Birtokba vett helyi önkormányzás - ez a címe a kutatásnak, melyben 64 önkormányzati és civil szereplővel készített interjú segítségével vizsgáltuk helyi érdekvédő csoportok és önkormányzatok együttműködéseit Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. A kutatási jelentés esettanulmányai és országfejezetei a konkrét helyzetek mozgatórugóit igyekeznek feltárni, a két szektor viszonyát történeti-politikai szinten vizsgáló összegző fejezet pedig egy alternatív civil narratívát épít fel a rendszerváltás "ellenzéki hőstörténetével" és az uniós csatlakozás korszakának fejlesztéspolitikai gondolkodásával szemben. Az elmúlt évek fejleményei nyomán rámutattunk, hogyan tudják civilek és önkormányzatok a politikai természetű konfliktusokat nem a szőnyeg alá söpörve újfajta helyi együttműködések intézményesítésével ellensúlyozni azt a rendszerszintű nyomást, ami a két fél viszonyaira nehezedik. Kutatásunk kapcsán néhány javaslatot fogalmazunk meg helyi érdekérvényesítő szervezeteknek a koronavírus-járvány utáni demokratikus újrakezdéshez.

Az állam és társadalom közti kooperáció sosem a meglévő hatalmi struktúrák felől indul ki, hanem mindig a társadalom önszerveződése felől megképződő, kinyilvánított igényeken alapul. A kutatás során interjúalanyainkat arról is kérdeztünk, milyen tanácsot adnának önkormányzatokkal kapcsolatot építő érdekvédőknek, hogy céljaik érdekében hatékony együttműködést tudják kialakítani. A kutatás mellékleteként most ezeket a tanácsokat foglaljuk össze. Az érdekvédők és a helyi politikum viszonya speciális. Szemben más, partnerséget építő, feladatokat átvállaló civilekkel, az érdekvédők alapvető célja a hatalom ellenőrzése, ezért mindig adott a konfliktus és az ellentmondás lehetősége. Bár a politika törekszik ennek kiküszöbölésére és semlegesítésére, a potens érdekérvényesítő munka igyekszik kiaknázni az igénybejelentéseiben lévő átalakító-demokratizáló erőt nem csupán a konkrét felkarolt ügyben, de a helyi demokratikus ökoszisztéma és az érdekérvényesítés alapfeltételeire nézve is. A továbbiakban kifejezetten ehhez a helyi szinthez kapcsolódó, transzformatív érdekérvényesítő munkához fogalmazunk meg javaslatokat!

Mi az érdekérvényesítés - és mi nem az?

Az érdekérvényesítés egy ügy vagy elv aktív támogatása azzal a céllal, hogy hatást gyakoroljon a politikai és társadalmi intézmények döntéseire vagy működésére. Az érdekérvényesítés és a vele együtt járó érdekképviselet a közösségi kezdeményezések számos létező stratégiájának csak az egyike. A következőkben a helyi civilek számára is leginkább hozzáférhető eszközökre koncentrálunk. Olyan, eredetileg informálisan szerveződő csoportokat tartunk a szemünk előtt, akik ügyeket karolnak fel és próbálnak utánajárni azok megoldásának. Ez a tevékenység fut ki oda, hogy a csoport célokat és értékeket körvonalaz önmaga számára, követi és reagál a szakpolitikai döntésekre, illetve idővel megpróbálja befolyásolni azokat a feltételeket, amelyekben működik. 

Helyi szinten az érdekérvényesítés társadalmi szervezetek és önkormányzatok kooperációját jelenti. Bár az érdekvédők gyakran élnek a döntéshozatali folyamatra gyakorolt ​​külső nyomásgyakorlást és meggyőzés eszközeivel, a következőkben a tisztán tiltakozó jellegű aktivizmust megkülönböztetjük a helyi hatalommal közös, egyeztetett cselekvésre törekvő érdekérvényesítéstől. Helyi szinten nem célszerű konfliktusra berendezkedni a hatalommal, az ugyanis elszigetelődéshez és annak a képességnek az elvesztéséhez járul hozzá, hogy a helyi civil társadalom és a politika kölcsönösen reagálni és hatni tudjon egymásra. 

A helyi szintű érdekérvényesítés ritkán egyszeri beavatkozás. Az érdekérvényesítők célja a valódi, érdemi változások elősegítése, ennek érdekében arra törekednek, hogy olyan egyenrangú félként ismerjék el őket az adott ügyben, mint akiknek számít a véleménye a döntéseknél. Az érdekképviselet az együttműködés lehetőségének megteremtéséről szól, amely azonban nem zárja ki az ellentétes vélemény, a hatalmon lévőkétől eltérő igények megfogalmazásának lehetőségét. A helyi érdekképviselet fontos része a közérdek azonosítása, valamint a társadalom és képviselőinek mozgósítása e közös cél érdekében való együttműködésre. Gyakran hatékonyabb, ha egy helyi kezdeményezés maga igyekszik megteremteni - például szolgáltatást nyújtva - a vágyott közjót. Ez azonban még akkor sem érdekérvényesítés, ha van egy manifeszt, értékeket közvetítő jellege. Az érdekérvényesítés nem kerülheti meg a közösségi döntéshozatali folyamatot, azon keresztül vált ki hatást. 

A helyi érdekképviseleti kampányok túlmutatnak azon a konkrét ügyön, amelyet meg akarnak oldani. Az érdekvédők beazonosítják és kritika alá veszik azokat a hiányosságokat a demokratikus működésben, amelyek akadályozzák az általuk közvetített közérdek kifejeződését a döntéshozatalban. Az ezt a demokratikus funkciót tudatosan felvállaló transzformatív érdekérvényesítés igyekszik bővíteni a társadalmi részvétel lehetőségeit és intézményesíti a bizalmatlanságot az átláthatóság és az elszámoltathatóság garanciáinak megteremtésével. Ez történhet az egyedi ügy szintjén (képviselt jogainak kikényszerítése, méltányos elbírálás), de az önkormányzati működés rendszerszintjén is (felvétel a testületi ülésről, nyilvánosságra hozott tervek).

Érdekvédelem = civil érdekképviselet

Az érdekérvényesítésre akkor van szükség, ha a rutinmegoldások (pl. önkéntesek mozgósítása, adománygyűjtés, tagok toborzása egy közösségi kezdeményezéshez) nem biztosítják a valódi megoldást. Az érdekvédő erőfeszítéseket az motiválja, hogy figyelmen kívül hagyják vagy rosszul képviselik a közösségi igényeket. A "civil partnerség" gyakran használt retorikája szerint a civil társadalom részt vehet a döntéshozatalban, az aktivisták egyes társadalmi csoportok szószólói lehetnek, de csak a politikai szereplők képviselhetik legitim módon a helyi lakosságot a választási folyamat által adott hivatalos felhatalmazással a döntésekben. Ha az érdekvédő csoportok elfogadják ezt a frame-et - érdelmezési keretet - és vele a fennálló hatalmi viszonyokat, akkor igényeiket a helyi képviselőik számára fogalmazhatják meg, a velük való kapcsolatukat igyekezhetnek fejleszteni, az ő jóindulatukra igyekezhetnek appellálni. Kutatásunk számos szereplője azonban a konfliktus lehetőségét is felvállalva ügyével saját képviseleti igényt fogalmazott meg. Egy jól körülhatárolható, megérvelt témában a helyi közösség érdekeinek képviseletével léptek fel, beleszólást követelve a döntésekbe, illetve igényeket nyilvánítva ki a politikai folyamat legitimitását, demokratikus deficitjeit illetően.

Ez radikálisan hangzik, de az érdekvédők csak ritkán törekednek arra, hogy a képviselők helyére lépjenek! A képviseleti és közvetlen demokrácia elméleti szembeállítása nem értelmezhető ezen a szinten: utópisztikus elképzelések helyett a civilek nagyon is konkrét célok mentén kell dolgozzanak. Meg akarják változtatni azt a depolitizáló gondolkodásmódot, ami őket kizárja a közügyek megvitatásából - és állításokat fogalmaznak meg a döntéshozatali folyamat legitimitásával és reprezentativitásával kapcsolatban. A cél a képviselet elmélyítése, megerősítése, dinamizálása - ami elválaszthatatlan attól, hogy a közvetlen állampolgári részvétel csatornáinak megteremtésével a társadalom részéről folyamatosan ki legyenek kényszerítve az elért eredmények. 

Egy képviseleti igény bejelentésekor számolni kell azzal, hogy ez súrlódásokhoz fog vezetni a helyi hatalommal. A politikával eleve szembehelyezkedő stratégia azonban nem kifizetődő: az igények akkor érvényesülhetnek, ha folyamatos interakcióba tudnak lépni a hatalommal - nem pedig a partvonalon kívül rekednek. A kutatás során feldolgozó esetekben a civilek célja az volt, hogy még a legkiélezettebb helyzetekben is fenntartsák a lehetőséget az egyezkedések folytatására és biztosítsák az önkormányzat elismerését az ügy, elv, megjelenített csoport számára. A képviseleti igénybejelentés egyszersmind csoportképző folyamat: reprezentál egy elképzelt csoportot annak igényeivel és jellemzőivel - és az érdekképviselet politikai gyakorlatban meg is szervezi, létre is hozza ezt a csoportot. Bár a helyi szint az országos vagy globális szintnél nagyobb fokú konkrétságot tesz szükségessé, ebben a gesztusban bizonyos fokú kreativitás, képzelőerő mindig jelen van, amit ki is kell használni. Az érdekvédők által megjelenített csoport mindig több, mint a ténylegesen megszólított konkrét egyének összessége. Hivatkozik elvont értékekre, amelyeket le kíván hozni a közösség konkrét, mindennapi életének szintjére - de ahhoz, hogy hiteles legyen, nem lehet teljesen elvont és alaptalan sem. Jól meg kell fontolni, milyen módon kerül sor az igénybejelentésre, hiszen azt ellenfeleink alapos vizsgálat alá fogják vonni. Gondold át, pontosan kinek a képviseletében lépsz fel, ki más képviseli még őket? Milyen értékek támasztják alá a képviseletre vonatkozó igényedet? Kellően specifikus, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött az igény?

Az ügyed jogosságát tehát egyfelől hiteles bizonyítékokkal kell alátámasztanod, másrészt azonban meg kell ragadnod a hallgatóságod fantáziáját és kellően nyitottnak, rugalmasnak kell mutatkoznod ahhoz, hogy adott esetben olyan csoportok is joggal beleláthassák igényeik képviseletét az ügyedbe, akikkel eredetileg nem kalkuláltál. Érdekvédő csoportként a társadalmi részvétel elősegítésére való képességed a legnagyobb érték. A mobilizáció teszi erőssé az igényeidet. Miközben időről időre a képviselt csoport nevében kell fellépned, törekedned kell arra, hogy folyamatosan lehetőséget teremts ennek a csoportnak a bevonódásra, a kampányban való részvételre, visszajelzésre, döntésekre ahelyett, hogy monopolizálnád a képviseletüket. Ez a módja annak is, hogy a döntéshozók számára mércét állíts a valódi képviselet mikéntjéről.

Legyén transzparens az ügyed támogatottságát illetően, adatold meg az állításaidat - és várd el ugyanezt a döntéshozóktól is! Azok a "demokratikus mellékhatások", amit ez a transzformatív érdekérvényesítő munka a helyi politikában kivált, különösen fontosak a helyi közegben, ahol egy nyertes ügy után általában ugyanazokkal, ugyanott folytatódik a történet - újabb igényekkel. Vedd komolyan ezeket a hatásokat, amiket ki tudsz váltani: javítsd a helyi demokratikus kultúrát, foglalkozz az akadályozó tényezőkkel, tedd hangosabbá és intézményesítsd az állampolgárok hangját a döntéshozatalban. A fenntartható eredmények folyamatos párbeszédet, ellenőrzést és értékelést igényelnek. Használd a kampány körüli érdeklődést, hogy igényeid támpontként szolgálhassanak az utánad jövők újabb követelésekhez! Dokumentáld a tevékenységed, tanulj a korábbi munkádból és segíts másoknak is, hogy tanulhassanak belőle!

Egy hatásos érdekvédő sztori építőkövei

A sikeres érdekérvényesítés kulcsa, hogy a képviseleti igényeddel összhangban kínálj egy víziót arról a helyi társadalmi környezetről, amit meg szeretnél teremteni és amibe meghívod az embereket. Szintén fontos, hogy legyen egy olyan világos missziód (küldetésed), amiben benne van, hogyan tudod a víziót valósággá tenni. Ehhez kell kapcsolódjon egy kellően átgondolt stratégiai cselekvési terv is. A stratégia megalkotása a probléma megértésével és a valós társadalmi igényének meghatározásával kezdődik - nem csoda, hogy számos interjúalanyunk csoportjával a helyi problémákat feltérképező kutatást is végzett. A következőkben egy listát állítunk össze, amely segíthet abban, hogy a közösséged számára fontos kérdések rendszerszintű megoldásain gondolkozz!

Így kezdj neki

• Gyűjts tényeket és adatokat a problémáról, amin dolgozol! Az adatgyűjtés során használj kvantitatív (pl. kérdőívek, statisztika, kalkulációk) és kvalitatív (mélyinterjúk, fókuszcsoportok, brainstorming) eszközöket. Igyekezz megérteni a problémát annak összetettségében - nyitottan a megszokottól - vagy éppen saját előfeltevéseidtől - eltérő következtetésekre!
• Tekints túl a közösségen, ahol jelen vagy! Elemezd, hogyan kezelték a hasonló problémákat a szomszéd városban, a régió egy másik, hasonló településén, vagy akár a világ egy másik részén!
• Dokumentáld és oszd meg az összegyűjtött bizonyítékokat, és győződjön meg arról, hogy közösségednek azonos, de legalább hasonló megértése van-e a problémáról, mint neked!

Mindig a megoldás felé

• Alakíts ki egy közösséget - fogalmazz meg egyértelmű célokat a számukra! Ne hagyd ki azokat, akik hajlamosak távolmaradni, vagy akiknek fontos az ügyed, de nehezükre esik kiállni az érdekeik mellett!
• Tudatosan térképezz fel minden érintetett. Törekedj a helyi társadadalmi kapcsolatrendszerekben elfoglalt pozíciójuk megértésére, valamint közülük az esetleges partnerek, illetve ellenérdekű csoportok beazonosítására. Kik azok, akik közülük átállíthatóak a te oldaladra, kik azok, akik semlegesíthetőek? Ennek megértéséhez konzultálj a helyi szereplőkkel!
• Fontold meg a tevékenységed közép- és hosszú távú mellékhatásait a helyi civil ökoszisztémára!
• Igazold rendszeresen a képviseleti igényed. Legyen világos mindenki számára, hogy a közösség mögötted áll. Tisztázd a céljaid, mutasd fel az előrehaladást kézzelfogható eredmények elérésével és kommunikálásával. Határozz meg világos prioritásokat a politikai kontextus és az erőforrásaid fényében!
• Milyen víziót kínáltok a munkátokkal a közösség számára - és miért elengedhetetlen része ennek az, hogy az ügyetek sikeres legyen?

A forradalom is egy folyamat

• Határozd meg a cél eléréséhez szükséges legfontosabb lépéseket! Jelölj ki ambiciózus, de megvalósítható mérföldköveket, és társíts ehhez reális ütemtervet. Szükség van olyan kis sikerekre, amelyek motiválnak téged és a közösségedet! Ne maradj meg mindig az elérhető legkisebb közös többszörösnél.
• Készülj fel arra, hogy terveidet a változó környezethez igazítsd, hogy reagálni tudj a váratlan lehetőségekre!
• Dokumentáld az előrehaladás folyamatát, bizonyos mérföldköveknél értékeld a munkádat! Cserélj tapasztalatot másokkal, hallgass meg külső szempontokat (pl. "tanácsadó testület")!
• Ne csak a folyamatos átalakítások sürgetése legyen a része a változtatáselméletednek! Az áttörés egy rövid, intenzív periódus - de mi lesz akkor, ha nyertél? Fenn fogod tudni tartani az eredményeket? Fennmarad az emberek érdeklődése és támogatása, hogy az elért vívmányok és kiakakított folyamatok fennmaradjanak?

Hogyan fogod megcsinálni? 

• Mérd fel a rendelkezésre álló erőforrásaid (benne időt, finanszírozást, szakértelmet). Amikor a stratégiát kialakítod, ebből indulj ki és tartsd szem előtt azokat a hiányosságokat, amelyek a célod elérését gátolhatják. Gondolkodj alternatív megoldásokban, tegyél "árcédulát" a különböző tevékenységekre és ez alapján válaszd ki a leghatékonyabbat!
• A csoporton belül határozzátok meg a csapattagok leginkább megfelelő szerepeit és felelősségi körét; biztosítsátok az elszámoltathatóságot, valamint a világos és rendszeres kommunikációt!
• Kerüljétek a személyektől való függést! Ennek legjobb módja, ha megteremtitek a belső platformokat a tanulásra, az információcserére és a lehetőséget a bekapcsolódásra. Nem legyenek olyan "szóvivők", akik úgy beszélnek egy csoport nevében, hogy csupán "róluk, de nélkülük" nyilatkoznak meg!
• Azokat az értékeket, amelyekért kiálltok, a csoport belső működésében is maximálisan tartsátok szem előtt, hiszen csak így maradhattok hitelesek!

Kik az ellenfelek? Kik a szövetségesek?

• Értsd meg azokat akik még nem vonódtak be az érdekvédelmi ügyedbe. Építs ki velük személyes kapcsolatot, keresd a közös tapasztalatokat! Teszteld mini-projektekkel, hogyan működik velük az együttműködés, mielőtt szoros szövetségre lépnétek! Ne félj újraértékelni a szövetségeseidet és újragondolni a velük való viszonyt, ha szükséges!
• Építsd össze az ügyedet a szövetségesek igényeivel. Hozzatok létre koalíciókat, hálózatokat - de ezek ne legyenek öncélúak, mert akkor időigényes és bürokratikus struktúrákká válhatnak. Gyakori veszély a pozícióvadászok megjelenése: ennek elkerülésére hozzatok létre az együttműködésekben feladatalapú, rotálódó tisztségeket és demokratikus döntéshozatali módokat.
• Ha nincsenek nyelvi korlátok, keress meg szakértőket akár a világ másik részéről is, ha ők rendelkeznek olyan tapasztalattal, ami segítheti az ügyedet!
• Találj valószínűtlen szövetségeseket: olyanokat, akik meglepik a közönségedet és azt az üzenetet közvetítik: széles és sokrétű támogatás áll az ügyed mögött! Találd meg, mi lehet a kapcsolódási pont velük!
• Tudj meg többet azokról, akik ellenérdekeltek az ügyedben. Ők sem egységes csoport: térképezzétek fel a köztük lévő érdekkülönbségeket!
• Még ha nagy is a felelősség, a közügyekkel való foglalkozás ne szűnjön meg örömforrás lenni! Emberekkel dolgozni, őket közvetlen érdek nélkül motiválni csak úgy lehet, ha elfogadod, hogy mindenki a maga módján tesz hozzá a közös ügyhöz. Legyél türelmes és tiszteletteljes másokkal, ugyanakkor maradj következetes és elfogulatlan.

ONLINE KONZULTÁCIÓ: HOGYAN LESZ HITELES ÉS HATÉKONY?

MIRE KELL FIGYELNI AZ ONLINE LAKOSSÁGI FÓRUMOKNÁL?

HELYI KÖZÖSSÉGI MEGOLDÁSOK A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG ELLEN 

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS: MAGYAR TAPASZTALATOK

TÁRSADALMI CÉLÚ KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS

KÖZÖSSÉGI KLÍMAGYŰLÉSEN JÁRTUNK

Legyél látható!

• Győződj meg arról, hogy azok, akiket érdekel az ügyed, eljussanak hozzád, könnyen megismerhessék az ügyedet és a céljaidat! Ügyelj rá, hogy azok, akik találkoznak veled, emlékezzen is rád: alakíts ki jellegzetes vizuális identitást, használjatok saját szlogeneket, üzeneteket!
• Nem szabad, hogy mások határozzák meg vagy értelmezzék, kik vagytok, miről beszéltek - és rátok hivatkozva hozzanak döntéseket! Keretezd úgy az ügyeidet, ahogy te szeretnéd, hogy hallják. Keressétek a megfelelő üzeneteket a különböző célcsoportok számára. Teszteljétek őket, jól működnek-e.
• Dokumentáljátok a munkátokat a különböző csoportok felé ne csak nagy elérésű médiamegjelenésekkel, de a szűk szakmai nyilvánosságnak, vagy más érdekvédő csoportok felé is! Ez is kell ahhoz, hogy egy erős és érdekes érdekvédő történetet tudjatok felépíteni.
• Becsüljétek meg a kapcsolatot a médiával! Keressétek a témáitokban aktív médiumokat és újságírókat. Legyetek elérhetőek, ha a munkátokról van szó, és álljatok rendelkezésre más megkeresésekben is, így adva át azt a látásmódot, amit terjeszteni szeretnétek. Az anyagaitok, állításaitok legyenek elérhetőek és könnyen feldolgozhatóak, hivatkozhatóak a sajtó számára.
• Keressétek a legjobb csatornákat a helyi célközönség eléréséhez. Legyetek könnyen elérhetőek! Olyan kommunikációs csatornákat nyissatok, amelyeket képesek vagytok fenntartani - az elhagyott blogok és közösségi fiókok kiábrándítóak, csakúgy, mint a megválaszolatlan üzenetek.
• Kezdeményezzetek és ösztönözzetek nyilvános vitát az ügyetekhez kapcsolódó kérdésekről! Kapcsolódjatok a közérdeklődésre számot tartó eseményekhez (pl. választások, nagy horderejű ügyek).
• A járvány miatt az online kommunikáció előtérbe került. Figyelj, hogy ne váljon öncélúvá és unalmassá a közösségi médiás aktivitás - legyen súlya az üzeneteidnek, legyen különbség az alapzaj és a fontos üzenet között! Ehhez - bár erőforrásigényes - a személyes kommunikáció elengedhetetlen!

Legyél átlátható!

• A hitelességetek megőrzéséhez legyetek teljesen transzparensek a kapcsolatrendszeretekkel és a finanszírozásotokkal kapcsolatban! A közösségi finanszírozás erre egy jó eszköz, amit ráadásul kommunikációra is felhasználhatsz.
• Legyetek még annál is átláthatóbbak, mint amit az állami szervektől elvártok! Tartsátok be a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra!
• Ha megkövetelitek az átláthatóságot és a formális, hivatalos beszámolást az állami szervektől, akkor komolyan fogják venni az ezzel kapcsolatos szabályokat. Kérjétek számon a szabályos működést! Ehhez ismerjétek meg a jogi lehetőségeket (adatigénylés. közérdekű bejelentés, panasz stb.)!
• Gyűjtsétek és rendszerezzétek a releváns közérdekű információkat, felméréseket! Ismerjétek meg, hogy az állam milyen adatokat gyűjt. Egészítsétek ki ezeket, ha szükséges, bejelentések gyűjtésével, kérdőívezéssel. Az összegyűjtött adatokat osszátok meg másokkal; használjatok nyílt, géppel olvasható formátumokat, amelyeket össze lehet hasonlítani más, elérhető adatbázisokkal. Magyarázzátok el a következtetéseitek módszertanát, legyetek őszinték annak hiányosságai miatt, nyitottak a kritikára!
• Az összetett adathalmazok, legyenek bármilyen impozánsak, nem viszik győzelemre az ügyedet - ezeket le kell fordítanod érthető és átélhető történetekre!

Ne feledkezz meg a finanszírozásról!

• Dolgozz azon, hogy többdéle anyagi forrásra támaszkodhass. Ne függj egy támogatótól!
• Határozz meg alapelveket a támogatásokkal kapcsolatban, illetve küszöbértékeket, amelynél többet nem fogadsz el egy adományozótól vagy támogatási formából. Monitorozd a potenciális támogatásokat, ne kényelmesedj bele egyfajta támogatásba!
• Vond be tagjaid és támogatóid a finanszírozásba! Keressen más támogatási formákat a pénzügyi adományozáson túl: önkéntesség, helyiséghasználat, "nagykövet" stb.
• Tarts kapcsolatot a támogatóiddal, adj nekik visszajelzést a munkád eredményeiről. Legyél elszámoltatható a kiadásokkal és a támogatási döntésekkel kapcsolatban. Legyél kész elutasítani vagy újratárgyalni egy támogatást, ha az eltérítene a stratégiádtól, vagy összeférhetetlen helyzetet teremtene!
• Lépj fel a helyi (önkormányzati) civil támogatások nyílt, transzparens és igazságos elosztásáért, a függőségi viszonyokkal szemben! Sokan a hitelesség és a függetlenség nevében semmilyen támogatást nem fogadnak el az önkormányzattól, holott fontos edukatív szerepe van megmutatni, hogy a támogatás nem a lojalitásért, hanem a helyi közügyekben végzett munkáért jár. A részvételi költségvetés egy olyan eszköz, amelyben érdekvédő civilként hatást gyakorolhatsz a közforrásokra!

Tanulj meg önkormányzatokkal dolgozni!

• Légy tájékozott a döntéshozatali folyamatokról, az önkormányzat napirendjéről. Ismerd a fontosabb, évente ismétlődő dátumokat (pl. költségvetés-alkotás), hogy azokhoz időzíthesd a tevékenységed. Tekintsd át a helyi SZMSZ-t, ismerkedj meg azzal, milyen bizottságok működnek, és azoknak ki az elnöke.
• Vegyél részt a közgyűlés ülésén és olyan eseményeken, ahol a döntéshozók megjelennek! Iratkozz fel a képviselők hírlevelére, közösségi média oldalára és adj nekik visszajelzést a munkájukról! Kövesd a számodra releváns helyi híreket! Járj utána, van-e lehetőséged hírt adni a munkádról a helyi újságban vagy a település hivatalos közösségi média csoportjában!
• A politikai döntéshozatal sokszor fekete doboz - ennek ellenére törekedj arra, hogy megismerd az egyes döntéshozók sajátos érdekeit, viszonyrendszerét! De ne alapozz mindent egy ember értesüléseire. 
• Értsd meg mik a korlátai és kihívásai az önkormányzatoknak - és ennek tükrében gondoljon azon, milyen kölcsönösen előnyös megoldásokat tudsz felkínálni. Törekedj a konstruktív, megértő gesztusok és a kritika egyensúlyára, ellenkező esetben a megszólalásaid feloldódhatnak a politikai csatazajban. A személyes kritika helyett törekedj az intézményi feltételekkel és a képviseleti folyamat egészével kapcsolatos állítások megfogalmazására: "elfogadom a képviselő legitimitását, ám ennek a feltétele..."
• Próbálj olyan együttműködési sikertörténeteket felmutatni a döntéshozóknak, ami tovább tud lendíteni a céljaid felé. Ehhez nelső sorban kézzel fogható eredményekre, közös tapasztalatokra van szükség. Legyél az az ember, akire a polgármester/képviselő úgy gondol: "XY-t mindig el tudom érni, és őszintén válaszol."
• Ne függj egyetlen partnertől, személytől vagy párttól, törekedj sokrétű kapcsolatrendszer kiépítésére az önkormányzat és intézményei felé. A politikai váltás mindig kritikus időszak: légy nyitott az újonnan érkezőkkel szemben; értékeld a jóakaratot és segítsd őket új kompetenciák kiépítésében.
• Húzd meg a határaidat, hogy ne keveredj összeférhetetlen helyzetekbe. Stratégiai kérdés, "győzelem" esetén a befolyást garantáló külső hitelességet kívánod-e megtartani, vagy egy olyan együttműködést kiépíteni, amelyben pl. szerződéses szolgáltatást nyújtasz az önkormányzat számára partnerként. 
• Időről-időre értékeld az együttműködéseket, adj visszajelzést és ha eltérnek az eredetileg megszabott céloktól, állj készen kilépni belőlük.
   

Ne felejtsétek el, kik vagytok!

• Amint egy érdekvédő csoport sikeres lesz, hatalommal kezd bírni, megerősödnek az egyéni érdekek és a széttartó erők. Biztosítani kell, hogy a szervezeti folyamatokkal a napi tevékenységek olyan, fenntartható szinten maradnak, hogy azzal támogatni tudják a célok elérését. Ehhez az szükséges, hogy a tagok ne váljanak el a csoporttól (pl. az önkormányzatba bekerülve), ne veszítsék el beágyazottságukat. A csoport vagy szervezet névleges fenntartása nem válhat mindent felülíró céllá.
• Ünnepeljétek meg a sikereket a támogatókkal! Emlékezzetek az eredményekre és az odáig vezető útra. 
• Követeljétek meg a nyilvános elismerést a hozzájárulásaitokért! Ne hagyjátok, hogy akár egy szövetséges, vagy egy szimpatikus politikai szereplő arassa le a babért!

Győzd meg a polgármestert! Érvek a civilek bevonása mellett

"Közép-Kelet-Európában az önkormányzatiság 30 év után válaszúthoz érkezett: elveszíti relevanciáját, vagy a szabadság olyan kis szigeteivé alakul, amelyek aktívan támogatják a helyi civil ökoszisztémákat a demokratikus megújulás érdekében" - írjuk a kutatásunkban.

A helyi önkormányzatokat a világjárvány régiószerte nyomás alá helyezi, amit a kormányzati centralizáció és a globalizáció okozta társadalmi és gazdasági feszültségek tovább súlyosbítanak. Miért várhatjuk tehát, hogy a helyi önkormányzatok ennek ellenére szorosabb együttműködésre törekedjenek a helyi civil társadalommal?

Civilek: a jövő szükségleteinek hírnökei

Az aktivisták mutatják az utat a helyi politikának. Ők azok, akik felkarolnak és kezelhető témává tesznek olyan  ügyeket, melyeket jelenleg ignorálnak, de 2-3 év múlva kiemelt prioritásuk lesz az önkormányzati politikában is (pl. légszennyezés kérdése, fenntartható közlekedés). Ahhoz, hogy ezeket a figyelmeztetéseket be tudja fogadni a lassan forduló önkormányzati rendszer, megoldást kell keresni erre az idő-inkonzisztencia problémára és össze kell egyeztetni az aktivisták és a döntéshozók naptárait. Ha ez sikerül, azzal mai intézkedésekkel nagy terheket lehet levenni a jövőbeli Városháza válláról és rengeteg pénzt lehet megtakarítani a jövőképtelen megoldások felváltásával. Mindez nem pusztán akarat kérdése: mindkét fél hozzájárulásával létre kell jöjjön egy olyan helyi civil szféra, ahol az ötletekkel elő lehet állni, kicsiben lehetőség van kísérletezni - a tanulságokat pedig a város beépíti a saját működésébe. Ez a politika számára is előnyös: ha egy adott ügy kiéleződik, nem a döntéshozók egyedüli felelőssége a megoldásokkal való kísérletezés.

A politikai gátak feloldása

A helyi önkormányzatoknak közvetíteniük kell több érdekelt fél között. Ez az alkufolyamat gyakran hosszú távú akadályokat gördít az optimális közpolitikai megoldások megtalálása elé: papíron ugyan létezik a jó megoldás, de politikai realitása nincsen annak, hogy ez megvalósuljon. A komplex döntési csomagokban a félmegoldás egy másik döntés megszületésének az ára lehet. A transzformatív érdekképviselet azonban képes kikényszeríteni egy valódi társadalmi vitát ügyekről, ami átrendezheti és megoldhatja az elakadt helyzeteket. Egy ilyen, társadalmi részvétellel zajló folyamatnál a döntéshozók hátrébb léphetnek, de akár meg is mutathatják saját kezdeményezőképességüket, kihasználva az ügy napirendre kerülését. Az érdekvédők szervezőmunkája képes megszüntetni ellenérdekelt csoportok elmélyült konfliktusait új alternatívák, váratlan szövetségek, alulreprezentált csoportok és új szolidaritási kötelékek mozgásba hozásával. Az aktivisták azzal, hogy politizálnak korábban nem tárgyalt társadalmi-gazdasági problémákat, formálhatóvá tehetik a status quo-t. Ez pedig a legtöbb esetben nincs ellentétben a helyi politika érdekeivel, csak nem egyedül nem vállalták fel ennek kockázatát.

Az alulról jövő demokratikus megújulás reménye

Az egyik oldalról a hatékonyságot minden más érték elé helyező technokrácia, másik oldalról az ellentétes képviseleti igényeket nem tűrő populizmus által fenyegetett demokráciának új elképzelésekre van szüksége. A helyi politika továbbra is olyan terület, ahol számít az emberek bizalma. A globális problémákhoz is kapcsolódó, helyi szintű társadalmi részvétel részvétel a demokratikus megújulás egyik legígéretesebb terepe.

A civil társadalom megerősödése egészséges egyensúlyt teremthet verseny és együttműködés között, elkerülve a nagyok túlhatalmát biztosító versengő és a kritikát felszámoló, függőségen alapuló együttműködő helyzeteket. Az élénk civil életnek nagy szerepe van továbbá a politikai polarizáció leküzdésében is. De erre csak egy autonóm civil társadalom képes, a politika eszközévé váló civil társadalom nem. Civileknek és önkormányzatoknak szövetségest kell találniuk egymásban egy közös, demokratikus vízió mentén. Ezt az egymásra találást azonban a technokrata kormányzás demokratikus értékek iránti érzéketlensége, és a populizmus klientúraépítésre való törekvése egyaránt alááshatja.
 

Valódi kollektív megoldások az emberek problémáira

Az emberek jobban betartják a szabályokat, ha részt vettek a megalkotásukban. Befizetik az adókat és extra terheket is könnyebben vállalnak, ha látják, hová kerül az pénzük. A transzformatív érdekérvényesítés befogadása elő tudja segíteni az ehhez szükséges részvételt. Helyi szinten van azonban egy további probléma. A hatáskörök és a finanszírozás hiánya miatt a helyi önkormányzatok ritkán tudják érdemben kezelni az egyébként helyi szinten felmerülő társadalmi problémákat (pl. lakhatási válság, környezetszennyezés). A civilek bizonyos fokú kreativitásra képesek a megoldáskeresésben (közösségi finanszírozás, önkéntesség, közösségi kezdeményezések).

A valódi megoldást azonban sok esetben az hozhatja el, ha a civilek és az önkormányzatok képesek volnának közös érdekérvényesítő tevékenységre a hibásnak ítélt nemzeti szabályozások megváltoztatása érdekében. Ezt erősíthetné még a gyakran koordinációra képes önkormányzatok közötti együttműködés is, amelyben szintén szerepet játszhatnak a civilek. Ahhoz, hogy ilyen együttműködésekre sor kerülhessen, a politika és a civilek közötti elismerési viszonyok rendbetételére van szükség. Láthatóvá kell tenni a társadalmi impulzusokat, értékelni az alulról jövő hozzájárulásokat és megteremteni ezek közös emlékezetét. Ennek hiányában, ha a Városháza magának követel minden dicsőséget, az elkötelezett szereplők elszigetelődnek, kiégnek, és elveszítik a bizalmukat a politikai folyamatban.

 A kutatási projektet a National Endowment for Democracy nagylelkű támogatása tette lehetővé. A jelentésben kifejtett nézetek és vélemények a szerzőktől származnak, és nem szükségszerűen tükrözik a National Endowment for Democracy hivatalos álláspontját vagy véleményét.

 Köszönjük önkéntesünknek a fordításban nyújtott segítséget!