kijelölt (elképzelt) pályától marad el drasztikusan, de még a korábbi évek hasonló minisztériumi prognózisaitól is. A behajtott "szolidaritási adó" magasabb, a kifizetett összeg alacsonyabb lesz, mint amiről a korábbi évek prognózisai spekuláltak:

 

Nem a polgármestereken, hanem az eddig segített lakosokon csattan az ostor

Miközben a fejlesztésekre hamarosan megnyílhatnak EU-s források, a napi működésre a kormányzati megszorítások miatt kevesebb pénz fog jutni. A városvezetők költségvetésük tervezésekor azzal szembesülnek, hogy a pályázatok miatt a rendelkezésre álló főösszeg ugyan növekedhet, de a napi működésre, feladatellátásra (bérköltség, dologi kiadások, azaz rezsi, anyagbeszerzés, kis javítások, szolgáltatások megrendelése) ugyanannyit, vagy kevesebbet utal nekik az állam. Ezek azonban nem lesznek olcsóbbak: a kisbuszba benzint kell tankolni, többe kerül a képzett munkaerő megtartása, ráadásul a magas ÁFÁ-t is be kell fizetni a központi költségvetésbe. Hiába épül EU-s forrásból új bölcsőde, ha ahhoz, hogy ott magas színvonalú közszolgáltatás legyen, és pláne ahhoz, hogy a településen a fiatal családosok számára vonzó, magas életszínvonal és közösségi élet legyen elérhető, már nincs pénz. Ehhez olyan, önként vállalt feladatok ellátására, extra juttatások biztosítására lenne szükség, amire a tovább feszített helyzetben már nem jutna pénz.

Az önkormányzatok magára hagyása a politikai felelősség hárítása miatt előnyös stratégia lehet a kormánynak, szemben azzal, ha saját infrastruktúráján próbálna százmilliárdokat megspórolni. Az intézkedésnek azonban jelentős lesz a társadalmi költsége, különösen úgy, hogy a helyi közszolgáltatások finanszírozását már a COVID-járvány kezdete óta kitartóan, régiós szinten is kirívó módon apasztja a kormány a válságkezelésre hivatkozva.

Az önkormányzatokra kiszervezett megszorítás a szociális-gondoskodó, közszolgáltatásokat biztosító állami feladatok leépítését célzó intézkedések sorába illeszkedik.

Miközben a központi kormányzat egyszerűen megfoghatna néhány száz milliárdot a központi költségvetésben a klientúrát hizlaló, magánvállalkozásoknak juttatott támogatások, a propaganda csökkentésével, néhány állami háttérintézmény és presztízsberuházás leállításával, az önkormányzatoknál minden visszatartott forint lecsapódik a temetők, óvodák működésében, a közutak állapotában. Az Orbán-kormány könnyedén mondja azt, hogy a "közteherviselés" jegyében az önkormányzat mondjon le néhány önként vállalt feladatáról, de ezek a feladatok az esetek többségében éppen azért szükségesek, mert a kormány kivonult a jóléti-szociális szolgáltatások biztosításából. A ma már nem kötelező munkaegészségügyi ellátást a hivatali dolgozóknak önkéntesen biztosítják, ahogy az alulfizetett dolgozók számos más juttatása, vagy a rászorulóknak fizetett rezsitámogatás, települési támogatás mind azért szükségesek, mert az adóforintokat kivonták ezekről a területekről.

Ez politikailag nehezen kezelhető helyzetbe hozza a polgármestereket, de az ostor végső soron azokon a lakosokon csattan, akik nem tudják saját zsebből kifizetni az eddig helyenként még elérhető többletjuttatásokat: a közlekedési, parkolási, közétkeztetési és egyéb kedvezményeket, a biztosított kulturális- és gyerekprogramokat. A forráskivonással még lassabb lesz az ügyintézés, elhanyagoltabbak a középületek, kevesebb a virág és a takarítás. Kevesebb pénz jut az utak fenntartására, közösségi közlekedésre, járatok szűnhetnek meg. Mindez nem a polgármester alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert egy település így tud spórolni, lévén működési hiányt (az országot folyamatosan eladósító kormánnyal szemben) nem halmozhat fel.

A hatások ugyanakkor nem egyelő mértékben érik majd a településeket. Az iparűzési adóbevétel várhatóan tovább növekszik (ami persze önmagában nem lenne ok ennek önkényes kormányzati elvonására), így nem a jelenleg is nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkező városok, kerületek lesznek a megszorítások fő vesztesei, és nem is azok, akiknél saját bevételek hiányában a fenti többletjuttatások már ma sem elérhetőek.

Várható, hogy a politikai jó viszony miatt egyedi kompenzációval itt-ott segít a kormány, de a túlközpontosított döntéshozatal és a területi látásmód hiánya miatt ez az önkényes beavatkozás általában rosszul célzott, keveseket érint. Jó példa erre a gazdag V. kerület beruházásainak támogatása, vagy az ország leggyorsabban kiürülő városában, Mezőhegyesen megvalósuló beruházásdömping. A szolidaritási adó leginkább a Fővárost érinti, ők már ma is nettó befizetői az államkasszának: a budapesti vállalatok által megtermelt iparűzési adóra a kormány ráteszi a kezét, miközben kivonul a fejlesztések és a BKV finanszírozásából. Ha ide vesszük az olyan, lényegében még költségvetési egyensúllyal sem magyarázható, önkényes gonoszkodásokat, mint a Budapest-bérlet tervezett megszüntetése, azt látjuk, hogy a legtöbb ember kárvallottja lesz a megszorító politikának.

Ha a Pénzügyminisztérium prognózisa megvalósul, és az önkormányzatok nem kapnak a forráskivonás helyébe saját forrásokat, akkor lassú leépülés várható, végső soron hasonló hatással, mint a 2022-2023-as rezsiválság idején országszerte bezáró helyi közintézményeknél. Csak épp nem ideiglenesen, hanem végleg.

Extra juttatások nélkül folytatódik a helyi szakemberek elvándorlása, az alapvető közszolgáltatások, és a fenntartható, ellenállóbb jövő irányába mutató intézkedések leépítése. Ezzel a kormány olyan károkat okoz a magyar települések működésében, amelyet később csak a "megspórolt" összeg sokszorosából lehet helyrehozni, ha egyáltalán. Sajnos összességében még csak spórolásról sem beszélhetünk, hiszen más területeken a prognózis jelentős kiadásnövekedéssel számol. A Honvédelmi Alap kiadásai irtózatosan meglódulnak a következő években, kétszeresen megelőzve a magyar önkormányzatok működésére szánt forrásokat.

Az Orbán-kormány tehát a következő fél évtizedben többet szán döntően átláthatatlan diplomáciai alkuk révén külföldre kifizetett hadi beszerzésekre, mint bölcsődékre, óvodákra, közvilágításra, helyi utakra, közétkeztetésre, köztisztaságra, könyvtárakra, szociális- és gyermekjóléti szolgáltatásokra, szociális bérlakásokra, hajléktalanellátásra és még számtalan egyéb helyi közügyre összesen.

A Pénzügyminisztérium előrejelzése az elmúlt évek intézkedései alapján még akkor is több üres fenyegetőzésnél, ha középtávú prognózisaiknak rendre kevés köze van a valósághoz. Az önkormányzati szektor pártálláson átívelő, bátor fellépése volna szükséges, hogy ne a megszorítás következzen be.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Címkék: önkormányzat adatok infografika

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr4318294433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása